← Magyarország

Pf.20353/2023/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az adatkezelő közérdekű adat kiadására vonatkozó kötelezettsége két megközelítésben vizsgálandó: egyrészt az adott szerv által ellátott funkciók, másrészt a közpénzek felhasználása, a közvagyonnal való gazdálkodás szempontjából. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.353/2023/

  1. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd ügyvéd címe1 Az alperes: alperes alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Bilkei-Gorzó Dávid ügyvéd ügyvéd címe2 A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 66.P.20.942/2023/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 101.600 (százegyezerhatszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes újságíró. Az alperes a szövetség (a továbbiakban: MLSZ) országos sportági szakszövetség által alapított és kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság. [2] A szövetség alapvető feladata – egyebek mellett – a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak meghatározása és ezek megvalósítása. A szövetség az alperest a lovassport és sportló tenyésztés fejlesztése, a lovassport tevékenység szervezése, illetve feltételeinek megteremtése céljából, mint lovassportban közreműködő sportszervezetet alapította. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.353/2023/6 2 [3] A szövetség az alperessel
  3. július 21-én kötött Együttműködési Megállapodás alapján az alperes feladatává tette a Magyarország
  4. évi központi költségvetéséről szóló
  5. évi LVXXI. törvény
  6. mellékletének XX. Emberi Erőforrás Minisztérium fejezete „20/23/29-Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása” fejezeti kezelésű előirányzat alapján a Nemzeti Lovassport és Sportló Tenyésztést Fejlesztő Program (a továbbiakban: Csekonics József program) végrehajtását, és a program megvalósítása érdekében az alperes részére juttatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint támogató által biztosított 2.799.588.000 forint állami támogatást. [4] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint támogató a IX/20-4/
  7. iktatószámon kiadott Támogatói okirat módosításban az alperes által felhasználhatónak minősítette a támogatási összeget. [5] A felperes
  8. március 8-án elektronikus úton adatigénylést terjesztett elő az alperesnél, amelyben kérte minden olyan szerződés oldalhű – scannelt – másolatának és azok mellékleteinek megküldését, amelynek finanszírozását központi vagy helyi önkormányzati költségvetési vagy európai uniós támogatás vagy bármilyen költségvetést érintő juttatás biztosította. [6] Az alperes
  9. március 9-én megküldött válaszában az adatigénylést arra hivatkozással tagadta meg, hogy a Csekonics József program megvalósításával összefüggő feladatok ellátása céljából a szövetségtől átvett 2.799.588.000 forint célnak megfelelő felhasználásáért a szövetség felé felelős. Az átadott összeg felhasználása tekintetében a társaság nem kötelezhető a kért adatok kiadására, figyelemmel arra, hogy az átadott összeg az Alaptörvény
  10. cikkének

(3)bekezdése alapján nem minősül közpénznek. [7] A felperes keresetében a perindítást megelőző adatigénylés iránti kérelmében meghatározott tartalommal kérte az alperes kötelezését a közérdekű adatok kiadására, és az alperestől perköltséget igényelt. [8] Keresetét Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk
(3)bekezdésére, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  1. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
  2. §
  3. pontjára alapította. [9] Elődlegesen arra hivatkozott, hogy a perben kiadni kért adatok közérdekű adatok, mivel az alperes közfeladatot lát el. Ez a közfeladat pedig a szövetség által rá átruházott feladat: a Csekonics József program végrehajtása, amely a sportról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény)
  5. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti, az aktuális olimpiai ciklust felölelő sportági fejlesztési koncepció, amelynek megvalósítását az állam a Kormány döntése alapján kiemelt forrásokkal támogatta. Ezáltal a perbeli adatok a szövetség egyik kiemelt közfeladatához közvetlenül kapcsolódnak, amely közfeladatot ténylegesen az alperes, mint a Szövetség kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság hajtja végre. [10] Az Info tv.
  1. §
  2. pontja alapján a jogszabályban meghatározott közfeladat ellátására vonatkozó adatok közérdekű adatok. Ezen nem változtat az, hogy a közfeladat ellátásának elsődleges kötelezettje (szövetség) a feladatot a saját döntése alapján, az általa alapított és kizárólagos tulajdonában álló alperes útján végzi el. Hivatkozott ezzel kapcsolatban a 25/
  3. (VII. 22.) AB határozatban foglalt indokokra. [11] Másodlagosan a kiadni kért adatok közérdekből nyilvános jellegét állította, kiemelve, hogy az alperes közpénzzel gazdálkodott. E körben az Info tv.
  4. §
  5. pontját és az Info tv.
  6. §
(3)bekezdését jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a támogatást nyújtó állami szervek és a támogatott országos sportági szakszövetség a közpénz felhasználásának ellenőrizhetőségét ellehetetleníti, ha a teljes egészében közpénzből megvalósuló, a támogatási szerződés célját képező ügyletek nyilvánossága nem biztosított. Az adatok nem bizalmas Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.353/2023/6 3 jellegűek, hiszen nem az alperes saját piaci bevételét, hanem közösségi forrást költött, illetőleg költ el az azt juttató állam által meghatározott célra. Így a kiadni kért adatok az Info tv. 27. §
(3)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatok. [12] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozta. Vitatta, hogy közfeladatot lát el. Arra hivatkozott, hogy a szövetséggel meglévő megállapodása alapján a Csekonics József programmal összefüggő szervezési feladatokat teljesít. A részére átadott - 2.799.588.000 forint értékű költségvetési támogatási összeggel a szövetség köteles elszámolni. Érvelése szerint adatkiadásra a szövetség kötelezhető, az általa kapott pénzösszeg az Alaptörvény 39. cikk
(3)bekezdése alapján nem minősül közpénznek. [13] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt küldje meg a felperesnek a e-mail cím1 elektronikus levélcímre a
  1. június
  2. és
  3. március
  4. között a Nemzeti Lovassport és Sportló Tenyésztést Fejlesztő Program (Csekonics József program) végrehajtása körében megkötött szerződések és azok mellékletei másolatát, valamint fizessen meg a felperesnek 240.000 forint perköltséget. [14] Ítéletének indokolásában idézte az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésében, az Info tv. 26. §
(1)bekezdésében, a Sporttörvény 20. §
(1)bekezdésében, 22. §
(1)bekezdés e) pontjában, az Államháztartásról szóló 2011. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 3/A. §
(1)és
(2)bekezdésében szereplő rendelkezéseket. [15] Megállapította, hogy az alperest a szövetség, mint a Sporttörvény 20. §
(1)bekezdése szerinti országos sportági szakszövetség alapította és annak kizárólagos tulajdonában áll. A szövetség alapvető feladata a Sporttörvény 22. §
(1)bekezdés e) pontja alapján - egyebek mellett - az, hogy meghatározza a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit és gondoskodjon ezek megvalósításáról. [16] Megállapította azt is, hogy e jogszabályban meghatározott feladat ellátása keretében a szövetség kidolgozta a Nemzeti Lovassport és Sportló Tenyésztést Fejlesztő programot, más néven: Csekonics József programot, melyhez a Kormány 2.799.588.000 forint állami támogatást biztosított. A támogatás forrása a Magyarország
  1. évi központi költségvetéséről szóló
  2. évi LVXXI. törvény
  3. melléklete, sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat. [17] A csatolt Együttműködési Megállapodás alapján az alperes a Csekonics József programot hajtja végre, amelyet a szövetség a Sporttörvény
  4. §
(1)bekezdés e) pontjában szereplő közfeladata ellátása érdekében dolgozott ki és terjesztette a Kormány elé. A Csekonics József program végrehajtása tehát a lovassportág stratégiai fejlesztési koncepciójának megvalósításra irányuló közfeladat ellátását foglalja magában. E tekintetben nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy az alperes szervezési vagy egyéb feladatokat lát-e el. [18] Az alperes az országos sportági szakszövetség által alapított gazdasági társaság, a szövetség a jogszabályban meghatározott közfeladatát a
  1. július 21-én kötött, majd
  2. május 9-én módosított Együttműködési Megállapodás alapján az alperesre átruházta. Ezt támasztja alá az Együttműködési Megállapodás II.
  3. pontjának rendelkezése, amely szerint a szövetség átadja, az alperes pedig vállalja a Csekonics József program megvalósításával összefüggő feladatok ellátását. [19] Az Áht. 3/A. §
(2)bekezdése nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a közfeladat ellátásában államháztartáson kívüli szervezet is közreműködjön. Az alperes eljárását a támogató, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ismerte el az Együttműködési MegállapodásMódosításban jelzett Támogatói Okirat-módosításban írtak alapján (
  1. számú irat). Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.353/2023/6 4 [20] A szövetség a közfeladat ellátását tehát saját döntése értelmében ruházta át a kizárólagos tulajdonában álló alperesre, így az alperest közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni, amely a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett – az Info tv.
  2. §
  3. pontja alapján – a közérdekű adatok kiadására köteles. [21] A 25/
  4. (VII. 22.) AB határozat Indokolásának [46] bekezdésében foglaltakra utalással azt emelte ki, hogy a szövetség jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervként az általa kezelt közérdekű adatok megismerhetővé tételére köteles. E kötelezettsége azonban csak korlátozottan érvényesülne, ha a kizárólagos tulajdonában álló alperesre vonatkozóan a nyilvánosságot és az átláthatóságot nem kellene biztosítani. A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása szempontjából az alperest olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül. Ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv vagy személy fogalmának indokolatlanul szűk értelmezése odáig vezetne, hogy azokban az esetekben, amikor a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv alapít egy nonprofit gazdasági társaságot és a közfeladat végrehajtását átruházza, mentesülne a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatálya alól. [22] Tekintettel arra, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatok, az elsőfokú bíróság mellőzte a felperes másodlagos, a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó jogi érvelésének vizsgálatát. Az ítéleti rendelkezést a kereseti kérelemhez képest, annak könnyebb végrehajthatósága érdekében pontosította. [23] A polgári perrendtartásról szóló
  5. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  6. §
(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte a felperes perköltségének megfizetésére. A felperest képviselő ügyvéd munkadíját a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.)
  2. §-a és a csatolt megbízási szerződés, valamint a feltüntetett tevékenységek és rájuk fordított idő indokoltsága alapján 240.000 forintban állapította meg. [24] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. [25] Jogorvoslati kérelmében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, a felperes első- és másodfokú perköltségben marasztalását kérte. [26] Álláspontja szerint az elsőfokú döntés anyagi jogszabályt sért. Az alperes nem költségvetési szerv és nem államháztartáson kívüli szervezet, ezért az Áht. 3/A. § hatálya sem vonatkozik rá. Nem látott és lát el közfeladatot, a szövetséggel megkötött együttműködési megállapodás keretében hajtotta végre a Csekonics József program megvalósításával járó feladatokat. Az a tény, hogy egyszemélyes tagja a szövetség, nem alapozza meg az elsőfokú bíróságnak azon álláspontját, hogy ezáltal a tag az egyébként jogszabály által meghatározott közfeladatát átruházta volna a kft.-re. A közfeladatot ellátó szervezet továbbra is a szövetség, amely a közfeladat ellátása során, az azzal összefüggő feladatoknak a végrehajtására szerződött vele. [27] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Fellebbezési költségét jogi képviselőjének munkadíjaként 2 munkaóra alapulvételével 80.000 forint + áfa összegben számította fel. [28] Előadása szerint az Áht. nem tartalmaz tárgyi hatályt, illetve alkalmazási kört meghatározó rendelkezést, ebből következően a törvényalkotó a törvény hatályát nem korlátozta az államháztartás részét képező jogalanyokra vagy a költségvetési szervekre. Az Áht. 3/A. §-a tartalmánál fogva nem csak költségvetési szervekre vonatkozik, annak
