Pfv.20653/2025/6 – Kúria

(3)bekezdés]. Ezen a ténybeli alapon azonban a zálogjog bejegyzésének érvénytelensége miatt a régi Inytv. 62. §

(1)bekezdés aa) pontjára alapított törlési keresetet nem terjeszthet elő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.653/2025/

1. A tanács tagjai: dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke dr. Darákné dr. Nagy Szilvia előadó bíró dr. Hajdu Edit bíró dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró dr. Osztovits András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Szepesházi Péter ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) A per tárgya: zálogjog törlése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 67.Pf.636.467/2024/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria II.Pfv.20.653/2025/6-II 2 Pesti Központi Kerületi Bíróság 28.P.88.566/2023/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak – a Nemzeti Adóés Vámhatóság illetékbevételi számlájára – 2.088.978 (kétmillió-nyolcvannyolcezerkilencszázhetvennyolc) forint meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
4. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az U. B. H. Zrt. (a továbbiakban: alperesi jogelőd), a felperes és a perben nem álló készfizető kezes között
5. július 10-én deviza alapú, szabad felhasználású kölcsönszerződés jött létre, melynek fedezetét képezte az ugyanezen a napon a helység1 zártkert helyrajzi szám1, természetben a cím4 alatti ingatlanra (a továbbiakban: perbeli ingatlan) létrejött önálló zálogszerződés. Az alperesi jogelőd a kölcsönszerződést
6. április 29-én a ... ügyszámú közjegyzői okiratba foglaltan felmondta. [2] Az alperesi jogelőd, mint engedményező és az alperes, mint engedményes között
7. augusztus 24-én jogutódlási megállapodás jött létre: az alperesi jogelőd a
8. március 1-én kelt engedményezési szerződés alapján a dr. F. M. önálló bírósági végrehajtó előtt .... végrehajtási ügyszámon az alperessel, mint adóssal szemben végrehajtani kért követelését átruházta az alperesre. [3] A felperes és a perben nem álló készfizető kezes felperesként pert indítottak az alperessel szemben a ...., ..... és ..... számú végrehajtások megszüntetése iránt. A Ráckevei Járásbíróság 2.P.20.395/2019/
9. számú végzéssel kijavított 2.P.20.395/2019/
10. számú ítéletével szemben előterjesztett fellebbezés folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 4.Pf.20.717/2021/
11. számú jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a per tárgyát képező végrehajtásokat megszüntette. A jogerős ítélet [29] pontja rögzítette: a banktól kapott nem megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatás következtében az Kúria II.Pfv.20.653/2025/6-II 3 árfolyamkockázatra vonatkozó szerződéses rendelkezés tisztességtelen, amely miatt a szerződés teljesen érvénytelen, ebből következően a közvetlen végrehajtás alapjául nem szolgálhat, ezért a végrehajtások megszüntetése indokolt. [4] A perbeli ingatlan tulajdoni lapjára az alperesi jogelőd javára III/
12. számon 51.510 svájci frank és járulékai erejéig első zálogjogi ranghelyen bejegyzett önálló zálogjog helyébe
13. május 4-től III/
14. számon az alperes javára 51.510 svájci frank és járulékai erejéig első zálogjogi ranghelyen bejegyzett önálló zálogjogot jegyeztek be. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [5] A felperes keresetében az alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a perbeli ingatlanra az alperes javára 51.510 svájci frank összeg és járulékai erejéig bejegyzett önálló zálogjogot az ingatlan-nyilvántartásból törölje. Kérte továbbá az ítélet jogerőre emelkedését követően a P. Kormányhivatal Földhivatali Osztályának megkeresését a bejegyzett önálló zálogjog törlése iránt. [6] A felperes az érvényesíteni kívánt jogot a Polgári Törvénykönyvről szóló
15. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
16. §

(3)bekezdésében és 360. §

(1)bekezdésében, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló

1. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: régi Inytv.)
2. §

(1)bekezdés aa) pontjában jelölte meg, valamint hivatkozott a Kúria 2/

1. PJE határozatára és az 1/
2. (VI. 28.) számú PK véleményre. [7] A kereset ténybeli alapjaként arra hivatkozott, hogy a kölcsönszerződés érvénytelensége folytán - a járulékos és biztosítéki jellegből eredően - az önálló zálogjogot alapító szerződés is érvénytelen, ebből következően helye van az önálló zálogjog törlésének. [8] Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Az ellenkérelme alapjaként arra hivatkozott, a fiduciárius biztosítékként kikötött önálló zálogjog függetlensége abban a vonatkozásban továbbra is érvényesül, hogy a biztosított alapügylet (a kölcsönszerződés) érvénytelensége nem teszi magát a zálogszerződést is érvénytelenné. Az önálló zálogjog bejegyzésének alapja az önálló zálogszerződés és az átruházási szerződés. Az első- és másodfokú határozat [9] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [10] Határozatának indokolásában kifejtette: a Ptk. nem tartalmazott arra vonatkozó előírást, hogy a szerződés érvénytelensége automatikusan az érvénytelen szerződést biztosító más jogügylet érvénytelenségét eredményezi. A Ptk. felperes által hivatkozott
3. §

