A határozat elvi tartalma: A kijavítási kérelem tárgyában meghozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A Kúria mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Pkf.II.24.871/2022/
- A tanács tagjai: Nyírőné dr. Kiss Ildikó a tanács elnöke dr. Darákné dr. Nagy Szilvia előadó bíró dr. Hajdu Edit bíró A kérelmező: kérelmező1 (cím1) A kérelmezett: kérelmezett (cím2) Az ügy tárgya: kapcsolattartás végrehajtásának elrendelése A fellebbezést benyújtó fél: kérelmező A támadott határozatot hozó bíróság neve és a támadott határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 17.Pkf.25.620/2022/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pkf.25.620/2022/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Ítélőtábla 17.Pkf.25.620/2022/
- számú végzésével (a továbbiakban: Pkf.
- sorszámú végzés) a kérelmezőnek a Fővárosi Törvényszék 6.Pkf.52.585/2021/
- számú, a kérelmezett kiigazítás iránti kérelmét elutasító végzésével (a továbbiakban:
- sorszámú végzés) szembeni fellebbezését visszautasította. Végzésének indokolása szerint a kiigazítás elleni fellebbezésre a kijavítás szabályait kell alkalmazni; a kijavítás tárgyában hozott határozat ellen pedig külön fellebbezésnek akkor van helye, ha az önálló fellebbezéssel támadható határozat rendelkező részét javítja ki, vagy a határozat rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet utasítja el. Mivel azonban a kiigazítás iránti kérelem – rendeltetésénél fogva – nem irányulhat a határozat rendelkező része ellen, az azt visszautasító végzés fellebbezéssel nem támadható. Egyebekben megjegyezte, hogy a kérelmező kérelme Kúria II.Pkf.24.871/2022/2 2 valójában a törvényszék határozatának megváltoztatására irányult; ez azonban kizárólag fellebbezéssel érhető el, a jogerős másodfokú határozat ellen pedig fellebbezésnek nincs helye. [2] A Pkf.
- sorszámú végzés ellen a kérelmező fellebbezést terjesztett elő, amelyben a Pkf.
- sorszámú végzés hatályon kívül helyezését kérte. Kérelme indokolásaként előadta, hogy álláspontja szerint fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla tévesen utasította vissza: mivel annak – a törvény és a
- sorszámú végzésben foglalt jogorvoslati záradék szerint is – helye volt, azt érdemben el kellett volna bírálnia. Előadta továbbá: jelen ügyben az eldöntendő kérdés az, hogy kiigazításnak csak ítélet vagy az ügy érdemében meghozott végzés ellen is helye van-e. Álláspontja szerint e kérdésben a Pkf.
- sorszámú végzés ellentmond a Veszprémi Törvényszék egy határozatának, ezért – a jogegység biztosítása érdekében – a Kúria állásfoglalására van szükség. [3] A fellebbezésre a kérelmezett Pkf.
- sorszám alatt észrevételt tett, amelyben azonban kizárólag a kérelmező nevelési alkalmasságával kapcsolatos előadásokat tett; perköltségigénye nem volt. [4] A fellebbezés alaptalan. [5] A Kúria mindenekelőtt rámutat, hogy jelen eljárás tárgyát kizárólag a Fővárosi Ítélőtábla Pkf.
- sorszámú végzése megalapozottságának vizsgálata képezi. A fellebbezésben foglaltak közül tehát abban a kérdésben, hogy kiigazításnak mely típusú határozatok ellen van helye, nem foglalhatott állást; hatásköre kizárólag annak vizsgálatára terjedt ki, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a kérelmező fellebbezését jogszerűen utasította-e vissza, vagyis, hogy a kiigazítás tárgyában meghozott végzés ellen van-e helye fellebbezésnek. [6] E kérdésben pedig a Fővárosi Ítélőtábla végzésének jogi indokolásával maradéktalanul egyetértett. A Fővárosi Ítélőtábla helyesen hívta fel a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)és
(3)bekezdését, valamint – az ez utóbbi alapján irányadó – Pp. 352. §
(4)bekezdését, és azok együttes értelmezése alapján helyesen foglalt állást akként, hogy a – törvényi fogalma alapján kizárólag a jogerős határozat indokolásának korrigálására szolgáló – kiigazítás iránti kérelem tárgyában meghozott végzés ellen a törvény nem biztosít fellebbezési lehetőséget. Ezen pedig nem változtat az sem, ha a bíróság tévesen tájékoztatta a feleket a végzés elleni fellebbezés benyújtásának lehetőségéről. A fellebbezési jogot ugyanis nem a bíróság határozatában foglalt jogorvoslati záradék, hanem maga a törvény keletkezteti, így azt a bíróság téves, a törvény kizáró rendelkezésével ellentétes jogorvoslati kioktatása nem nyitja meg. [7] A fentiekre figyelemmel a Kúria a Pp. 365. §
(2)bekezdésének d) pontjában foglalt jogkörében, a Pp. 391. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül eljárva a Fővárosi Ítélőtábla Pkf.
- sorszámú végzését – annak helyes indokaira figyelemmel – a Pp.
- §-a szerint irányadó
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [8] A kérelmezettnek a fellebbezési eljárásban perköltségigénye nem volt, az eljárás pedig az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének a) pontja szerint illetékmentes, ezért a Kúriának sem a perköltségről, sem az illetékről nem kellett rendelkeznie. Budapest,
- október
- Kúria II.Pkf.24.871/2022/2 3 Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró tisztviselő