Bf.87/2024/13 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] és ezért mint bűnszervezetben elkövetőt 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy a II. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A szabadságvesztés büntetés tartamába beszámította a II. r. vádlott által 2022. március 2. napjától 2022. december 1. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. [2] vádlott3 III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] és ezért mint bűnszervezetben elkövetőt 4 év 6 hónap szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy a III. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A szabadságvesztés büntetés tartamába beszámította vádlott3 III. r. vádlott által

1. március
2. napjától
3. november
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. vádlott3 III. r. vádlottal szemben 1.000.000.-Ft összegű vagyonelkobzást rendelt el. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.87/2024/
5. 2 [3] A Kecskeméti Törvényszék bűnjelkezelője által bevételezett bűnjelek egy részét elkobozta, míg további részük lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlottak részére, további bűnjelek lefoglalását megszüntette és azok megsemmisítését rendelte el, míg vádlott2 II. r. vádlottól lefoglalt személygépkocsi és indítókapcsoló lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte vádlott2 II. r. vádlott részére azzal, hogy azt a vele szemben megállapított bűnügyi költség biztosítására visszatartotta. [4] A vádlott2 II. r. vádlottól lefoglalt légpuskát hangtompítóval, dobtárral és céltávcsővel elkobozta. [5] Az iratmellékletként kezelt lábbeli nyomtöredék lefoglalását megszüntette és megsemmisítését rendelte el, míg megállapította, hogy 5 db DVD lemez és 2 db CD lemez az ügyirat részét képezi. [6] Kötelezte vádlott2 II. r. vádlottat külön 869.423.-Ft, vádlott3 III. r. vádlottat külön 936.784.-Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg a fennmaradó 41.768.-Ft bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy azt az állam viseli. [7] A törvényszék ítélete ellen fellebbezést jelentett be vádlott2 II. r. vádlott és védője, valamint vádlott3 III. r. vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében. [8] vádlott2 II. r. vádlott fellebbezését utóbb írásban indokolta. Álláspontja szerint anyagi jogszabályt sértett a törvényszék, amikor mint bűnszervezetben elkövetővel szemben szabta ki a büntetését, mivel nem állapítható meg a bűnszervezetben elkövetés és a tényállás nem tartalmazza az annak megállapításához szükséges tényeket. Álláspontja szerint a törvényszék kizárólag a bűnszervezet fogalmi elemeit jelenítette meg az ítéletében, és az nem tartalmaz olyan megállapítást, amely a lebukás megelőzéséhez szükséges átlagos együttműködés által megkívánt kooperáción túlmutat, így a konspiratív együttműködés nem állapítható meg vonatkozásában. Tudata nem fogta át, hogy a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követte volna el, így vonatkozásában a bűnszervezetben elkövetés nem állapítható meg, annak megállapítására törvénysértően került sor. [9] Enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni a jelentős időmúlást, az eljárás neki fel nem róható elhúzódását és azt, hogy egy kiskorú gyermekét saját háztartásban neveli, valamint cukorbeteg édesanyja ápolásában is részt vesz, illetve megélhetést biztosító jövedelemmel is rendelkezik. [10] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.369/2023/
6. számú indítványában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint a II. r. vádlott fellebbezésének indokolása az elsőfokú ítélettel megállapított tényállást is támadja, amely a fellebbezésének a büntetőeljárásról szóló
7. évi XC. törvény (Be.)
8. §

(3)bekezdés b) pontja szerint tilalmazott utólagos kiterjesztése. Ugyanakkor a bűnszervezeti elkövetés megállapítása büntetéskiszabási kérdés, így az a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján az enyhítés iránt bejelentett fellebbezés folytán felülbírált rendelkezések körébe tartozik. [11] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú ítélet tényállásában rögzítésre kerültek azok a tények, amelyek a bűnszervezet törvényben előírt fogalmi elemeinek megvalósulását alátámasztják, és nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor e tényekből megalapozott következtetést vonva a II. és III. r. vádlottal mint bűnszervezetben elkövetővel szemben szabott ki büntetést. Az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezéseket is alaptalannak találta, mivel a büntetés további lényeges enyhítése a II. és III. r. vádlott esetében már veszélyezteti a büntetéssel elérni kívánt célok megvalósulását. Erre, valamint arra is figyelemmel, hogy álláspontja szerint az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései megfelelnek a törvénynek, a törvényszék ítélete vádlott2 II. r., valamint vádlott3 III. r. vádlottak és védőik fellebbezése folytán felülbírált részeinek helybenhagyását indítványozta. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.87/2024/

1. 3 [12] A másodfokú eljárásban vádlott3 III. r. vádlott az előterjesztett fellebbezés indokolásában – a II. r. vádlott fellebbezés indokolásával összhangban – arra hivatkozott, hogy esetében nem állapítható meg ítéleti bizonyossággal a bűnszervezetben történt elkövetés, mivel az irányadó tényállás nem tartalmazza mindazon tényeket, amelyek alapján a bűnszervezetben elkövetés esetében megállapítható lenne. Erre figyelemmel a bűnszervezeti minősítés mellőzését, az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés lényeges enyhítését indítványozta, figyelemmel arra is, hogy
2. január 31-én megszületett a gyermeke, akinek az eltartásáról gondoskodnia kell. Csatolta a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát. Utalt arra is, hogy nemrég munkát vállalt, de az egészségi állapotában bekövetkezett romlás miatt fel kellett azt mondania, mivel mindkét karja és lábai folyamatosan zsibbadnak, illetve nyaki érelmeszesedése is van. [13] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.369/2023/
3. számú indítványában a III. r. vádlott fellebbezésének indokolása kapcsán is kifejtette, hogy álláspontja szerint a III. r. vádlott kiterjesztett a fellebbezését, mivel ezen beadványában már vitatta a bűnszervezet tekintetében a minősítést és a vádlotti tudattartalom tekintetében az ítéleti tényállást. Erre figyelemmel a III. r. vádlott eltérő jogi minősítésre és eltérő tényállás megállapítására irányuló fellebbezése törvényben kizárt, és a bejelentett fellebbezés csak a Be.
4. §

(3)bekezdése által biztosított körben joghatályos. Erre figyelemmel a korábbi indítványában kifejtetteket változatlanul fenntartotta azzal, hogy további enyhítő körülményként kizárólag vádlott3 III. r vádlott betegsége vehető figyelembe. [14] A bejelentett fellebbezések alaptalanok. [15] Az ítélőtábla a Be. 698. §

(2)bekezdés

1. fordulata alapján a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően tanácsülésen határozott, mivel a nyilvános ülés kitűzését az arra jogosultak a törvényes határidőben nem kérték. [16] Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően bejelentett fellebbezések kizárólag a kiszabott büntetéseket támadták. [17] Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját, hogy vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlottak a fellebbezéseik indokolásában a bejelentett fellebbezéseik körét kiterjesztették, mivel vitatták a vádlotti tudattartalom tekintetében az ítéleti tényállást is. [18] A Be.
2. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjai alapján, ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt. [19] A Be. 584. §

(3)bekezdés b) pontja alapján a fellebbező az 583. §

(3)bekezdése szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett rendelkezésre a későbbiekben nem terjesztheti ki. [20] Ugyanakkor nem osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, hogy a III. r. vádlott fellebbezésének indokolásai eltérő jogi minősítés megállapítására is irányul, hiszen a bűnszervezeti elkövetés megállapítása nem minősítési, hanem büntetéskiszabási kérdés (Kúria Bfv.783/2022/8. [127]). [21] A II. és III. r. vádlottak a fellebbezéseik indokolásában ugyanakkor a váddal egyező tényállást is vitatták, amely valóban a Be. 584. §

(3)bekezdés b) pontja szerinti utólagos kiterjesztése a fellebbezéseiknek, ami tilalmazott. [22] A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a Be. 590. §

(3)bekezdésében írt korlátozott módon, az elsőfokú ítéletnek csak a fellebbezésekkel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. A korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §

(5)bekezdésének

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontja,
4. bc)és
5. d)pontja, valamint az

(5a)bekezdése és ugyanezen szakasz

(7)bekezdése alapján kiterjedt az elsőfokú bírósági eljárásra abban a körben, hogy történt-e olyan Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.87/2024/13. 4 eljárási szabálysértés, amelyre figyelemmel a Be. 607. §

(1)bekezdése, valamint a Be. 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Vizsgálta továbbá az ítélőtábla a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, a bűncselekmény minősítését és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés mellett hivatalból az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. [23] Ennek során azt állapította meg az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. [24] A II. és III. r. vádlottnak az előkészítő ülésen a bűnösség beismerésére vonatkozó és a tárgyalásról lemondó nyilatkozatát a törvényszék a törvénynek megfelelően fogadta el, illetve a II. és III. r. vádlott beismerő nyilatkozatait az eljárás ügyiratai is alátámasztották. [25] A Be. 606. §

(3)bekezdése alapján, ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapul, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. [26] Az ítélőtábla a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján az elsőfokú ítélet megalapozottságát nem vizsgálta, így az a másodfokú felülbírálat alapját képezte. [27] Az elsőfokú bíróság az irányadó és a vádiratban foglaltakkal egyezően megállapított tényállásból helyesen következtetett a II. és III. r. vádlott bűnösségére és az ügyiratokból olyan tény vagy körülmény nem állapítható meg, amelyre tekintettel a vádlottakat fel kellene menteni, vagy velük szemben az eljárást meg kellene szüntetni. Az elsőfokú bíróság vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlottak cselekményeit helyesen minősítette. Helytállóan állapította meg, hogy vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlottak vádlott1 I. r. vádlott által bűnös céllal létrehozott és működtetett bűnszervezet tagjaiként az I. r. vádlott utasításai szerint végezték tevékenységüket, és tisztában voltak azzal, hogy az általuk hónapokon keresztül kifejtett magatartás-sorozattal érintett kiemelkedő mennyiségű kábítószerre történő kereskedést, annak egyes mozzanatait mint a bűnszervezet tagjai hajtják végre, amit a törvény szigorúan rendel büntetni. A törvényszék részletesen és helyesen fejtette ki az álláspontját, hogy a bűnszervezet valamennyi, a Btk. 459. §

(1)bekezdés e) pontja szerinti bűnszervezet fogalmi eleme megállapítható vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlottak esetében. A történeti tényállásban rögzítésre kerültek mindazok a tények, amelyek a bűnszervezet törvényben előírt fogalmi elemeinek maradéktalan megvalósulását támasztják alá. Így azzal is egyetértett az ítélőtábla, hogy a vádlottak a lelepleződés elkerülése érdekében konspiratívan működtek, amely a végpontok közötti titkosított üzenetküldést biztosító alkalmazás neve alkalmazás használatában, a külföldről hazánkba érkezett kereskedelmi mennyiségű kábítószer átvételének módjában és a szállítás során az I. r. vádlott előfutóként való közreműködésében nyilvánult meg. Mindez olyan elkövetői együttműködést jelent, amely az egyszerű leplezési szándékon túlmutat. [28] Ami a büntetés kiszabását illeti, az ítélőtábla mellőzte a súlyosító körülmények közül a hasonló bűncselekmények elszaporodottságát, mivel annak nincs konkrét súlya a büntetés kiszabása során. További enyhítő körülményként értékelte a bűncselekmények elkövetése óta eltelt hosszabb időt, valamint a további időmúlást, illetve azt, hogy hosszabb ideje állnak a vádlottak büntetőeljárás hatálya alatt (Kúria 56. számú BK vélemény III. 10.), míg vádlott3 III. r. vádlott vonatkozásában azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Ugyanakkor vádlott2 II. r. vádlott esetében ugyanakkor azt, hogy Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.87/2024/13. 5 beteg hozzátartozóját ápolja, valamint vádlott3 III. r. vádlott tartós betegségét további enyhítőként figyelembe venni nem lehetett, mivel ezen körülményeiket nem igazolták. [29] Az így kiegészített enyhítő körülmények mellett is törvényes és arányos büntetést szabott ki az elsőfokú bíróság, amikor vádlott2 II. r. vádlottal szemben a törvényi minimummal megegyező 5 év, míg vádlott3 III. r. vádlott esetében a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti enyhítő rendelkezés alkalmazásával 4 év 6 hónap szabadságvesztést szabott ki, mint bűnszervezetben elkövetőkkel szemben. Így annak lényeges enyhítésére nem volt lehetőség, mivel az annál rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetések kiszabása már nem szolgálná kellően a büntetési célokat. [30] A törvényszék helytállóan foglalt állást abban is, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt kiemelt tárgyi súlyú bűncselekményt elkövető vádlottaknak a közügyek gyakorlásától való eltiltása szükséges, annak időtartamát is helyesen és arányosan határozta meg. [31] A fent kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét, mivel annak egyéb rendelkezései is törvényesek, a rendelkező részben írtak szerint helybenhagyta a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján. [32] Mindkét vádlott esetén a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát is helyesen határozta meg a törvényszék, ugyanakkor annak jogszabályi alapja helyesen a Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja,
3. b)pont
4. bb)alpontja. [33] Ugyancsak helytállóan rendelkezett az elsőfokú bíróság, amikor elkobozta a bűncselekmény eszközéül használt tárgyakat, illetve a II. r. vádlottól lefoglalt légpuskát és tartozékait, ugyanakkor elmulasztotta annak jogszabályi alapját meghatározni, amely a Btk. 72. §

(1)bekezdés d) pontja, azzal, hogy a hangtompító birtoklása jogszabályba ütközik, figyelemmel a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004.(VIII.31) Kormány rendelet 35/B. §-ára. [34] A másodfokú eljárás során 23.774.-Ft bűnügyi költség (a II. r. vádlottól lefoglalt gépjármű tárolási és karbantartási költsége) merült fel, amelynek megfizetésére a másodfokú bíróság a Be. 613. §

(1)bekezdése és a Be. 574. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a II. r. vádlottat. [35] A végzés elleni fellebbezési jog kizárása a Be.

1. §-án alapszik. Szeged,
2. szeptember
3. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke Dr. Halász Edina s.k. előadó bíró Dr. Kiss Dániel s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.87/2024/
4. számú végzése és a Kecskeméti Törvényszék 1.B.448/2023/
5. számú ítéletének vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlottakra vonatkozó része a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
6. szeptember
7. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.87/2024/
8. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6