A határozat elvi tartalma: Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az adott jogkérdés kapcsán a Kúria már korábban állást foglalt, és a jogerős ítélet ettől nem tér el. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.138/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Czövek és Deme Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Deme János cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Kúria VI.Kfv.37.138/2025/2-I 2 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék
- január
- napján kelt 5.K.701.858/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen vizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A thaiföldi állampolgárságú felperes
- március 31-én a
- május
- napjáig érvényes munkavállalási célú tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatóságnál. Az elsőfokú hatóság határozatával a kérelmet elutasította, ezzel egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Thaiföld területére kiutasította. A kérelemhez csatolt előzetes megállapodás alapján megállapította, hogy a felperes a cég1, mint foglalkoztató (a továbbiakban: foglalkoztató) alkalmazásában állna Kúria VI.Kfv.37.138/2025/2-I 3
- május
- napjától
- április
- napjáig fizioterápiás asszisztens, masszőr munkakörben, bruttó 296.400 Ft/hó munkabér ellenében, heti 40 órában, egy debreceni munkavégzési helyen. Szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából megkereste az illetékes Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályát, mint elsőfokú szakhatóságot, amely szakhatósági állásfoglalásában a felperes munkavállalását a foglalkoztatónál
- május
- napjától
- április
- napjáig kikötések nélkül támogatta. [2] A határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes foglalkoztatása megfelel a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29/A. §
(7)bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek. A felperes tartózkodási célját, magyarországi lakhatását igazoltnak fogadta el, megállapította továbbá, hogy rendelkezik a visszautazáshoz szükséges feltételekkel, munkaviszonyából kifolyólag egészségügyi biztosításra jogosult, magyarországi megélhetése és lakhatása költségeinek anyagi fedezetét azonban nem fogadta el igazoltnak. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2023. november 16. napján kelt 106T38253/13/2023. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, ezzel egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Thaiföld területére kiutasította. Indokai szerint a Harmtv. 20. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a tartózkodási cél tényleges és jogszerű, az előzetes megállapodásban foglaltak szerinti foglalkoztatás esetén tekinthető bizonyítottnak. A Kúria Kfv.III.37.365/2017/
- számú határozatában foglaltakra hivatkozással a tényállás tisztázása keretében vizsgálta, hogy a foglalkoztató pénzügyigazdasági eredménye, bevétele biztosítja-e a felperes foglalkoztatását. Indokai szerint a hiánypótlási felhívásra benyújtott dokumentumok nem támasztják alá hitelt érdemlően a felperes tényleges foglalkoztatását. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felperes magyarországi tartózkodási célja nem igazolt, a felperes nem rendelkezik a megélhetést biztosító anyagi fedezettel, nem minősül az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak. A kereset [4] A felperes keresetében az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Sérelmezte, hogy az alperes a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/
- (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmvhr.) 72/H. §
(2)bekezdésben foglaltak ellenére nem kereste meg a másodfokú szakhatóságot, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáért felelős minisztert. Álláspontja szerint a másodfokú szakhatóság megkeresésének hiánya okán az alperesi határozat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 123. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltak szerint semmis, azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 92. §
(1)bekezdés a) pontja alapján meg kell semmisíteni. [5] Az elsőfokú bíróság az 5.K.700.082/2024/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kúria VI.Kfv.37.138/2025/2-I 4 [6] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Kfv.VI.37.270/2024/
- számú végzésével – az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt - az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bírságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [8] Indokolásában hangsúlyozta, hogy a Harmvhr. 72/H. §
(2)bekezdés értelmében az idegenrendészeti hatóság azon szakkérdés megválaszolására, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását támogatja-e, szakhatóság bevonásával hozhat jogszerű döntést. A negatív elsőfokú szakhatósági állásfoglaláson alapuló határozat ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem elbírálásakor szükséges másodfokon is szakhatóság bevonása. Hangsúlyozta, hogy a rendelkezés mögött húzódó jogalkotói szándékból nem következik, hogy pozitív elsőfokú szakhatósági állásfoglalás és változatlan körülmények esetén is be kellene bevonnia a másodfokú szakhatóságot az alperesnek. Nyilvánvalóan indokoltatlan a másodfokú szakhatóság bevonása olyan kérdés megválaszolására, amelyben az elsőfokú szakhatóság a kérelmező számára kedvező állásfoglalást adott és a körülményekben nem történt változás. [9] Megállapítása szerint az elsőfokú eljárásban beszerzett támogató szakhatósági állásfoglalásra, továbbá a felperes munkavállalását érintő körülmények változatlan voltára figyelemmel, a jogorvoslati eljárás során az alperes jogszerűen mellőzte szakhatóság bevonását, mindezért a semmisségi kifogás alaptalannak bizonyult. A felperes által hivatkozott - a perbelivel azonos jogkérdésben hozott - fővárosi törvényszéki ítélete kapcsán megjegyezte, hogy az azonos szintű más bíróság ítélete nem köti. A befogadás iránti kérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Azonnali jogvédelem keretében kérte a felülvizsgálati kérelem benyújtása halasztó hatályának elrendelését a felülvizsgálni kért ítéletre és az annak alapjául szolgáló alperesi határozatra kiterjedően. [11] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának jogszabályi alapját a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa), ab), ad alpontjaiban, valamint
- b)pontjában jelölte meg. Kúria VI.Kfv.37.138/2025/2-I 5 [12] Álláspontja szerint a joggyakorlat egységének biztosítása végett indokolt a befogadás, tekintettel arra, hogy az elsőfokú ítélet ellentétes a Kúria Kfv.37.511/2021/5., Kfv.37.982/2021/10., Kfv.37.875/2019/9. számú precedensértékű határozataiban kifejtettekkel, amely szerint a szakhatóság bevonásának hiánya semmisségi ok. Leszögezte, hogy az alperesnek a Harmvhr. 72/H. §
(2)bekezdés alapján kötelezően meg kellett volna keresnie a másodfokú szakhatóságot, ennek hiányában a döntése semmis. Hangsúlyozta, hogy a másodfokú szakhatóság bevonásának kötelezettsége nem attól függ, hogy az elsőfokú szakhatóság támogató vagy nem támogató állásfoglalást adott ki, a másodfokú szakhatóságot mindezektől függetlenül kötelezően meg kell keresnie az alperesnek. Hivatkozott továbbá arra, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Fővárosi Törvényszék a 14.K.704.087/2024/6. számú ítéletében kifejtettektől, amely szerint a másodfokú eljárásba az alperesnek kötelezően be kell vonnia a másodfokú szakhatóságot. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadásának törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria VI.Kfv.37.138/2025/2-I 6 miatt indokolt. [16] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban már nem tartható. [18] A Kúria következetes és egységes joggyakorlata értelmében a szakhatóság állásfoglalásának bevárása nélkül hozott hatósági döntést meg kell semmisíteni [Kfv.37.875/2019/9.]. A hatóságnak nincs mérlegelési joga, ha törvény vagy kormányrendelet előírja, akkor be kell szereznie az abban megjelölt szakhatóság, szakhatóságok kötelező állásfoglalását (állásfoglalásait) [Kfv.37.635/2016/5.]. Abban is egységes a kúriai joggyakorlat, hogy semmisség észlelése esetén a támadott közigazgatási határozat megsemmisítése nem mellőzhető [Kfv.37.511/2021/5., Kfv.37.982/2021/10.]. Mindezektől nem tért el a jogerős ítélet, mivel az elsőfokú bíróság a Harmvhr. 72/H. §
(2)bekezdés értelmezése kapcsán nem azt fejtette ki, hogy a szakhatósági állásfoglalás hiányában hozott döntés nem semmis, illetőleg, hogy azt ne kellene megsemmisíteni, hanem azt, hogy a felperes munkavállalását támogató elsőfokú szakhatósági állásfoglalásra, továbbá a felperes munkavállalását érintő körülmények változatlan voltára figyelemmel figyelemmel a másodfokú szakhatóság megkeresése nem volt indokolt. Semmisségi ok az lett volna, ha az alperes szakhatósági állásfoglalás hiányában hoz döntést. A perbeli ügyben azonban ez nem áll fenn az elsőfokú hatóság pozitív szakhatósági állásfoglalására figyelemmel. A joggyakorlat egységének biztosítása szükségtelen, ha az adott jogkérdéseket illetően a Kúria a korábbi határozataiban már állást foglalt, és attól a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet nem tér el. A joggyakorlat továbbfejlesztésére a megváltozott gazdaságitársadalmi-jogi környezet szolgálhat alapul, a körülményekben történt ilyen változást ugyanakkor a Kúria nem látott megállapíthatónak, ezért ezen indokból sem indokolt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása. [19] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége, illetve az ügynek valamely körülménye a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetetten érinti. A felperes egyedi tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti ügyével összefüggésben a Kúria társadalmilag jelentős jogkérdést nem tárt fel, így a befogadás ez okból sem volt indokolt. Kúria VI.Kfv.37.138/2025/2-I 7 [20] Az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében ilyenre a felperes sem hivatkozott. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [21] Ügy érdemére kiható jogszabálysértés valószínűsítése hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadás feltételei sem álltak fenn. [22] A befogadási kérelemben hivatkozott kúriai határozatoktól - [18] bekezdésben kifejtettek szerint - az elsőfokú ítélet nem tér el, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti befogadásnak nem volt helye. A Fővárosi Törvényszék ítéletétől való eltérés a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazási körén kívül esik, mivel a korlátozott precedensrendszerben az eltérés csak a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozatokhoz képest vizsgálható. Az elsőfokú bíróságot pedig nem kötötte a bár azonos jogkérdésben, azonban azonos bírósági szinten hozott ítélet tartalma. [23] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására tekintettel az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában a Kúria nem dönthetett. A döntés rövid tartalma [24] Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az adott jogkérdés kapcsán a Kúria már korábban állást foglalt, és a jogerős ítélet ettől nem tér el. Záró rész [25] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- február
- Kúria VI.Kfv.37.138/2025/2-I 8 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Horváth Tamás sk. bíró