(3)bekezdésének második mondata a zálogkötelezett kifogás-érvényesítési jogát korlátozza az Kúria II.Pfv.20.653/2025/6-II 4 önálló zálogjog közvetlen megszerzőjére vagy ennek olyan jogutódjára, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte vagy a szerzéskor az annak alapjául szolgáló jogviszonyt ismerte. A 2/

1. Polgári jogegységi határozat sem tartalmaz ettől eltérő, ezzel ellentétes jogértelmezést, pusztán tisztázza, hogy mit kell az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszony ismerete alatt érteni. [11] A felperesnek a Budapest Környéki Törvényszék jogerős másodfokú ítéletének a zálogszerződésre kiható anyagi jogerőhatásával kapcsolatos okfejtése sem alapos. Arra az eljárásra a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) volt alkalmazandó. A régi Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). A jelen perre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) irányadó, amelynek 360. §

(1)bekezdése tartalmilag megfelel a régi Pp. 229. §

(1)bekezdésének (a keresettel és az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben elbírált beszámítással érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék). [12] Az anyagi jogerőhatás kapcsán a Kúria a 6/

1. jogegységi határozatban kifejtette, hogy „[…] a régi Pp. szerint a per tárgyának azonosságát a határozott kérelem és azoknak a tényeknek az előadása határozza meg, amelyekre a felperes az igényét alapítja. Az új per tárgya és az ítélet tárgya között akkor áll fenn az azonosság, ha a régi Pp. hatálya alá tartozó ügyekben a kereseti kérelemben a felperes tartalmilag azonos (vagy mennyiségileg kevesebb) követelést (igényt) érvényesít, mint amelyet az ítélet már jogerősen megítélt vagy elutasított, és a kereset alapjaként felhozott tények megegyeznek azokkal a tényekkel, amelyeken az ítélet maga is alapul. [13] A Budapest Környéki Törvényszék jogerős ítéletével befejezett peres eljárás végrehajtás megszüntetése iránt folyt. A jogerős ítélet nem tartalmazza a keresettel érvényesített jogot, ugyanakkor felperesi érvelés alapján alappal feltételezhető, hogy a felperesek a végrehajtás megszüntetését a régi Pp.
2. § a) pontjára, a végrehajtani kívánt követelés érvényes létre nem jöttére alapították. A jelen perbeli felperesi hivatkozás tehát a kölcsönszerződés részét képező árfolyamkockázati tájékoztató tisztességtelenségét, ebből következően a kölcsönszerződés érvénytelenségét és továbbmenve az abból származtatott követelés végrehajtásának megalapozatlanságát az indokolásban megállapító és emiatt az ítéleti rendelkezésben a végrehajtást megszüntető bírósági határozatból származtatja a perbeli jogviszonyra kiterjedő anyagi jogerőhatást. A régi Pp. alkalmazásával lefolytatott perben hozott ítélet anyagi jogerőhatásánál - a felperesi ilyen szempontból helytálló hivatkozása szerint - valóban figyelembe veendő az indokolás, azonban a konkrét ítélet alapjául szolgáló jogvitában felhozott jogi érvelés alapján a bíróság jogerős ítéleti rendelkezése a végrehajtani kívánt követelés érvényes létre nem jöttének tárgyában állapította meg az érvénytelenséget. A jelen perbeli önálló zálogjogot alapító szerződés azonban az előzményi pernek nem volt tárgya. [14] Mindezek alapján a keresetet elutasította. Kúria II.Pfv.20.653/2025/6-II 5 [15] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [16] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felperes a fellebbezésében a korábbi jogállításaihoz képest eltérő további érvényesíteni kívánt jogot állított [Ptk.
3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján a zálogjog megszűnése], ez pedig a Pp.

1. §
2. a) pontja szerint keresetváltoztatásnak minősül, amelyre a fellebbezési eljárásban nincs lehetőség [Pp.
3. §

(3)és

(5)bekezdés]. A másodfokú bíróság a fellebbezést ekörben a Pf.

1. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt végzésével elutasította, ezen fellebbezési érvelését érdemben nem vizsgálta. [17] A fellebbezés érdemét illetően pedig hangsúlyozta, hogy az önálló zálogjog biztosítéki célú alapítása esetén sem járulékos kötelezettség, jogi sorsa nem függ a biztosított követelés sorsától, így az alapügylet érvénytelensége nem teszi magát a zálogszerződést érvénytelenné (2/
2. számú Polgári Jogegységi Határozat III. pontja). Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytálló indokok alapján utasított el a felperes keresetét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a perbeli ingatlanra az alperes javára 51.510 CHF összeg és járulékai erejéig bejegyzett önálló zálogjogot az ingatlan-nyilvántartásból töröljék. Kérte az ingatlanügyi hatóság megkeresését a zálogjog törlése iránt. [19] Megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a Ptk.
3. §

(3)és

(5)bekezdésére, a 269. §

(3)és

(5)bekezdésére, a Pp.

1. §
2. a) pontjára, a Pp.
3. §

(1)bekezdésére, a 373. §

(3)és

(5)bekezdésére és a 2/

1. számú PJE határozatra. [20] Állítása szerint az eljárt bíróságok döntése téves jogértelmezésen alapul, ezáltal jogszabálysértő. [21] Az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Pp.
2. §

(1)bekezdését, ugyanis a kölcsönszerződés érvénytelensége ítélt dolognak minősül. Ekörben hivatkozott a BH2002.

1. szám alatt megjelent eseti döntésre. A kölcsönszerződés érvénytelenségét jelen perben nem is lehetett volna vitatni. Ugyanakkor a felperes úgy ítélte, a másodfokú ítélet indokolásából nem egyértelmű: a másodfokú bíróság a kölcsönszerződés érvénytelenségét ítélt dolognak tekintette-e. [22] Jelen ügyben biztosítéki céllal alapított önálló zálogjogról van szó, a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódját úgy kell tekinteni, mint aki az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte [Ptk.
2. §

(3)bekezdés, valamint a 2/

1. PJE határozat]. Kiemelte, Kúria II.Pfv.20.653/2025/6-II 6 valóban nem lesz érvénytelen maga a zálogszerződés az alapul fekvő jogügylet érvénytelensége okán, azonban - figyelemmel a Kúria 1/
2. (VI.28.) PK vélemény
3. pontjára -, erre hivatkozhat. [23] A 2/
4. számú PJE határozat indokolása szerint az önálló zálogjog kötelezettje a Ptk.
5. §

(3)bekezdésében meghatározott jogosultakkal szemben az alapul szolgáló jogviszonyból eredő jogait és kifogásait érvényesítheti, így arra is hivatkozhat, hogy az alapügy létre sem jött vagy érvénytelen. A fellebbezésében is arra utalt, hogy a zálogjogból eredő követelés olyan módon „szűnt meg”, hogy annak érvénytelensége kapcsán abból kielégítést alperes nem nyerhet, emiatt a Ptk. 259. §

(3)bekezdése alapján a zálogjog is megszűnik, így annak ingatlan-nyilvántartásból való törlésének van helye. Éppen ezért irreleváns, hogy a két szerződés kapcsolatának oka a járulékosság vagy a felek megállapodása. [24] Téves a másodfokú bíróság azon állítása, hogy a felperes fenti érvelése a Pp. 7. § 12. a) pontja szerinti tiltott keresetváltoztatás. Emiatt sérült a Pp. 373. §

(3)és

(5)bekezdése is. A felperes ugyanis a keresettől eltérő érvényesíteni kívánt jogot nem állított a fellebbezésében sem. Továbbra is az önálló zálogjog törlését kérte és ennek indoklását változatlanul arra alapította, hogy a kölcsönszerződés érvénytelen. A felperes a Pp. 269. §

(3)bekezdése alapján hivatkozhat az alapul fekvő jogviszony érvénytelenségére, amely azt a következményt vonja maga után – figyelemmel a 2/

1. PJE határozatra – hogy az alperes az önálló zálogjogból nem nyerhet kielégítést. A kölcsönszerződésből eredő követelés, annak érvénytelensége okán megszűnt, így a perbeli önálló zálogjog törlésének helye van. [25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [27] A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül [Pp.
2. §

(1)bekezdés és 423. §

(1)bekezdés]. [28] A felperes felülvizsgálati kérelmében anyagi jogi és eljárásjogi szabálysértésekre hivatkozott. [29] A felülvizsgálati érvelése szerint a fellebbezésében nem terjesztett elő keresetváltoztatást, eltérő érvényesíteni kívánt jogot nem állított, így sérült a Pp. 373. §

(3)és

(5)bekezdése, illetőleg a

1. § 12.a) pontja. [30] A felperes fenti érvelése téves. Kúria II.Pfv.20.653/2025/6-II 7 [31] A felperes a régi Inytv.
2. §

(1)bekezdés aa) pontjában megjelölt törlési keresetet terjesztett elő. Ezen a jogalapon előterjesztett törlési keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenségén címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti. A keresete ténybeli alapját arra alapította, hogy a perrel érintett kölcsönszerződések érvénytelenek és ennek folytán – a járulékos és biztosítéki jellegből eredően – az önálló zálogjogot alapító szerződés is érvénytelen, ezért a zálogjogot törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból (keresetlevél 5. oldal, 11. sorszámú jegyzőkönyv első oldal utolsó bekezdés, 2. oldal első bekezdés). Ezzel szemben a fellebbezésében már a Ptk. 259. §

(3)és

(5)bekezdésére hivatkozással arra alapította törlési keresetét, hogy a követelés megszűnésével a zálogjog is megszűnik. Ezzel keresete ténybeli alapját - az elsőfokú eljárásban előadotthoz képest - eltérően jelölte meg. A Kúria kiemeli továbbá, hogy azon ténybeli alap, amelyet a törlési keresete megalapozására a fellebbezésben megjelölt nem is a régi Inytv. 62. §

(1)bekezdés aa) pontja szerinti, hanem a 62. §

(1)bekezdés

1. c)pontja szerinti törlési kereset alapjául szolgál: a bejegyzett jog megszűnését állítva kéri a jog törlését. A felperes érvelésével szemben az eltérő tényalapon előterjesztett törlési kereset keresetváltoztatásnak minősül. [32] A fenti kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet nem sérti a Pp. 7. § 12.
2. a)pontját és a 373. §

(3)és

(5)bekezdését. [33] Nem alapos a felperesnek a Ptk. 269. §

(3)bekezdése és a 2/

1. PJE határozat megsértésére alapított érvelése. [34] Az 2/
2. számú PJE határozat indokolás III. pontjában kifejtettek szerint az önálló zálogjog biztosítéki célú alapítása fiduciárius ügylet és ebben az esetben a zálogjogosult kielégítési jogát a felek megállapodása korlátozza. Az önálló zálogjog biztosítéki célú alapítása esetén sem járulékos kötelezettség, jogi sorsa nem függ a biztosított követelés jogi sorsától, az alapügylet érvénytelensége nem teszi magát a zálogszerződést érvénytelenné. A biztosítéki célból fakadó következmények azonban a felek jogviszonyának részévé válnak, a jogosult dologi jogosultságait csak a biztosítéki célból fakadó korlátokkal, a zálogjoggal biztosított követelés érvényesítése érdekében gyakorolhatja. [35] A felperes azzal helyesen érvelt, hogy az önálló zálogjog kötelezettje a Ptk.
3. §

(3)bekezdésén alapuló jogviszonyból eredő jogait és kifogásait érvényesítheti, ha az alapügylet létre sem jött vagy érvénytelen. A kifogásolási jog azonban nem teremti meg a törlési kereset jogalapját. [36] A Kúria összhangban az 2/

1. számú PJE határozat indokolásában foglaltakkal hangsúlyozza: az önálló zálogjog alapvetően független a felek között fennálló minden egyéb jogviszonytól és az azokból fakadó követelésekből. Ebből pedig az következik, hogy a zálogjog érvényesítése nem érinti a kölcsönszerződés alapján fennálló követelést, e követelés teljesítése pedig nem érinti az önálló zálogjog fennállását. Biztosítéki célból alapított önálló zálogjog esetén azonban a jogosult a kötelezettel fennálló jogviszonyában csak akkor jár el jogszerűen, ha az önálló zálogjogból fakadó jogokat kizárólag a zálogjoggal biztosított követelés érvényesítése érdekében gyakorolja. Ez feltételezi a biztosított követelés létét és azt, hogy a kötelmi kötelezett elmulasztotta a kötelezettsége teljesítését. A kötelmi és a dologi Kúria II.Pfv.20.653/2025/6-II 8 jogviszonyok formális különválasztása elkerülhetetlenül az adóssal szembeni követelés duplázásához vezet. A zálogjog alapításának biztosítéki célját figyelembe véve azonban nyilvánvaló, hogy a jogosult nem rendelkezhet két önálló igénnyel, csupán egy követelése van és ezt a követelést támogatja egy olyan jog, amely segíti annak érvényesítését. Az önálló zálogjog átruházása folytán e jogviszony jogosulti oldalára két különböző személy kerül: más lesz a személyes hitelező és más a zálogjog jogosultja. [37] Kifogásról akkor beszélhetünk, ha az adós egy követelés teljesítését, annak jogalapját vagy összegszerűségét vitatva tagadja. Kivételes esetben az adós a követelést egy másik jogviszonyból fakadó indokkal is visszautasíthatja. Az ilyen kifogásolási lehetőség tipikus a járulékos kötelezettségek esetén, ez alapján a járulékos zálogjog kötelezettje megtagadhatja a zálogjog alapján való helytállást a biztosított követelésből felhozott kifogások alapján. Az önálló zálogjog azonban nem járulékos, kérdés ezért, hogy a zálogkötelezett felhozhat-e kifogásokat a biztosított követelésből. A Ptk. az eredeti zálogjogosult jogutódjai körében két csoporttal szemben engedi meg az ilyen kifogások érvényesítését: azokkal szemben, akik az önálló zálogjogot ingyenesen szerzik és azokkal szemben, akik ismerik az alapjogviszonyt [Ptk.
2. §

(3)bekezdés]. Az alperes ez utóbbi körbe tartozik. [38] A fentiek alapján a felek jogviszonyában a felperest, mint zálogkötelezettet megilleti a biztosított követelés alapját képező kölcsönjogviszony érvénytelenségére alapított kifogásolási jog. Ezen a ténybeli alapon azonban a zálogjog bejegyzésének érvénytelensége miatt törlési keresetet nem terjeszthet elő. A biztosított követelés alapját képező jogviszony érvénytelenségére viszont kifogásként hivatkozhat abban az esetben, ha a zálogjogosult vele szemben igényt érvényesít a zálogszerződés, illetőleg a bejegyzett zálogjoga alapján. A zálogjog megszűnése esetén pedig kérheti annak ingatlan-nyilvántartásból való törlését. [39] A jogerős ítélet nem sérti a Ptk. 269. §

(3)és

(5)bekezdésében, valamint a 259. §

(3)és

(5)bekezdésében és a 2/

1. számú PJE határozatban foglaltakat sem. [40] A fent kifejtettekre tekintettel nincs jogi jelentősége annak, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 4.Pf.20.717/2021/
2. számú jogerős ítéletének indokolásában megállapított érvénytelenség a jelen perre nézve ítélt dolognak minősül-e vagy sem. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása erre nem is tért ki, mivel úgy ítélte, az önálló zálogjog biztosítéki célú alapítása nem járulékos kötelezettség, így jogi sorsa nem függ az alapügylet érvénytelenségétől {másodfokú ítélet [31] bekezdés}. A Kúria hangsúlyozza továbbá: a felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet, ami csak olyan kérdésekben támadható felülvizsgálati kérelemmel, ami az első-, és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Kúria Pfv.V. 20.797/2016., megjelent: BH2017.232.). Mindezek alapján a másodfokú bíróság döntése nem sérti a Pp.
3. §

(1)bekezdését. [41] A jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket, ezért azt a Kúria a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [42] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 82. §

(1)–

(2)bekezdés és 83. §

(1)bekezdése alapján maga köteles viselni a felülvizsgálattal összefüggő költségeit (ügyvédi munkadíj, felülvizsgálati eljárási illeték). Az alperes felülvizsgálati Kúria II.Pfv.20.653/2025/6-II 9 ellenkérelmet nem terjesztett elő és költségei felszámításáról sem nyilatkozott, így arról a Kúriának nem kellett határoznia. [43] A Kúria a Pp. 101. §

(1)és 102. §

(1)bekezdései alapján kötelezte a felperest a teljes költségfeljegyzési joga folytán le nem rótt 2.088.978 forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetni, a megfizetés során közleményként fel kell tüntetnie a Kúria megnevezését, e határozatának számát és a fizetésre kötelezett (azaz a felperes) adóazonosító számát. [44] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el a Pp. 405. §

(1)bekezdés értelmében alkalmazandó Pp. 371. §

(1)bekezdés a) pontja alapján. [45] Az ítélet ellen a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Elvi tartalom A zálogkötelezettet megilleti a biztosított követelés alapját képező kölcsönjogviszony érvénytelenségére alapított kifogásolási jog [régi Ptk. 269. §

(3)bekezdés]. Ezen a ténybeli alapon azonban a zálogjog bejegyzésének érvénytelensége miatt a régi Inytv. 62. §

(1)bekezdés a) pontjára alapított törlési keresetet nem terjeszthet elő. Budapest,

1. november
2. dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, dr. Osztovits András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő