A határozat elvi tartalma: Nem kizárólag az alakszerűen, határozati formában kifogástalanul megszerkesztett és a jegyzőkönyvben így megjelenő döntés alapján, hanem abban az esetben is megállapítható a közgyűlés adott napirendi tárgykörben kialakított végleges álláspontja és ténylegesen meghozott döntése, ha a jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnik az adott napirendi tárgykör tárgyalása, az előterjesztett határozati javaslattal kapcsolatban lebonyolított szavazás eredménye (a leadott szavazatok, ellenszavazatok, tartózkodások száma), és végső soron az, hogy a testület a tárgyalt kérdésben szavazás eredményeként állást foglalt és adott tartalommal döntött. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.439/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A kérelmező: kérelmező1 A kérelmező képviselője: Temesi Váradi Ügyvédi Iroda cím1 A kérelmezett: kérelmezett A kérelmezett képviselője: dr. Holhós-Kovács Szilárd cím2 Az eljárás tárgya: törvényességi felügyeleti eljárás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Kúria VI.Gfv.30.439/2021/4 2 Debreceni Ítélőtábla Pktf.II.90.006/2021/
- számú végzés Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Miskolci Törvényszék 4.Pkt.30.209/2020/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében – a másodfokú eljárási költség viselésére és a fellebbezési illeték visszatérítésére vonatkozó rendelkezésekre kiterjedően – hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 8 napon belül – lelet kiállításának terhe mellett – fizessen meg 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Kötelezi a kérelmezettet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezőnek 85.800 (nyolcvanötezer-nyolcszáz) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmezett a Miskolci Törvényszék 11.Pk.60.042/2016/
- számú végzésével nyilvántartásba vett egyesület. [2] A kérelmezett az alapszabályának 5.a) pontja szerint a tagjai számára vadászati lehetőséget biztosít;
- pontja értelmében rendes és különleges jogállású tagjai is lehetnek, különleges jogállásúnak a tiszteletbeli és a pártoló tagok minősülnek. Pártoló tag az lehet, aki az egyesület tevékenységét – a közgyűlés által meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése mellett – időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja; az egyesület tevékenységében vagyoni hozzájárulással vesz részt; az egyesület által megszerzett vadászterületen vadászati és egyéb kapcsolódó tevékenység (létesítmény-építés, -elhelyezés) Kúria VI.Gfv.30.439/2021/4 3 végzésére jogosult, illetve köteles a tagfelvételről szóló közgyűlési határozatban meghatározott feltételekkel. [3] A kérelmezett közgyűlése a 10/
- (05.18.) számú határozattal felhatalmazta az egyesület elnökét arra, hogy közös megegyezéssel szüntesse meg a kérelmező pártoló tagsági jogviszonyát. A határozatot a kérelmezőnek nem küldte meg. [4] A kérelmezett ezt követően meghozott határozatát, melyben a kérelmező pártoló tagsági viszonyát 30 napos határidővel felmondta [4/
- (08.01.) számú közgyűlési határozat], a kérelmező – a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését követően – bíróság előtt megtámadta. [5] A kérelmező keresetének helyt adó elsőfokú ítéletet a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla a Gf.II.30.065/2021/
- számú végzésével hatályon kívül helyezte és az eljárást a keresetindítási jog hiánya miatt azért szüntette meg, mert álláspontja szerint a kérelmező pártoló tagsági jogviszonya nem jött létre. A kérelmező kérelme és a kérelmezett védekezése [6] A kérelmező az egyesülettel szemben amiatt kérte törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, mert működése során nem tartja be a rá vonatkozó szabályokat: sérelmezte, hogy 2019 májusától a kérelmezett nem biztosítja részére pártoló tagként a vadászat lehetőségét, továbbá hogy a vele szemben meghozott 10/
- (05.18.) számú közgyűlési határozatot nem közölte, nem küldte meg részére, amivel elzárta a jogorvoslat lehetőségétől. [7] A kérelmezett elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kérelem elutasítását kérte. Az első- és a másodfokú határozat [8] Az elsőfokú bíróság végzésével a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntette. [9] Határozatának indokolásában rögzítette, az eljárás megindításának a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
- évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 71/C. §
(1)bekezdés d) pontja alapján helye volt, vizsgálható volt, hogy a kérelmezett működési körébe tartozóan a vadászat gyakorlásának lehetőségét – mint a tevékenységébe tartozó részvételt – biztosítja-e a felperes részére pártoló tagként; a kérelmező tagsági jogviszonyából fakadó jogát szabályozott eljárásrendben szüntette-e meg és arról a kérelmezőt értesítette-e. Az így megjelölt és vizsgált jogsértések azonban az eljárás alatt már nem álltak fenn: a kérelmező a
- május 18-i közgyűlési határozatról tudomást szerzett, tagsági jogviszonya pedig az ezt követő 4/
- (08.01.) közgyűlési határozattal megszűnt. Utóbbi eredményeként megszűnt egyben a törvényességi felügyeleti eljárás célja: a kérelmezett esetén fennálló törvénysértő állapot megszüntetésének Kúria VI.Gfv.30.439/2021/4 4 lehetősége. A kérelem abban a részében, ami arra vonatkozott, hogy a kérelmezett elzárta a kérelmezőt a vadászat lehetőségétől, a felmerülő bizonyítás szükségességére és terjedelmére tekintettel meghaladta a törvényességi felügyeleti eljárás kereteit, ezért nem volt vizsgálható [Cnytv. 71/A. §
(3)bekezdés]. [10] A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett részét részben megváltoztatta és mellőzte a végzés indokolásából annak megállapítását, hogy a kérelmező a kérelmezett pártoló tagja és vadászati jog illeti meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [11] A jogerős végzés indokolásában az ítélőtábla leszögezte, hogy az eljárás megszüntetésére nem a kérelmezett által megjelölt okból, hanem amiatt került sor, mert a kérelmezett törvényes működése helyreállt. Nem értett egyet viszont az elsőfokú végzésnek a kérelmező tagsági jogviszonyát illető megállapításaival. Rögzítette, hogy a kérelmező pártoló tagként kért felvételéről nincs közgyűlési határozat, ilyet a 2018. március 24-i közgyűlési jegyzőkönyv kivonat sem tartalmaz, ezért nem volt helye a kérelmező tagsági jogviszonya és az e jogviszonyra tartozó vadászati jog megállapításának. Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezésével – tartalmilag – az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. [13] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Cnytv. 71/A. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- § f) pontjába, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
- §
(1)és
(2)bekezdésébe, 3:19. §
(1)és
(3)bekezdésébe, 3:67. §
(1)bekezdésébe, 3:75. §
(1)-
(5)bekezdésébe, 3:34. §
(1)bekezdésébe, a Cnytv. 71/A. §
(1)és
(2)bekezdésébe, 71/B. §
(2),
(5)és
(6)bekezdésébe, 71/C. §
(1)bekezdés d) pontjába, 71/E. §
(1)bekezdés c) pontjába,
(3)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. [14] Előadta, hogy a Debreceni Ítélőtábla Gf.II.30.065/2021/
- számú végzését és jelen felülvizsgálati eljárásban támadott végzését meghozó másodfokú tanács két tagja azonos volt, ebből következett a tagfelvételről szükséges alakszerű határozattal kapcsolatos azonos jogi álláspontjuk, továbbá az is, hogy jelen ügyben a
- március 24-i jegyzőkönyv ismeretében sem kívánt eltérni a másodfokú bíróság a peres eljárásban elfoglalt érdemi álláspontjától, az ítélkező tanács tehát elfogultnak minősült. A Pp.
- § b) pontja hatályon kívül helyezési okként ismeri el, ha az eljárásban kizárt bíró vett részt. [15] Az anyagi jogszabálysértés körében azzal érvelt, hogy a döntéshozó szerv döntési jogkörét testületben gyakorolja, döntéseit ülésen vagy annak tartása nélkül, szavazással, a szavazatok többségével hozza meg, amelynek a kérelmező tagfelvételi kérelmére vonatkozó
- március 24-i jegyzőkönyv és jelenléti ív az abból kitűnő egyhangú határozattal Kúria VI.Gfv.30.439/2021/4 5 megfelel. A Ptk. hivatkozott rendelkezései nem kötik a döntést – a közgyűlési szavazást és határozathozatalt – alakszerű határozathoz, szemben az ítélőtábla téves értelmezésével. [16] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős végzés indokaival. A Kúria döntése és annak jogi indokai [17] A Kúria a jogerős végzést a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felülvizsgálati kérelemmel támadott – az elsőfokú bíróság határozatát részben megváltoztató – részében és a kérelmező által megjelölt okból vizsgálta, és azt az az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta. [18] Megalapozatlanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelem az ügyben eljárt másodfokú bíróság ítélkező tanácsa két tagjának elfogultságon alapuló kizártságára, és a jogerős végzés ebben jelentkező jogszabálysértő jellegére. A Pp. 12. § f) pontjában megnevezett kizárási okot ugyanis a fél csak akkor jelentheti be és érvényesítheti az ügy tárgyalásának megkezdése után, ha egyben valószínűsíti, a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzést követően az okot haladéktalanul bejelentette [Pp. 15. §
