A határozat elvi tartalma: Egyedi ügyben hozott önkormányzati határozat jogszerűségének vizsgálata nem tartozik az Önkormányzati Tanács hatáskörébe A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának végzése Az ügy száma: Köf.5.059/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Demjén Péter bíró, Dr. Hajnal Péter bíró, Dr. Kalas Tibor bíró Az indítványozó: Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Az indítványozó képviselője: Dr. Fazakasné Dr. Veszprémy Anna Mária kamarai jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Balmazújváros Város Önkormányzata (cím1) Az ügy tárgya: önkormányzati határozat törvényességének vizsgálata Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja hatáskörének a hiányát és kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező bíróság kijelölése iránti eljárás lefolytatását. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Balmazújváros Város Önkormányzat Polgármestere a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 146/L. §
(1)bekezdése szerinti hatáskörében eljárva
- június
- napján a egyéb1
- évi üzleti terve tárgyában meghozta a 22/
- (VI. 10.) számú határozatát (a továbbiakban: a Határozat). [2] A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: felperes) a Debreceni Törvényszékhez (a továbbiakban: a Törvényszék) előterjesztett keresetében a Határozat megsemmisítését kérte. [3] A Debreceni Törvényszék a 3.K.701.136/2024/
- számú végzésével a hatáskörének hiányát megállapította és elrendelte a keresetlevél áttételét a Kúriához. Megítélése szerint az üzleti terv elfogadása az önkormányzat képviselő-testületének olyan általános jellegű, normatív határozata, amelynek megalkotása jogszabályban rögzített kötelezettség is, és ami alapvetően és általánosságban meghatározza a egyéb1 működését. Ezáltal az üzleti tervet elfogadó Határozat jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásra a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) XXV. fejezete alkalmazandó, amire a Kp.
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján a Kúria rendelkezik hatáskörrel. Kúria I.Köf.5.059/2024/2 2 [4] A Kp. 12. §
(1)bekezdése szerint a törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások, amelyek elbírálását törvény nem utalja a Kúria vagy az ítélőtábla hatáskörébe. [5] A Kp. 12. §
(2)bekezdése értelmében az ítélőtábla jár el elsőfokon
- a)az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, valamint
- b)a törvény által hatáskörébe utalt ügyben. [6] A Kúria a Kp. 12. §
(3)bekezdése szerint első és végső fokon jár el
- a)az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárásban,
- b)a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban,
- c)a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban,
- d)a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban, valamint
- e)a törvény által hatáskörébe utalt ügyben. [7] A Kp. 139. § kimondja, hogy a Kp. rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselőtestületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. [8] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. §
(1)bekezdés
- f)pontja alapján a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a
- h)pont szerint eljár továbbá a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. [9] A Törvényszék a hatáskörének hiányát arra tekintettel állapította meg, hogy a keresettel támadott Határozat normatív határozatnak minősül. [10] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) közjogi szervezetszabályzó eszközökről szóló VI. fejezetében található 23. §
(2)bekezdése értelmében normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. A Jat. 24. §
(1)bekezdése szerint a közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. [11] A Kp.
- §-ával a jogalkotó teljessé tette a helyi önkormányzatok normaalkotási tevékenységének közigazgatási bírói kontrollját azzal, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében is biztosítja az Önkormányzati Tanács hatáskörét [vö: Bszi.
- §
(1)bekezdés h) pont]. Ezen normakontroll hatáskör azonban csak a Jat. 23. §
(2)bekezdése szerinti normatív határozatokra terjed ki és nem azonosítható a Bszi. 24. §
(1)bekezdés f) pontjában rögzített hatáskörrel. (Köf.5032/2023/2.) [12] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért vizsgálta, hogy a Határozat normatív határozatnak minősült-e. [13] Annak eldöntése során, hogy egy határozat normatív határozatnak minősült-e, annak van jelentősége, hogy azzal a Jat. 23. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete – illetve adott esetben a képviselő-testület hatáskörében eljáró polgármester – csupán a saját és az általa irányított szervek tevékenységére, cselekvési programjára, vagy az általa irányított szervek szervezetére és működésére vonatkozó Kúria I.Köf.5.059/2024/2 3 rendelkezést alkot. A normatív határozat tehát intern jogi aktus, amely nem általánosan, hanem csak magára, illetve az általa irányított szervekre kötelező. [14] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Határozat az önkormányzat többségi tulajdonában lévő egyéb1 2024. évi üzleti tervéről szóló egyedi döntés, de az normatív tartalommal nem bír. Az Mötv. 107. §-a alapján a képviselő-testület tulajdonosi jogkörét gyakorolva fogadta el az érintett gazdasági társaság üzleti tervét. Így az előzőekben kifejtettek szerint nem minősül intern jogi aktusnak, tehát bár azt a polgármester az Mötv. 146/L. §
(1)bekezdése szerinti felhatalmazása alapján a helyi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörében eljárva hozta, az nem minősült normatív határozatnak sem a címzettje, sem a szabályozás tárgya alapján. Ilyen önkormányzati határozat jogszabálysértő voltának vizsgálatára pedig az Önkormányzati Tanács előtti eljárás keretei között nincs lehetőség. (Köf.5028/2020/3. Köf.5032/2023/2.) [15] A Kp. 139. § alapján alkalmazandó 14. §
(1)bekezdése szerint a bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. [16] A kifejtettekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa – figyelemmel arra, hogy a Határozat nem minősül normatív határozatnak – a hatáskörének hiányát állapította meg, azzal, hogy a Határozat felülvizsgálatára a Kp. 12. §
(1)bekezdése alapján hatáskörrel és a 13. §
(1)bekezdés e) pontja szerint illetékességgel a Debreceni Törvényszék jogosult. [17] Figyelemmel azonban arra, hogy a Kp. 47. §
(3)bekezdése értelmében, ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva az ügyet az előbb eljárt bírósághoz teszi át, mellőzte a keresetlevél áttételét és a Kp. 15. §
(3)bekezdés b) pontja alapján kezdeményezte, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a Kúria jelölje ki és utasítsa az eljárás lefolytatására. [18] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a kifejtettekre tekintettel nem vizsgálhatta, hogy az ügy melyik eljárásjogi törvény alapján bírálandó el. A döntés elvi tartalma [19] Egyedi ügyben hozott önkormányzati határozat jogszerűségének vizsgálata nem tartozik az Önkormányzati Tanács hatáskörébe. Záró rész [20] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 141. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül járt el. [21] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest
- január
- Kúria I.Köf.5.059/2024/2 4 Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Hajnal Péter s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró