A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelmet a Kúria visszautasította, mivel a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél – hiánypótlásra felhívás és részletes tájékoztatás ellenére – nem gondoskodott a jogi képviseletéről. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.142/2026/
- A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Balogh Zsolt bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala (4700 Mátészalka, Kölcsey tér 2.) Az alperes képviselője: Telekné dr. Török Judit kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámhatósági üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: Debreceni Törvényszék 18.K.701.540/2025/
- számú ítélete Kúria I.Kfv.37.142/2026/3 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes Név nevű kiskorú gyermekét az alperes a
- március
- napján meghozott SZ-07/72/01694-18/
- számú döntésével nevelésbe vette, gondozási helyként kijelölte a M.n található Otthont, egyidejűleg a családba fogadó gyámként eljárt Név2.t gyámi tisztségéből felmentette. [2] A nevelésbe vételről szóló SZ-07/72/01694-18/
- számú döntés felülvizsgálata során, hivatalból folytatott eljárásban
- április
- napján meghozott, az elrendelt gyámhatósági intézkedést változatlanul fenntartó SZ-07/72/00871-19/
- számú határozatot a felügyeleti szervként eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal megsemmisítette és az elsőfokú gyámhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes
- március
- napján hozta meg az SZ-07/72/00061-10/
- számú döntését, amelyben a kiskorú nevelésbe vételét fenntartotta. [3] A felperes keresetében vitatta az SZ-07/72/00061-10/
- számú határozat jogszerűségét. [4] Az alperes védiratában kérte a keresetlevél visszautasítását, hivatkozása szerint a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta, mivel a támadott döntést a
- május
- napján kelt SZ-07/72/00061-18/
- számú döntésével visszavonta. [5] A Debreceni Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) – 18.K.701.077/
- ügyszám alatt – a felperes keresetlevelét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének m) pontja alapján visszautasította. [6] A felperes a
- szeptember
- napján postára adott beadványában keresetét tartalma szerint a visszavonó határozatra is kiterjesztve kérte a döntés megváltoztatását úgy, hogy az az SZ-07/72/00871-19/
- számú határozat által megvalósított jogsértést is orvosolja, mivel ezt kellett volna elvégezni a döntés visszavonása során. [7] Az elsőfokú bíróság a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása és a kereset kiterjesztése folytán a peres eljárást 18.K.701.540/
- ügyszámon folytatta. [8] Az alperes előkészítő iratában tájékoztatást adott a kiskorú gyermek nagykorúvá válásáról, így nevelésbe vétele megszűnéséről, ezt a
- december
- napján meghozott SZ07/72/00061-57/
- számú határozatában meg is állapította. Kúria I.Kfv.37.142/2026/3 3 A jogerős ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a
- január
- napján kelt 18.K.701.540/2025/
- számú ítéletével a keresetet elutasította a Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján, mivel azt alaptalannak ítélte. A felülvizsgálati kérelem és a Kúria hiánypótlása [10] A felperes – személyesen eljárva, postai úton –
- február
- napján K/
- sorszámon felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélettel szemben. [11] A Kúria a
- február
- napján meghozott Kfv/
- sorszámú végzésében tájékoztatta a felperest, hogy a Kúria előtt a jogi képviselet a Kp.
- §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében kötelező, és erre tekintettel felhívta, hogy a felülvizsgálati eljárásra szóló meghatalmazással rendelkező ügyvédje vagy pártfogó ügyvédje által készített és ellenjegyzésével ellátott felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ának megfelelő meghatalmazást csatolva, jogszabálysértés megjelölése mellett, a Kp.
- §-a szerinti tartalommal terjessze elő. A tájékoztatás kiterjedt arra is, hogy a jogi képviselet nélkül eljáró fél cselekménye hatálytalan. [12] A Kúria emellett a végzésben részletesen tájékoztatta a felperest a jogi segítségnyújtásról szóló
- évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
- §-a szerinti pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségéről, továbbá arról, hogy a félnek a Jst.-ben meghatározott támogatások iránti kérelmet hol és milyen módon lehet előterjeszteni. [13] A felperes a részére postai úton megküldött hiánypótlásra felhívó végzést
- február
- napján átvette, azonban a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, jogi képviselő ellenjegyzésével ellátott felülvizsgálati kérelmet a mai napig nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására – a következők miatt – nincs törvényes lehetőség. [15] A Kp.
- §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet jogi képviselővel eljárva kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül benyújtani. A Kp. 27. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Kúria előtti eljárásokban a jogi képviselet kötelező. [16] A Kúria joggyakorlata egységes abban, hogy a felülvizsgálati kérelem jogi képviselő nélküli előterjesztése során, bár hiánypótlásnak helye van, annak nem teljesítése a felülvizsgálati kérelem visszautasítását eredményezi (Kúria Kfv.V.37.565/2022/7., Kfv.V.37.575/2022/4., Kfv.I.37.742/2025/3. számú határozatok). Kúria I.Kfv.37.142/2026/3 4 [17] A Kp. 115. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja szerint a bíróság a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a hiánytalan felülvizsgálati kérelmet nem, vagy újból hiányosan nyújtja be, és emiatt a felülvizsgálati kérelem nem bírálható el. [18] A Kúria a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviselő hiányától nem tekinthetett el, a bíróság pártfogó ügyvéd kirendelésére nem rendelkezik hatáskörrel. [19] A felülvizsgálati kérelem személyesen, jogi képviselő nélkül, postai, illetve egyéb (személyes benyújtás) úton történő előterjesztése a Kp. 27. §
(4)bekezdése folytán alkalmazandó, a Pp. 74. §
(1)bekezdés rendelkezésére tekintettel hatálytalan, ezért a Kúria hiánypótlásra hívta fel a felperest, aki a hiánypótlásnak nem tett eleget. [20] A felperes a hiánypótlási felhívásra jogi képviseletéről az előírt határidőben, de az azóta eltelt időben sem gondoskodott, jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, ezért a Kúria a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő mellőzésével benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján visszautasította. A döntés elvi tartalma [21] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria visszautasította, mivel a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél – hiánypótlásra felhívás és részletes tájékoztatás ellenére – nem gondoskodott a jogi képviseletéről. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [23] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, erről rendelkezni szintén nem kellett. [24] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp. 116. §
- d)pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2026. április 2. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró, dr. Balogh Zsolt bíró, dr. Heinemann Csilla bíró, dr. Kalas Tibor bíró