(2)bekezdés]. Mindezen elvárásnak a felülvizsgálati kérelemben tett bejelentés, és az első ízben ott megjelölt kizárási okra történő hivatkozás nem felelt meg. [19] Az ügy érdemét illetően előrebocsátja a Kúria, hogy a felülvizsgálni kért jogerős végzés – indokolásából kitűnően – amiatt zárta ki a
- március 24-i közgyűlési jegyzőkönyv figyelembevételét és az abban írtak elfogadását a kérelmező pártoló tagsága alapjául, mert a vizsgált jegyzőkönyv nem tartalmazta a döntéshozó szerv alakszerű határozatát. [20] A másodfokú bíróság jogi álláspontjától eltérően azonban – ahogy arra a felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott – a Ptk.-nak a jogi személy döntéshozó szervére, határozathozatalára vonatkozó szabályaiból [3:
- §
(1)bekezdés, 3:19. §
(1)bekezdés], valamint a közgyűlés jegyzőkönyvére, jelenléti ívére vonatkozó 3:75. §
(1),
(2)bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből együttesen következik, hogy nem kizárólag az alakszerűen, határozati formában kifogástalanul megszerkesztett és a jegyzőkönyvben így megjelenő döntés alapján, hanem abban az esetben is megállapítható a közgyűlés adott napirendi tárgykörben kialakított végleges álláspontja és ténylegesen meghozott döntése, ha a jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnik az adott napirendi tárgykör tárgyalása, az előterjesztett határozati javaslattal kapcsolatban lebonyolított szavazás eredménye (a leadott szavazatok, ellenszavazatok, tartózkodások száma), és végső soron az, hogy a testület a tárgyalt kérdésben szavazás eredményeként állást foglalt és adott tartalommal döntött. E követelménynek a
- március 24-i közgyűlési jegyzőkönyv megfelel: az ott rögzítettekből világosan kitűnően az alperes közgyűlése tárgyalta és a jelenlévő tagok egyhangú döntésével foglalt állást a felperest megillető pártoló tagsági jogviszonyról, amelyet így megerősített („egyhangúan – 100% – megszavazta”). A közgyűlési jegyzőkönyv és a döntéshozó szerv meghozott határozatának ismertetett tartalmát erősíti egyebekben az a körülmény is, hogy az adott Kúria VI.Gfv.30.439/2021/4 6 közgyűlés hasonló módon tárgyalta és hozta meg döntését az ott tárgyalt további négy kérdésben is. [21] Mindebből következően tévesen következtetett az ügyben másodfokon eljárt bíróság a felperes pártoló tagsági jogállásának és az e jogállásba tartozó vadászati jogának hiányára. [22] Rögzíti egyben a Kúria, hogy a felek között a 4/
- (08.01.) számú közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára folyamatban volt peres eljárás felülvizsgálati szakaszában szintén megállapította a kérelmező pártoló tagsági jogviszonyának létrejöttét a Gfv.VI.30.252/2021/
- számú végzésében. [23] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálattal támadott részében – az eljárási költség viselésére és a fellebbezési eljárási illeték visszatérítésére vonatkozó rendelkezésekre kiterjedően – a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Záró rész [24] A felülvizsgálati kérelem eredményes volt, ami egyben a másodfokú eljárás tekintetében is megváltoztatta a pernyertesség-pervesztesség alakulását, ezért a kérelmezett a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a kérelmező jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)bekezdése szerint áfával növelt összegben meghatározott ügyvédi munkadíjból, valamint a kérelmező által a következők szerint fizetendő felülvizsgálati eljárási illetékből álló együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. [25] Jelen eljárás – a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem érdemi elbírálásánál fogva – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2)bekezdése alapján illetékkötelesnek minősült (a jogerős végzésben írtakkal ellentétben nem tartozott illetékmentességet előíró rendelkezés hatálya alá), ezért a felülvizsgálati eljárást kezdeményező kérelmező az Itv. 74. §
(2)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján – lelet kiállításának terhe mellett – köteles a hiányzó felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Figyelmezteti a Kúria a kérelmezőt, hogy amennyiben az illeték megfizetését felhívás ellenére elmulasztja, a meg nem fizetett illetéket az adóhatóság lelet alapján mulasztási bírsággal együtt írja elő a számára. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Kúria VI.Gfv.30.439/2021/4 7 Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: