Kfv.37608/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára és
3. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.608/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: települési Város Önkormányzata (cím1) A felperes képviselője: Biczi és Túri Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző ügyvéd: dr. Túri György) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: jogtanácsos Az alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4) A per tárgya: kisajátítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Kúria III.Kfv.37.608/2024/2 2 A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 2024. június 13-án hozott 104.K.700.095/2023/24. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt 1/1 arányú tulajdonát képezte a települési helyrajzi számú, „szántó” művelési ágú ingatlan. A felperes 2020. július 27-én az alperesnél az ingatlan teljes területének kisajátítását célzó kérelmet terjesztett elő „terület és településrendezés” céljából. Előadta, hogy az ingaltan kisajátítása a „települési területén megvalósítandó középfokú oktatási létesítmények és egyéb intézmények elhelyezésére szolgáló fejlesztési terület kialakítása” megnevezésű projekt megvalósításához szükséges, amelyet a településin alap-és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított. [2] Az alperes a 2020. december 16-án hozott határozatával a felperes kérelmének helyt adott és a perbeli ingatlan teljes területét a felperes javára kisajátította a beszerzett szakvéleményben foglalt 2.073.341,- forint kisajátítási kártalanítás megfizetése ellenében. [3] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, a Budapest Környéki Törvényszék a 104.K.700.168/2021/41. számú ítéletével az alperes határozatát a kártalanításról rendelkező részében megsemmisítette, és az alperest e vonatkozásban új eljárásra kötelezte. Az indokolás szerint a döntés alapjául szolgáló szakvélemény kompetencia hiányában született, a törvényszék a megismételt eljárásra előírta megfelelő kompetenciával rendelkező szakértő igénybevételét. [4] A megismételt eljárás során az alperes termőföld-értékbecslésben kompetenciával rendelkező szakértőt (a továbbiakban: Szakértő) rendelt ki, aki összehasonlító Kúria III.Kfv.37.608/2024/2 3 ingatlanforgalmi adatokra alapítottan az ingatlan fajlagos forgalmi értékét 3.642 Ft/m²-ben, míg a zöldkár összegét 13.984,- forintban állapította meg. [5] Az alperes a 2022. november 23-án kelt PE/048/00143-31/2022. számú határozatában a szakvéleménynek megfelelően a kisajátítási kártalanítás összegét 2.228.320,forintban határozta meg és kötelezte a felperest a korábban már megfizetett összegen felül további 143.488,- forint kisajátítási kártalanítás, valamint 11.491.000,- forint zöldkár, továbbá ezek 2021. január 4-étől számított késedelmi kamatának megfizetésére az alperesi érdekelt felé. [6] A felperes közigazgatási perben támadta az alperes határozatát. A jogerős ítélet [7] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [8] Elsődlegesen megállapította, hogy az alperes az alapítéletben foglalt iránymutatásnak megfelelően hozta meg döntését kompetenciával rendelkező szakértő bevonásával. [9] A bíróság helyt adott a felperes azon indítványának, hogy a hatósági (megelőző) eljárásban szakvéleményt adó Szakértő kerüljön kirendelésre. [10] A törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Szakértő szakvéleménye és annak perbeli kiegészítése nem aggályos, a Szakértő jól követhetően mutatta be, hogy az adóhatóságból kapott tíz adatból miért csak a kisajátítási határozat véglegessé válásának időpontját megelőző hat adatot tüntette fel a szakvéleményben, továbbá, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb forgalmi érték elhagyásával miként határozta meg a négy ingatlanból álló összehasonlító ingatlanforgalmi értékbázist. [11] A bíróság szerint a perbeli ingatlant egyfelől nem érintette övezeti átsorolás, az a Korm. rendelet szabályai ellenére is mezőgazdasági besorolású maradt, így azt a Szakértőnek mezőgazdasági ingatlanként kellett értékelnie. A Szakértő meggyőzően mutatott rá arra, hogy a perbeli esetben nem a tulajdonos, hanem a jogszabály által tételezett távlati cél a perbeli ingatlan vonatkozásában értéknövelő tényező volt, ezért alkalmazott plusz 10%-os korrekciót erre alapítottan. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 9. §

(4)bekezdése nem sérült. [12] A törvényszék elfogadta a kedvező megközelítés miatt a Szakértő által alkalmazott + 5%-os korrekciós tényezőt, mert a felperes nem tudta cáfolni, miszerint a többi összehasonlítás alapjául szolgáló ingatlanhoz képest a perbeli ingatlan megközelítése kedvezőbb. A törvényszék a zöldkár megállapítása körében sem talált olyan okot, amely a szakvélemény hiányosságát vagy ellentmondásosságát támasztotta volna alá. A Szakértő Kúria III.Kfv.37.608/2024/2 4 egyéb adat hiányában helyesen vette figyelembe a tulajdonos – a MePAR rendszer adatai által megerősített – nyilatkozatát. A felülvizsgálati kérelem [13] A jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. [14] A felülvizsgálati kérelme befogadását megítélése szerint alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme és az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés, valamint a Kúria közzétett határozataitól jogkérdésben való eltérés indokolja a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára és
3. b)pontjára figyelemmel. [15] Előadta, hogy a törvényszék a felperesnek a Szakértő által készített szakvélemény vonatkozásában tett nyilatkozatait nem vette figyelembe. Nem tisztázta a peres eljárásban a Szakértő szakvéleménye, a Szakértő nyilatkozatai, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) értesítése, valamint a per iratai közötti ellentmondásokat, így megsértette a felperesnek a bizonyításhoz való jogát. [16] A Szakértő a NAV-tól kapott összehasonlító ingatlan adatokat nem bocsátotta a felperes rendelkezésére, jogsértően járt el a törvényszék, amikor nem kötelezte a teljes adatállomány becsatolására a szakértőt. Ezzel sérült a felperes tisztességes eljáráshoz való joga. [17] Abszolút eljárási szabálysértésnek minősül és megalapozatlanságot eredményez, ha a bíróság döntése hiányos, ellentmondásos vagy bizonytalan szakvéleményen alapul. Az egységes bírósági gyakorlatnak megfelelően a törvényszék nem mérlegelhette volna, hogy a NAV adathalmaz bekérése és szakvéleményben való teljes körű feltüntetése szükséges-e. [18] A törvényszék a Szakértő által alkalmazott olyan jogszabályokat ismert el, amelyek ellentétesek a Kúria Kfv.II.37.597/2018/11. számú döntésével. Ebben a körben a felperes felhívta a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997. (VIII. 1.) FM rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). Ehhez kapcsolódóan a bíróság eltért a Kfv.II.37.597/2018/11. számú kúriai ítélettől, mert olyan szakvéleményt fogadott el döntése alapjául, amelynek értékelési módszere ellentétes a Kstv.-ben előírt összehasonlító értékelési módszerrel (Kstv. 9. §

(3)bekezdés a) pont). [19] A fejlesztési cél korrekcióként történő értékelése és annak tényének a bíróság által való elismerése ellentétes a Kúria Kfv.VI.37.025/2018/13., Kfv.II.37.511/2020/

1. és Kfv.VI.37.570/2018/
2. számú döntéseivel. Kúria III.Kfv.37.608/2024/2 5 A Kúria döntése és jogi indokai [20] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak [21] A Kp.
3. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúria határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [22] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [23] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban a felperes által előadottakat és a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [24] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson alapvető jogegységi funkciót. Ebből az következik, hogy a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység Kúria III.Kfv.37.608/2024/2 6 kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [25] A Kúria hangsúlyozza azt is, hogy a felülvizsgálati eljárás olyan perorvoslat, amely a Kp. 115. §

(1)bekezdésében felsorolt jogerős határozatokkal vehető igénybe azok jogszabálysértő mivoltára, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással. A felülvizsgálati eljárás tárgya tehát a bíróság jogerős határozata, ekként a félnek felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatban foglalt jogi érveléssel kell ütköztetnie saját érveit (Kfv.VII.45.168/2022/7., Kfv.III.45.073/2023/9.). A félnek tehát a felülvizsgálati kérelmében – a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 100. §

(2)bekezdés b) pontjából is fakadóan – azt kell kifejtenie, hogy mely okból tartja jogszabálysértőnek a jogerős határozatot, ezen érvelését pedig a bíróság által megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével kell alátámasztania. [26] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 117. §

(4)bekezdésének rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Az indokolási kötelezettségének e vonatkozásban a felperes eleget tett. [27] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében az az elvárás, hogy a kérelmező a támadott határozat és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. A kérelmezőnek elő kell adnia, hogy miben látja a jogkérdésben való eltérést. Az ügyazonosság, valamint a jogkérdésben való eltérés bemutatásának hiányában ezen ok alapján nincs helye a befogadásnak. Az ügyazonosság kérdésében irányadók a jogegységi panaszügyekben hozott döntések (Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.019/2021/18.) és a vonatkozó kúriai gyakorlat (pl. Kfv.III.37.108/2022/2.). [28] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja körében kifejtette érveléséhez a
3. b)ponthoz kapcsolódóan megjelölt olyan kúriai döntéseket, amelyektől a törvényszék támadott ítélete véleménye szerint jogkérdésben eltért. [29] A Szakértő 2022. október 10-i dátummal terjesztette elő a megismételt hatósági eljárás során szakvéleményét. Ennek 7. oldalán egyértelműen rögzítésre került, hogy a perbeli ingatlan forgalmi értékét a Szakértő a piaci összehasonlító adatok elemzésének módszerével állapította meg, így betartásra került a Kstv. 9. §

(3)bekezdésének a) pontja, az ezzel ellentétes felperesi előadás nem tényszerű. A támadott ítélet ebből következően nem ellentétes a Kfv.II.37.597/2018/

1. számú kúriai végzéssel, amely azt mondta ki, hogy a szántó művelési ágú és ekként hasznosított ingatlan forgalmi értéke nem állapítható meg a 25/
2. (VIII. 1.) PM rendelet alapján és maradványérték számítással az ipari parki övezetbe sorolásába hivatkozással. A Szakértő szakvéleményén alapuló ítélet megfelel a Kfv.VI.37.916/2021/
3. számú kúriai ítéletben foglatlaknak, mivel a kártalanítás összegének Kúria III.Kfv.37.608/2024/2 7 megállapítása során az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét vette figyelembe a Kstv.
4. §

(3)bekezdésének megfelelően. [30] Önmagában az a körülmény, hogy a Szakértő a peres szakvéleményében előadta, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Módszertani Ajánlásában megfogalmazott szakmai irányelvek mellett a forgalmi érték megállapítása során figyelemmel volt a Rendelet egyes rendelkezéseire, nem befolyásolja azt a tényt, hogy az ítélet alapjául szolgáló szakvélemény a Kstv. 9. §

(3)bekezdés a) pontja szerinti módszerrel készült. [31] A Szakértő a peres szakvéleménye

1. pontjában rögzítette, hogy a NAV-tól tíz darab összehasonlító adatot kért és kapott, amelyekből négy darab olyan adásvételi szerződésen alapult, amelyet a szerződő felek
2. január 4-ét követően kötöttek. Ezek a szerződések azért nem kerültek figyelembevételre, mert a perbeli ingatlan forgalmi értékét
3. január 4ére vonatkozóan kellett a Szakértőnek megállapítania. Ezen négy ingatlan adatait a Szakértő a szakvéleményéiben nem szerepeltette. Az összehasonlításra és elemzésre alkalmas ingatlanokról a hatósági szakvéleménye
4. oldalán a Szakértő táblázatot közölt. [32] A Kúria megítélése szerint nem sérti a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát az, hogy a Szakértő a
5. január 4-ét követően megkötött adásvételi szerződésekkel érintett ingatlanok adatait a szakvéleményeiben nem jelölte meg, ugyanis azok a perbeli ingatlan értékelésének időpontját követően köttettek meg. A felperes ezzel ellentétes okfejtése nem foghat helyt, az értékelés során figyelembe nem vehető ingatlanok adatainak hiánya a szakvéleményt nem teszi hiányossá, ellentmondásossá vagy bizonytalanná. [33] A Szakértő az alperes felé előterjesztett Szakvéleményében a korrekciós tényezők között + 10%-os mértékben vette figyelembe azt, hogy a perbeli ingatlan 2019-től fejlesztési terület. A peres szakvélemény szerint az értékelt és az azonos övezeti besorolású összehasonlító ingatlanok értékbeli különbözősége abból adódik, hogy az értékelt ingatlan fejlesztési területen helyezkedik el, ezért indokolt a + 10%-os korrekció. Az Igazságügyi Szakértői Kamara termőföldek értékbecslésére vonatkozó szakmai irányelvei szerint ugyanis amennyiben a fejlesztési potenciál megállapítható, akkor ennek tényét az értékelés során figyelembe kell venni. [34] A támadott ítélet rögzítette, hogy a perbeli ingatlan tekintetében átsorolás nem történt, azt a Szakértőnek mezőgazdasági ingatlanként kellett értékelnie. Nem ütközhet a Kstv.
6. §

(4)bekezdésébe az, amennyiben a Szakértő a mezőgazdasági rendeltetés mellett figyelembe veszi a Korm. rendelet által megerősített konkrét fejlesztési célt. [35] A felperes által felhívott felsőbírósági döntések közül a Kfv.III.37.226/2012/

1. számú határozat bányaszolgalmi jog alapításával kapcsolatos, így jelen perben nem releváns. [36] A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint helytállóan mutatott rá a törvényszék, hogy a felperes által felhívott kúriai döntések olyan esetekre vonatkoznak, amikor a tulajdonosok az általuk tervezett, de még semmilyen módon nem realizált saját távlati fejlesztési céljaikat kívánták a forgalmi érték meghatározása során érvényre juttatni, ugyanakkor jelen esetben nem a tulajdonos, hanem a Korm. rendelet által tételezett távlati cél Kúria III.Kfv.37.608/2024/2 8 a perbeli ingatlan vonatkozásában korrekciós tényezőként figyelembe vehető volt. A felperes által a felülvizsgálati kérelembe felhívott Kfv.VI.37.025/2018/
2. számú, Kfv.II.37.511/2020/
3. számú és Kfv.VI.37.570/2018/
4. számú kúriai döntések a fenti törvényszéki álláspontot alátámasztják abban, hogy a tulajdonsok által tervezett, de még nem realizált távlati fejlesztési célra vonatkoznak. [37] A felülvizsgálati bíróság a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp.
5. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja és
3. b)pontja szerint nem kerülhetett sor. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapulvételével a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt további befogadási okok alapján is megvizsgálta és azt a következtetést tette, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. [39] A Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdését alkalmazva megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [40] Kp. 117. §

(4)bekezdés, 118. §

(1),

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [41] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára és
3. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [43] A végzés ellen a Kp.

1. § d) pontja szerint felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
2. szeptember
3. Kúria III.Kfv.37.608/2024/2 9 Dr. Sperka Kálmán s. k. Dr. Sugár Tamás s. k. Dr. Bérces Nóra s. k. a tanács elnöke előadó bíró bíró Dr. Farkas Katalin s. k. Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő