A határozat elvi tartalma: Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az adott jogkérdés kapcsán a Kúria már korábban állást foglalt, és a jogerős ítélet ettől nem tér el. A joggyakorlat továbbfejlesztése csak a kialakult joggyakorlat meghaladottsága esetén indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.130/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró Az I. rendű felperes: Név1 (cím1) A II. rendű felperes: Név2 (cím1) A felperesek képviselője: Dr. Dora Márta ügyvéd (cím2) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Kúria VI.Kfv.37.130/2025/2-I 2 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Herédi Erika kamarai jogtanácsos A per tárgya: védőoltás beadására kötelezés ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék
- december
- napján kelt 2.K.701.313/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a GY-01/NEO/00884-11/2023 számú határozatával a felpereseket, mint kiskorú Név3 törvényes képviselőit figyelmeztetésben részesítette és egyúttal kötelezte őket, hogy 30 napon belül adassák be gyermekük részére az iskolai kampányoltás keretében elmaradt Hepatitis B második részoltást. Kúria VI.Kfv.37.130/2025/2-I 3 [2] Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperesek nem tettek eleget azon kötelezettségüknek, hogy a gyermekük részére az életkorhoz kötött iskolai kampányoltások kötelező Hepatitis B második részoltását beadassák, illetve nem igazolták hitelt érdemlően a védőoltás alóli mentességet, vagy azt, hogy a gyermek oltása már máshol megtörtént. Ezzel a magatartásukkal megszegték az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
- §
(1)bekezdésében,
(2)bekezdés c) pontjában, 58. §
(7)bekezdésében, valamint a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998.(VI.3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 5. §
(1)bekezdés j) pontjában, 5. §
(8)bekezdés c) pontjában, 11. §
(1),
(2)bekezdéseiben, 14. §
(1)bekezdésében, 16. §
(1)bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezéseket. [3] A határozattal szemben a felperesek keresetet terjesztettek elő, amelyben annak megsemmisítését kérték. Hangsúlyozták, hogy demokratikus jogállamban kötelezettséget jogszabály írhat elő. Az NM rendelet 5. §
(7)bekezdése 1 db Hepatitisz B elleni oltást ír elő, a második oltást jogszabály nem írja elő, azt egy módszertani levélre hivatkozással adják a gyermekeknek. Sérelmezték továbbá, hogy a megelőző eljárás során nem kaptak tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az oltóanyag biztonságosnak tekinthető-e, illetve az MRNS vakcinákkal kapcsolatos aggályaiknak adtak hangot. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [5] Indokolása szerint az oltási kötelezettséget jogszabály, azaz az Eütv. 57. §
(1)és
(2)bekezdései, illetve a
(2)bekezdésben adott felhatalmazás alapján az NM rendelet 5. §
(1)bekezdés j) pontja és
(7)bekezdése írja elő. Az NM rendelet 4. §
(2)bekezdése pedig felhatalmazza az országos tisztifőorvost, hogy évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levélben határozza meg az
- §-ban felsorolt feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket. [6] A döntése meghozatala során irányadónak tekintette a Kúria a Kfv.37.409/2021/
- számú határozatában kifejtetteket, amely szerint az Országos Tisztifőorvos által évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levél kiadására az NM rendelet
- §
(2)bekezdése szerinti felhatalmazás alapján kerül sor, így a védőoltások gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket a módszertani levél határozza meg, ekképpen ennek előírásait okszerűen figyelembe lehet venni. Ebből adódóan, amennyiben a módszertani levél szakmai ismeretek körében bizonyos vakcinák esetén ismételt oltás beadását írja elő az oltóorvos számára, az úgy tekinthető, hogy a védőoltással elérni kívánt immunizációhoz szükséges. Megalapozatlanul hivatkoztak tehát a felperesek arra, hogy önmagában az a tény, miszerint a módszertani levél nem jogszabály, kizárná azt, hogy az abban foglaltakra tekintettel az NM rendelet 5. §
(1)bekezdésében meghatározott "védőoltásban kell részesíteni" kitétel egyetlen oltással befejezettnek minősülne. A Kúria hivatkozott döntésében arra a következtetésre jutott, hogy az NM rendelet 5. §-ában foglalt Kúria VI.Kfv.37.130/2025/2-I 4 kötelezettségek az Eütv. 57. §
(1)bekezdésének fényében értékelhetők, azaz az vizsgálandó, hogy a védőoltás célja a - perbeli esetben a Hepatitis B - fertőző betegséggel szemben aktív, illetve passzív védettség a gyermek esetében kialakult-e. [7] Rögzítette, hogy az oltóanyag betegtájékoztatója tartalmazza az oltóanyag összetevőit is, illetve a lehetséges mellékhatásokat, továbbá a kontraindikációkat. A felperesek azonban sem a megelőző eljárás során, sem a keresetlevelükben nem utaltak a gyermekük vonatkozásában bármilyen kontraindikációra. A gyermek az oltás első részoltását megkapta, melyet követően mellékhatás nem jelentkezett, illetve ilyenre a felperesek nem hivatkoztak. A felperesek nem fejtették ki továbbá, hogy az MRNS-nek ezen oltásokban történő esetleges későbbi alkalmazása milyen jogsérelmet okozna számukra. [8] Utalt az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlatára [39/
- (VI.20.) AB határozat, 3080/
- (IV.17) AB határozat], amely szerint a hatályos – és nem Alaptörvény-ellenes – jogszabályokon alapuló oltások a testi integritáshoz való jogot érdekösszemérés alapján korlátozhatják. Végül a Kúria eseti döntésére - BH 2020.
- – hivatkozott, amely szerint a közegészségügy és a járványok elleni védekezéshez fűződő közérdek megelőzi a testi integritáshoz fűződő jogot. A befogadás iránti kérelem [9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. [10] Felülvizsgálati kérelmük befogadhatóságának jogszabályi alapját a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont aa), ab), valamint
- ad)alpontjaiban jelölték meg. [11] Álláspontjuk szerint a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének érdekében elengedhetetlen, hogy a Kúria kimondja, módszertani levelek semmilyen egészségügyi beavatkozásra, nemhogy potencionálisan halál előidézésére alkalmas oltások beadatására kötelezés alapját nem képezhetik. [12] A felvetett jogkérdésnek különleges súlya van, a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében fontos a kérelem befogadása, tekintettel arra is, hogy alapvető jogaik sérülése valószínűsíthető. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kfv.37.130/2025/2-I 5 [13] A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, a
- d)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)pontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának első fordulata alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására általában akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [18] A Kúria megítélése szerint sem az elsőfokú bíróság ítélete, sem a felperesek felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemi érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria nem tárt fel jelen ügyben. [19] A kötelező védőoltások vonatkozásában az elvi jelentőségű jogkérdések tekintetében a Kúria már állást foglalt, a kúriai joggyakorlat egységes. A Kúria töretlen gyakorlata szerint a védőoltások alkalmas és szükséges eszköznek minősülnek egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelméhez. A védőoltásokkal kapcsolatos jogi szabályozás betartása kötelező. A védőoltás elrendelése nem jár alapjogi sérelemmel, mentesülni alóla kizárólag az Eütv. 58. §
(3)bekezdésben foglaltak esetén lehet [Kfv.37.199/2016/13., Kfv.37.049/2022/6.]. A Kúria azt is kimondta, hogy a kötelező Kúria VI.Kfv.37.130/2025/2-I 6 védőoltás alóli mentesítési eljárásban - mint kérelemre induló eljárásban - a bizonyítási teher a felperesre esik, a felperes kötelezettsége a megfelelő orvosi szakvélemény benyújtása, vagyis annak bizonyítása, hogy a mentesítés Eütv. 58. §
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontjaiban meghatározott feltételei fennállnak [Kfv.VI.37.049/2022/6., Kfv.VI.37.116/2017/3., Kfv.VI.37.119/2016/13., Kfv.II.37.080/2016/9.]. A Kúria utal arra is, hogy az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott a kötelező védőoltásokkal, azok eljárási rendjével, indokoltságával, így a 39/2007. (VI. 20.) AB határozatban, melyben foglaltakat megerősíti többek között a 3080/2019. (IV. 17.) AB határozat is. Az Alkotmánybíróság e körben meghozott határozatait a Kúria már értelmezte [Kfv.37.409/2021/6.]. A joggyakorlat egységének biztosítása szükségtelen, ha az adott jogkérdéseket illetően a Kúria a korábbi határozataiban már állást foglalt, és attól a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet nem tér el. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának második fordulata alapján a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából rendszerint akkor van helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes ugyan, de annak követése a körülmények változása folytán nem támogatható. A körülményekben történt ilyen változást a Kúria nem látott megállapíthatónak, ezért ezen indokból sem indokolt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása. [21] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen– jogi hatást gyakoroljon. A felülvizsgálati bíróság szerint a jelen ügy a jogalanyok széles körét érinti, társadalmi jelentősége vitathatatlan, azonban a fentiekben már részletezettek szerint e körben az ügy érdemi részét jelentő elvi jelentőségű jogkérdésekben kialakult és egységes joggyakorlat van, ezért nem indokolt ezen az alapon sem a felülvizsgálati kérelem befogadása. [22] Az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében, ilyenre a felperes sem hivatkozott. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [23] A felperesek a befogadás iránti kérelmükben a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja szerinti befogadási okra hivatkoztak ugyan, de a kérelmük e befogadási okra vonatkozó érdemi indokolást nem tartalmazott, ezért az
- ad)alpont alapján történő befogadás feltételeinek fennállása érdemben nem volt vizsgálható. [24] Az elsőfokú ítélet a kúriai joggyakorlattól a [19] bekezdésben foglaltak szerint nem tér el, mindezek folytán a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont alapján sem volt befogadható. [25] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására tekintettel az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában a Kúria nem dönthetett. Kúria VI.Kfv.37.130/2025/2-I 7 A döntés rövid tartalma [26] Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az adott jogkérdés kapcsán a Kúria már korábban állást foglalt, és a jogerős ítélet ettől nem tér el. A joggyakorlat továbbfejlesztése csak a kialakult joggyakorlat meghaladottsága esetén indokolt. Záró rész [27] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- február
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.130/2025/2-I A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8