← Magyarország

Kfv.37668/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt figyelemmel arra, hogy a kötelező védőoltások alóli mentesítési eljárással kapcsolatos jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes és kialakult, a rendkívüli jogorvoslattal támadott ítélet e kialakult gyakorlatnak megfelelő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.668/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Pál-Szántó Ágnes ügyvéd (cím2) Az alperes: Somogy Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: dr. Kovács-Tátrai Szilvia kamarai jogtanácsos (cím4) A per tárgya: kötelező védőoltás alóli mentesítés ügyében indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes,
  2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Pécsi Törvényszék
  3. május 28-án kelt 6.K.700.194/2025/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A
  5. évben született felperes esetében a 2023/2024-es tanévben életkora alapján kötelezővé vált a Hepatitis B elleni védőoltás beadása iskolai kampányoltás keretében. [2] A felperes törvényes képviselője
  6. december 15-én a Hepatitis B elleni kampányoltások alóli végleges mentesítést és az eljárás felfüggesztését kérte az alperestől. Kúria III.Kfv.37.668/2025/2-I. 2 [3] Az alperes a
  7. február 23-án meghozott SO-04/NEO/218/3/
  8. iktatószámú határozatával az életkorhoz kötött védőoltások alóli mentesítés ügyében a felperes kérelmét visszautasította. A felperes keresetét a Pécsi Törvényszék a
  9. szeptember 18-án kelt 6.K.700.584/2024/
  10. sorszámú ítéletével elutasította. [4] A felperes jogi képviselője útján
  11. szeptember 20-án újabb kötelező védőoltások alóli mentesítés iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez. Kérelméhez csatolta személy1 települési fogszakorvos által
  12. szeptember 19-én kiállított „Szakorvosi vélemény” megnevezésű iratot. Rögzítette, hogy az igazolást a beteg kérésére, életkorhoz kötött kötelező oltás alóli mentesítési eljáráshoz adta ki a dokumentált kórelőzmények ismeretében. [5] A felperes kérelméhez csatolta továbbá a személy1 által
  13. szeptember 19-én kiállított „Orvosi vélemény” megnevezésű iratot is, amelyben az orvos rögzítette a felperes BCG oltást, illetve MMR oltást követően fennálló egészségi állapotát, majd a
  14. július 30ai ideggyógyászati szakambulanciai kezelőlapon feltüntetett információkra hivatkozott. [6] Az alperes megkeresésére a felperes háziorvosa úgy nyilatkozott, hogy a felperesnek nincs olyan alapbetegsége, vagy gyógykezelése, ami miatt a perbeli védőoltás nem adható be. A BCG és MMR oltások beadását követően a szülők megbetegedéseket, tüneteket nem jelentettek a háziorvosnak. [7] A védőnő nyilatkozata szerint 2015-ben felmerült a felperesnél az epilepszia gyanúja, azonban az elvégzett ideggyógyászati kivizsgálások nem támasztották alá a betegség jelenlétét. [8] A Kórház ideggyógyászati szakambulanciáján
  15. július 30-án kiállított kezelőlapja szerint a felperes organikus neurológiai betegségére utaló jele nem volt. [9] A Somogy Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a bejelentett és kivizsgált oltást követő nem kívánatos események (a továbbiakban: OKNE) nyilvántartásában a felperes nem szerepel. [10] A fentiek alapján az alperes a
  16. január 31-én kelt SO-04/NEO/00253-5/
  17. számú határozatával a felperes újabb kötelező védőoltások alóli mentesítés iránti kérelmet elutasította. [11] Döntésében rögzítette, hogy a felperes nem szerepel az OKNE nyilvántartásban, a személy1 által készített szakvéleményt azért nem fogadta el, mert az azt készítő orvos fogászati ellátásokra rendelkezik működési engedéllyel, így a BCG és MMR oltások tekintetében adott véleménye nem tekinthető szakvéleménynek. [12] A felperes nem igazolta, hogy a védőoltásban részesítés egészségi állapota miatt nem lehetséges, valamint azt, hogy egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná. [13] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. A jogerős ítélet [14] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [15] A bíróságnak a kereseti kérelem korlátai között abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az alperes jogszerűen utasította-e el a felperes mentesítési kérelmét, továbbá, hogy a személy1 által kiállított vélemény megfelel-e a mentesítéshez szükséges szakorvosi véleménynek, illetve kezelőorvosnak minősül-e az eljárásban. Kúria III.Kfv.37.668/2025/2-I. 3 [16] A kezelőorvos vonatkozásában a bíróság fenntartotta a korábbi, 6.K.700.584/2024/
  18. számú jogerős ítéletben foglalt álláspontját. Rögzítette, hogy az egészségügyről szóló
  19. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3.§ b) pontja és
  20. §-a alapján a kötelező védőoltások alóli mentesítési eljárásnál akkor fogadható el az orvosi szakvélemény, ha a kezelőorvos a ténylegesen, igazolható módon kezelése alatt álló beteg esetében és olyan, a mentesítést megalapozó betegség fennállása esetén állította ki az orvosi véleményt, amely szakképzettsége alá tartozik és az adott betegség ellátására vonatkozó működési engedéllyel rendelkezik. A felperes kérésére kiadott, általános, a kötelező védőoltásokra vonatkozó álláspontot tartalmazó „Szakorvosi vélemény” és a felperes védőoltásaival kapcsolatos anamnézist összefoglaló „Orvosi vélemény” megnevezésű iratokkal kapcsolatban megállapította, hogy az azt készítő orvos fogszakorvos, aki a felperes kórelőzményét áttekintve állította ki az orvosi véleményeket. A rendelkezésre álló iratok alapján a felperes nem áll a fogszakorvos kezelése alatt. [17] Ezeket figyelembe véve megállapította, hogy a felperes esetében nem áll fenn olyan, a fogszakorvos szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi probléma, amely a szakorvos kezelését igényelné, így személy1 nem minősül kezelőorvosnak, az általa kiállított iratok tartalmuk alapján a kötelező védőoltások mentesítése szempontjából nem minősülnek szakorvosi véleménynek. [18] A bíróság álláspontja szerint az alperes alaposan és szakszerűen eljárva a szükséges mértékben vizsgálta a korábbi védőoltásokból (MMR és BCG) eredő esetleges kontraindikációkat. Ennek keretében megkereste a felperes háziorvosát, a védőnői szolgálatot, valamint a közegészségügyi hatáskörben eljáró hatóságot is, továbbá külön vizsgálta az OKNE nyilvántartás adatait is. [19] A fentiek alapján a törvényszék rögzítette, hogy az alperes a tényállást a szükséges mértékben tisztázta, az eljárása a szakszerű, tisztességes és jóhiszemű eljárás törvényi követelményeinek maradéktalanul megfelelt, valamint a kiskorú felperes érdekeit szem előtt tartva járt el. Az alperes megfelelő következtetésre jutott, a döntés vonatkozó indokolása helytálló. [20] A másodlagos kereseti kérelem körében előadottak és az annak alátámasztására szolgáló dokumentumok, továbbá a HBVAXPRO vakcina alkalmazási előírásainak vizsgálata nem képezték a megelőző közigazgatási eljárás tárgyát, így a bíróság vizsgálata sem terjedt ki e kérdésekre. [21] A bíróság szerint a perben alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatosan alkotmányossági aggály nem merült fel, így mellőzte az Alkotmánybíróságról szóló
  21. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  22. §-a szerinti egyedi normakontroll kezdeményezésére vonatkozó felperesi indítványt. Rögzítette, hogy a kötelező védőoltásokkal kapcsolatos felperesi érvek megalapozottságát nem vizsgálta, mivel azok nem képezték az alperesi eljárás tárgyát. Mellőzte továbbá a felperes szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát is. A felülvizsgálati kérelem [22] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kúria III.Kfv.37.668/2025/2-I. 4 [23] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
  23. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  24. §

(1)bekezdés
  1. a)pont aa), ab),
  2. ad)alpontjaira és
  3. b)pontjára hivatkozott. [24] Érvelése szerint a jogerős ítélet többek között az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62.§
(1)és
(2)bekezdéseit, a Kp. 85.§
(1)és
(2)bekezdéseit, valamint az Alaptörvény I., II. és XXIV. cikkeit, az Eütv. 57-58.§-ait sérti. [25] Az Ákr. 62.§
(1)és
(2)bekezdéseivel kapcsolatban előadta, hogy a felperes eleget tett a bizonyítási kötelezettségének azzal, hogy csatolta a kezelőorvos szakvéleményét, azonban azt az alperes jogszabálysértően mellőzte. személy1 orvosi szakvéleménye elegendő volt a tényállás megállapításához, egyúttal a kötelező oltások alóli mentességi eljárásban a felperes kérelme szerinti határozat meghozatalához is. [26] A Kp. 2. §
(1)bekezdésének, valamint a 85. §
(1)és
(2)bekezdéseinek sérelmével kapcsolatban rögzítette, hogy a bíróság nem vizsgálta megfelelően az alperes döntésének jogszerűségét, így az alperes törvénysértő eljárásával szemben nem biztosított a felperesnek hatékony jogvédelmet. A felperes a kezelőorvos szakvéleményének csatolásával eleget tett bizonyítási kötelezettségének. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek tekinthető az, hogy a bíróság a keresetben foglalt alapjogi sérelmeket érdemben nem vizsgálta, az Abtv. 25.§-a szerinti egyedi normakontroll iránti indítványt, valamint a szakértő kirendelése iránti indítványt mellőzte, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, hatályon kívül helyezése szükséges. [27] A kifejtett jogszabálysértésekkel a bíróság a felperes tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét idézte elő. [28] Az Alaptörvény II. cikkének és a XVI. cikk
(1)bekezdésének
  1. április 15-én hatályba lépett módosítása miatt ellentétes a vonatkozó jogszabályi háttér és a per tárgyát képező ítélet, mivel nem veszik figyelembe a gyermekjogok abszolút prioritását és az élethez való jog sérthetetlenségét. [29] A Kp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja szerint a joggyakorlat egységének biztosítása miatt szükséges a felülvizsgálati kérelem befogadása, mivel a törvényszék ítélete ellentétes a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.554/2024/2. számú határozatával, valamint a Kúria Kfv.II.37.024/2021/7. számú végzésével. [30] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja szerinti jelentős társadalmi kérdéseket vetnek fel a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárások és az eljárási jogszabályok alkalmazása, különösen az élethez és a testi épséghez való jog védelme szempontjából. [31] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja esetében a Kp. 86. §
(1)bekezdésének sérelmére hivatkozott, mivel a bíróság nem teljesítette e kötelezettségét, a keresetlevélben kifejtett alapjogi sérelmek érdemi vizsgálatát indokolatlanul mellőzte, a kereseti kérelmeket nem bírálta el, ezzel a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát sértette meg. [32] A 118. §
(1)bekezdés b) pontja esetében hivatkozott a felülvizsgálati kérelem a Kúria Kfv.II.37.199/2020/
  1. számú ítéletének [28] bekezdésére, valamint a Kfv.II.37.024/2021/
  2. számú végzésének [43] bekezdésére. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria III.Kfv.37.668/2025/2-I. 5 [33] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [34] A Kp.
  3. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [35] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [36] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [37] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Kp. 117. §
(3)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt az elsőfokú eljárás tárgya. A felperes által felhozott új tények és bizonyítékok vizsgálatára a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. [38] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [39] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [40] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria BHGY-ban közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Következésképpen a befogadás egyik feltétele, hogy a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást. [41] A kötelező védőoltások vonatkozásában az elvi jelentőségű jogkérdések tekintetében a Kúria már több döntésében állást foglalt. A Kúria töretlen gyakorlata szerint a védőoltások Kúria III.Kfv.37.668/2025/2-I. 6 alkalmas és szükséges eszköznek minősülnek egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelméhez. A védőoltásokkal kapcsolatos jogi szabályozás betartása kötelező. A védőoltás elrendelése nem jár alapjogi sérelemmel, mentesülni alóla kizárólag az Eütv. 58. §
(3)bekezdésben foglaltak esetén lehet [Kfv.37.199/2016/13., Kfv.37.049/2022/6.]. [42] A Kúria azt is kimondta, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásban – mint kérelemre induló eljárásban – a felperes kötelezettsége a megfelelő orvosi szakvélemény benyújtása, vagyis annak bizonyítása, hogy a mentesítés Eütv. 58. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjaiban meghatározott feltételei fennállnak [Kfv.VI.37.049/2022/6., Kfv.VI.37.116/2017/3., Kfv.VI.37.119/2016/13., Kfv.II.37.080/2016/9.]. [43] A Kúria Kfv.II.37.199/2020/6. számú határozatában foglaltak szerint a kötelező védőoltás alóli mentesítés iránti eljárásban a bizonyítási teher a kérelmezőre esik, ezért a kérelemhez csatolnia kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvéleményt. A hatóság és a bíróság ezen szakvélemény alaposságát ellenőrzi eljárása során. [44] A befogadás körében annyi rögzíthető, a jogerős ítélet a joggyakorlat megbomlásának veszélyét nem hordozza, az megfelel a kialakult gyakorlatnak. A felülvizsgálati kérelemben felhívott ítélőtáblai döntés bár védőoltás tárgyában, azonban eltérő tényállású ügyben, más jogkérdést érintően (keresetlevél visszautasítása vizsgálata) született, azt nem támasztja alá, hogy bármely jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat ne lenne egységes. Széttartó alsóbb fokú bírósági döntések nélkül pedig az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására való hivatkozással. [45] Utal arra is a felülvizsgálati bíróság e körben, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont első fordulata szerinti befogadási ok esetén a határozatok közötti, jogkérdésben fennálló ellentmondás akár kettő – a támadott és egy már meghozott –, akár több, az alsóbb fokú bíróságok által hozott határozat között felfedezhető. Abban az esetben azonban, ha a Kúria által már közzétett határozattól tér el jogkérdésben a felülvizsgálattal támadott döntés, a befogadást a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapozhatja meg. Így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont körében megjelölt kúriai határozattól eltérést nem vizsgálta a legfőbb bírói szerv. [46] A Kúria továbbá vizsgálta a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont második fordulata szerinti befogadás lehetőségét is, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [47] A Kúria megítélése szerint sem a felperes felülvizsgálati kérelme, sem a jogerős ítélet nem vet fel olyan elvi jogkérdést, amely a már kialakult joggyakorlat továbbfejlesztését indokolná. Ezért a felperes felülvizsgálati kérelmének a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [48] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. [49] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapulvétele mellett a felülvizsgálati kérelem befogadása akkor indokolt, ha a felmerült elvi jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír vagy a társadalom szélesebb körére bír jogi hatással. A befogadás viszont ezekben az esetekben is csak akkor lehetséges, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban Kúria III.Kfv.37.668/2025/2-I. 7 még nem foglalt állást (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.). [50] E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Nem elégséges oka ezért a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapított befogadás iránti kérelemnek az egyéni jogsérelem megjelölése, mivel annak az individuális tartalmon túl sem társadalmi jelentősége, sem különleges súlya nincs. A felvetett jogkérdés jelentőségét, előfordulásának gyakoriságát az adott ügy konkrét paraméterei alapján egyedileg kell meghatározni, amelyben a felek által szolgáltatott adatoknak jelentősége lehet. [51] A Kúria a fent kifejtettek szerint a kötelező védőoltásokkal kapcsolatos jogkérdésekben – beleértve a kezelőorvos meghatározását is – korábban már állást foglalt, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja alapján sem indokolt a befogadás. [52] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §
(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [53] Jelen per tárgya a kötelező védőoltás alóli mentesítési kérelem tárgyában hozott elutasító döntés bírósági felülvizsgálata, így a bíróság e határozat jogszerűségének vizsgálatát végezheti el, ezen túl nem terjeszkedhet. A befogadás körében azonban annyi rögzíthető, az elsőfokú bíróság a vonatkozó gyakorlatnak megfelelően, az eljárás tárgyához kapcsolódó kereseti kérelmekről rendelkezett, a nem kapcsolódó kérelmek mellőzéséről döntését indokolta. Utal arra is a Kúria, az el nem bírált keresetre, a jogerős határozatot hozó bíróság indokolási kötelezettségének nem teljesítésre alapított befogadási ok esetében irányadó, hogy a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolásának kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. A befogadás megengedhetőségéről való döntés során, erre történő hivatkozás esetén a Kúria arra van tekintettel, hogy a bíróság indokolási kötelezettsége az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre nézve teljesült-e vagy sem. Perbeli esetben ez teljesült. Az ítélet annak is indokát adta, miért nem tartotta indokoltnak az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését. [54] A Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [55] A felperes megjelölte a Kúria Kfv.II.37.199/2020/6. számú ítéletének [28] bekezdését, azonban azt nem fejtette ki, hogy a hivatkozott kúriai döntés és a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet mely jogkérdés(
  2. ek)vonatkozásában térnek el egymástól, csupán azt sérelmezte, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta a felperes által csatolt, mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvéleményt. Sérelmezte, hogy az ítélet nem ad számot a felperes által állított alapjogi sérelmekről, és a kezelőorvos fogalmának vonatkozásában saját, korábbi ítéletének indokolásából idézett, e körben hivatkozott a Kfv.II.37.024/2021/7. számú végzés [43] bekezdésére, azonban nem jelölt meg olyan konkrét jogkérdést, amelytől a támadott ítélet eltér. [56] A Kúria hangsúlyozza, a felhívott Kfv.II.37.199/2020/6. számú döntés valóban kimondta, hogy a kezelőorvos Eütv. szerinti fogalma tágan értelmezendő, azonban azt is megállapította, hogy azt minden ügyben egyedileg szükséges vizsgálni és megállapítani. Ennek pedig az ítélet indokolása szerint a hatóság eleget tett. Az ítélet szintén Kúria III.Kfv.37.668/2025/2-I. 8 részletesen tartalmazza azt, hogy a települési fogszakorvost miért nem tekintette a felperes kezelőorvosának az oltási kérdésben. [57] A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, mivel az adott jogkérdésben a gyakorlat már kialakult és egységes, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [58] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [59] Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [60] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt figyelemmel arra, hogy a kötelező védőoltások alóli mentesítési eljárással kapcsolatos jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes és kialakult, a rendkívüli jogorvoslattal támadott ítélet e kialakult gyakorlatnak megfelelő. Záró rész [61] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja szerint felülvizsgálatnak nincs helye. [62] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül, tanácsban határozott. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. Kúria III.Kfv.37.668/2025/2-I. Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Kovács András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.