← Magyarország

Pf.20138/2022/6 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A jogról lemondást tartalmazó egyoldalú jognyilatkozat jóerkölcsbe ütközésére (rPtk. 200. §

(2)bekezdés) alapított semmisségét a speciálisan nevesített érvénytelenségi okok a tévedés és megtévesztés tényállási elemei még együttes meglétük esetén sem alapozzák meg az ezeken túlmutató, a társadalom általános értékítéletének sérelmét tükröző többlettényállási elemek megvalósulása nélkül. A bíróság sem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen, kereseti kérelem alatt nem csak a petítum, hanem a petítum, a jogállítás és az annak alapjául felhozott tényállítás szerves egysége értendő. Győri Ítélőtábla Pf.III.20.138/2022/6/I.szám A Győri Ítélőtábla dr. Mester Ingrid (cím20) pártfogó ügyvéd által képviselt Felperes1 (cím1) felperesnek a dr. Ábrahám Orsolya (cím7) ügyvéd által képviselt Alperes1 (cím1) I. r., a Soós Ügyvédi Iroda (cím10; ügyintéző: dr. Soós Judit ügyvéd) által képviselt Alperes2 (cím3) II. r., a dr. Preszeller Anett (cím21) pártfogó ügyvéd által képviselt Alperes3 (Cím4) III. r. és a jogi képviselő nélkül eljárt Alperes4 (cím5) IV. r. alperesek ellen haszonélvezeti jognyilatkozat érvénytelensége és más iránt indított perében a Győri Törvényszék
  1. június
  2. napján kelt P.20.406/2021/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperest a III.r. alperes javára 300.000 (háromszázezer) forint elsőfokú perköltségben marasztaló rendelkezést mellőzi, és megállapítja, hogy a III.r. alperes pártfogó ügyvédjének elsőfokú eljárásban felmerült díja teljes egészében a felperes terhére esik. A feljegyzett 2.480.000 (kettőmillió-négyszáznyolcvanezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A felperes köteles 15 napon belül megfizetni az I.r. alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint, a II.r. alperesnek 150.000 (egyszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A felperes és a III.r. alperes pártfogó ügyvédjeinek másodfokú eljárásban felmerülő díja teljes egészében a felperes terhére esik. Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Cég1Bt. beltagja a felperes, míg a Cég2Bt. beltagja az I.r. alperes volt. A cég1Bt. felszámolása
  5. október 21én, a Cég2Bt. végelszámolása pedig
  6. szeptember 16-án fejeződött be. [2] A felperes és az I.r. alperes
  7. decemberétől
  8. nyaráig élettársi kapcsolatban éltek. Ennek során köztük a munkakapcsolatukra is kiterjedő, szoros bizalmi viszony alakult ki. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. [3] 2 A felek közös otthont kívántak teremteni maguknak. [4]
  9. május 29-én az I.r. alperes, mint állagvevő, és a felperes, mint haszonélvezeti vevő 7.078.774 forintért vásárolták meg a helység1i hrsz.1-ú (cím
  10. szám alatti) építési telket. A vételár 700.000 forint foglalót meghaladó részét, azaz 6.378.774.forintot a vevők
  11. július 31-ig vállalták megfizetni. [5] Az Bank1., mint hitelező és zálogjogosult, valamint az I.r. alperes, mint hitelfelvevő és zálogkötelezett, továbbá a felperes, mint kezes között
  12. július 17-én „Hitel-, zálog- és készfizető kezesi szerződés” jött létre, amelynek értelmében a hitelező 49.900 svájci frank, legfeljebb 6.378.774 forint összegű kölcsön folyósítására vállalt kötelezettséget a helység1i hrsz.1-ú ingatlan megvásárlásának finanszírozására. [6] Az építési telek vételárának fedezete tehát a Név1tól I.r. alperes által kölcsönvett 700.000 forint, valamint az Bank1 hitelszerződés alapján folyósított 6.378.774 forint volt. [7] Az I.r. alperes 1/1 arányú tulajdonjogát, valamint a felperes holtig tartó haszonélvezeti jogát
  13. június 20-án az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. [8]
  14. július 22-én a felperes, mint a cég1Bt. képviselője meghatalmazta az I.r. alperest, hogy a betéti társaság ügyeiben eljárjon, és a céget teljes jogkörrel képviselje. Az I.r. alperes kezdetben egy-egy pénzügyi tranzakcióval, illetve vámügyintézéssel kapcsolatos feladatot látott el, később egyre nagyobb mértékben folyt bele a cég ügyeinek intézésébe. [9] A felperes a
  15. február 5-én kelt, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott írásbeli nyilatkozatában hozzájárult ahhoz, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jogát a helység1i hrsz.1ú ingatlanról töröljék.
  16. február 9-én a haszonélvezeti joga az ingatlannyilvántartásban törlésre került. [10] A Soproni Városi Bíróság
  17. január 6-án jogerős, P.21.659/2009/
  18. számú ítéletével a felperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, amelynek megszüntetésére a Soproni Városi Bíróság P.21.264/2013/
  19. számú ítéletével
  20. szeptember
  21. napjától került sor. [11] A Alperes2 (II.r. alperes), mint kölcsönnyújtó, valamint a felperes és I.r. alperes, mint egyetemleges adóstársak között
  22. december 23-án, írásban - szerződésszám1 szám alatt - kölcsönszerződés jött létre 61.461 euró, legfeljebb 14.500.000 forint összegű kölcsönről a helység1i hrsz.1-ú ingatlanon létesítendő, új lakóház építésének részbeni finanszírozására. [12] A szerződés aláírásának napján a felperes, mint egyetemleges adóstárs és haszonélvező, valamint I.r. alperes, mint adós és zálogkötelezett közjegyzői okiratba foglalt Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 3 egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek a kölcsönszerződésbe foglalt szerződési feltételekről. [13] A kölcsönszerződés biztosítéka az I.r. alperes kizárólagos tulajdonát képező helység1i hrsz.1-ú ingatlanra bejegyzett jelzálog volt. [14] felmondta. A II.r. alperes a kölcsönszerződést 2017-ben – többszöri módosítást követően – [15] Az ingatlanon megvalósult felépítmény bekerülési költségét 9.066.000 forint összegű, az I.r. alperes által teljesített kifizetés, valamint a befejező munkálatokra az I.r. alperes által megfizetett 3.782.734 forint és 411,73 euró képezte. [16] Az ingatlanon kivitelezett építkezés költségeinek pénzügyi forrása a II.r. alperestől a felperesnek és az I.r. alperesnek folyósított hitel, azaz a
  23. december 23-án létrejött kölcsönszerződés volt. [17] A felperes módosított kereseti kérelme elsődlegesen arra irányult (P.20.406/2021/4.), hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a
  24. február 5-én kelt, haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozata tévedés, megtévesztés, valamint jó erkölcsbe ütközés jogcímein érvénytelen. [18] Ennek eredményeként kérte a helység1i hrsz.1-ú ingatlant érintően az eredeti állapot helyreállítását és az illetékes földhivatal megkeresését a holtig tartó haszonélvezeti joga visszajegyzése céljából. Az I-IV. r. alpereseket a fentiek tűrésére kérte kötelezni. [19] A felperes - másodlagosan - ajándék visszakövetelése jogcímén kérte az elsődleges kereseti kérelmében foglaltak teljesítését. [20] A harmadlagos kérelme arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a helység1i hrsz.1-ú ingatlan 1/2 arányú tulajdoni hányadát vétel és ráépítés jogcímén megszerezte. Kérte, az illetékes földhivatal megkeresését az ½ arányú tulajdonjoga bejegyzése végett. [21] Az I-IV. r. alpereseket a fentiek tűrésére kérte kötelezni. [22] A felperes kereseti kérelme arra is irányult, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a II. r. alperessel
  25. december
  26. napján kötött, szerződésszám1 számú kölcsönszerződése a cselekvőképtelen állapota miatt semmis. [23] Kérte az I. r. alperes perköltségben marasztalását. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 4 [24] A felperes kereseti kérelmének jogalapjaként az rPtk.
  27. §-ra,
  28. §-ra,
  29. §ra,
  30. §-ra, 578/G. §-ra és
  31. §-ra hivatkozott. [25] A tévedés, megtévesztés, továbbá a jóerkölcsbe ütközés jogcímén előterjesztett, elsődleges kereseti kérelme alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy a cég1Bt. anyagi helyzetének romlásakor az I.r. alperestől és annak jogi képviselőjétől azt a tájékoztatást kapta, hogy a vállalkozása tartozásait az ő vagyonán fogják végrehajtani, amely végrehajtás alól a helység1i hrsz.1-ú ingatlant terhelő haszonélvezeti joga sem lesz mentes. Az I.r. alperes és a jogi képviselője a fenti információval arra ösztönözte őt, hogy a haszonélvezeti jogáról mondjon le. A haszonélvezeti jogra vonatkozó végrehajtás, és az ingatlan elárverezésének lehetősége olyan lényeges körülmény volt, amelynek hiányában nem tette volna meg a lemondó nyilatkozatát. [26] Az ekkor kezdődő pszichés problémái és az I.r. alperes megtévesztő magatartása miatt az anyagi helyzetét nem volt képes reálisan megítélni, a lehetőségeit nem tudta felmérni, ezért tévedésben volt, amikor a haszonélvezeti jogáról lemondott. [27] A felperes másodlagosan ajándék visszakövetelése jogcímén terjesztette elő az elsődleges kereseti kérelemben írtak szerinti igényét. [28] Az érvelése szerint a hozzávetőlegesen 10.000.000 forint értékű haszonélvezeti jogáról ellenérték nélkül mondott le, ezáltal az I.r. alperes - az ingatlana tehermentessé válásával - gazdagodott. [29] Az ajándék visszakövetelésének indoka egyrészt a létfenntartásának veszélyeztetettsége, ugyanis lakhatása enélkül nem megoldott; másrészt a felperes hivatkozott - az őt az ajándékozásra indító - meghiúsult feltevésére is, miszerint a várakozásai ellenére az I.r. alperessel az élettársi kapcsolata megszakadt. [30] A felperes a harmadlagos kereseti kérelme tekintetében előadta, hogy az építési telek vételárát az együttélésük alatt közösen fizették meg, amiből az következik, hogy nem csak haszonélvezeti jogosult lett, hanem ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdont is szerzett. [31] A lakóház építését pedig közös hitelfelvétellel, illetve az ő cége terhére felvett kölcsönből közösen finanszírozták, így a lakóházas ingatlan ½ tulajdoni hányadát az rPtk.
  32. §-a és 578/G §-a alapján megszerezte. [32] A felperes kifejtette, hogy az I.r. alperes – a tőle kapott meghatalmazás alapján eljárva - több alkalommal is jelentős összegeket utalt át a cég1Bt.-ből a saját cégének, azaz a Cég2Bt.-nek, valamint az Egyesület1nek, amely összegeket később az I.r. alperes kivett a cégből, illetve az egyesületből, és az építkezésre fordította. [33] Ennek igazolására az I.r. alperes által kitöltött számlákat, valamint a cég1Bt.
  33. évi főkönyvi kivonatát csatolta. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 5 [34] Eszerint a cég1Bt. - az I.r. alperes eljárása következtében – 4.000.000 forintot fizetett ki bérleti díjként a Cég2Bt.-nek valós gazdasági esemény nélkül, továbbá 7.500.000 forint támogatást teljesített az Egyesület1 részére szintén valós gazdasági esemény nélkül. A felperes utalt arra, hogy ezen kifizetések teljesítéséhez a Cég1Bt.-nek 28.906.836 forint összegű hitelkeret állt rendelkezésére a Bank2Zrt.-nél. [35] A felperes kitért arra, hogy ezen időszakban az anyagi és magánéleti problémái súlyos pszichés megbetegedéshez vezettek, amelynek következtében a belátási képességét teljes mértékben elvesztette. [36] A
  34. február 5-i jognyilatkozata azért ütközik a jóerkölcsbe, mivel a vele együtt élő I.r. alperes nyilvánvalóan tisztában volt a pszichés megbetegedésével, és kiszolgáltatott állapotával visszaélve kihasználta őt, és elérte, hogy ő ingyenes lemondjon a haszonélvezeti jogáról. [37] A
  35. február 10-én készült szakorvosi vizsgálat már rögzítette, hogy szorongás és pszichoszomatikus tünetképzés áll fenn nála. Az ezt követően végzett pszichiátriai kivizsgálás már a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését indokolta. Gondnoka az I.r. alperes lett. [38] A felperes állította, hogy a II.r. alperessel kötött kölcsönszerződés a belátási képességének hiánya miatt – az rPtk. 17.§.
(1)-
(2)bekezdései értelmében - semmis. [39] A P.20.406/2021/
  1. számú előkészítő iratában a felperes a módosított keresete tényalapját kiegészítette, illetve megváltoztatta, nyilatkozata azonban keresetváltozásnak nem tekinthető. [40] A felperes hivatkozott a Soproni Járásíróság P.20.146/2014/
  2. számú jegyzőkönyvére, amelyben előadta, hogy a helység1i ingatlan megvásárlásához 13.750.000.forinttal járult hozzá. [41] Cáfolta a felperes az I.r. alperes azon állítását, miszerint a budapesti ingatlanának 10.500.000,- Ft-os vételárából fedezte a helység1i ingatlan megszerzését. A 10.500.000.- forint ugyanis a helység1i telekvásárlásra és az építkezésre nyilvánvalóan nem volt elegendő, másrészt a budapesti ingatlant 49.900,- svájci frank jelzáloghitel terhelte, amelyben a peres felek adóstársak voltak. [42] A felperes hivatkozott az I.r. alperes - Győri Törvényszék P.20.283/2018/
  3. számú felhívására tekintettel tett - nyilatkozatára, amelyben az I.r. alperes nem vitatta, hogy az ingatlan bekerülési költségét a közösen felvett hitelből rendelkezésre álló pénzeszközökből fizették meg a felek. Az I.r. alperes ezen nyilatkozata is igazolja, hogy a felperes részt vett az ingatlan finanszírozásában. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 6 [43] Az építkezésnek a Cég1Bt. vagyonából történő finanszírozása olyan módon történt, hogy az I.r. alperes – a felperestől kapott meghatalmazás birtokában –
  4. szeptember 7-én kiállított a Cég2Bt. számára egy 1.700.000,- Ft összegű készpénzfizetési számlát; másrészt a felperes nevében aláírt egy megállapodást, amely szerint a Cég1Bt.
  5. január 10-i és
  6. március 10-i határidővel, két alkalommal 2-2.000.000,- Ft-ot fizet a Cég2Bt. számára. Ezen összegek is az építkezésre fordítódtak. [44] A felperes utalt arra, hogy a megállapodás kelte
  7. január 2., ami nyilvánvaló tévedés, mivel a felek 2007-ben ismerkedtek meg. [45] A felperes az építkezés fedezeteként hivatkozott az I.r. alperes irányítása alatt álló saját cége, a Cég1Bt. és az I.r. alperes egyesülete, azaz az Egyesület1 között
  8. január 5-én kötött támogatási szerződésre, amelynek alapján a felperes gazdasági társasága 7.500.000,- Ft támogatás megfizetését vállalta. A szerződés kitért arra, hogy a támogatási célok megvalósulása hiányában a támogatás visszafizetendő. [46] A kifizetéseket a Cég1Bt. pénztárjelentésével kívánta igazolni. A támogatási célok nem teljesültek, a visszatérítésre azonban a belátási képességének hiánya és a saját érdekeinek képviseletére való alkalmatlansága miatt nem került sor. [47] A felperes csatolta az Bank3.-vel
  9. március 2-én kötött „Bank3 Lendület folyószámla hitelszerződés”-t, valamint bankszámla kivonatot, mely szerint
  10. március 3án 22.000.000,- Ft készpénzt vett fel a Cég1Bt. részére. Ebből az összegből természetes személyként vett kölcsön 14.000.000,- Ft-ot, amelyet készpénzben adott át
  11. március 3án az I.r. alperes részére. Ezt tanú1 vallomásával kívánta alátámasztani (Győri Törvényszék P.20.283/2018/
  12. jkv.). [48] Az I.r. alperes az érdemi ellenkérelmében a kereseti kérelmek elutasítását kérte. [49] Azzal érvelt, hogy a felperes haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozata megtámadására rendelkezésre álló egy éves, valamint az általános öt éves elévülési határidő is eltelt. A felperes gondnokság alá helyezését megszüntető, 2014 őszén meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon túl a felperes követelése elévült. [50] Az I.r. alperes érdemben is vitatta, hogy a felperest megtévesztette, illetve azt is, hogy a felperes tévedésben volt a nyilatkozata megtételekor. [51] Az I.r. alperes az ajándék visszakövetelése jogcímén előterjesztett másodlagos kereseti kérelem tekintetében is hivatkozott az elévülésre. Az álláspontja szerint az ajándék visszakövetelése kötelmi jellegű ügylet, így az általános elévülési időben érvényesíthető. [52] Az I.r. alperes utalt arra, hogy a haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozat kétoldalú jogügyletnek, azaz ajándékozási szerződésnek nem tekinthető. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 7 [53] A harmadlagos kereseti kérelemmel kapcsolatban az I.r. alperes a telek 7.078.774,- Ft-os vételárát elismerte. Nem vitatta, hogy az építkezés bekerülési költsége a kivitelező részére teljesített 9.066.000,- Ft-ból, valamint a hibás teljesítésre és az egyéb befejező munkálatokra kifizetett 3.371.478,- Ft-ból és 411,75 EUR-ból állt. [54] Az I.r. alperes álláspontja szerint az ingatlan teljes, 20.000.000,- Ft-os bekerülési költsége fedezetére közösen felvett hitelek miatt a felperes javára 5/20 tulajdoni illetőség volna megállapítható, azonban a kereset tényalapjának megváltoztatása miatt az I.r. alperes az 5/20 tulajdoni illetőségre vonatkozó, korábbi elismerő nyilatkozatát nem tartotta fenn. Rámutatott ugyanis, hogy a felperes kizárólag a különvagyoni beruházására hivatkozva kérte a tulajdoni igénye megállapítását, ezt azonban a perben nem tudta bizonyítani. [55] Az I.r. alperes kifejtette, hogy a telekvásárlás fedezetéül az Bank1 Bank Zrt-től
  13. július 17-én általa felvett áthidaló kölcsön szolgált, amelyet a cím22i lakásának értékesítéséből befolyt 10.500.000,- ellenértékből törlesztett. A telekre kifizetett 700.000,- Ft foglalót pedig az édesapja adta kölcsön. A telekvásárlásra tehát kizárólag az által biztosított pénzforrásokból került sor. [56] Az I.r. alperes arra is hivatkozott, hogy a felperes által csatolt pénztárjelentések, számlák és a támogatási szerződés önmagukban a Cég1Bt.-ből származó kifizetések megtörténtét nem igazolják. Mind a számlák, mind pedig a támogatási szerződés azt tartalmazza, hogy a kifizetések átutalás útján fognak realizálódni. Sem a pénztárjelentések, sem a számlák, sem pedig a támogatási szerződés esetében a tényleges utalások megtörténtére bizonyíték nincs, erre vonatkozó bankszámlakivonatot a felperes nem csatolt. Azonban még ezen összegek átutalásának bizonyítása esetén sem igazolt, hogy azok valóban az ingatlanberuházásra fordítódtak. [57] Rámutatott az I.r. alperes arra, hogy a cég1Bt. részére folyósított 22.000.000,- Ft kölcsön felhasználására vonatkozóan a felperes nyilatkozatai több ellentmondást is tartalmaznak. A felperes - az általa csatolt bankszámlakivonat alapján - a 22.000.000,- Ft készpénzt
  14. március 3-án vette fel a banktól. Ennek felhasználásáról egyrészt azt állította, hogy a cég1Bt. abból
  15. évben 13.750.000,- Ft összegben átutalásokat teljesített, noha közel egy év elmúltával az összeg már nem is lehetett a számlán; majd azt állította, hogy a Cég1Bt.-t illető 22.000.000,- Ft-ból – magánkölcsönként - vett fel 14.000.000,- Ft készpénzt, amelyet átadott az I.r. alperesnek. Ez utóbbi állítása bizonyítékaként tanú1 tanúvallomására hivatkozott, amely azonban felperes által korábban előadottakkal is ellentétes, - és emiatt nem fogadható el -, emellett pedig nem bizonyítja a pénzösszegek ingatlanba történő befektetését. [58] A cég1Bt. részére folyósított kölcsön felhasználására vonatkozóan – a fenti állításaival szemben - a felperes úgy nyilatkozott, hogy a 22.000.000,- Ft-ból magánszemélyeknek 6.000.000,- Ft-ot, a cég1Bt. tartozására 10-12.000.000,- Ft-ot és 7,5 millió forintot fizetett a támogatási szerződésre (Soproni Járásbíróság P.20.857/2014/
  16. jkv). [59] Az I.r. alperes hangsúlyozta, hogy a Cég1Bt. vagyona nem azonosítható a felperes vagyonával, ezért még akkor sem keletkeztetne tulajdonjogot a felperes javára, amennyiben invesztálása az ingatlanba igazolást nyerne. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 8 [60] Az I.r. alperes hivatkozott továbbá arra, hogy a bíróságot a kereseti követelés jogcíme nem köti, a kereset alapjaként előadott tényállás azonban igen. Abból a tényalapból, hogy a felperes különvagyonra hivatkozással terjesztette elő tulajdoni igényét, az következik, hogy a bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy ennek bizonyítatlansága esetén élettársi közös szerzés címén állapítsa meg a felperes javára a tulajdonjoga fennálltát. A felperes jogalapként az rPtk. 578/G. §-át jelölte meg, és élettársi közös vagyonra hivatkozott, tényalapként azonban nem a közös gazdálkodás körében tett hozzájárulása miatt, hanem kifejezetten saját különvagyoni ráfordítása eredményeként tartott igényt a tulajdonjogra. [61] A felperes azonban ezen különvagyoni befektetéseire vonatkozó tényállításait nem tudta igazolni, ezért kereseti kérelme ezen a jogcímen is alaptalan. [62] Az I.r. alperes a II.r. alperessel kötött kölcsönszerződés érvénytelensége iránti kereseti kérelem elutasítását is kérte, mivel a felperes a szerződéskötéskor nem volt cselekvőképtelen állapotban [63] A II.r. alperes az érdemi ellenkérelmében az elsődleges kereseti kérelem tekintetében arra hivatkozott, hogy a haszonélvezetről lemondó nyilatkozat megtételéhez képest (
  17. február 5.) csak
  18. január 6-án helyezték a felperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, ezért az eközben eltelt közel két év alatt a felperesnek – még az adott egészségi állapota mellett is – lehetősége lett volna a nyilatkozata megtámadására, azaz a rendelkezésére álló egy éves határidőt elmulasztotta. [64] A felperes igényének haladéktalan bíróság előtti érvényesítése sem történt meg, noha a Soproni Járásbíróság előtti eljárásban erre a gyámhatóság közreműködésével sor kerülhetett volna. A megtámadás rPtk.236.§.
(1)bekezdésében írt feltételei tehát nem teljesülnek. [65] A II.r. alperes arra is hivatkozott, hogy a felperes nem bizonyította sem a tévedés, sem a megtévesztés fennálltát a haszonélvezetről való lemondás során. [66] A II.r. alperes kitért arra, hogy a haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozat
  1. februári megtételekor a felperesnek már tisztában kellett lennie azzal, hogy az Bank3.től felvett hitel
  2. március 2-án le fog járni, ezért mind kezesi minőségében, mind beltagi minőségében helytállni tartozik. Ebből az is következik, hogy a felperes joglemondó nyilatkozata akként is értelmezhető, hogy annak célja az volt, hogy a felperes, mint beltag/készfizető kezes nevén ne legyen olyan vagyoni értékű jog, amiből a hitelezői igény kielégíthető. [67] A haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozat jóerkölcsbe ütközésével kapcsolatos felperesi érvelésre tekintettel a II.r. alperes kifejtette, hogy a jóerkölcsbe ütközés, mint semmiségi ok kisegítő jogcímként alkalmazható a jogszabályokban nem nevesített, de általánosan elfogadott erkölcsi normákba ütköző szerződések esetén. Ennek megállapításához azonban olyan többlet tényállási elem szükséges, amelyet a felperes nem állított, és nem is bizonyított. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 9 [68] A másodlagos kereseti kérelemmel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a felperes akarata a haszonélvezeti jog törlésére vonatkozott, a nyilatkozata jogról való lemondásként és nem ajándékozásként értékelhető. Ajándék hiányában pedig annak visszakövetelésére sem kerülhet sor. [69] A harmadlagos kereseti kérelemmel összefüggően a II.r. alperes hivatkozott arra, hogy a felperes elismerte, hogy az építési telek teljes vételárát az I.r. alperes fizette meg (7.P.20.283/2018/
  3. jkv.), amit az I.r. alperes okiratokkal is igazolt. [70] A II.r. alperes álláspontja szerint sem a cég1Bt. részére folyósított hitel, sem a társaság egyéb pénzeszközei nem minősülnek a felperes vagyonának, ezért a Cég1Bt.-ből elvont vagyon a felperes építési költségekhez való hozzájárulásaként nem fogadható el. [71] Úgyszintén a cég1Bt. adóvisszatérítése, valamint a Cég2Bt., illetve az Egyesület1 részére történő utalások - még bizonyítottságuk esetén - sem vehetők figyelembe az ingatlan felépítésének forrásaként, és a felperes javára ráépítés címén tulajdonjogot sem eredményeznek. [72] Hangsúlyozta azonban a II.r. alperes, hogy a jelzálogjoga abban az esetben is terheli az ingatlant, amennyiben a bíróság a felperes tulajdonjogát ráépítés címén megállapítja. [73] Kiemelte a II.r. alperes azt is, hogy a hitelfelvételre vonatkozó közjegyzői okiratot a felperes, mint egyetemleges adóstárs és haszonélvező kényszer, fenyegetés, és megtévesztés nélkül aláírta, és a közokirat III. pontjában a felperes, mint haszonélvező hozzájárult, hogy igényérvényesítés esetén ellenérték nélkül lemond a haszonélvezeti jogáról, és hozzájárult a haszonélvezeti jogának – az árverés vagy értékesítés napjával történő törléséhez. [74] A II.r. alperes hivatkozott az rPtk.
  4. §
(3)bekezdésére is, amelynek tükrében az építkezés folyamatának észszerű és indokolt lépése volt a kölcsön igénylése és a szerződés aláírása is. A kölcsönigénylés hét hónapos időtartama, a szerződéskötés körülményei a felperes cselekvőképtelen állapotára nem utalnak. [75] Hangsúlyozta, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság megszüntetése után a felperes és az I.r. alperes a
  1. december 23-i szerződésből eredő kötelezettségvállalásaikat
  2. november
  3. napján aláírt közjegyzői okiratban ismételten megerősítették. [76] Ebből arra lehet következtetni, hogy a felperes már
  4. decemberében is cselekvőképes állapotban volt, és tisztában volt azzal, hogy milyen kötelmet vállal. [77] A kölcsönszerződés tehát a felperes cselekvőképtelen állapotára hivatkozással nem semmis, a felperes keresete megalapozatlan. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 10 [78] A II.r. alperes hangsúlyozta, hogy a 7.P.20.283/
  5. számú perben kirendelt szakértő2 igazságügyi pszichiáter szakértő szakvéleménye szerint sem
  6. május 29-én, sem
  7. december 23-án, sem pedig
  8. február 5-én nem állapítható meg, hogy a felperes ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg teljesen hiányzott. [79] A belátási képesség hiánya ezért nem eredményezi a felperes és II.r. alperes közt létrejött kölcsönszerződés érvénytelenségét. [80] A III.r. alperes utalt arra, hogy a végrehajtási jog jogosultjaként a jogvitáról lényegi információkkal nem rendelkezik, így saját érdekei szem előtt tartásával a kereseti kérelmek elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. [81] A IV.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. [82] A Győri Törvényszék a
  9. április 14-én jogerős P.20.406/2021/
  10. számú végzésével az I.r. alperesnek a felperessel szemben élettársi vagyonközösség megszüntetése iránt előterjesztett viszontkeresetét érintően a pert megszüntette. [83] Az elsőfokú bíróság – a fellebbezéssel támadott, kijavított - ítéletével a kereseti kérelmet elutasította. [84] Megállapította, hogy a felperes jogi képviselőjének pártfogó ügyvédi díja – a felperes teljes pervesztességére figyelemmel – a felperes terhén marad. [85] Kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az I. r. alperes részére 1.000.000 Ft, a II.-III. r. alperesek részére személyenként 300.000 Ft perköltséget. [86] Megállapította, hogy az 1.500.000 Ft feljegyzett elsőfokú peres eljárási illetéket, és a feljegyzett 34.973 Ft szakértői költséget az állam viseli. Akként rendelkezett, hogy a perrel felmerült, a fentieket meghaladó költségeit mindegyik peres fél maga viseli. [87] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a jogvita elbírálására a Polgári Törvénykönyvről szóló
  11. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  12. évi CLXXVII. törvény (Ptké.)
  13. §,
  14. §,
  15. §
(1)-
(2)bekezdései értelmében a korábban hatályos
  1. évi IV. tv. (rPtk.) rendelkezései az alkalmazandók. [88] Az elsőfokú bíróság az elsődleges kereseti kérelmet az rPtk.
  2. §, rPtk.
  3. §
(2)bekezdés, 210. §
(1)-
(5)bekezdései, valamint az rPtk. 236. §
(1)bekezdés,
(2)és
(4)bekezdései, az Itv. 102. §
(1)bekezdés d) pontja, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 2. §
(1),
(2),
(3)bekezdései, 108. §
(1)bekezdése, valamint a BH1994.335. számú jogeset felhívásával bírálta el. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 11 [89] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a tévedés - jogi értelemben - valaminek a valóságtól eltérő ismeretét jelenti; valamely tény, körülmény ismeretének a hiánya nem azonosítható a tévedéssel. A megtévesztés pedig olyan szándékos magatartást feltételez, amely tévedést eredményez. Kitért arra az elsőfokú bíróság, hogy a jog nem tudásából származó tévedés csak kivételesen, és a törvényi feltételek együttes fennállása mellett ad alapot a megtámadásra. [90] A törvényszék kifejtette, hogy a felperes a haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozatát arra alapította, hogy téves jogi tanácsot kapott az I.r. alperestől és annak jogi képviselőjétől a haszonélvezeti jog végrehajthatóságával kapcsolatosan. [91] Az elsőfokú bíróság azonban – a felperes ezen álláspontjával szemben - azt állapította meg, hogy az I.r. alperestől és jogi képviselőjétől kapott tanácsadás helytálló volt, ugyanis a cég1Bt. tartozásainak fedezetét a felperes, mint beltag vagyona – ennek körében a felperes vagyoni értékű jogának minősülő holtig tartó haszonélvezeti joga is – képezte. [92] Fennállt tehát a lehetősége annak, hogy a Cég1Bt.-t terhelő tartozások miatt a felperes, mint beltag haszonélvezeti jogát is végrehajtás alá vonják. Mivel ezen ügyvédi tájékoztatás helytálló volt, így a felperest a holtig tartó haszonélvezeti jogáról lemondó nyilatkozat aláírásával kapcsolatosan az I.r. alperes nem tévesztette meg. Így a felperes keresete tévedés, megtévesztés jogcímén megalapozatlan. [93] A tévedés tényének hiányában pedig az elévülés kérdése fel sem merülhet, mivel nem létező ténynek jogi hatása, azaz elévülése nem lehet. [94] Nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző sem lehet a helyes jogi tanácsadás alapján a felperes által megtett írásbeli nyilatkozat. [95] A bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét a fentiek miatt utasította el. [96] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a másodlagos kereseti kérelem is alaptalan, mivel az I.r. alperes elfogadó nyilatkozata hiányában a felperes holtig tartó haszonélvezeti jogról lemondó, egyoldalú nyilatkozata szerződésnek (kétoldalú jognyilatkozatnak), azaz ajándékozásnak nem minősíthető. [97] meg. Az ajándékozás hiányában pedig az ajándék visszakövetelése sem valósulhat [98] Az elévülés vizsgálata – a fentiekben kifejtettek szerint – azért nem merülhet fel, mivel nem létező ténynek (ajándékozás) jogi hatása nincs, ezzel összefüggésben elévülés sem következhet be. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 12 [99] Alaptalan az élettársi kapcsolat alapján való szerzés és ráépítés jogcímén előterjesztett harmadlagos kereseti kérelem is. [100] Az elsőfokú bíróság az általa felhívott számos eseti döntés talaján [EBH2005.1303., BH2007.334., BDT2011.2492., BH2020.362., BH2017.405., EBH2010.2207., BH2003.277.] valamint az rPtk. 578/G. §
(1)bekezdése alapján leszögezte, hogy a felperes keresete nem az élettársi közös vagyon megosztására irányult, hanem egy adott vagyontárgy élettársi közös vagyonhoz tartozása, továbbá a felperest és az I.r. alperest a per tárgyává tett ingatlanban megillető tulajdoni arányok meghatározására irányult. Ez pedig, mint az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjog bejegyzése iránti igény az rPtk. 116. §
(1)bekezdése alapján külön is érvényesíthető. [101] A fentiek alapján tehát a felperesnek és az I.r. alperesnek azt kellett bizonyítaniuk, hogy a perbeli lakóház ingatlan a saját vagyoni beruházásukból valósult meg (elsőfokú ítélet [60]). [102] A felek abban a körben egyezően nyilatkoztak, hogy a perbeli ingatlan bekerülési értéke megközelítőleg 20.000.000,- Ft volt, amelyből a telek vételára 7.078.774,- Ft-ot tett ki, míg a fennmaradó összeg, azaz 9.066.000,- Ft + 3.782.734,- Ft, + 411,75 EUR összeg a felépítmény bekerülési költsége volt. [103] Az elsőfokú bíróság ítéletének [61] bekezdésében számba vette a felperes és az I.r. alperes nyilatkozatait a perbeli lakóház létesítési költségeit érintően leszögezve azt, hogy a pártatlanság és fegyveregyenlőség elveire tekintettel a pervezetés nem terjedhet odáig, hogy az elsőfokú bíróság tájékoztatást nyújtson arról, hogy a felperes részéről milyen további tényállítások (és azok bizonyítása) alapozhatják meg a kereseti kérelmet. [104] A törvényszék abból indult ki, hogy a felperes módosított tényelőadása szerint (Győri Törvényszék P.20.406/2021/39.jkv.) a telek vételárához, valamint a felépítmény kialakításához felhasznált pénzeszközök egyrészt a cég1Bt. által felvett kölcsönből eredően a felperes által az I.r. alperes részére átadott összegből, másrészt a Cég2Bt. és a cég1Bt. közötti pénzmozgásokból származnak. [105] A cég1Bt. által felvett kölcsönből származó összeg I.r. alperesnek történő átadását – és ezáltal az építkezésbe invesztálását - a felperes tanú1 tanúvallomásával kívánta alátámasztani. A tanú azt állította P.20.283/2018/60.jkv.), hogy szemtanúja volt annak, hogy a felperes a cég1Bt. részére biztosított kölcsönt a bankban felvette, majd ebből 12-14 millió forintot az I.r. alperes lakásában a részére átadott. [106] Az elsőfokú bíróság azonban a fentieket a felperes építkezéshez való hozzájárulásaként nem fogadta el. Kifejtette, hogy a saját cége képviseletében eljárt felperes a bankfiókban történt eljárásával, azaz - a kölcsönösszeg felvételével nem a saját maga számára, hanem az önálló jogi személyiséggel és vagyonnal rendelkező gazdasági társasága javára szerzett vagyont. A felperes azonban nem bizonyította azt, hogy a cég1Bt. vagyonát képező pénzeszközök miként kerültek át a saját vagyonába. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 13 [107] A fentiekből következően amennyiben – a tanúvallomás alapján - igazoltnak volna tekinthető, hogy a 12-14 millió forint átadása az I.r. alperes részére megtörtént, úgy az nem a felperes, hanem az általa képviselt cég1Bt. pénzeszközeinek az I.r. alperes részére történő átadásaként volna értékelhető. [108] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint tehát a perben nem nyert bizonyítást sem az, hogy a felperes nem a cég1Bt., hanem a saját pénzeszközeiből bocsátott rendelkezésre 1214 millió forintot az I.r. alperesnek, sem pedig az, hogy ezen összeg valóban a perbeli ingatlan megszerzésére és beépítésére fordítódott. [109] A törvényszék kifejtette, hogy a felperes a módosított tényelőadása szerint - nem élettársi közös szerzésre, hanem - az élettársi kapcsolat fennállása alatti különvagyoni juttatásra hivatkozott, azt állítva, hogy a bankfiókból általa felvett pénz, valamint a Cég2Bt. és a cég1Bt. közöti pénzmozgásból eredő pénzösszeg az ingatlanszerzéshez és építkezéshez való különvagyoni hozzájárulásaként értékelendő. [110] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azonban a Cég2Bt. által a Cég1Bt. részére nyújtott szolgáltatásra és a két cég közötti pénzmozgásra vonatkozó, a felperes által meghivatkozott okirati bizonyítékok sem igazolják a felperes részéről az építkezéshez történő különvagyoni hozzájárulás megvalósulását. [111] A felperes módosított tényelőadása az ingatlan felperes különvagyoni pénzeszközeiből való megszerzését ténybelileg nem támasztja alá, és egyúttal - a kereseti kérelem ténybeli korlátaira tekintettel - akadályát képezte annak, hogy az elsőfokú bíróság a felperes javára előálló, az élettársi kapcsolatból következő és az élettársi közös szerzésre alapított vagyongyarapodást vizsgálja. [112] A törvényszék a felperes harmadlagos kereseti kérelmét a fentiek miatt bizonyítottság hiányában utasította el. [113] Az rPtk. 17. §
(1),
(2),
(3)bekezdése, az rPtk. 239/A. §
(1)bekezdése, valamint az 5/
  1. Polgári Jogegységi Határozat alapján a felperes azt állította, hogy a II.r. alperessel írásban kötött kölcsönszerződése érvénytelen, mivel a szerződéskötés időpontjában a felperes gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen állapotban volt. [114] szakértő2 igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye (Győri Törvényszék 7.P.20.283/2018/
  2. és 65.) azonban nem támasztotta alá, hogy a szerződéskötés a
  3. december 23-i időpontjában, - illetve a haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozat
  4. február 5-i időpontjában - a felperes cselekvőképtelen állapotban volt, azaz az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg teljesen hiányzott. [115] A felperes újabb igazságügyi pszichiáter szakértő kirendelése iránti indítványa is indokolatlan volt, mivel szakértő2 szakértő által a Soproni Járásbíróság előtti P.21.659/
  5. számú perben, valamint a jelen (7.P.20.283/2018.) eljárásban adott szakvéleménye csak Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 14 látszólagos ellentmondást tartalmaz: a szakértő egyik esetben sem állította, hogy a felperes cselekvőképtelen. [116] Ezért bizonyítottság hiányában a kölcsönszerződés érvénytelensége iránti kereset is alaptalan. [117] A felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte a kereseti kérelmében foglaltak szerint az alperesek első- és másodfokú perköltségben marasztalása mellett. [118] A fellebbezésében elsődleges kereseti kérelemként tartotta fenn a haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozata tévedés, megtévesztés és jóerkölcsbe ütközés jogcímén történő érvénytelenségének megállapítását és ennek eredményeként az eredeti állapot helyreállítását. [119] Kiemelte, hogy a haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozat megtételében őt az motiválta, hogy az I.r. alperestől és ügyvédjétől azt a tájékoztatást kapta, hogy a cég1Bt. tartozásait a személyes vagyonán fogják végrehajtani, ezért az ingatlant el is veszíthetik. A haszonélvezeti jog miatt felmerült végrehajtás lehetősége olyan lényeges körülmény volt, amelynek hiányában a haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozatát nem tette volna meg. [120] A felperes fellebbezésében kifejtettek szerint a holtig tartó haszonélvezeti jog egy személyes jellegű dologi jogi jogosultság és csak a jogosult javára bír értékkel, mindenki más számára értéktelen. A haszonélvezeti jog jogosultja tartozása miatt az ingatlant elárverezni nem lehet, ezért az I.r. alperes - lemondó nyilatkozatot készítő - ügyvédjének tájékoztatása téves és megtévesztő volt. [121] A felperes kiemelte, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütközését a társadalom értékítéletére és az általánosan elfogadott erkölcsi normákra való hivatkozással kell elbírálni és megítélni. [122] Ennek tükrében pedig a
  6. február
  7. napján kelt nyilatkozat megnevezésű okirat semmis. [123] A másodlagos kereseti kérelem elutasítása körében a felperes arra hivatkozott, hogy a hozzávetőlegesen 10.000.000 forint értékű haszonélvezeti jogról ellenérték nélkül mondott le, ezáltal az I.r. alperes tehermentes ingatlanhoz jutott, és a haszonélvezeti jog értékével gazdagodott. A felperes az ingyenes lemondással az I.r. alperesnek ajándékozta a haszonélvezeti jogát. [124] A felperes a visszakövetelés indokaként egyrészt arra hivatkozott, hogy a saját létfenntartása az ajándékba adott haszonélvezet nélkül veszélyben van, mivel lakhatása nem megoldott; másrészt meghiúsult az ajándékozásra indító azon feltevése, hogy az élettársi kapcsolatuk fennmarad. Kitért a felperes arra, hogy az ajándékozás, mint szerződés kétoldalú nyilatkozatokat tartalmaz, azonban adójogi szempontból a holtig tartó haszonélvezeti jogról ellenérték nélkül való lemondás is ajándékozásnak minősül figyelemmel arra, hogy a Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 15 vagyonszerzőt ajándékozási illeték terheli. További érv az ajándékozás mellett, hogy ezen egyoldalú nyilatkozatnak a joghatása végső soron az, hogy ezáltal egy tehermentes ingatlanhoz jutott az I.r. alperes. Ebből fakadóan tehát az ajándék visszakövetelésének is helye lehet. [125] A felperes a harmadlagos kereseti kérelmét érintően hangsúlyozta, hogy kérelme arra irányult, hogy a közös finanszírozásra tekintettel a bíróság állapítsa meg, hogy az ingatlan ½ arányú tulajdonrészét a telek tekintetében vétel, a felépítmény tekintetében ráépítés jogcímén megszerezte. [126] Változatlanul állította a felperes, hogy az építkezést saját pénzösszegből, valamint az ő cégének terhére felvett kölcsönből finanszírozták, ezért nem csak haszonélvezeti jogot szerzett, hanem ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos is lett. [127] A felperes állítása szerint az általa az ingatlanberuházáshoz biztosított hozzájárulás a cég1Bt. vagyona volt, amely cégnek azonban ő volt a tulajdonosa. A felperes igazolta a cég1Bt. bankszámlájáról felvett összeget, és azt is, hogy ebből milyen összeg került át az I.r. alperes bankszámlájára. A fennmaradó összegről pedig tanú1 tanúvallomása szolgáltatott adatot. [128] A felperes fenntartotta a II.r. alperessel kötött kölcsönszerződés cselekvőképtelensége miatti semmisségére irányuló álláspontját is. Hangsúlyozta, hogy a belátási képesség teljes hiányának az adott helyen, időben és körülmények között kell fennállnia, amelynek megállapítása széleskörű vizsgálatot igényel. [129] Az I.r. alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására, és a felperes perköltségben marasztalására irányult. [130] Az I.r. alperes arra hivatkozott, hogy a nyilatkozat - tévedés, megtévesztés jogcímén történő – megtámadására a rPtk. 236.§.
(1)bekezdése által biztosított 1 éves határidő, valamint az általános, rPtk.324.§.
(1)bekezdése szerinti 5 éves elévülési határidő is eltelt, így a felperes igénye elévült. [131] Alaptalan a felperes azon érvelése, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésének időtartama alatt nem volt lehetősége a nyilatkozat megtámadására, ezáltal az elévülés nyugodott. A felperesnek ugyanis a gyámhatóság közreműködésével is lehetősége lett volna a jognyilatkozata megtámadására. [132] Az I.r. alperes hangsúlyozta, hogy a felperes a gondnokság alóli
  1. őszén történt felmentését követő 3 hónapon belül akkor is érvényesíthette volna az igényét, amennyiben az elévülés az általa felhozott okból nyugodott. [133] Az I.r. alperes kiemelte, hogy a nyilvánvaló jóerkölcsbe ütközés, mint semmisségi ok csak kisegítő jogcímként alkalmazható a jogszabályban nem nevesített, ám az erkölcsi normákba ütköző szerződések esetén. A felperes azonban a nyilatkozat jóerkölcsbe Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 16 ütközése alátámasztásaként csak a tévedés jogcímén való megtámadás indokait ismételte meg; e körben többlettényállási elemet nem jelölt meg, nem fejtette ki, hogy a nyilatkozat az általános társadalmi és erkölcsi normákat miért és mennyiben sérti. [134] Az I.r. alperes kitért arra, hogy a haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozat egy egyoldalú jogügylet, amelyet a felperes tett, az alperesnek ezzel kapcsolatosan jóerkölcsbe ütköző eljárása nem is lehetett. [135] A másodlagos kereseti kérelemmel kapcsolatban az I.r. alperes azt hangsúlyozta, hogy a haszonélvezeti jogról lemondás egyoldalú nyilatkozat, nem lehet ajándékozási szerződésnek minősíteni, ezért az ajándék visszakövetelésének sincs helye. [136] Az I.r. alperes álláspontja szerint a haszonélvezeti jog a lemondással elenyészett, így nem tekinthető meglévő dolognak, ezért nem visszakövetelhető. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felperes haszonélvezeti joga kizárólag a telek ingatlanon állt fenn, a felépítményen nem. [137] A létfenntartása veszélyeztetettségére is alaptalanul hivatkozik a felperes. A veszélyeztetettséget ugyanis nem az ajándékozó pillanatnyi anyagi helyzete alapján kell megítélni, hanem vizsgálni kell valamennyi életkörülményét, az egészségi állapotát és az abban várható változásokat is. A felperest pedig az egészségi állapota nem akadályozza a megélhetéséhez szükséges összeg előteremtésében. [138] Az I.r. alperes hangsúlyozta, hogy a felperes által az elsődleges kereseti kérelem alapján előadott tényállás kifejezetten cáfolja az ajándékozási szándékot. [139] A harmadlagos kereseti kérelem tekintetében az I.r. alperes hivatkozott a BH+.2010.9.
  2. számú eseti döntésre, miszerint a bíróságot a kereseti követelés jogcíme nem, a kereset alapjaként előadott tényállás azonban köti. Ha a felperes a különvagyonára hivatkozással terjeszt elő tulajdoni igényt, úgy a bíróságnak nincs módja arra, hogy az előadott tények bizonyítatlansága esetén élettársi közös szerzés címén ítéljen meg részére tulajdonjogot. [140] A jelen esetben a felperes kifejezetten az élettársi együttéléstől és a közös gazdálkodástól független forrású, saját különvagyoni ráfordítása eredményeként kérte a perbeli ingatlanon fennálló tulajdonjoga megállapítását. A felperes tehát tényelőadásaiban a különvagyoni pénzeszközök ingatlanba történő befektetésére hivatkozott. [141] Az I.r. alperes azzal is érvelt, hogy a felperes a fellebbezésében maga rögzíti, hogy az általa befektetett összegek a tulajdonában álló Cég1Bt. vagyonából származnak, azaz maga is tisztában van azzal, hogy nem a saját, hanem a Cég1Bt. vagyonából ruházott be. A felperes tehát a gazdasági társasága beruházását a saját különvagyoni befektetéseként nem számolhatja el. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 17 [142] Kitért arra is az I.r. alperes, hogy a felperes által a tulajdonjoga megállapításának jogcímeként megjelölt vétel és ráépítés kizárják egymást, ugyanis a rPtk.137.§. értelmében a ráépítés lényegi eleme, hogy a ráépítő idegen földre építsen anélkül, hogy erre jogosult lenne. [143] A kölcsönszerződés érvénytelenségével összefüggésben az I.r. alperes az elsőfokú bíróság helytálló érveire utalt (elsőfokú ítélet [67]-[78]). Kiemelte, hogy a cselekvőképtelenség bizonyítása szakkérdés, e körben pedig a beszerzett, aggálytalan szakvélemény egyértelműen tartalmazza, hogy a felperes a releváns időpontban nem volt cselekvőképtelen állapotban. [144] A II.r. alperes a fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte a felperes perköltségben marasztalása mellett. [145] Kitért arra, hogy a felperes a jogorvoslati kérelmében anélkül kérte az ítélet megváltoztatását, hogy ennek pontos okát megjelölte volna: a fellebbezés nem tartalmaz az ítélettel szembeni jogi érvelést, és nem jelölte meg a törvényszék tényekből levont azon következtetését, amelyet okszerűtlennek tart, illetve az elsőfokú bíróság azon jogértelmezését sem, amelyet helytelennek tart. [146] A II.r. alperes kiemelte, hogy a felperest, mint a bt. beltagját, és - a bt. által az Bank3 bankkal kötött hitelszerződés alapján – mint készfizető kezest terhelő fizetési kötelezettségek miatt
  3. februárjában reális lehetősége volt annak, hogy a felperes teljes vagyona - beleértve ebbe a vagyoni értékkel bíró haszonélvezeti jogát is- végrehajtás alá kerül , ezért az ezzel kapcsolatos ügyvédi tájékoztatás nem volt megtévesztő, továbbá a felperes, azaz a haszonélvezeti jog jogosultja e körben nem lehetett tévedésben. [147] A tévedés és a megtévesztés hiányában pedig a jóerkölcsre történő felperesi hivatkozás is megalapozatlan. [148] A másodlagos kereseti kérelmet érintően kiemelte, hogy a felperes haszonélvezeti jog törlésére vonatkozó egyoldalú jognyilatkozata jogról való lemondásnak minősül, - I.r. alperes elfogadó nyilatkozata hiányában - ajándékozási szerződésként nem értelmezhető, ebből következően a felperes ajándék visszakövetelése iránt sem terjeszthet elő keresetet. [149] A II.r. alperes kifejtette, hogy a harmadlagos kereseti kérelem vonatkozásában a felperes arra hivatkozott, hogy a telek és az építkezés finanszírozása az I.r. alperessel közösen történt. [150] A felperes által a beruházás anyagi forrásaként megjelölt, az Bank3 Bankfiókban
  4. márciusában általa felvett készpénz, valamint a Cég2Bt. és a cég1Bt. közti pénzmozgás azonban nem a felperes, illetve az I.r. alperes magánvagyona, hanem a gazdasági társaság vagyona, ezért a felperes különvagyoni hozzájárulásra alapított tulajdonjogi igényét nem támasztja alá. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 18 [151] A kölcsönszerződés érvénytelenségét érintően a II.r. alperes hangsúlyozta, hogy a felperes bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, és nem igazolta, hogy a
  5. december
  6. napján az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg teljesen hiányzott. [152] A felperes fellebbezése alaptalan. [153] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelmek korlátai között felülvizsgálva (rPp.
  7. §
(3)bekezdés) megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megalapozott tényállás alapján meghozott, érdemben helytálló döntéssel utasította el a kereseti kérelmeket. [154] Az érdemi döntés indokaival azonban az ítélőtábla csak részben értett egyet, ezért - élve a rPp. felhívott rendelkezése által biztosított azon lehetőséggel, miszerint a másodfokú bíróság a fellebbezési korlátok között a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésben is határozhat, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt és nem határozott -, az elsőfokú ítélet indokolását az alábbiak szerint módosítja, illetve egészíti ki. [155] A felperes a haszonélvezeti jogról való lemondó nyilatkozata érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmét elsődlegesen tévedés és megtévesztés jogcímén terjesztette elő. [156] Az ítélőtábla egyetértett a felperes azon érvelésével, miszerint a haszonélvezeti jog végrehajtás alá nem vonható, e körben az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontot foglalt el. [157] Nem vitatható, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, egyúttal azonban olyan személyes jellegű jogosultság is, amely önmagában nem lehet a végrehajtás tárgya. A haszonélvezeti jog jogosultjának a tartozása pedig nyilvánvalóan nem eredményezheti, hogy a haszonélvezettel terhelt, ám más személy tulajdonában álló ingatlant végrehajtás alá vonják, és árverés útján értékesítsék. [158] Az ítélőtábla álláspontja szerint azonban a haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozat érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelemmel szemben helytállóan hivatkozott az alperes az igényérvényesítés elévülésére. [159] A rPtk. 236. §
(1)bekezdése 1 éves, elévülési jellegű határidőt szab a jognyilatkozat megtámadásra, amely határidő – a
(2)bekezdés a) pontja értelmében - a tévedés és a megtévesztés esetén annak felismerésétől kezdődik. [160] A törvényszék a P.20.283/2018/
  1. számú periratában a felperes jogi képviselője akként nyilatkozott, hogy
  2. októberében ügyvéd1 ügyvéddel való konzultáció eredményeképpen ismerte fel a tévedést, és a felperes hozzávetőleg ezzel egyidejűleg fordult bírósághoz, és ekkor került sor a tévedés jogcímén való igényérvényesítésre is. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 19 [161] Ugyanakkor az igényérvényesítést kezdeményező (Soproni Járásbíróság P.21.138/2016/
  3. sorszámú) iratban a felperes arra hivatkozott, hogy
  4. októberéig az I.r. alperes által reá gyakorolt pszichés nyomás akadályozta őt a perindításban. Ebből a nyilatkozatból egyértelműen kitűnik, hogy a felperes a tévedését (a megtévesztését) már
  5. októbere előtt felismerte, azaz a nyilatkozata megtámadására rendelkezésére álló 1 éves időtartam már
  6. októberét megelőzően elkezdődött, tehát az igényérvényesítés
  7. október 3-i időpontjáig, azaz a keresetindításig már eltelt. [162] Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy
  8. szeptember 24-től, azaz a gondnokság megszüntetésétől nem volt akadálya a felperesi igények érvényesítésének. [163] A fentiekből következően az alperesek elévülési kifogása megalapozott, így a lemondó nyilatkozat – tévedés, megtévesztés jogcímén való - megtámadása további érdemi vizsgálat nélkül is alaptalan. [164] A haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozat rPtk. 200.§.
(2)bekezdésére (a jó erkölcsbe ütközés) alapított semmissége körében az I.r.-II.r. alperesek helyesen érveltek azzal, hogy az ennek megállapításához szükséges többlettényállási elemek fennálltát a felperes nem bizonyította, azokra nem is hivatkozott. [165] A speciálisan nevesített érvénytelenségi okok, azaz a tévedés, megtévesztés tényállási elemei még együttes meglétük esetén sem alapozzák meg az ezeken túlmutató, a társadalom általános értékítéletének sérelmében megnyilvánuló, és a jóerkölcsbe ütközésre alapított semmisséget okozó többlettényállást. [166] A haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozat semmissége körében az ítélőtábla utal arra, hogy a gondnokság alá helyezés nélkül csak a belátási képesség teljes hiánya az, ami a felperes cselekvőképtelen állapotát, és ezáltal a lemondó nyilatkozata semmisségét megalapozhatná. Helytálló azonban az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy a lefolytatott igazságügyi pszichiáter szakértői bizonyítás (Győri Törvényszék P.20.283/2018/
  1. és 65.iratok), továbbá a felperes gondnokság alá helyezésével kapcsolatos peranyag (Soproni Városi Bíróság P.21.659/
  2. és P.21.264/
  3. számú eljárások), valamint a haszonélvezeti jogról való lemondás körülményei/indokai a felperes belátási képességének teljes hiányát nem igazolják. [167] Az ajándék visszakövetelésére irányuló, másodlagos kereseti kérelem tekintetében az ítélőtábla kiemeli, hogy éppen a felperes által az elsődleges kereset körében előadottak, azaz a haszonélvezeti jogról való lemondás célja, vagyis a felperes végrehajtás elkerülésére irányuló szándéka cáfolja azt, hogy a felperest ajándékozási szándék vezette, ezért a joglemondó nyilatkozata emiatt sem minősíthető ajándékozásnak. [168] Emellett azonban az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú ítélet [57] bekezdésében kifejtettekkel, miszerint a felperes haszonélvezeti jogról lemondó, egyoldalú nyilatkozata – annak tartalmára és joghatására tekintettel – ajándékozási szerződésnek nem minősül, még Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 20 akkor sem, ha rPtk. 199.§. értelmében bizonyos egyoldalú jognyilatkozatokra egyébként a szerződések általános szabályai az irányadóak. [169] A kifejtettek miatt a másodlagos kereseti kérelem alaptalansága az elévülés kérdésének, illetve az ajándék visszakövetelésének a rPtk.
  4. §
(1)és
(3)bekezdésében foglalt feltételei vizsgálata nélkül is megállapítható volt. [170] Az ítélőtábla egyetértett a törvényszék azon álláspontjával, hogy a felperes a harmadlagos - a perbeli ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga megállapítására irányuló – kereseti kérelme tekintetében sem tett eleget az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek (Győri Törvényszék P.20.406/2021/29.jkv.3.o.). [171] Az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a felperes az eljárás utolsó szakaszában a harmadlagos kereseti kérelme ténybeli alapjait a P.20.406/2021/
  1. számú jegyzőkönyvben, a
  2. számú beadványban, majd a
  3. számú jegyzőkönyvben előadottak szerint leszűkítette, amelyet az elsőfokú bíróság ítélete [63] bekezdésében helytállóan foglalt össze. [172] Az ítélőtábla nyomatékosan utal a Pp.
  4. §-ban foglaltakra, amelynek értelmében a bíróság nem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen, amely alatt a petitumnak, továbbá a jogállításnak és az annak alapjául felhozott tényállításnak a szerves egysége értendő. [173] Ennek tükrében az elsőfokú bíróság helytállóan határozta meg az elbírálandó tényállási alapok kereteit akként, hogy a felperes a tulajdoni igényét teljes egészében a saját cégéből, a Cég1Bt.-ből származó anyagi forrásokra, és ezen pénzeszközöknek a felperes magánvagyonába való átkerülésére, és – azoknak az I.r. alperesen keresztül – a perbeli ingatlanra való ráfordítására alapította. [174] Ebből következően pedig – figyelemmel arra is, hogy az élettársi közös vagyon megosztása tárgyában a viszontkeresettől való elállás folytán a permegszüntetésre került sor -, a jelen esetben a kereseti kérelmet nem az élettársi kapcsolatra irányadó közös vagyonszerzési szabályok, azaz nem a rPtk. 578/G. § rendelkezései alapján kellett megítélni, hanem a felperes által állított különvagyoni forrásokra alapított különvagyoni igényként. [175] Az elsőfokú bíróság a felperes által hivatkozott bizonyítékok ( tanú1 tanúvallomása, Cég1Bt.
  5. évi pénztárjelentése, készpénzfizetési számlái, a
  6. január 5-i támogatási szerződés, az irodabérleti szerződés ) okszerű mérlegelésével, helyesen foglalt állást akként, hogy nem tekinthető igazoltnak, hogy a hivatkozott pénzeszközök – a felperes által állított időpontokban – a cég rendelkezésére álltak, úgyszintén az sem, hogy ezek az összegek a felperes és az I.r. alperes magánvagyonába kerültek át, és ezt kifejezetten a telekvásárlásra illetve az építkezésre fordították. [176] Az ingatlanberuházás felperesi különvagyonból történő finanszírozását pedig az I.r. alperessel - a kezesként, illetve adóstársként - közös hitelfelvételek önmagukban kétségessé teszik. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 21 [177] A kifejtettek értelmében a felperes harmadlagos kereseti kérelmét is indokoltan utasította el a törvényszék. [178] A II.r. alperessel kötött kölcsönszerződés – az rPtk.17.§.
(1)-
(2)bekezdéseire alapított - érvénytelensége megállapítására irányuló kereseti kérelem is alaptalan. [179] A fentiekben már többször hivatkozott igazságügyi pszichiáter szakértői vélemény, valamint a gondnokság alá helyezéssel és annak megszüntetésével kapcsolatos, a perben csatolt iratok egyértelműen cáfolták a felperesnek a belátási képessége teljes hiányára vonatkozó állítását mind a szerződéskötés, mind pedig a joglemondó nyilatkozat időpontjában. [180] Az ítélőtábla kitér arra, hogy a felperes és az I.r. alperes szerződéskötéskori élethelyzetének tükrében a banki kölcsön felvétele okszerűtlen döntésnek nem tekinthető, a hiteligénylés folyamata, a szerződéskötés körülményei a felperes cselekvőképtelen állapotára nem utalnak. [181] A kifejtettek miatt az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a rPp. 253.§.
(2)bekezdése értelmében – a rendelkező részben foglalt pontosítással – helybenhagyta. [182] A III.r. alperes képviseletében eljáró pártfogó ügyvéd munkadíját érintően az elsőfokú ítélet pontosítását az tette szükségessé, hogy - az ítélőtábla álláspontja szerint - nem csak a pártfogó ügyvéd által képviselt fél pervesztessége, hanem a pernyertessége esetén is a jogi segítségnyújtó szolgálat állapítja meg az ügyvédi munkadíj összegét. [183] A Pp. 87. §.
(2)bekezdésének általános szabálya - miszerint a bíróság a díj összegének megállapítása nélkül, a perköltségviselés arányának meghatározásával megállapítja, hogy a pártfogó ügyvéd díjának viselésére ki köteles -, a pártfogó ügyvéd által képviselt fél pernyertessége esetére is irányadó. [184] A bíróság tehát csak a pernyertességi arány és a viselésre köteles fél megállapítására jogosult, a pártfogó ügyvédi díj összegét azonban a jogi segítségnyújtásról szóló 2003.évi LXXX. tv. (Jstv.) 62.§. értelmében a jogi segítségnyújtó szolgálat állapíthatja meg. [185] Az eredménytelenül fellebbező felperest - a rPp.78.§.
(1)bekezdése alapján terhelő feljegyzett fellebbezési illetéket a felperes személyes költségmenteségére tekintettel a rPp. 84.§. és a 6/1986. (VI.26.) IM r. 13-14-§. alapján az állam viseli. [186] A felperes a rPp.78.§.
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az I-II.r. alperesek javára a 32/2003. (VIII. 22.) IMr. 3.§.
(2)bekezdés b) pontja
(5)
(6)bekezdései alapján mérlegeléssel megállapított összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.138/2022/6/I. 22 [187] A III.r. alperes pártfogó ügyvédje és a felperes pártfogó ügyvédje a munkadíjának viseléséről az ítélőtábla a rPp. 87.§-ban foglaltak alapján rendelkezett. Győr, 2022. december 7. Dr. Maurer Ádám sk. sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Mészáros Zsolt előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.