← Magyarország

Bfv.729/2024/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. Az üzletszerűség megállapításának két együttes feltétele van: a tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése, az alanyi oldalon pedig ennek révén rendszeres haszonszerzésre törekvés.
  2. A folytatólagosság törvényi egységének lényege, hogy az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes akaratelhatározással, azonos sértett sérelmére rövid időközönként, többször követ el, míg eljárásjogi szempontból azt jelenti, hogy az e törvényi egységbe tartozó részcselekményeket egységesen, egy eljárásban kell elbírálni.
  3. A Bírósági Határozatok Gyűjteményében szereplő kúriai határozat jogértelmezése csak akkor vehető figyelembe más ügyben, ha az annak alapjául szolgáló tényállás a jelentőséggel bíró elemeiben megegyezik az elbírálandó ügy tényállásával; azaz egyik ügy tényállása sem tartalmaz olyan további vagy más (eltérő) tényt vagy körülményt, amely jogilag jelentős, és ezért eltérő joghatást von maga után. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.729/2024/
  4. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  5. április
  6. Az ügy tárgya: csalás bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Szegedi Járásbíróság, 5.B.76/2022/51., ítélet, tárgyalás,
  7. március
  8. Szegedi Törvényszék, 3.Bf.534/2023/14., ítélet, nyilvános ülés,
  9. április
  10. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész Kúria 3.Bfv.729/2024/15-I. 2 A Kúria a csalás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 5.B.76/2022/
  11. számú és a Szegedi Törvényszék 3.Bf.534/2023/
  12. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szegedi Járásbíróság a
  13. március
  14. napján meghozott 5.B.76/2022/
  15. számú ítéletével a terheltet folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk.
  16. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés b) pont,
(4)bekezdés b) pont] miatt 1 év 8 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a szabadságvesztést végrehajtása elrendelése esetén börtönben kell végrehajtani, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Rendelkezett továbbá a bűnjelről és az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2024. április 15. napján jogerős 3.Bf.534/2023/14. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt terhére megállapított folytatólagosan elkövetett csalás bűntettét [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés b) pont,
(4)bekezdés b) pont] csalás bűntettének [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(4)bekezdés b) pont] minősítette, vele szemben 500.000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás lényege a következő. A terhelt rendszeres haszonszerzésre törekedve az alábbi bűncselekményt követte el: – A terhelt
  1. május
  2. napját megelőző kb. egy héttel korábban megjelent a sértett kft. telephelyén, ahol tanú1-nek valótlan okokra hivatkozva 2-3 gépjármű jövőbeni bérlésében állapodott meg a sértett cég alkalmazottjával. Ezen szóbeli megállapodás alapján az alábbi három gépjármű bérbevételére került sor. – A terhelt a sértettől, annak telephelyéről bérleti szerződéssel
  3. május
  4. napján kibérelte a
  5. forgalmi rendszámú mikrobuszt,
  6. május
  7. napján a
  8. forgalmi rendszámú, majd
  9. május
  10. napján a
  11. forgalmi rendszámú mikrobuszt azzal a megállapodással, hogy azokért gépjárművenként napi 10.000 forint bérleti díjat fizet. – A terhelt – a megállapodástól eltérően – a
  12. forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában bérleti díjat egyáltalán nem fizetett a sértettnek, a
  13. forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában
  14. május
  15. napján 40.000 forint bérleti díjat, továbbá a
  16. forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában
  17. május
  18. napján 40.000 forint bérleti díjat fizetett meg; ezáltal a
  19. forgalmi rendszámú gépjármű esetében
  20. május
  21. napjától Kúria 3.Bfv.729/2024/15-I. 3
  22. június
  23. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan összesen 230.000 forint, míg a
  24. forgalmi rendszámú gépkocsi esetében
  25. május
  26. napjától
  27. június
  28. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan összesen 190.000 forint bérleti díjat nem fizetett meg. – A terhelt a
  29. forgalmi rendszámú gépjárművet – a birtokbavételt követően –
  30. május
  31. napján 500.000 forint készpénz ellenében értékesítette unokatestvérének, tanú2-nek, holott az értékesítésre a terheltnek nem volt jogosultsága, hiszen ezen gépjárművet is csak használatra vette bérbe. A gépjármű forgalmi értéke az elkövetéskor 1.781.000 forint volt. – A
  32. forgalmi rendszámú mikrobuszt
  33. május
  34. napjáig, a
  35. forgalmi rendszámú mikrobuszt
  36. május
  37. napjáig és a
  38. forgalmi rendszámú mikrobuszt
  39. május
  40. napjáig vette kölcsön a bérbeadótól. Tanú1 a
  41. forgalmi rendszámú mikrobuszt
  42. június
  43. napján, a
  44. forgalmi rendszámú és a
  45. forgalmi rendszámú mikrobuszokat
  46. június
  47. napján szerezte vissza. – A terhelt szándéka a
  48. forgalmi rendszámú gépjárműre vonatkozó bérleti szerződés megkötésekor kizárólag a gépjármű birtokának megszerzésére és annak jogosulatlan értékesítésére irányult, míg a
  49. forgalmi rendszámú és a
  50. forgalmi rendszámú gépkocsik tekintetében a terhelt szándéka a bérleti szerződések megkötésekor kizárólag a gépjárművek megszerzésére, birtokba vételére irányult a terhelt által vállalt bérleti díjfizetési kötelezettség teljesítésének szándéka nélkül. – A terhelt a hivatkozott fenti három gépjármű bérbevételekor szándékosan tévedésbe ejtette a sértett képviselőjét, tanú1-et és a sértett cég sérelmére 2.201.000 forint kárt okozott, amely kárból a
  51. forgalmi rendszámú gépjármű visszavételezésével 1.781.000 forint megtérült, míg a fennmaradó kárösszeget a terhelt
  52. március
  53. napján a sértett részére megtérítette. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – tartalma alapján a Be.
  54. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontja szerinti felülvizsgálati okra alapítottan, hivatkozva a Be. 648. §
  3. d)pontjára is – a támadott ítéletek megváltoztatása, és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [5] Kifogásolta, hogy a bíróság anyagi jogszabályt megsértve minősítette a terhére rótt cselekményt üzletszerűen elkövetettnek, ezért vele szemben törvénysértően eltúlzott büntetés kiszabására került sor, és sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok eltértek a Kúria 2022.90. számú eseti döntésében foglaltaktól. [6] Indokai szerint az egyes részcselekmények lényegében egyidejűleg történtek, így a rendszeres haszonszerzésre törekvés nem állapítható meg. Kifejtette, hogy egyetlen cselekmény elkövetése esetén akkor van helye az üzletszerű elkövetés megállapításának, ha az elbírált cselekménnyel szoros időbeli kapcsolatban elkövetett más cselekmény miatt a terheltet jogerősen elítélték, erre azonban esetében nem került sor. [7] Álláspontja szerint a sértettel való előzetes és egyszeri megállapodása nem alapozta meg a folytatólagosságot. Az időbeli egyezés miatt a részcselekmények egy tőről fakadónak tekinthetőek, ami a rendszeres, ismétlődő ellentéte. Kifejtette, hogy az üzletszerűséget a folytatólagosság önmagában sem alapozta volna meg. Az üzletszerűség ellenében ható körülmény az is, hogy a cselekmény három hét leforgása alatt történt, és az elmaradt bérleti díj megfizetésre került. Kúria 3.Bfv.729/2024/15-I. 4 [8] Mindezek alapján a támadott ítéletek megváltoztatását, törvényes döntés meghozatalát, és büntetése enyhítését indítványozta. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.747/2024/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [10] Kifejtette, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekmény elkövetésének viszonylag rövid, 2020. május 9. és május 22. napja közötti időtartama nem zárja ki az üzletszerűség megállapítását, mivel azzal kapcsolatban a rendszeres haszonszerzési célzat megállapíthatóságának van jelentősége. Az a körülmény, hogy a terhelt a csalárd tevékenységét nem egészen egy hónapig tudta folytatni, a bűncselekmény haszonszerzési célzatát nem érinti. A terheltet külső körülmény – a büntetőeljárás megindítása – gátolta meg a tevékenysége folytatásában, abban, hogy a cselekményén ténylegesen hosszabb távon hasznot realizáljon. [11] Álláspontja szerint a jelen ügyben megállapított tényállás nem mutat egyezőséget a felülvizsgálati indítványban hivatkozott eseti döntés alapját képező tényállással. [12] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatokat hatályában tartsa fenn. [13] A terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványban írtakat fenntartva a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezés mellőzését indítványozta. [14] A Legfőbb Ügyészség a terhelt észrevételére tett BF.747/2024/4. számú nyilatkozatában a korábbi indítványát változatlan formában fenntartotta. Kifejtette, hogy a vagyonelkobzás tekintetében a felülvizsgálat törvényben kizárt, annak kapcsán egyszerűsített felülvizsgálati eljárásnak van helye. III. [15] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [17] Felülvizsgálatnak eljárási szabálysértés miatt helye van [Be. 648. §
  4. b)pont]. [18] A Kúria a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján a Be. 649. §
(2)bekezdésében írt eljárási szabálysértéseket hivatalból is vizsgálja. [19] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont I. fordulat
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [20] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja kimondja, hogy üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. [21] Az üzletszerűség megállapításának két feltétele: tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények megvalósítása, alanyi oldalon pedig ennek révén a rendszeres haszonszerzésre törekvés. Kúria 3.Bfv.729/2024/15-I. 5 [22] Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt – rendszeres haszonszerzésre törekedve, kb. egy héttel
  2. május
  3. napját megelőzően megjelent a sértett telephelyén, ahol valótlan okokra hivatkozva két-három gépjármű jövőbeni bérlésében állapodott meg a sértett cég alkalmazottjával; – a szóbeli megállapodás alapján a terhelt a sértettel
  4. május
  5. napjától
  6. május
  7. napjáig terjedő időszakban három különböző bérleti szerződést kötött:
  8. május
  9. napján a
  10. forgalmi rendszámú mikrobusz,
  11. május
  12. napján a
  13. forgalmi rendszámú mikrobusz, majd
  14. május
  15. napján a
  16. forgalmi rendszámú mikrobusz bérlése történt meg azzal, hogy azokért a terhelt járművenként napi 10.000 forint bérleti díjat fizet; – a terhelt a
  17. forgalmi rendszámú mikrobuszt
  18. május
  19. napjáig, a
  20. forgalmi rendszámú mikrobuszt
  21. május
  22. napjáig és a
  23. forgalmi rendszámú mikrobuszt
  24. május
  25. napjáig vette kölcsön a bérbeadótól; – a terhelt a birtokbavételt követően a 1forgalmi rend-számú gépjárművet
  26. május
  27. napján 500.000 forint készpénz ellenében értékesítette úgy, hogy az értékesítésre nem volt jogosultsága; – a megállapodástól eltérően a terhelt a
  28. forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában bérleti díjat egyáltalán nem fizetett a sértettnek, a
  29. forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában
  30. május
  31. napján 40.000 forint bérleti díjat, a
  32. forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában
  33. május
  34. napján 40.000 forint bérleti díjat fizetett meg; – a terhelt a
  35. forgalmi rendszámú gépkocsi esetében
  36. május
  37. napjától
  38. június
  39. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan összesen 230.000 forint, míg a
  40. forgalmi rendszámú gépjármű esetében
  41. május
  42. napjától
  43. június
  44. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan összesen 190.000 forint bérleti díjat nem fizetett meg; – a terhelt szándéka a
  45. forgalmi rendszámú gépjárműre vonatkozó bérleti szerződés megkötésekor kizárólag a gépjármű birtokának megszerzésére és annak jogosulatlan értékesítésére irányult, míg a
  46. forgalmi rendszámú és a
  47. forgalmi rendszámú gépjárművek tekintetében a terhelt szándéka a bérleti szerződések megkötésekor kizárólag a gépjárművek megszerzésére, birtokba vételére irányult a terhelt által vállalt bérleti díjfizetési kötelezettség teljesítésének szándéka nélkül; – a sértett a
  48. forgalmi rendszámú mikrobuszt
  49. június
  50. napján, a
  51. forgalmi rendszámú és a
  52. forgalmi rendszámú mikrobuszokat
  53. június
  54. napján szerezte vissza. [23] Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében (BH 2016.163.III.). [24] Ekként a Kúria az irányadó tényálláshoz tartozónak tekintette, hogy – a terhelt az első gépjárművet a kibérlést követő három nappal később értékesítette, majd az ezt követően kibérelt további gépjárművek vonatkozásában csak a kezdő bérleti díjakat fizette meg, ugyanakkor a további bérleti díjak fizetését, és a gépkocsik visszajuttatását illetően a sértetti cég képviselőjét csak hitegette, és csak a feljelentést követő egy hét elteltével közölte vele a gépjárművek feltalálási helyét {Szegedi Törvényszék 3.Bf.534/2023/
  55. számú ítélet [19] bekezdés}. [25] Az irányadó tényállás rögzíti, hogy a terhelt a sértettet három különböző időpontban ejtette tévedésbe, terhére ugyanolyan bűncselekmény (csalás) elkövetése róható, esetében a haszonszerzésre törekvés fennállt, és nem kétséges az sem, hogy cselekvősége rendszeres volt. Kúria 3.Bfv.729/2024/15-I. 6 [26] Az üzletszerűség megállapításához szükséges tényeket a tényállás tehát tartalmazza, ebből következően az üzletszerűség – mint minősítő körülmény – megállapítására törvényesen került sor. [27] Megjegyzi a Kúria, hogy akár egyetlen bűncselekmény véghezvitele is maga után vonhatja az üzletszerű elkövetés felrovását, ha a több részcselekményből összetevődő bűncselekmény a folytatólagosság törvényi egységébe tartozik. [28] A terhelt vitatta, hogy a bűncselekményt folytatólagosan követte el. [29] A Btk.
  56. §
(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére rövid időközönként többször követ el. [30] A Kúria rámutat, hogy e körben nem helytálló a másodfokú bíróság ítélete [23] bekezdésében kifejtett azon álláspontja, amely szerint a folytatólagosság megállapításának nincs helye. [31] A folytatólagosság törvényi egységének lényege, hogy az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes akaratelhatározással, azonos sértett sérelmére rövid időközönként, többször követ el, míg eljárásjogi szempontból azt jelenti, hogy az e törvényi egységbe tartozó részcselekményeket egységesen, egy eljárásban kell elbírálni. [32] Az irányadó tényállás alapján nem kétséges, hogy a terhelt 2020. május 9. napjától 2020. május 22. napjáig terjedő időszakban, három különböző időpontban, lényegében azonos csalási cselekményeket, azonos sértett sérelmére, egységes akaratelhatározással követett el. [33] Helyesen mutatott rá tehát a Legfőbb Ügyészség, hogy a folytatólagosság feltételei fennállnak. [34] Ekként a cselekmény törvényes minősítése folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(4)bekezdés
  1. b)pont], amelynek a büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. [35] Ehhez képest a terhelttel szemben jogerősen kiszabott – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – 1 év 8 hónap szabadságvesztés büntetés nem törvénysértő, annak tartama a törvényi minimumhoz közelítő. [36] Az indítvány a felülvizsgálat további okaként a Be. 648. §
  2. d)pontját jelölte meg. [37] Ezen törvényhely szerinti felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén van helye. [38] A Kúria előrebocsátja, hogy a Be. 648. §
  3. d)pontja nem jelenti azt, hogy felülvizsgálatnak bármilyen közzétett kúriai határozattól való bármilyen eltérés esetén helye lenne. [39] A Kúria jogértelmezésétől történő indokolatlan – a Be. 649. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott eljárásjogi vagy anyagi jogi szabálysértést eredményező – eltérés megalapozottságának az arra jogosult általi vitatását új felülvizsgálati okként a Be.
  1. április 1-jével hatályba lépett módosítása teremtette meg összhangban az új jogorvoslati formaként létrehozott jogegységi panaszeljárással (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  2. évi CLXI. törvény 41/B. §). [40] A Be.
  3. §
(6)bekezdése szerinti felülvizsgálatnap– összhangban a Be.
  1. § d) pontjával – kizárólag a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre hivatkozással van helye. További követelmény, hogy az eltérés alapjául hivatkozott határozatot a Kúria hozza meg. Kúria 3.Bfv.729/2024/15-I. 7 [41] Mindezt összevetve az állapítható meg, hogy a Be.
  2. §
(6)bekezdése szerinti felülvizsgálat alapja – az ott írt egyéb feltételektől függetlenül – csak a Kúria által (ekként fogalmilag
  1. január
  2. napja után) hozott, és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozat lehet (BH 2022.320.; Kúria Bfv.II.473/2022/2.). [42] Az indítványban megjelölt, és a Kúriai Döntésekben BH 2022.
  3. számon megjelent eseti döntés, a Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétételre került Bfv.II.84/2021/
  4. számú határozata, ekként az attól való eltérés – az egyéb törvényi feltételek megléte esetén – felülvizsgálat alapja lehet. [43] A Be.
  5. §
(1)bekezdése meghatározza a felülvizsgálati indítvány azon alapvető tartalmi követelményeit, amelyek az elintézéshez nem mellőzhetőek. Ennek megfelelően az indítványozónak, ha a felülvizsgálatot a Be. 649. §
(6)bekezdésére alapítja, a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölnie a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatát, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat eltér. Ez utóbbi magában foglalja az ügyazonosság és a jogi megítélés eltérő elbírálásának bemutatását, azaz azon jogilag releváns tények megjelölését, amelyek a hivatkozott és a támadott határozat alapjául szolgáló tényállásban, illetve az eljárás során azonosak, majd annak kifejtését, hogy ezen azonos tényeket a bíróság a két határozatban mennyiben bírálta el eltérően. További törvényes elvárás és ekként követelmény az indítványban annak a megjelölése is, hogy a támadott határozatnak a közzétett határozattól való eltérése miként eredményezte az anyagi jog szabályainak a Be. 649. §
(1)bekezdésben meghatározott megsértését, vagy a Be. 649. §
(2)bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett (Kúria Bfv.II.746/2021/9.). [44] A Bírósági Határozatok Gyűjteményében szereplő kúriai határozat jogértelmezése csak akkor vehető figyelembe más ügyben, ha az annak alapjául szolgáló tényállás a jelentőséggel bíró elemeiben megegyezik az elbírálandó ügy tényállásával; azaz egyik ügy tényállása sem tartalmaz olyan további vagy más (eltérő) tényt vagy körülményt, amely jogilag jelentős, és ezért eltérő joghatást von maga után {BH 2021.
  1. [39]; Kúria Bfv.II.959/2020/6.}. [45] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott ügyben két különböző időpontban és eltérő módon valósult meg a tévedésbe ejtés, valamint a terhelt részcselekménye megvalósításának időpontja között alig egy nap telhetett el {Kúria Bfv.II.84/2021/
  2. számú ítélet [31] és [33] bekezdés}, ehhez képest a jelen esetben a megtévesztő magatartás kifejtésére
  3. május
  4. napjától
  5. május
  6. napjáig terjedő időszakban, tehát több héten keresztül, három szerződés alapján, három alkalommal került sor. [46] Ekként a Kúria az indítványozó által megjelölt eseti döntés alapjául szolgáló ítéletében irányadó tényállás a jelen ügytől alapvetően különbözik. [47] Mindezek alapján a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától történő eltérés, így a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok tehát nem áll fenn. [48] A terhelt a vagyonelkobzás mellőzését is indítványozta. [49] A Be.
  7. §
(1)bekezdés c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [50] A Be.
  1. §
  2. pont második fordulata alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a vagyonelkobzásról. Erre figyelemmel a vagyonelkobzás tárgyában hozott rendelkezés nem képezheti felülvizsgálat tárgyát. Kúria 3.Bfv.729/2024/15-I. 8 [51] Ekként a felülvizsgálati indítvány e részében törvényben kizárt. [52] Ezért a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
  3. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [53] A döntés elvi tartalma
  1. Az üzletszerűség megállapításának két együttes feltétele van: a tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése, az alanyi oldalon pedig ennek révén rendszeres haszonszerzésre törekvés.
  2. A folytatólagosság törvényi egységének lényege, hogy az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes akaratelhatározással, azonos sértett sérelmére rövid időközönként, többször követ el, míg eljárásjogi szempontból azt jelenti, hogy az e törvényi egységbe tartozó részcselekményeket egységesen, egy eljárásban kell elbírálni.
  3. A Bírósági Határozatok Gyűjteményében szereplő kúriai határozat jogértelmezése csak akkor vehető figyelembe más ügyben, ha az annak alapjául szolgáló tényállás a jelentőséggel bíró elemeiben megegyezik az elbírálandó ügy tényállásával; azaz egyik ügy tényállása sem tartalmaz olyan további vagy más (eltérő) tényt vagy körülményt, amely jogilag jelentős, és ezért eltérő joghatást von maga után. IV. [54] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
  4. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [55] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. április
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.