A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.104/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Györkös Roland István ügyvéd (cím2) Az alperes: Nemezti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Péter-Darázs Klaudia kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Veszprémi Törvényszék
- január
- napján kelt 14.K.700.993/2025/12-I. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. Kúria VI.Kfv.35.104/2026/2-1 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A elsőfokú adóhatóság (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperesnél
- május
- –
- szeptember
- közötti időszakra általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett ellenőrzést, mely időszakban különböző márkájú szerszámok, barkácstermékek, egyéb áruk kis- és nagykereskedelmével, valamint belföldi és nemzetközi fuvarozással foglalkozott. [2] A felperes a vizsgált időszakban barkácstermékek értékesítéséről fogadott be számlákat a számlakibocsátó1-től és a számlakibocsátó2-től (a továbbiakban együtt: Számlakibocsátók), melyeket adóbevallásában levonásba helyezett. A vizsgálat eredményeként az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a Számlakibocsátók közbeiktatott gazdasági szereplőként érdemi gazdasági tevékenységet nem végeztek, szerepük csupán a tartalmilag hiteltelen, fiktív számlák kibocsátására irányult, felperes a termékértékesítéseihez szükséges árukészletet nem a Számlakibocsátóktól szerezte be. [3] Az elsőfokú adóhatóság
- június
- napján kelt 6315549999 számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperes terhére 169.852.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet tárt fel, 339.704.000 Ft adóbírságot szabott ki, 52.324.369 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Indokolásában megállapította, hogy a Számlakibocsátóktól befogadott fiktív számlák alapján a felperest adólevonási jog nem illeti meg, a feltárt tényállás alapján a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma által az általános forgalmi adóról szóló
- évi CXXVII. törvény
- § a) pontja értelmezéséről kiadott 5/
- (IX. 26.) KMK vélemény (a továbbiakban: KMK vélemény)
- pontja szerinti esetkör valósult meg, a gazdasági esemény létrejött, de nem a számlán szereplő felek között, a felperes tevőlegesen vett részt a jogellenes adóelőny megszerzésében, elsődleges alakítója volt a mesterséges ügyletnek. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- szeptember
- napján kelt 1704498216 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az általános forgalmi adóról szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
- § a) pontjára,
- §
(1)bekezdésére, a számvitelről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
- §
(3)bekezdésére, 165. §
(2)bekezdésére, 166. §
(1)-
(2)bekezdéseire alapította. Rögzítette, hogy az elsőfokú adóhatóság a Számlakibocsátóktól befogadott számlák szerinti gazdasági eseményeket helytállóan minősítette a KMK vélemény
- pontjában foglalt esetkör szerint és jutott arra a következtetésre, hogy a felperes törvényes képviselője aktívan vett részt az adókijátszásban, jogszerűen tagadta meg a felperes adólevonási jogát. [5] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [7] Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott, helytállóan jutott arra a megállapításra, hogy a Számlakibocsátók tényleges tevékenységet nem végeztek, a felperes tudta, hogy adókijátszásban vesz részt, annak aktív alakítója volt. Kúria VI.Kfv.35.104/2026/2-1 3 [8] A jogerős ítélet [60] bekezdésében tételesen rögzítette, hogy milyen objektív bizonyítékoknak tulajdonított kiemelkedő jelentőséget. A tanúvallomások értékelését követően ellentmondást név1 és név2 tanúvallomásai között nem tárt fel, a felperes állításával szemben az adóhatóság tisztázta név3 és a cég ügyvezetőjének nyilatkozataiban szereplő ellentmondásokat. [9] Az adóhatósággal egyezően azt állapította meg, hogy a raktár bérleti szerződések Ptk. szerinti létrejöttének vizsgálata nem tárgya az adóellenőrzésnek, mivel az elsőfokú adóhatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a gazdasági események ténylegesen megvalósultak-e. Ezzel kapcsolatban helytállóan állapította meg, hogy a szerződő felek tényleges szándéka nem irányulhatott a gazdasági esemény szerződésszerű teljesítésére, mivel árukészlet hiányában a Számlakibocsátók a felperes raktárában tárolandó olyan árukészlettel nem rendelkeztek, amely raktárlogisztikai szolgáltatás nyújtását indokolta volna a felperes részéről. Egyéb bizonyíték hiányában helytálló az a megállapítás is, hogy a színlelt raktár bérleti szerződések kizárólag a számlázási lánc működésének alátámasztására szolgáltak. [10] Hangsúlyozta, az adóhatóság részletesen feltárta azokat a cselekedeteket, amelyek bizonyítják, hogy a felperes a csalárd számlázási láncolat alakítójaként az adókijátszás aktív részvevője volt, mivel a befogadott számlák szerinti árubeszerzések a felperes tevékenységének eredményeként valósultak meg, a valós tevékenységet nem végző Számlakibocsátók szerepe kizárólag számlakibocsátásra irányult. A felperes keresetében előadottak nem támasztották alá, hogy az alperesi döntés jogsértő lenne. A felülvizsgálati kérelem, befogadás iránti kérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a másodfokú határozatnak a megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését; másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [12] A felülvizsgálati kérelem I. pontjában azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő, a II. pontban a kérelem befogadhatósága körében megjelölte a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjait. [13] Az
- ad)alpont indokolásaként előadta, hogy az elsőfokú ítélet nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, nem merítette ki a keresetet, jogi indokainak lényeges része elbírálás nélkül maradt, mivel az ítélet nem tartalmaz érdemi indokolást arra a felvetésére, hogy egy tényállás adójogi megítélése nem szakadhat el teljesen a polgári jogi értékeléstől. [14] Az aa),
- ab)alpontokhoz kapcsolódóan kifejtette, hogy a polgári jogi és az adójogi megítélés azonos összefüggésben állnak egymással, alapvető követelmény, hogy az adójogi minősítés ne szakadjon el a tényállás polgári jogi megítélésétől. A polgári jog határozza meg a felek közötti jogviszony tartalmát. Határozott álláspontja szerint a jogügylet fiktív voltának megítélése során egyértelműen figyelembe kell venni, hogy a polgári jogi szabályok szerint az adott szerződéstípus esetében a felek milyen szolgáltatásokkal tartoznak egymásnak és ezek ténylegesen megvalósultak-e. Széleskörű kúriai gyakorlat alakult ki abban a körben, hogy egy szerződés polgári jogi érvényessége és az adójogi megítélése eltérhet egymástól. Jelen eset azonban különbözik ezen kúriai gyakorlat tényállásaitól, mert nem csupán a szerződés polgári jogi érvényessége, létrejötte merült fel, hanem az a lényeges körülmény is figyelmen kívül maradt, hogy a bérleti szerződés esetén a polgári jog szerinti teljesítés megtörtént. Kúria VI.Kfv.35.104/2026/2-1 4 [15] Felmerül a Kúria iránymutatásának szükségessége abban a kérdésben, hogy tekinthető-e fiktívnek egy szerződés adójogi szempontból, ha a teljesítés polgári jogi szempontból az adóhatóság által sem vitatottan megtörtént, a teljesítés polgári jogi tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak. [16] Felperes szerint sérült az Alaptörvény XXIV. cikkében foglalt tisztességes hatsági ügyintézéshez való joga, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 13. §
(1)bekezdésének rendelkezése (a bíróság határozatát indokolni köteles), a Kp. 2. §
(1)-
(2)bekezdései (hatékony jogvédelem biztosításának, a jogvita tisztességes elbírálásának elve), valamint az adózás rendjéről szóló
- évi CL. törvény (Art.)
- §-a (szakszerűség és hatékonyság elve),
- §-a (megkülönböztetés és részrehajlás tilalma). A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [18] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [19] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [20] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [21] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [22] A Kúria eseti döntéseiben már rögzítette, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2., Kfv.37.483/2023/2., Kfv.37.557/2024/2.). [23] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, Kúria VI.Kfv.35.104/2026/2-1 5 feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [24] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára, ezzel összefüggésben a szerződések adójogi és polgári jogi megítélésének kérdésére. Az általa megjelölt jogkérdéssel összefüggésben, („tekinthető-e fiktívnek egy szerződés adójogi szempontból, ha a teljesítés polgári jogi szempontból az adóhatóság által sem vitatottan megtörtént”) a felperes által is elismerten széleskörű kúriai gyakorlat alakult ki. Nem hivatkozott arra, hogy ezzel a jogkérdéssel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. A befogadásra a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján nem kerülhetett sor. [25] A felvetett jogkérdés különleges súlyára alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére legalább áttételesen jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem hivatkozott arra, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a saját ügyén túlmutatna, arra sem utalt, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [27] A Kúria rögzíti, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Az alperesi eljárásban elkövetett jogsértésre, a perbeli ügyben az Art. 2. §-ára, 3. §-ára, az Alaptörvény XXIV. cikkének megsértésére hivatkozás a befogadás alapjául nem szolgálhat. [28] A felperes hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróság döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. A jogerős ítélet [65] bekezdésében kitért a raktárbérleti szerződések vizsgálatára, egyetértett az alperesi megállapításokkal, indokolási kötelezettségének eleget tett, nem maradt elbírálatlan kereset. A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében indokolással nem támasztotta alá, hogy az elsőfokú bíróság döntése az ügy érdemére, az alapvető eljárási jogaira miként hatott ki. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [29] A felperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontjára és
- b)pontjára] befogadási okra nem hivatkozott. Kúria VI.Kfv.35.104/2026/2-1 6 [30] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [31] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [32] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem iránti kérelemről rendelkezni nem kellett. A döntés elvi tartalma [33] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [34] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- május
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő