Kfv.37088/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés b) pontja, hanem az

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont második fordulata körében értékelendő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.088/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: felperes1 Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: felperes1, cím1) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím2) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím3) Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: dr. Kürti Júlia ügyvéd (cím4) A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt2 (cím5) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 55. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék 2024. november 5-én kelt 15.K.700.863/2023/53. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.088/2025/2 2 [1] Végrehajtó (a továbbiakban: Végrehajtó) 2022. december 5-én érkezett 0127.V.0509/2013/246. számú megkeresésében kérte az alperestől a felperes kizárólagos tulajdonát képező hrsz.1 hrsz-ú ingatlanra az I. rendű alperesi érdekelt mint árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését árverési vétel jogcímen. [2] A megkereséshez a Végrehajtó csatolta a 2021. április 15-én kelt 0127.V.0509/2013/178. számú árverési jegyzőkönyvet, a NAV adatlapot, valamint egy állampolgársági nyilatkozatot. A megkeresés tartalmazta, hogy árverés jogerős, az árverési vevő a vételárat megfizette. [3] Az alperes 2023. január 12-én kelt 198245/2/2022. számú határozatával az ingatlanra az I. rendű alperesi érdekelt javára a tulajdonjogot árverési vétel jogcímén bejegyezte. Határozatában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 137. §

(1)bekezdésére, az ingatlan-nyilvántartásról szóló

1. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
2. §

(1)bekezdésére, 26. §

(1)bekezdésére, 34. §

(1)bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
2. §-ára hivatkozott. [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. A jogerős ítélet [5] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. [6] A keresetben megjelölt jogsérelmek közül elsődlegesen a kiadmányozás jogszerűségét vizsgálta, megállapítva, hogy a Kiadmányozási Szabályzat
3. pontja szerint a főispán megbízásából a főosztályvezető kiadmányozza a főispán által külön utasításban átruházott – alapvető munkáltatói jogkörbe nem tartozó – döntéseket, intézkedéseket. A főosztályvezető Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatal Főosztály vezetőjeként a Kiadmányozásról szóló 48/
4. (X.20.) számú kormánymegbízotti utasítás 219.
5. pontja alapján jelölte ki az Ingatlan-nyilvántartási Osztály
6. ügyintézőit az ingatlanügyi döntések kiadmányozására. A kiadmányozásra jogosult ügyintézők között megtalálható a
7. függelék
8. sorában Személy1 is, aki
9. március 3-tól rendelkezik kiadmányozási joggal, ekként jogosult volt a keresettel támadott alperesi határozat kiadmányozására. [7] Ezt követően a felperes által hivatkozott eljárási jogsérelmeket vizsgálva rögzítette, hogy a megkeresés visszautasításának sem az Inytv.
10. §

(4)bekezdés f) pontja, sem az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. §

(2)bekezdése alapján nem volt helye, figyelemmel arra, hogy a végrehajtói megkeresés benyújtásához nem volt szükség űrlapra, mivel a jogszabály a hatósági megkeresések esetében nem teszi kötelezővé annak használatát. [8] Megállapította, hogy az Inytv. 27/A. §-a lehetővé tette az alperes számára azt, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a felperes értesítését mellőzze, mindemellett az árverési vevő tulajdonjogának a bejegyzésekor nem szükséges csatolni az ingatlan tulajdonosának a tulajdonjog bejegyzéshez szükséges engedélyét, mivel azt a hatóság (Végrehajtó) rendelkezése pótolja. [9] Kitért arra is, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a bejegyzés alapjául a Végrehajtó megkeresése szolgált, amely megfelelt az Inytv. 32. §

(1)bekezdésében és 34. §

(1)Kúria III.Kfv.37.088/2025/2 3 bekezdésében foglaltaknak. A Végrehajtó megkeresése tartalmazta az árverési vevő személyi azonosítóját, az árverési vevő által megszerzett, a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, a jogváltozás jogcímét. [10] A Ptk. 5:41. §

(3)bekezdésének és az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/

1. (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.)
2. §

(3)bekezdésének egybevetéséből nem következik, hogy a tulajdonszerzés jogcímeként csak és kizárólag a Ptk. terminológiai rendszerében használt hatósági árverés tüntethető fel, különös figyelemmel arra is, hogy konkrét ügyben kétséget kizáróan megállapítható az, hogy az árverési vevő az ingatlan tulajdonjogát árverés útján szerezte meg. [11] Hangsúlyozta, az Inytv. 26. §

(8)bekezdése és a Ptk. 5:178. §

(3)bekezdése alapján a hatósági megkeresésére indult ingatlan-nyilvántartási eljárás csak a megkeresés alaki és tartalmi kellékeinek a vizsgálatára terjed ki. [12] A Kúria már számtalan eseti döntésében (pl. Kfv.VI.37.815/2018/7.) kimondta, hogy az ingatlanügyi hatóság egy regisztratív szerv, amely az Inytv. alapján jár el és kötve van más hatóságok megkereséséhez. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóságot köti a bejegyezhető jogra, vagy feljegyezhető tényre vonatkozó jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló megkeresés, azt nem bírálhatja felül, annak jogszerűségét hatáskör hiányában nem vizsgálhatja. Irányadónak tekintette a Kúria a BH2019.

1. számon (Kfv.III.27.613/2017./4) közétett eseti döntésében, illetve a Kúria KGD2019.
2. számú döntésében foglaltakat is. [13] A felperes végrehajtási eljárás szabálytalanságával kapcsolatban tett állításait nem vizsgálta, figyelemmel a Kfv.III.37.613/2017/
3. számú ítéletben kifejtettekre. [14] A törvényszék a felperesnek a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól a 010111.Vh.101/
4. számú ügyiratok, és a Végrehajtótól a 0127.V.0509/
5. számú ügyiratok beszerzésére, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól iratok beszerzésére, illetve a II. rendű alperesi érdekelt megkeresésére irányuló kérelmét elutasította, miután az ingatlanügyi hatóságnak nem volt hatásköre a megkeresés alapjául szolgáló eljárások vizsgálatára. A felülvizsgálati kérelem [15] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. Másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését indítványozta. [16] Felülvizsgálati kérelme befogadhatósága okaként a közigazgatási perrendtartásról szóló
6. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
7. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjaira, továbbá annak
3. b)pontjára hivatkozott. [17] Kifejtette, indokolt a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása a tulajdonjog törvényes megszerzése és a demokratikus jogállam működéséért felelős állami szervekkel szembeni bizalom fenntartása igényeként. Fontos, hogy az állami kényszer alkalmazása során sem a végrehajtási eljárásban, sem pedig az ingatlanügyi hatósági eljárásban jogszabálysértés ne történjen. Ha az eljárásban részt vevő feleknek kételye vagy nyomós aggálya merül fel az eljárás jogszerűsége, a döntés törvényessége tekintetében, akkor a végrehajtási eljárás és végső soron a tulajdonjog bejegyzése során lehetősége kell legyen jogorvoslat benyújtására. Kúria III.Kfv.37.088/2025/2 4 [18] Hatósági árverés útján lefolytatott eljárásban az árverező nem az árverési jegyzőkönyvvel, hanem a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével szerezheti meg a tulajdonjogot. E feladatnak a teljesítése a végrehajtó hatáskörébe tartozik a Vht. 153. §

(2)bekezdés b) pontja szerint. Az árverési szabályok a törvény által oly módon kerültek kialakításra, hogy adott esetben az árverezés már magában foglalhatja a Ptk. 6:98. §

(1)bekezdés szerinti feltűnő értékaránytalansággal való árverés bekövetkeztét. [19] A tárgyi ügy kapcsán felmerül az a kérdés, hogy milyen mélységig szükséges vagy lehetséges vizsgálni a közigazgatási perben az előzményi végrehajtási eljárás cselekményeit abból a szempontból, hogy a döntés, a tulajdonjog bejegyzése megfeleljen az Ákr. 2. §

(1)-

(2)bekezdésében foglaltaknak. Nevezetesen a döntésre jogosult szerv hatáskörének, jogszabály keretei közötti rendeltetésszerű joggyakorlásának; a szakszerűség, az ügyféllel való együttműködés és jóhiszeműség követelményének; a törvény előtti egyenlőség követelményének és az időszerűségnek. [20] Rámutatott arra is, hogy Kúria által közzétett határozat még nem született arra vonatkozóan, hogy a hatósági árverésen részt vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése érdekében ki köteles intézkedni. Ha ez önálló bírósági végrehajtó, akkor az ő eljárása az ingatlanügyi hatóság előtt milyen formában és milyen tartalommal történhet. Arra sincs kúriai döntés, hogy az ilyen kérelmet milyen feltételekkel rendelkező hatósági személy intézheti el és a hatóságnak mit kell vizsgálnia, a tulajdonjogot milyen jogcímen jegyezheti be. [21] Téves az a jogerős ítéletben foglalt álláspont, hogy ebben az eljárásban regisztratív cselekményt jelent az ingatlanügyi hatóság részéről a bejegyzés. A Ptk. 5:178. §

(3)bekezdése szerint, jogváltoztatásra irányuló bejegyzési engedély esetén is bírósági ítélet vagy hatósági határozat szolgálhat a bejegyzés alapjául, márpedig a végrehajtó megkeresése nem minősül annak. [22] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerint felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét abban jelölte meg, hogy a bírósági végrehajtási eljárásban a tulajdonjognak a végrehajtási kényszer alapján történő megváltoztatása milyen gyakorlat alapján történik és az a társadalom számára mikor tűnik igazságosnak. Ezekben az eljárásokban az előreláthatóságnak, a kiszámíthatóságnak mint követelményeknek a teljesítése mellőzhetetlen. [23] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja körében eljárási szabálysértésként jelölte meg az ingatlanügyi eljárásról a bejegyzett jogosult előzetes értesítésének mellőzését, a bejegyzett jogosult bejegyzési engedélyének mellőzését, a bíróság által beszerezni kért iratok beszerzésének hiányát, a végrehajtónak az ingatlanügyi szerv előtti hatósági eljárásban történő ügyféli jogállásának el nem ismerését, a végrehajtó mint ügyfél perbeállításának mellőzését, végezetül a kiadványozási jog jogszerű gyakorlásának mellőzését. [24] Habár az ingatlanügyi hatóság megsértette az Inytv. 27/A. §-ának rendelkezését, ezt az ítélet mégsem állapította meg. Ez az eljárási jogsértés pedig összefüggésben van azzal, hogy a felperes az ingatlanügyi eljárásban ügyféli jogait nem tudta gyakorolni az Ákr. 5. §

(1)-

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglalt alapelveknek megfelelően. [25] Érdemben vitatta a bejegyzés alapjául szolgáló megkeresés megfelelőségét hivatkozással arra is, hogy az az Inytv. 32. §

(1)bekezdésében előírt kötelező elemeket nem tartalmazza. A megkeresés ugyanis a felperes, mint leendő tulajdonos megengedő nyilatkozatát nem tartalmazta. [26] Jogszerűtlenül utasította el az eljárt bíróság felperesnek az iratbeszerzésre vonatkozó bizonyítási indítványát is kellő indokolás nélkül, amellyel megsértette a Kp. 78. §

(2)Kúria III.Kfv.37.088/2025/2 5 bekezdése, illetve 78. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdését. [27] Hangsúlyozta a Ptk. 5:41. §

(3)bekezdése szerint a tulajdonjog az ingatlannyilvántartásba jogszerűen hatósági árverés jogcímen kerülhet bejegyzésre. Olyan, hogy árverési vétel jogcím, nem létezik. [28] Jogsértő, hogy a jogerős ítélet nem tartalmazza az árverési jegyzőkönyv adatait az ingatlanra vonatkozó árverés lefolytatása ténybeli adataként sem, így az árverés jogerőre emelkedésének idejét, a vételár kifizetésének idejét és összegét. A tulajdonjog bejegyzése iránti megkeresés törvényessége tekintetében tehát a tényállás nem került tisztázásra. [29] A végrehajtó ezen beadványát az ingatlanügyi hatóságnak mint ügyféli kérelmet kellett volna elbírálnia, mivel a végrehajtónak az a jogos érdeke, hogy a tulajdon az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Mindemellett indokolt lett volna végrehajtó, mint hatósági eljárást kezdeményező fél perbe állítása is az Ákr. 10. §

(2)bekezdése alapján. Ellenben azzal, hogy a Kp. 20. §

(4)bekezdése szerint az eljárt bíróság a végrehajtót mint ügyfelet nem értesítette, jogsértő döntést hozott. A kényszerű érdekelt definíciója körében felhívta a Kúria Kfv.IV.37.082/2020/

1. számú ítélete [23]-[25] bekezdésében foglaltakat is. [30] Hangsúlyozta, a főtanácsos által hozott határozat aláírása az Inytv.
2. §

(4)bekezdésének nem feleltethető meg. [31] Kifejtette azt is, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozatától, nevezetesen mind a jogerős ítéletben felhívott Kfv.III.27.613/2017/4., mind a KGD.2019.

