Kfv.37386/2025/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára alapítottan nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az azt benyújtó fél ebben a körben nem tesz eleget indokolási kötelezettségének. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.386/2025/3. A tanács tagjai: Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda Dr. Zamecsnik Tamás ügyvéd Cím3 Az alperes: Építési és Közlekedési Minisztérium Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Reuter Péter kamarai jogtanácsos A per tárgya: közlekedésbiztonsági ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: 103.K.701.032/2024/13/II. számú ítélete Veszprémi Törvényszék Kúria IV.Kfv.37.386/2025/3 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedésbiztonsági Szervezete (a továbbiakban: KBSZ) 2022. augusztus 23- án szakmai vizsgálatot indított annak okán, hogy 2022. július 16. napján a helység1 repülőtéren az Név1 megnevezésű repülőnapon az Azonosító1 lajstromjelű légijármű pilótája egy műrepülő elem, egy úgynevezett „fél orsó” végrehajtása közben a repülőgép bal szárnyvégével feltehetően érintette a talajt. [2] A KBSZ a szakmai vizsgálat végrehajtása érdekében három alkalommal fordult a légijárműről adatkéréssel a felpereshez, mint a légijármű üzembentartójához. Az első, 2022. szeptember 28-án kelt felhívásra a felperes ügyvezetője 2022. október 8-án válaszolt, miszerint műszaki szakértelem hiányában nem tud a feltett technikai kérdésekre felelni. A második felhívás 2022. október 20-án kelt, melyben az alperes felhívta az ügyvezetőt arra, hogy nevezze meg a cég azon tulajdonosát vagy alkalmazottját, aki a feltett kérdésekre teljeskörűen tud adatszolgáltatást biztosítani. A felperes ügyvezetője az ismételt felhívásra 2022. november 11-én kelt válaszában Név2, a Kft. tulajdonosát, mint az adatszolgáltatásban kompetens személyt nevezte meg. A harmadik adatkérés 2022. november 25-án kelt, amelyben a KBSZ felhívta a felperesi ügyvezetőt, hogy az adatkérést Név2 tulajdonos részére juttassa el, és az ügyvezető gondoskodjon róla, hogy a választ a tulajdonos megadott határidőn belül az alperes részére elküldje, emellett ismételten határidő tűzésével felhívta a felperest a kért adatok szolgáltatására, a megjelölt iratok becsatolására. E felhívásban foglaltakra adott válaszában az ügyvezető tájékoztatta az alperest, hogy a kérésének megfelelően a megkeresést továbbította a tulajdonos részére. Ezután a tulajdonostól, illetve az ügyvezetőtől válasz az alpereshez nem érkezett. [3] Ezt követően az alperes a keresettel támadott KBSZ/15272-6/2023-ÉKM számú, 2023. július 13-án kelt határozatával megállapította, hogy a felperes megszegte AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010. október 20-i 996/2010/EU RENDELETE a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: 996/2010/EU rendelet) 11. cikk

(2)bekezdésének g) pontja és a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb Kúria IV.Kfv.37.386/2025/3 3 közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 15. §

(10)bekezdés rendelkezését, mivel az alperesi adatkérő levelekre érdemi választ nem adott. Az alperes a felperessel szemben 500.000 Ft összegű bírságot szabott ki. Indokolásában kifejtette, hogy a felhívásokban foglaltakra a felperes érdemi választ nem adott, ezen magatartásával a vizsgálatot végzők munkáját akadályozta, ezzel megsértette a 996/2010/EU rendelet és a 376/2014/EU rendelet rendelkezéseit, így a Kbvt. 20/A. §

(1)bekezdés b) pontja szerint a bírság kiszabásának a jogalapja fennáll. A felperes keresete és az alperes védirata [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyben annak megsemmisítését kérte. [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását indítványozta. A jogerős ítélet [6] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette. [7] Rögzítette a 996/2010/EU rendelet 4. cikk

(2)bekezdése alapján, hogy az alperes, mint közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálata független a légügyi szakszolgálati hatóság eljárásától, erre figyelemmel helytállóan hivatkozott arra az alperes, hogy a légi közlekedési hatóság saját eljárásának megszüntetése az azzal párhuzamosan indult KBSZ által folyamatba tett szakmai vizsgálatnak nem képezi akadályát. A Kbvt. 20/B. §

(4)bekezdésére tekintettel nem fogadta el azt a felperesi érvelést sem, hogy a megkereséseket követően egy év elteltével nincs helye bírság kiszabásának. [8] Kiemelte, az alperes megkereséseit az eljárása során arra alapozta, hogy a felperest, mint a légijármű üzembentartóját hívja fel nyilatkozattételre, a felperes üzembentartói minőségét kizárólag arra alapította, hogy a légijármű biztosítási kötvényén a felperesi társaság szerepel szerződő félként. Ugyanakkor az alperes a tényállás tisztázási kötelezettség körében e következtetése helytállóságát nem vizsgálta, akár a légijárműveknek hatósági nyilvántartásából való lekérdezéssel, illetve erre vonatkozó megkeresést sem intézett a felperes ügyvezetőjéhez. [9] Rámutatott továbbá, hogy a felperes ügyvezetője éppen az alperes felhívására nevezte meg Név2, mint a gazdasági társaság tulajdonosát olyan személyként, mint aki az alperes kérdéseire érdemi választ tud adni. Ezt követően az alperes alaptalanul hívta fel ismételten az ügyvezetőt, kézbesítői szerepet róva rá, majd annak eredménytelensége esetén a felperessel, mint jogi személlyel szemben szabta ki a bírságot. Ítéleti érvelése szerint a Kbvt. 15. §

(1)és

(10)bekezdései nem mentesítik az alperest azon kötelezettsége alól, hogy a Kúria IV.Kfv.37.386/2025/3 4 megkeresésre érdemben válaszolni tudó érintett személyét tisztázza és közvetlenül megkeresse. [10] A Kbvt. 20/A. §

(1)bekezdés b) pontjára utalva rámutatott, az alperesi határozat indokolásából nem volt megállapítható, hogy a konkrét akadályozás miben nyilvánult meg a felperes, illetve a felperesi ügyvezető által, annak ellenére, hogy a felperesi ügyvezető mindhárom felhívásban foglaltakra válaszolt, közölve az érdemi nyilatkozattételre jogosult és képes személyét is, és a harmadik felhívást el is juttatta Név2 tulajdonos részére. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és szükség esetén az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [12] Azt állította, hogy a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény XXIV. cikkét és 28. cikkét, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 62. §

(1)bekezdését, a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(1)bekezdés a) pontját, és 92. §

(1)bekezdés b) pontját, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:29. §

(1)-

(2)bekezdéseit és 3:30. §

(1)-

(3)bekezdéseit, 3:112. §

(1)-

(2)bekezdéseit, 3:116.§-át, 3:

1. §-át és a Kbvt.
2. §

(1)és

(10)bekezdéseit. [13] Felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontjaira alapította. A befogadás körében külön indokolást nem adott elő, a jogerős ítélet érdemi vitatására hivatkozott a befogadás alapjául. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei az alábbiak szerint nem állnak fenn. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria IV.Kfv.37.386/2025/3 5
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kúria kiemeli, a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.). [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja körében a Kúria a kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi iránymutatás más hatályos eszközeiben, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói joggyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége akkor merül fel továbbá, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [19] A felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy az alperes nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Mindemellett az alperes nem vázolt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem. [20] Hangsúlyozandó, önmagában az, hogy az alperes az eljárt bíróság jogerős ítéletében kifejtett állásponttal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek véli, nem teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria mindezek alapján arra a megállapításra jutott, hogy nincs olyan elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a széttartó ítélkezési gyakorlat a Kúria IV.Kfv.37.386/2025/3 6 felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont alapján történő befogadását tenné szükségessé. [21] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján meg kell indokolnia. Erre figyelemmel, ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át (Kfv.VII.45.067/2023/2.). [22] A Kúria egységes gyakorlata szerint a befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjának felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy milyen okból kéri a befogadást, így azt sem, hogy az általa állított eljárási jogsértés miért hatott ki az ügy érdemére (Kfv.VII.37.196/2023/2). [23] A Kúria megállapította, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében a törvényhely megjelölésével utalt a befogadhatóság körében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára, a befogadás alátámasztására vonatkozóan azonban a felülvizsgálati kérelemben indokolást nem adott elő, így a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján sincs helye. [24] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia; a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem volt elégséges, hogy az alperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt téves jogértelmezésen nyugvónak tartja. [25] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [26] A Kp.118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára alapítottan nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az azt benyújtó fél ebben a körben nem tesz eleget indokolási kötelezettségének. Záró rész Kúria IV.Kfv.37.386/2025/3 7 [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [28] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [29] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. június 24. Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró bíró Dr. Dobó Viola s.k. Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró bíró