(2)bekezdése szerint ugyanis „[a] közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet”. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.353/2023/6 5 [29] A fellebbezésben foglalt érvelést a törvény keretei között csak úgy lehetne értelmezni, hogy az alperes, amely a perben megállapított tényállással összhangban maga hajtja végre az adatigénylésben megjelölt sportágfejlesztési programot, nem működik közre alapítója, egyszemélyi tulajdonosa és egyben szerződéses partnere, a szövetség adatigényléssel érintett közfeladatának ellátásában. Ez ugyanakkor ellentétes az elsőfokú ítélet tényállásában meghatározott, döntő részében az alperes által szolgáltatott bizonyítékokkal. [30] Kiemelte, hogy a Csekonics József Program a Sporttörvény 22. §
(1)bekezdés e) pontja hatálya alá tartozó, lényegében az aktuális olimpiai ciklust felölelő sportági fejlesztési koncepció, amelynek megvalósítását az állam a Kormány döntése alapján kiemelt forrásokkal – a szövetségi elnök saját minősítése szerint – nyolcvan éve nem látott mértékben támogatja. Az alperes által csatolt, közte és a szövetség között fennálló szerződés tartalma alátámasztja, hogy az adatigénylés által érintett szerződések kivétel nélkül e program végrehajtásához kapcsolódnak. [31] A perbeli adatkör tehát a szövetségnek – mint jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó országos sportági szakszövetségnek – egyik kiemelt közfeladatához közvetlenül kapcsolódik. E közfeladatot pedig ténylegesen az alperes mint a szövetség kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság hajtja végre. Az igényelt adatok így az Info tv. 3. § 5. pontja alapján közérdekű adatnak minősülnek, mivel azok jogszabályban meghatározott közfeladat ellátására vonatkoznak. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján egy közfeladatot ellátó szerv „meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatot is olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül” {25/2014. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [46]}. [32] A fellebbezés alaptalan. [33] A másodfokú bíróság a felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelemre és ellenkérelemre tekintettel, azok korlátai között gyakorolta. [34] Az alperes a fellebbezésében – jogorvoslati kérelmének tartalma szerint – a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetés levonását, a megállapított tények másként minősítését kérte [Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pont]. Ennek körében – az elsőfokú eljárásban előterjesztett ellenkérelmében előadottakkal egyezően – azzal érvelt, hogy nem költségvetési szerv és nem tekinthető államháztartáson kívüli szervezetnek sem, nem látott és lát el közfeladatot, az általa kapott pénzösszeg nem minősül közpénznek, így a kért adatok kiadására nem kötelezhető. [35] Erre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtáblának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül-e, illetve a kért adatok közérdekű adatok-e. [36] Az anyagi jogi felülbírálat eredményeként a másodfokú bíróság végkövetkeztetése az, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta és abból helytálló következtetésre jutott, az alkalmazandó jogszabályok körét is helyesen állapította meg. Érdemi döntésével a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. [37] A fellebbezésben foglalt jogi érvek alapján a másodfokú bíróság a következőket emeli ki. [38] Az Info tv. 26. §
(1)bekezdése alapján az állami, vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – arra irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.353/2023/6 6 [39] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy az alperes az Info tv. hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szerv, amely a felperes által igényelt közérdekű adatok kiadására köteles. [40] Az Info tv.
  1. §
  2. pontjának fogalommeghatározásából következően a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő minden adat, ami nem személyes adat, közérdekű adatnak minősül, azaz az Info tv. a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő adatok között a megismerhetőségük tekintetében nem tesz különbséget. [41] Az adatkezelő közérdekű adat kiadására vonatkozó kötelezettsége két megközelítésben vizsgálandó: egyrészt az adott szerv által ellátott funkciók, másrészt a közpénzek felhasználása, a közvagyonnal való gazdálkodás szempontjából. [42] A jelen ügyben mind a feladatorientált, mind a vagyon-szempontú megközelítés alapján elvégzett vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az alperes az Infotv. hatálya alá tartozik és köteles az Info tv.
  3. §
(1)bekezdésére alapított adatigénylést teljesíteni. [43] Az alperest, mint lovassportban közreműködő sportszervezetet a lovas sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit meghatározó és ezeket megvalósító országos sportági szakszövetség, a szövetség alapította a lovassport és sportló tenyésztés fejlesztése, a lovassport tevékenység szervezése, illetve feltételeinek megteremtése céljából. [44] A szövetség az alperessel
  1. július 21-én együttműködési megállapodást kötött, amely szerint az alperes feladata a Magyarország
  2. évi központi költségvetéséről szóló
  3. évi LVXXI. törvény
  4. melléklete, XX. Emberi Erőforrás Minisztérium fejezete „20/23/29-Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása” fejezeti kezelésű előirányzat alapján a Nemzeti Lovassport és Sportló Tenyésztést Fejlesztő Program (Csekonics József program) végrehajtása. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a program megvalósítása érdekében az alperes részére 2.799.588.000 forint állami támogatást biztosított. [45] Mindezekre tekintettel nem helytálló az alperes azon hivatkozása, miszerint az általa ellátott feladat nem minősül közfeladatnak, hiszen a szövetség éppen az egyébként közfeladata ellátása érdekében kidolgozott program végrehajtása, megvalósítása, a lovassport és sportló tenyésztés fejlesztése, lovassport tevékenység szervezése, illetve feltételeinek megteremtése céljából hozta létre. Az adatigényléssel érintett szerződések e program végrehajtásához kapcsolódnak. [46] A társaság vagyonának, a részére jutatott támogatásnak a forrását, az alperes tevékenységét, a Csekonics József program megvalósítását érintő feladatait szem előtt kell tartani a közfeladat ellátásának megítélése során is. [47] A tulajdonosi viszonyok felől megközelítve helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a szövetség a Csekonics József programot a Sporttörvény
  5. §
(1)bekezdés e) pontjában meghatározott közfeladata ellátása érdekében dolgozta ki, és azt – az együttműködési megállapodás alapján – az általa alapított, kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság hajtja végre. A vonatkozó társaság az alperes, amely az együttműködési megállapodás alapján részére jutatott 2.799.588.000 forint állami támogatással gazdálkodik. Jelen esetben a gazdasági társasághoz került juttatás közpénz jellege nem szűnik meg, ebből következően az alperes maga is közpénzzel gazdálkodik. [48] Az Alkotmánybíróság a 3026/2015. (II. 9.) AB határozatában utalt arra, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy a közérdekű adatokat birtokló szerv milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat. Ha közérdekű adatot birtokol, ez önmagában megteremti az adatszolgáltatási kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság szerint „Az Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdése a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.353/2023/6 7 hatékony állami kontrollt és befolyást, a véleménynyilvánításhoz való jogot garantálja. A 39. cikk
(2)bekezdése a VI. cikk tartalmát konkretizálja a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra akkor, amikor kimondja, hogy
  1. minden, közpénzekkel gazdálkodó szervezet a nyilvánosság előtt köteles elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával,
  2. a közpénzek kezelését az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének érvényesülésével kell végezni,
  3. a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok” {3026/
  4. (II. 9.) AB határozat Indokolás [28' bekezdés}. [49] Az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság 25/
  5. (VII. 22.) AB határozat Indokolásának [46] bekezdésében foglaltakra utalással és a jelen eset körülményeire szabott alkalmazásával helyesen emelte ki azt, hogy a szövetség jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervként az általa kezelt közérdekű adatok megismerhetővé tételére köteles, e kötelezettsége mindazonáltal csak korlátozottan érvényesülne, ha a kizárólagos tulajdonában álló alperesre kiterjedően a nyilvánosságot és az átláthatóságot nem kellene biztosítani. A közfeladatot ellátó szerv fogalmának indokolatlanul szűk – az átruházott közfeladatot a rendelkezésére bocsátott közpénzből végrehajtó, a közfeladatot ellátó szerv által alapított gazdasági társaságra ki nem terjedő – értelmezése oda vezetne, hogy a közfeladat végrehajtásával, az arra szolgáló közpénz felhasználásával összefüggő közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi rendelkezések csorbát szenvednének. [50] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp.
  6. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [51] A felperes a másodfokú eljárásban is pervesztes. A másodfokú bíróság az alperest a felperes részére a Pp. 364. § utaló rendelkezése szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése és az Ükr. 2. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel – a megbízási szerződés alapján – 80.000 forint, áfával emelt összegű (összesen 101.600 forint) másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a megbízási szerződés 2. pontja szerint felszámított munkadíj megtérülése érdekében. [52] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (Itv.) 87. §
(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Mózsik Tímea s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.