1. számú döntésétől. Hivatkozott továbbá a Kfv.VI.37.796/2022/
2. számú határozatra is. [32] Hangsúlyozta, ezen ítéletek ténybelisége közel azonos abban a körben, hogy az ingatlanügyi hatóság mint regisztratív hatóság a bejegyzés alapjául szolgáló bírósági, hatósági határozatot kizárólag az ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőség szempontjából vizsgálhatja meg, azaz azt vizsgálja, hogy a megkeresés a kötelező alaki és tartalmi feltételeknek megfelel-e. Az árverési hirdetmény és árverezés lefolytatásának jogszerűségét nem vizsgálhatja, az árveréssel kapcsolatos szabálytalanság nem eredményezi az okirat nyilvánvaló érvénytelenségét. [33] A felperes szerint azonban szükséges eltérni a Kúria által hozott precedensítéletekben foglalt értelmezéstől, mert a végrehajtó az árverező tulajdonjoga bejegyzésére irányuló megkeresését és ezáltal a tulajdonjog bejegyzését a Ptk. 5:
3. § szerint okirat alapján kérte és a tulajdonjog bejegyzéséről rendelkező határozat is ezen jogszabályi rendelkezésre hivatkozik. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert csak az okirati elv betartására szól a törvényi rendelkezés, azaz arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csak jogszabályban meghatározott okirat alapján kerülhet sor bejegyzésre. Arról azonban nem ad támpontot, hogy milyen okiratról van szó. Ennek a szabályait a Ptk. 5:
4. §-a adja meg. [34] Törvényi rendelkezés hiányában a végrehajtó megkeresése nem minősíthető át a Ptk. 5:
5. §

(3)bekezdése szerinti bírósági ítéletnek, sem pedig hatósági határozatnak, ezért az bejegyzésre alkalmatlan. [35] Új személy jogszerzéséhez, annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez mellőzhetetlen a bejegyzett jogosult bejegyzési vagy törlési engedélye. Enélkül az ingatlannyilvántartási ügy érdemi határozattal nem intézhető el. [36] Szintén érvénytelenséget jelentő hiányosság volt az eljárás során, hogy a hiánypótlási eljárást nem megfelelő személlyel szemben folytatták le, a tulajdonjog bejegyzéséről rendelkező határozatot nem az arra feljogosított személy írta alá. Kúria III.Kfv.37.088/2025/2 6 A Kúria döntése és jogi indokai [37] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [38] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [39] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [41] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. [42] Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás, az, hogy a felperes nem ért egyet az abban foglaltakkal, nem alapozza meg a befogadást. [43] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [44] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [45] A Kúria ezen befogadási okot a 2/2024. (XII.03.) számú KK. véleményében értelmezte és a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulata körében kifejtette, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria akkor fogadja be a felülvizsgálati Kúria III.Kfv.37.088/2025/2 7 kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, jogegységi hatályú határozatában vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatában még nem foglalt állást. [46] A 7/2023. Jogegységi határozat szerint a joggyakorlat egysége biztosításán alapuló befogadásnak – a Kúria elvi tartalmú, BHGY-ben közzétett iránymutatásának hiánya mellett –további, konjunktív feltétele, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek azt mutatják, hogy a bírói gyakorlat széttartó, illetve a joggyakorlat egysége a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. [47] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes kifejtett indokai nem jelölnek meg olyan, a felvetett jogkérdésekben eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, arról a Kúriának sincs tudomása, így az első fordulat szerinti befogadást nem találta indokoltnak. Az elsőfokú bíróság és a felperes által felhívott kúriai döntések pontosan a legfőbb bírói szerv kiforrott és egységes joggyakorlatának irányába mutatnak. [48] Az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok alkalmazása tekintetében határozott közigazgatási és bírósági joggyakorlat alakult ki arra nézve, hogy az ingatlanügyi hatóság a végrehajtó alakilag és tartalmilag aggálytalan megkereséséhez kötve van, amennyiben a bejegyzéshez szükséges minden okirat rendelkezésre áll és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, annak eleget kell tennie. Szemben a felperes érvelésével, az ingatlanügyi hatóság az árverést megelőző és az azt megalapozó eljárások jogszerűségét nem vizsgálhatja, az azok során felmerült jogvitákra, körülményekre nem lehet tekintettel. Abban is egységes a kúriai gyakorlat, hogy a végrehajtói megkeresés is az átvezetés alapjául szolgáló okiratnak minősül (Kfv.III.37.622/2019/8., Kfv.III.37.613/2017/4., Kfv.III.37.413/2017/18., Kfv.III.37.169/2016/6). [49] A Kúria továbbá vizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont második fordulata szerinti befogadás lehetőségét is, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [50] Ugyanakkor a Kúria megítélése szerint sem a felülvizsgálati kérelem, sem a jogerős ítélet nem vetett fel olyan elvi jogkérdést, amely a joggyakorlat továbbfejlesztését indokolná. A jogerős ítéletből megállapíthatóan az elsőfokú bíróság követte a több évtizedes kúriai joggyakorlatot, attól nem tért el. A felülvizsgálati kérelem pedig nem vetett fel olyan új szempontot, amely ismételt megfontolást igényelne, illetve a körülmények változására tekintettel a kialakult joggyakorlat meghaladottá vált volna. Mindebből következően a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [51] A Kúria kiemeli azt is, hogy a felülvizsgálati eljárás során elvi jelentőségű jogkérdésekben dönt, nem pedig a kereset ismételt elbírálását végzi. Az, hogy az eljárt bíróság bizonyos kérdésekben nem fogadta el valamely fél, jelesül a felperes érveit, nem indokolja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [52] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült elvi jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír vagy a társadalom szélesebb körére bír jogi hatással. A befogadás viszont ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.). Kúria III.Kfv.37.088/2025/2 8 [53] E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. [54] A felperes egyedi ügye kapcsán a Kúria társadalmi jelentőséget még közvetetten sem látott megállapíthatónak. [55] Bár a végrehajtási eljárások magas száma és a végrehajtói megkeresések alapján történő tulajdonjog változás bejegyzések száma számottevő, azonban miután a felperes nem vetett olyan jogkérdést, amelyben a Kúria korábban még nem foglalt állást, önmagában ezen okra hivatkozás a befogadást nem alapozza meg. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [56] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okra is részletesen kifejtve azon állított eljárási jogsérelmeket, amelyek álláspontja szerint egyrészről az ügy érdemére kihatottak és amelyek alapvető eljárási jogainak sérelmét valószínűsítették. [57] A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntésénél kizárólag a befogadási okok fennálltát vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről érdemben nem foglalhat állást, arra ugyanis csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában kerülhetne sor. [58] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpont alapulvételével a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor van mód, ha az ügy érdemében való eltérő döntés elvi lehetősége, illetve a befogadhatósági ok valószínűsége fennáll. Ilyen okot azonban a felülvizsgálati kérelem a Kúria szerint nem jelölt meg. [59] A Kp. 118. §

(1)bekezdés vizsgálatánál maradva a Kúria annyit rögzít, hogy mind a bejegyzett jogosult előzetes értesítésének, a bejegyzési engedélye mellőzésének, mind a végrehajtónak az ingatlanügyi szerv előtti hatósági eljárásban történő ügyféli jogállásának el nem ismerése és a végrehajtó mint ügyfél perbeállításának mellőzése körében az eljárt bíróság részletesen kifejtette jogi érveit. Önmagában pedig az, hogy a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, eltérő álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja, a felülvizsgálati kérelem befogadásához nem elégséges (Kfv.VII.37.757/2023/2., Kfv.VII.37.807/2023/2.). Utal arra a Kúria, a kiadmányozási jog gyakorlásának kérdésével részletesen foglalkozott 1/2019. számú KMPJE határozatában is. [60] Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján sem volt lehetséges. [61] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. b)pontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [62] Ugyanakkor maga a felperes hivatkozik arra, hogy ezen ítéletek ténybelisége közel azonos abban a körben, hogy az ingatlanügyi hatóság mint regisztratív hatóság a bejegyzés alapjául szolgáló bírósági, hatósági határozatot kizárólag az ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőség szempontjából vizsgálhatja meg, azaz azt vizsgálja, hogy a megkeresés a kötelező alaki és tartalmi feltételeknek megfelel-e. Az árverési hirdetmény és árverezés lefolytatásának jogszerűségét nem vizsgálhatja, az árveréssel kapcsolatos szabálytalanság nem eredményezi az okirat nyilvánvaló érvénytelenségét. [63] A felperes nem a Kúria határozatától jogkérdésben történő eltérésre, hanem kifejezetten arra hivatkozott, hogy szükséges eltérni a Kúria által hozott precedens-ítéletekben foglalt értelmezéstől, amely álláspontja nem a
2. b)pont, hanem legfeljebb az
3. aa)pont második fordulata körében értékelendő és e szerint került értékelésre is. [64] Erre figyelemmel a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadás sem indokolt. Kúria III.Kfv.37.088/2025/2 9 [65] Összességében a Kúria megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [66] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [67] Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [68] Ha a felperes nem a Kúria megjelölt határozatától jogkérdésben történő eltérésre, hanem kifejezetten arra hivatkozik, hogy szükséges eltérni a Kúria által hozott precedensítéletekben foglalt értelmezéstől, ez az érve nem a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja, hanem az

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont második fordulata körében értékelendő. Záró rész [69] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [70] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. február
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. Kúria III.Kfv.37.088/2025/2 bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 10