← Magyarország

Bfv.465/2026/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A büntetővégzés meghozatalát követően a bíróság a terhelt terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.
  2. Az előkészítő ülésen a súlyosabb büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához nem állnak fenn az eljárási törvényben támasztott feltételek, ugyanis új bizonyíték vizsgálata ekkor nem lehetséges, így a súlyosabb büntetés kiszabását vagy intézkedés alkalmazását lehetővé tevő új tény megállapítására fogalmilag nem kerülhet sor. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.465/2026/
  3. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Harangozó Attila, előadó bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. július
  5. Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt: … Elsőfok: Lenti Járásbíróság, 2.B.52/2025/6., ítélet, előkészítő ülés,
  6. március
  7. (jogerő:
  8. március 11.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Zala Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Zala Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Lenti Járásíróság 2.B.52/2025/
  9. számú ítéletét megváltoztatja, és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tétel számát 100 (száz) napra, míg a közúti járművezetéstől eltiltás tartamát 1 (egy) évre enyhíti. A pénzbüntetés összege így 150.000 (százötvenezer) forint Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
  10. A Lenti Járásbíróság a
  11. november 5-én meghozott 4.Bpk.105/2025/
  12. számú büntetővégzésével a terhelttel szemben ittas állapotban elkövetett járművezetés – helyesen járművezetés ittas állapotban – vétsége [Btk.
  13. §

(1)bekezdés] miatt 100 napi tétel – napi tételenként 2.000 forint, összesen 200.000 forint – pénzbüntetést és 1 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. [2]
  1. A terhelt által bejelentett tárgyalás tartása iránti indítvány folytán a Lenti Járásíróság a
  2. március 11-én kihirdetett 2.B.52/2025/
  3. számú ítéletével a terheltet ittas Kúria 2.Bfv.465/2026/12-I 2 állapotban elkövetett járművezetés – helyesen járművezetés ittas állapotban – vétsége [Btk.
  4. §
(1)bekezdés] miatt 120 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint, összesen 180.000 forint – pénzbüntetésre és 1 év 2 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az ítélet a kihirdetésekor –
  1. március 11-én – jogerőre emelkedett. [3] II.
  2. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a Zala Vármegyei Főügyészség B.169/2026/
  3. szám alatt, a Be.
  4. §
(2)bekezdés e) pontjában meghatározott okból terjesztett elő a terhelt javára felülvizsgálati indítványt. [4] Indokai szerint a Lenti Járásbíróság az ügyben a terhelt által előterjesztett tárgyalás tartása iránti kérelem – helyesen indítvány – alapján az ügyben 2026. március 11-én előkészítő ülést tartott, amelyen – miután a terhelt a Be. 504. §
(1)bekezdése alapján a bűnösségét a vádirattal egyezően beismerte és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott – meghozta a 2.B.52/2025/
  1. számú ítéletét, amely ugyanezen a napon jogerőre emelkedett. [5] A főügyészség álláspontja szerint a Lenti Járásbíróság a jogerős ítéletét a Be.
  2. §
(5)bekezdésében írt súlyosítási tilalomra vonatkozó eljárási szabály megsértésével hozta meg. Rámutatott, hogy a bíróság a terhelt terhére szóló indítvány hiányában ugyanis csak akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni. [6] Kifejtette, hogy a Lenti Járásbíróság a jogerős ítéletében úgy szabott ki a 4.Bpk.105/2025/
  1. számú büntetővégzésében meghatározottnál súlyosabb, 120 napi tétel pénzbüntetést és hosszabb tartamú, 1 év 2 hónap közúti járművezetéstől eltiltást a terhelttel szemben, hogy az ügyészség nem élt a terhelt terhére tárgyalás tartása iránti indítvánnyal és a bíróság nem állapított meg olyan új tényt, amely alapján súlyosabb minősítést vagy lényegesen súlyosabb büntetést kellett volna alkalmazni. [7] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Be. 663. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján a Lenti Járásbíróság 2.B.52/2025/
  1. számú ítéletét helyezze hatályon kívül és a Lenti Járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [8]
  2. A Legfőbb Ügyészség a BF.425/2026/
  3. számú átiratában a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – módosított tartalommal tartotta fenn. [9] Indokai szerint a főügyészség felülvizsgálati indítványában helytállóan hivatkozott arra, hogy a Lenti Járásbíróság 2.B.52/2025/
  4. számú,
  5. március
  6. napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett ítéletének meghozatalára a Be.
  7. §
(5)bekezdésében meghatározott súlyosítási tilalom megsértésével került sor, figyelemmel arra, hogy a terhelt terhére szóló, tárgyalás tartására irányuló indítvány benyújtására nem került sor, és az előkészítő ülésen olyan új bizonyíték nem merült fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt nem állapított meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kellett volna alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kellett volna kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kellett volna alkalmazni. [10] Kifejtette, hogy a Lenti Járásbíróság a jogerős ítéletében ezen feltétel hiányában úgy szabott ki a 4.Bpk.105/2025/2. számú, 2025. november 5-én kelt büntetővégzésben kiszabottnál magasabb napi tételszámú pénzbüntetést és hosszabb tartamú közúti járművezetéstől eltiltást a terhelttel szemben, hogy annak a Be. 746. §
(5)bekezdésében írt feltételei nem álltak fenn. Kúria 2.Bfv.465/2026/12-I 3 [11] A pénzbüntetéssel összefüggésben megjegyezte, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a súlyosítási tilalom akkor is sérül, ha a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság a pénzbüntetés napi tételeinek számát felemeli, és ezzel egyidejűleg az egynapi tétel összegét olyan mértékben csökkenti, hogy összhatását tekintve ez a terheltet közvetlenül nem sújtja nagyobb anyagi hátránnyal. A pénzbüntetés napi tételei számának emelése ilyenkor azért tiltott, mert a pénzbüntetésnek szabadságvesztésre való esetleges átváltoztatása esetén a terheltnek hosszabb tartamú szabadságvesztést kellene letöltenie. A büntetés tehát – végső következményeinek lehetőségét tekintve – ilyen esetben súlyosabbá válna (BH 1981.449.). A Legfelsőbb Bíróság ezen okfejtése a Kúria joggyakorlatában is megjelent. A Bfv.III.927/2018/7. számú határozatában a Kúria kifejtette, hogy a Be. 746. §ának
(5)bekezdésében írt súlyosítási tilalmat az is sérti, ha a bíróság a terhelt terhére irányuló tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában a büntetővégzésben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát megemeli, azonban az egynapi tétel összegét oly mértékben csökkenti, hogy a kiszabott pénzbüntetés összege végül a büntetővégzéshez képest alacsonyabb lesz. Ennek okát a Kúria is abban jelölte meg, hogy az esetlegesen szabadságvesztésre történő átváltoztatás esetén hosszabb tartamú szabadságvesztést kellene a terheltnek letöltenie. [12] Rögzítette, hogy a főügyészség a felülvizsgálati indítványában a Lenti Járásbíróság felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítéletének hatályon kívül helyezését és a Lenti Járásbíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Ezzel összefüggésben azonban hivatkozott a Be. 662. §
(2)bekezdés e) pontjára, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg határozatát. [13] Rámutatott, hogy a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel tehát a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére és új eljárásra utasításra csak abban az esetben van szükség, ha a Be. 662. §
(2)bekezdése szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [14] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Lenti Járásbíróság 2.B.52/2025/
  1. számú ítéletét változtassa meg és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot akként, hogy a kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát és a közúti járművezetéstől eltiltás tartamát a Lenti Járásbíróság 4.Bpk.105/2025/
  2. számú büntetővégzésében foglaltaknak megfelelően enyhítse, egyebekben a megtámadott ítéletet hatályában tartsa fenn. [15]
  3. A terhelt két észrevételt tett. Az elsőben előadta, hogy válófélben van a feleségével, és ő töltötte le a neki szóló bírósági iratokat, így tőle arról értesült, hogy a Lenti Járásbíróság határozata hatályon kívül lett helyezve, így a pénzbüntetés havi részleteit nem fizette be. A másodikban jelezte, hogy a tárgyalás tartása iránti indítványát az enyhítés érdekében terjesztette elő, azonban súlyosabb büntetést szabott ki vele szemben a bíróság. Emellett súlyos betegségéről és a megélhetési nehézségeiről is nyilatkozott. [16] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [17]
  4. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  5. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  6. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [18] A Kúria a megtámadott határozatot kizárólag a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, továbbá – hivatalból – a Be.
  7. §
(2)bekezdésében írt egyéb okok alapulvételével bírálta felül [Be. 659. §
(5)és
(6)bekezdés]. [19]
  1. A Be.
  2. §
(2)bekezdés e) pontja szerint felülvizsgálati okot képez, ha a bíróság az ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével állapította meg. Kúria 2.Bfv.465/2026/12-I 4 [20] A Be. C. Fejezetében írt büntetővégzés meghozatalára irányuló külön eljárás speciális szabályaként a bíróság a büntetővégzéssel szemben benyújtott tárgyalás tartása iránti indítvány nyomán megtartott előkészítő ülésen, illetve az esetleges tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként meghozott ítéletében a terhelt terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni [Be. 746. §
(5)bekezdés]. [21] Ehhez képest a Kúriának egyfelől azt kellett vizsgálnia, hogy a büntetővégzés milyen büntetéseket szabott ki a terhelttel szemben, másfelől, hogy ehhez képest a járásbíróság az ítéletében súlyosabb büntetéseket szabott-e ki, és ha igen, ennek az eljárásjogi feltételei fennálltak-e. [22]
  1. A Lenti Járásbíróság a büntetővégzésében anyagi és eljárásjogi szabály betartása mellett szabott ki a terhelttel szemben 100 napi tétel – napi tételenként 2.000 forint, így összesen 200.000 forint – pénzbüntetést és 1 év közúti járművezetéstől eltiltást. [23]
  2. A bíróság a tárgyalás tartása iránti indítvány nyomán meghozott ítéletében 120 napi tétel pénzbüntetés, valamint az 1 év 2 hónap közúti járművezetéstől eltiltás megállapításával a büntetővégzésben kiszabott büntetéshez képest súlyosabb büntetéseket szabott ki. Ez még akkor is így van, ha a bíróság az ítéletében a pénzbüntetés egynapi tételének az összegét 1.500 forintban határozta meg, amely összegszerűen alacsonyabb, mint a büntetővégzés szerinti pénzbüntetés összege. Magasabb tételszám esetén ugyanis, ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, hosszabb tartamú szabadságvesztést kell helyette letöltenie. [24] A súlyosítási tilalom – a törvényben meghatározott keretek között – a terhelt terhére bejelentett jogorvoslat hiányában főszabályként kizár minden olyan változtatást, ami a terhelt helyzetét súlyosabbá teszi. A Btk.
  3. §
(1)bekezdése szerint a pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget. Ehhez képest a pénzbüntetés bármely elemének – így napi tételei számának, egynapi tétel összegének, illetve a pénzbüntetés végösszegének – a terhelt terhére bejelentett perorvoslat vagy súlyosabb büntetés kiszabását alátámasztó új tény megállapításának hiányában való súlyosítása sérti a súlyosítási tilalmat. [25] Nyilvánvalóan és külön magyarázatot nem igénylően sérti a súlyosítási tilalmat a közúti járművezetés tartamának a büntetővégzésben kiszabott 1 év helyett 1 év 2 hónap tartamban való megállapítása is. [26] A súlyosabb büntetés kiszabásához a terhelt terhére előterjesztett jogorvoslat hiányában az eljárási törvényben támasztott feltételek nem álltak fenn, mert az ügyészség nem indítványozta tárgyalás tartását a büntetővégzéssel szemben, amiként fogalmilag nem kerülhetett sor a tárgyaláson új bizonyíték felmerülésére, és ennek folytán súlyosabb büntetés kiszabását indokolttá tevő új tény megállapítására sem, hiszen a bíróság az ítéletét nem tárgyaláson, hanem az előkészítő ülésen hozta meg. [27] A Lenti Járásbíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletében ekként a Be. 746. §
(5)bekezdésében írt törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva, egyúttal a Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontjában írt felülvizsgálati okot megvalósítva szabott ki 120 napi tétel pénzbüntetést és 1 év 2 hónap közúti járművezetéstől eltiltást a terhelttel szemben. [28]
  1. Az így beállt törvénysértés a Lenti Járásbíróság súlyosítási tilalmat sértő ítéletének megváltoztatásával, és a Be.
  2. §
(5)bekezdéseinek figyelembevételével meghatározott törvényes joghátrány alkalmazásával orvosolható. Kúria 2.Bfv.465/2026/12-I 5 [29] Erre tekintettel a Kúria az alapügyben megvalósult törvénysértést kiküszöbölve a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételét 100 napban, míg a közúti járművezetéstől eltiltás tartamát egy évben határozta meg, amely a Be. 746. §
(5)bekezdésében írt súlyosítási tilalmat sem sérti, egyúttal a pénzbüntetés Btk. 50. §
(3)bekezdésében, illetve a közúti járművezetéstől eltiltás Btk. 56. §
(3)bekezdésében szabott, eltérést nem engedő törvényi rendelkezések keretei közé is illeszkedik. [30]
  1. Észlelte a Kúria, hogy az ügydöntő határozat tévesen nevezi meg a terhelt terhére megállapított bűncselekményt ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségeként. [31] A Be.
  2. §
(2)bekezdés c) pont szerint az ügydöntő határozat rendelkező része tartalmazza a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését. [32] A Kúria által fenntartott, a bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről szóló 61/
  1. BK vélemény
  2. pontja kimondja, hogy a bűncselekményt a bíróság ügydöntő határozatának rendelkező részében a Btk. Különös Része szerinti alcímével kell megnevezni, míg a
  3. pont szerint – egyebek mellett – azt is meg kell jelölni, hogy a bűncselekmény bűntett vagy vétség. [33] A Btk.
  4. §-ban szabályozott bűncselekmény alcím szerinti megnevezése járművezetés ittas állapotban, éppen ezért a Be.
  5. §
(2)bekezdés c) pontja alapján – a 61/
  1. BK vélemény
  2. és
  3. pontjában írtakkal összhangban – a helyes megnevezése járművezetés ittas állapotban vétsége. [34]
  4. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt további olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
  5. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés e) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. [35] Egyebekben a Kúria a jogerős ítéletet a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [36] A határozat elvi tartalma
  1. A büntetővégzés meghozatalát követően a bíróság a terhelt terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.
  2. Az előkészítő ülésen a súlyosabb büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához nem állnak fenn az eljárási törvényben támasztott feltételek, ugyanis új bizonyíték vizsgálata ekkor nem lehetséges, így a súlyosabb büntetés kiszabását vagy intézkedés alkalmazását lehetővé tevő új tény megállapítására fogalmilag nem kerülhet sor. [37] IV. Az ítélet ellen a Be.
  3. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [38] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 2.Bfv.465/2026/12-I 6 Budapest,
  1. július
  2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Harangozó Attila s.k. előadó bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.