A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.901/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 Ügyvédi Iroda (cím2) Az alperes: alperes (cím) Az alperes képviselője: Dr. Visser Marianna kamarai jogtanácsos (7400 Kaposvár, Nagy Imre tér 1.) A per tárgya: jókarbantartási kötelezéssel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 8.K.700.783/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria I.Kfv.37.901/2024/2 2 [1] Az alperes - miután két alkalommal jókarbantartási ügyben, kötelezés tárgyában határozatot hozott és mindkét esetben annak visszavonásáról rendelkezett a ..., cím3 szám alatti, az ingatlannyilvántartásban a ...i helyrajzi szám1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan tekintetében - a
- július
- napján kelt SO/ETDR/773-10/
- számú határozatában a felperest, mint az ingatlan kizárólagos tulajdonosát az ingatlanon lévő lakóés vele egybeépített gazdasági épületrészekre kiterjedően kötelezte építésügyi műszaki (tartószerkezeti, épületszerkezeti) szakértő bevonásával azok felülvizsgáltatására és a szakértői véleménynek megfelelően a szakértő felügyelete mellett, a veszélyhelyzetet megszüntetve a kötelezésről hozott határozat véglegessé válásától számított 120 napon belüli helyreállítására vagy lebontására. [2] A felperes keresetében vitatta az SO/ETDR/773-10/
- számú határozat jogszerűségét, kérte annak megsemmisítését. [3] Az alperes a védiratában kérte a kereset elutasítását és a felperes kötelezését a felmerült perköltség viselésére. A jogerős ítélet [4] A Pécsi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
- november
- napján meghozott 8.K.700.783/2024/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján. A jogerős ítélet indokolásában a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megjelölésével rögzítette, hogy az alperes feladatkörébe tartozik a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, és ha az épület állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, vagy a közbiztonságot veszélyezteti, úgy az épület jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítésére kötelezés. Megállapította, hogy a rendelkezésre álló iratok igazolják a
- augusztus 24-ei helyszíni szemle megtartását a perbeli ingatlanon. A felperesnek a helyszíni szemlével kapcsolatos sérelmeit nem ítélte olyan lényeges eljárási szabálysértésnek, amely a támadott határozat megsemmisítését indokolná, ugyanis a felperes jogainak gyakorlásában akadályoztatva nem volt. [5] Az elsőfokú bíróság nem azonosított olyan körülményt, amely a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés, a jóhiszeműség, a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményeinek bármilyen megsértésére, vagy indokolatlan megkülönböztetésre és részrehajlásra, esetleg az officialitás elvének sérelmére utalt volna. Tényként állapította meg, hogy az alperes határozata a teljesítési határidő vonatkozásában nem rögzíti az alkalmazott jogszabályhelyet, emellett rámutatott arra, hogy a szemléről készült jegyzőkönyvben a felperes akkori képviselője úgy nyilatkozott, hogy a korábbi döntésekben szereplő 120 napos teljesítési határidő vállalható, a támadott határozat indokolása szerint pedig annak megállapítása a helyreállításhoz vagy bontáshoz szükséges munkaszervezési időtartamra figyelemmel történt. Mindezek alapján úgy értékelte, hogy a teljesítési határidő meghatározása során az alperes által figyelembe vett szempontok ismertek. A felülvizsgálati kérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte elsődlegesen a Kp.
- §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a jogerős ítélet megváltoztatását akként, hogy a Kúria az alperes határozatát az abban foglalt kötelezéssel együtt semmisítse meg és a közigazgatási Kúria I.Kfv.37.901/2024/2 3 szervet kötelezze új eljárás lefolytatására. Másodlagosan kérte a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. Kérte továbbá az alperes kötelezését a felmerült perköltség megfizetésére. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontját jelölte meg, hivatkozva az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésre. Álláspontja szerint a jogerős ítélet meghozatala során elkövetett eljárási jogszabálysértések az ügy érdemi elbírálására kihatással voltak, a jogerős ítélet sérti a Kp. 79. §
(1)bekezdését, mivel az elsőfokú bíróság nem kötelezte az alperest a tényállás valóságának bizonyítására, annak tisztázása nélkül hozta meg döntését. Ennélfogva hivatkozott a bizonyításra vonatkozó eljárási szabályok megsértésére is, így a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 263. §
(1)bekezdésére, 265. §
(1)bekezdésére, továbbá a Kp. 78. §
(2)bekezdésére, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem megfelelően értékelte. Előadta, hogy a jogerős ítélet megállapította az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 69. §
(1)bekezdésének sérelmét, amely a tényállás tisztázásának hiányát vonja maga után, így az elsőfokú bíróságnak az alperest a tényállás valóságának bizonytására kellett volna kötelezni. [8] A felperes hivatkozott arra, hogy a tényállás egyéb körülmények folytán sem tisztázott, e körben rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a teljesítési határidő vonatkozásában a jogszabályhely megjelölésének hiányát nem tekintette megsemmisítésre okot adó hibának, holott a közigazgatási határozat olyan alaki hiányosságban szenved, amely az érdemi végrehajtást akadályozza, az Ákr. 81. §
(1)bekezdése szerinti formai feltételeknek nem felel meg, amelyet az elsőfokú bíróságnak hivatalból észlelnie kellett volna. Hangsúlyozta, hogy a kötelezés teljesítési határideje meghatározása nem az alperes diszkrecionális jogkörébe tartozik, így a döntés kötelező megsemmisítésének van helye a Kp. 92. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és Kúria I.Kfv.37.901/2024/2 4 annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria a felperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. [12] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem annak a jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálnia. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [13] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja alapján az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésre hivatkozással kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, így a Kúria elsőként e befogadhatósági ok fennállását vizsgálta. [14] A Kúria kiemeli, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontjára alapított befogadási ok esetén a felülvizsgálati kérelmet benyújtó felet terhelő részletes indokolási kötelezettség nem azonos a felülvizsgálati kérelem jogi érveinek ismertetésével. A Kp. 117. §
(4)bekezdésének rendelkezéséből fakadóan a kérelem előterjesztőjét a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja szerinti befogadási ok indokainak előadására vonatkozó kötelezettség terheli. Azáltal, hogy a felülvizsgálati eljárás szakaszai elkülönülnek, a befogadhatósági ok indokolása nem teljesíthető pusztán a jogszabályhelyek megjelölésével, vagy csak a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaira való utalással. A felperes az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésre hivatkozott, így az indokolásának arra is ki kell terjednie, hogy az általa állított eljárási szabályszegés miként hatott ki az ügy érdemére. A Kúria már több határozatában rámutatott (pl. Kfv.37.357/2022/2., Kfv.37.177/2023/2.), hogy a befogadási okra vonatkozó indokolásnak el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól. [15] A felperes a befogadhatóság indokai körében az általa állított tényállás tisztázási hiányosságot a tényállás valóságának bizonyításával [Kp. 79. §
(1)bekezdése], a bizonyítékok nem megfelelő értékelésével [Kp. 78. §
(2)bekezdése], a tényállás szabad megállapítására és a bizonyítási érdekre vonatkozó hivatkozásokkal [Pp. 263. §
(1)bekezdés, 265. §
(1)bekezdés], mint megsértett jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolta össze. A Kúria egyrészt kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelmek befogadhatósága vizsgálata tekintetében egységes, következetes a joggyakorlat, miszerint az eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja nem minden jogszabálysértés, hanem kizárólag az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. Másrészt a Kúria rámutat arra, hogy a befogadás indokaként az elsőfokú bíróság bizonyíték-értékelése és az azokból levont következtetései jogszabálysértő voltára alapított eljárási szabályszegés a felülvizsgálati kérelem befogadását kizárólag abban az esetben támasztja alá, ha a rendelkezésre álló iratok alapján az a következtetés vonható le, hogy az elsőfokú bíróság az általa figyelembe vett bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül értékelte vagy súlyosan logikátlan következtetést vont le, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs törvényes lehetőség (Kfv.37.431/2022/3., Kfv.37.220/2022/2., Kfv.37.760/2022/2., Kfv.37.028/2022/2., Kfv.37.687/2021/2., Kfv.37.354/2022/2., Kúria I.Kfv.37.901/2024/2 5 Kfv.37.037/2022/2.). Ugyanakkor jelen ügyben a Kúria nem észlelt olyan kirívóan okszerűtlen értékelést vagy súlyos logikátlan következtetést, amely a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi értékelését, ezen keresztül a tényállástisztázást támadó felülvizsgálati kérelem befogadását indokolttá tenné, ezért a felperes által hivatkozott Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja alapján a befogadás nem indokolt. [16] A kötelezés teljesítési idejére vonatkozó jogszabályi rendelkezés közigazgatási határozatban való megjelölésének elmaradása, így az Ákr. 81. §
(1)bekezdésének megsértése, ezzel összefüggésben a jogerős ítélet tekintetében az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre alapított hivatkozás sem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát. Egyrészt a felperes úgy vitatta az alperes mérlegelési lehetőségét, hogy annak alátámasztása körében nem jelölt meg egyetlen jogszabályi rendelkezést sem, amely cáfolhatja a kötelezésre előírt teljesítési határidő mérlegeléssel való megállapításának jogszerűségét. A jogi indokolás részbeni hiányosságát a felperes az alperes határozatára nézve állította, a Kúriának pedig a befogadhatóságot megalapozó okok körében arra kell tekintettel lennie, hogy a bíróság indokolási kötelezettsége az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre teljesült-e. A Kúria a fentiekre figyelemmel úgy értékelte, hogy a felperes kérelme nem valószínűsít az ügy érdemére kiható, szinte nyilvánvalóan fennállónak látszó jogsértést, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát megalapozza. [17] Ezt követően a Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta, hogy a felperes által nem nevesített befogadási okok alapján indokolt-e a felülvizsgálati kérelem befogadása. [18] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontjában szabályozott befogadhatósági ok alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn, míg a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2., stb.), az meghaladottá vált. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni (Kfv.37.584/2022/2., Kfv.37.314/2013/4.). [19] A Kúria 7/2023. (Jpe.IV.60.024/2023/10. szám) Jogegységi határozatában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtettek szerint konjunktív feltételként kell vizsgálni, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, továbbá, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek a bírói gyakorlat széttartó voltára utalnak, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn (Kfv.37.077/2023/2., Kfv.37.187/2023/2.). [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja első fordulata alkalmazása során a felvetett jogkérdésben eltérő bírói döntéseket az elsőfokú bíróságok jogerős ítéletei körében kell vizsgálni. A Kúriának nincs tudomása olyan elsőfokú bírósági ítéletekről, amelyekből a bírói gyakorlat széttartó voltára lehet következtetni. A jogerős ítélet kapcsán olyan elvi jelentőségű jogkérdést és a kialakult bírói gyakorlat körébe tartozó olyan döntéseket, amelyek Kúria I.Kfv.37.901/2024/2 6 okán a jogegység megbomlásának veszélye fennállna, a Kúria nem azonosított. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának második fordulata szerinti, a joggyakorlat továbbfejlesztését megalapozó okból sem indokolt a befogadás, mivel a perbeli ügyhöz kapcsolódó jogszabályváltozások, vagy a jogértelmezésre kiható más változások nem állnak fenn. [21] A felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontjában szabályozott okból, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merül fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a felmerült jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír, a jogalanyok széles körét érinti. A befogadhatósági ok fennállásának megállapítása igényli tehát, hogy a konkrét egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is iránymutatást adjon. Jelen per tárgyát nem új típusú ügy képezi, új jogszabály értelmezésének vagy elvi iránymutatást igénylő joghézag kitöltésének esete sem áll fenn, a Kúriának nincs tudomása olyan további okról (pl. nagy esetszámról) amely miatt elvi tartalom kimunkálása szükséges lenne. A felperes terhére jókarbantartási kötelezést előíró határozat nem gyakorol jogi hatást a társadalom szélesebb körére, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja szerinti befogadhatósági ok nem áll fenn. [22] A Kúria értékelése szerint az Európai Unió jogának közvetlen alkalmazása nem merült fel, ennélfogva az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége nem áll fenn, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ac)alpontjában meghatározott ok sem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okot a felperes nem jelölte meg, így nem is nevesített olyan, a BHGY-ban közzétett kúriai határozatot, illetve annak azt a részét, amelytől a jogerős ítélet azonos vitatott jogkérdésben eltérne, ezáltal a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel - indokolás hiányában - a Kúria hivatalból nem vizsgálhatta e befogadási ok fennállását. [24] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [25] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [27] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
- január
- Kúria I.Kfv.37.901/2024/2 7 Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró