A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelemben a befogadás okát egyértelműen meg kell jelölni. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.434/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Szűcs A. Gábor Ügyvédi Iroda (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Fővárosi Törvényszék 7.K.700.417/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A ...i állampolgárságú felperes összevont kérelmezési eljárás keretében benyújtott munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét az elsőfokú hatóság a
- október
- napján kelt 106-1-106686/4/2021-T. számú végzésében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 17/A. §
(1)bekezdés a) pontja, a 17/A. §
(2)bekezdése, valamint a 17/A. §
(3)bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a felperes által hivatkozott indokok nem alkalmasak a különös méltánylást érdemlő körülmények alátámasztására. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- december
- napján kelt 106-T26210/1/
- számú végzésében az elsőfokú hatósági végzést helyben hagyta. Végzésében rögzítette, hogy önmagában azon körülmény, hogy felperes munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be, illetőleg
- október
- napján jelenlegi kérelme benyújtásakor szerzett tudomást arról, hogy a
- július
- napjáig érvényes tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedélye visszavonásra került, nem minősül különös méltánylást érdemlő körülménynek. Hangsúlyozta, hogy a felperes által felhozott indokok, miszerint munkalehetőséget kapott, élettársával közös háztartásban él, továbbá 2022 márciusától az oktatási intézmény önköltséges mesterképzésén tervezi folytatni tanulmányait, továbbá a világjárvány okozta utazási nehézségek nem olyan, a felperes önhibáján kívül felmerült körülmények, melyek a belföldi kérelmezést megalapozhatnák. Kúria IV.Kfv.37.434/2022/2 2 Az elsőfokú ítélet [3] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyet a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
- március
- napján kelt 7.K.700.417/2022/
- számú ítéletével elutasított. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény
- §-ára hivatkozva rögzítette, hogy az alperes a döntésében tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségének eleget tett, méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolta. Hangsúlyozta, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/
- (V. 24.) Korm. rendelet
- §
(4)bekezdés a) pontja csak kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén (pl. családegyesítés, gyógykezelés) biztosít lehetőséget a tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarország területén történő előterjesztéséhez. Álláspontja szerint a felperes nem terjesztett elő olyan kivételes méltánylást tartalmazó szubjektív indokot, ami ténylegesen megakadályozná abban, hogy kiutazzon és állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél, vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére meghatalmazott egyéb helyen azt benyújtsa. [4] A bíróság nem állapította meg a keresetben hivatkozott Harmtv. 87/M. § sérelmét sem, figyelemmel arra, hogy az alperesi végzés tartalmazott minden olyan tartalmi elemet, amelyet a jogszabály megkövetel. A felülvizsgálati kérelem [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban. Kp.)117. §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben a kérelem befogadhatóságának okát a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjára és
- ad)pontjában [helyesen:
- a)pontja
- ad)alpontjában] jelölte meg. Ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a mind az alperes, mind a bíróság mellőzte a felperes személyes meghallgatását, melynek során olyan bizonyítékokra is fény derülhet(ett volna) melyek az ügyet érdemben befolyásolták volna. [6] Hivatkozott továbbá arra, hogy a bíróság nem értékelte a méltányossági kérelem kapcsán a COVID-19 járvánnyal összefüggésben felhozott érveit. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésmiatt indokolt. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. Kúria IV.Kfv.37.434/2022/2 3 [10] A Kúria elöljáróban megjegyzi, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [11] A felperes nem jelölte meg, hogy az alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés okán kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, azonban arra hivatkozott, hogy a bíróság mellőzte a felperes személyes meghallgatását, illetve sérelmezte, hogy nem értékelte a tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarország területén történő előterjesztésével kapcsolatban felhozott – álláspontja szerint a méltányosság körébe tartozó – körülményeit. [12] A Kúria megállapította, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmét e tekintetben nem indokolta, nem jelölte meg, hogy a személyes meghallgatásának mellőzése az ügy érdemére miként hatott ki. [13] A Kúria megállapította, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében konkrét eljárási szabályszegést nem jelölt meg, a kérelme ténylegesen arra irányul, hogy a Kúria az elsőfokú bírói eljárás során folytatott bizonyítékokat felülmérlegelje, erre azonban a felülvizsgálati eljárás során nincs lehetőség. [14] A Kúria a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. [15] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem került sor, a Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntéshozatalt mellőzte. A döntés elvi tartalma [16] A felülvizsgálati kérelemben a befogadás okát egyértelműen meg kell jelölni. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [18] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [19] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2022. május 24. Dr. Dobó Viola a tanács elnöke s.k. Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró s.k. Zsolt bíró s.k. Dr. Patyi András bíró s.k. Dr. Varga Eszter bíró s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Balogh