Kfv.37276/2022/2 – Kúria

(1)bekezdés b) pont szerinti befogadási ok vonatkozásában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat kúriai határozattól való eltérése vizsgálható, ítélőtáblai döntéstől való eltérés befogadást nem alapoz meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.276/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: név1 (cím1) Dr. Fazekas Tünde Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Fazekas Tünde cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Dr. Franczia Mercédesz kamarai jogtanácsos A felperesi érdekelt: név2 (cím4), cég1 név3 (cím5) A felperesi érdekelt törvényes képviselője: név4 A per tárgya: bérgarancia támogatással kapcsolatos ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kfv.37.276/2022/2-1 2 A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Pécsi Törvényszék
2. december
3. napján kelt 11.K.700.626/2021/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a felszámolás alá került felperesi érdekelt vezető tisztségviselője volt a felszámolási eljárás elrendelésekor. A felperes elmaradt munkabér címén hitelezői igénybejelentéssel élt, amelyet a felszámoló 2.008.800 forint összegben „A” kategóriás hitelezői igényként nyilvántartásba vett. [2] A felszámoló – 47 fő munkavállaló tekintetében előterjesztett - kérelme alapján eljárt alperes a
5. március
6. napján kelt BP/0701/14982-6/
7. számú határozatában a felperesi érdekelt bérgarancia támogatás iránti kérelmének részben adott helyt, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vonatkozásában 54.752.338 forint kifizetését engedélyezte a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap Bérgarancia alaprészéből. Indokai szerint a felperes, mint a felszámolással érintett társaság vezető tisztviselője részére a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
8. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.)
9. §

(1)bekezdés h) pontja alapján kizárólag a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meg nem haladó követelés sorolható a felszámolási költségek közé, így ez igényelhető bérgarancia támogatásként. A jogerős ítélet [3] A felperes az alperesi határozattal szemben keresetet terjesztett elő, melyben annak akként történő megsemmisítését vagy megváltoztatását kérte, hogy a bíróság a felperes vonatkozásában 1.839.000 forint munkabér követelés kifizetésére kötelezze az alperest. [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokai szerint a Csődtv. 157. §

(1)bekezdés h) pontjából az következik, hogy vezető állású munkavállaló Kúria VI.Kfv.37.276/2022/2-1 3 esetében a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét e nem érő követelés legyen támogatható a Bérgarancia Alapból. A hathavi átlagkereset kitétel pedig csak azon vezető tisztségviselő esetében alkalmazható, akinek a jövedelme nem éri el a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét, ami nyilvánvalóan csak a részmunkaidőben foglalkoztatott vezető állású munkavállalók vonatkozásában fordulhat elő. A befogadás iránti kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. [6] Felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontjára hivatkozott. Álláspontja szerint az ítélet jogszabálysértő, mert ellentétes a Csődtv. 57. §-ában foglalt és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. LXVI. törvény rendelkezéseivel, valamint eltér az ÍH 2011.181 számú ítélőtáblai eseti döntésben foglaltaktól. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [8] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes által megjelölt befogadási ok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta. [11] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, Kúria VI.Kfv.37.276/2022/2-1 4 hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [12] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [13] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [14] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. [15] A felülvizsgálati kérelem befogadásához a felperesnek a jelen ügynek és a jogegységhez való viszonyulását kellett volna bemutatnia. Ha mindezt a befogadást kérőnek nem kellene igazolnia, akkor végső soron a Kúria általános felülvizsgálati fórummá válna, ami a befogadás jogintézményét bevezető jogalkotói célokat kiüresítené. [16] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Jelen, támogatási ügy kapcsán társadalmi jelentőséget a Kúria nem tartott megállapíthatónak. [17] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége sem merült fel, ennek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés ad) pontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E befogadási ok vonatkozásában a felülvizsgálati kérelem indokolást nem tartalmazott, ezért e befogadási ok fennállása érdemben nem volt vizsgálható. [19] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok fennállása érdemben nem volt vizsgálható, a felperes nem hivatkozott olyan kúriai határozatra, melytől a felülvizsgálni kért ítélet eltér. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pont szerinti befogadási ok vonatkozásában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat kúriai határozattól való eltérése vizsgálható, ítélőtáblai döntéstől való eltérés befogadást nem alapoz meg. [20] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Kúria VI.Kfv.37.276/2022/2-1 5 A döntés rövid tartalma [21] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. b)pont szerinti befogadási ok vonatkozásában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat kúriai határozattól való eltérése vizsgálható, ítélőtáblai döntéstől való eltérés befogadást nem alapoz meg. Záró rész [22] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. április
2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró