A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja, ha a felülvizsgálat engedélyezésének feltétele nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése A határozat száma: Gfv.I.30.472/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke Dr. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró Dr. Szabó Klára bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Duchon Gábor Balázs ügyvéd (ügyvéd címe) A per tárgya: közös költség megfizetése A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék Kúria I.Gfv.30.472/2022/2 2 14.Gf.40.087/2021/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Budaörsi Járásbíróság 8.G.40.113/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy az alperes 79.136 (hetvenkilencezer-százharminchat) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítésére jogosult. A végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Indokolás A döntés előzményei [1] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesi felmondás érvénytelen, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3.256.803 forintot. A másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdésének alkalmazásával, helyes ténybeli és jogi indokai alapján helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. [2] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyhez felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt. A felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 409. §
(2)bekezdés
- a)pontjának első fordulata és
- b)pontja alapján kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [3] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alapos. Kúria I.Gfv.30.472/2022/2 3 [4] A Pp. 409.§
(2)bekezdése a) pontjának első fordulatának megfelelően a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt. A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021 (VII.12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 1. pontja szerint a Pp. 409.§
(2)bekezdés a) pontjának első fordulata a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését. A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [5] Nem elegendő az engedélyezéshez, ha a Kúria a felmerülő elvi jelentőségű jogkérdésben még nem foglalt állást, az is szükséges, hogy az engedélyezés iránti kérelemben a fél arra hivatkozzon, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy hogy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében meg kell jelölnie. A fél kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy kúriai döntésekre hivatkozhat engedélyezés iránti kérelmében, kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy a nem végleges, a perorvoslati bíróság hatására utóbb változó ítéletek alapozzák meg a felülvizsgálat engedélyezését. [6] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának első fordulata alapján azért nem engedélyezhető a felülvizsgálat, mert az alperes nem jelölte meg az engedélyezés alapjául szolgáló, egymástól eltérő bírói döntéseket. [7] Az alperes a felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja alapján is kérte. Ez a jogszabályi rendelkezés két engedélyezési okot szabályoz: a felvetett jogkérdés különleges súlyát és a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségét. Az alperes kérelmében a jogkérdés különleges súlyára és társadalmi jelentőségére egyaránt hivatkozott, de ezekkel összefüggésben nem jelölt meg a PK vélemény 3. pontja szerinti olyan körülményeket, amelyek alapján az engedélyezés kért oka beazonosítható lenne. Nem igazolta, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatát az egyedi ügyön túlmutató igény indokolná, és azt sem, hogy a jogerős ítéleten joggyakorlat alapulna. [8] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411.§
(1)és
(2)bekezdése alapján nem találta engedélyezhetőnek, így a felülvizsgálatot megtagadta. Záró rész Kúria I.Gfv.30.472/2022/2 4 [9] A végzés ellen az Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye jogorvoslatnak. [10] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Szabó Klára s.k. bíró