Mf.30052/2021/7 – Győri Ítélőtábla

(1)bek. szerint a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget kell figyelembe venni. A perbeli esetben a közalkalmazott által beöltött munkakör szakképesítést nem igényelt, és a végzettség, amivel rendelkezett a munkakör ellátásához nem szükséges, és ez a végzettség is az „A” fizetési osztályba sorolása jogosította a közalkalmazottat. Győri Ítélőtábla Mf.V.30.052/2021 A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Dr. Márton Ádám László Ügyvédi Iroda (képviselő: dr. Márton Ádám László ügyvéd, cím7) által képviselt Felperes1 (Cím2.) felperesnek – Homonnai Ügyvédi Iroda (képviselő: dr. Homonnai Bendegúz ügyvéd, cím8) által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperes ellen fizetési osztály megváltoztatása és illetménykülönbözet megfizetése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék

1. június
2. napján kelt 52.M.70.310/2020/
3. szám alatti ítéletével szemben a felperes által
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 36.576 (harminchatezer-ötszázhetvenhat) forint másodfokú perköltséget. Az ítélőtábla megállapítja, hogy a 92.160 (kilencvenkettőezer-egyszázhatvan) forint feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást tekintette irányadónak az alábbiak szerint. [2] A felperes
5. június
6. napjától közalkalmazotti jogviszonyban áll alperessel, takarító munkakörben. Az alperes a
7. június
8. napján kelt kinevezési okiratban felperest az "A" fizetési osztály
9. fizetési fokozatába sorolta be, illetményének összegét 127.500 forintban, a kötelező legkisebb munkabér összegében határozta meg. A felperes illetménye
10. június
11. napjától jelenleg is a legkisebb munkabér összegével egyezően került megállapítására. [3] A felperes
12. február
13. napján az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott azonosítószám1 azonosító számú virágkötő szakképesítést szerzett. [4] A felperes kereseti kérelmében arra kérte kötelezni az alperest, hogy
14. november
15. napjától visszamenőleges hatállyal változtassa meg a felperes besorolását "A" Győri Ítélőtábla V.Mf.30.052/2021/7 2 fizetési osztályról "B" fizetési osztályra a fizetési fokozat változatlanul hagyása mellett. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze alperest
16. november
17. napjától az ítélet jogerőre emelkedéséig a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum különbözetének megfelelő összeg, mint illetmény különbözet megfizetésére. A felperes kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását. [5] A felperes kereseti kérelme indokolásaként hivatkozott arra, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló
18. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/
19. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet)
20. §

(1)bekezdése, valamint

1. számú melléklete a kisegítő dolgozó munkakörhöz az "A", "B" és "C" fizetési osztályokat kapcsolja. A Rendelet
2. §

(1)és

(2)bekezdésének a) pontja alapján a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül. Felperes virágkötő szakképesítése alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésnek minősül, felperes középfokú szakképzettséggel rendelkezik, így felperest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §

(1)bekezdés b) pontja alapján "B" fizetési osztályba kellett volna besorolni. A Rendelet 32. §

(3)bekezdése értelmében, ha a közalkalmazott a B–D fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél. [6] Fentiekre figyelemmel a felperes álláspontja szerint az alperes a felperest tévesen sorolta be az "A" fizetési osztályba, így felperes illetményének nem a kötelező legkisebb munkabér, hanem a garantált bérminimum összegét kellett volna elérnie, ezért a felperes az illetménykülönbözetre jogosult. [7] Az alperes ellenkérelmében felperes kereseti kérelmének elutasítását, valamint a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Az alperes szerint a felperes virágkötő képesítésének a felperes besorolása, valamint illetménye tekintetében relevanciája nincsen. A bírósági gyakorlat alapján a közalkalmazottat az általa ténylegesen ellátott munkakör betöltéséhez előírt legmagasabb iskolai végzettség, szakképzettség alapján kell besorolni. A jogszabály a takarító munkakör ellátásához iskolai végzettséget, szakképesítést nem állapít meg, felperes végzettsége az általa betöltött munkakör ellátásához nem szükséges. E körülményre tekintettel alperes álláspontja szerint felperes helytállóan került besorolásra az "A" fizetési osztályba. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 73.152 forint perköltséget, továbbá megállapította, hogy 69.100 forint illeték az állam terhén marad. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletét a Kjt. 61. §, 63. §, a 66. §

(9)bekezdése, továbbá a Rendelet 31. §

(1)bekezdése és

1. § alkalmazásával hozta meg. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy azt kellett vizsgálnia, hogy az alperesnek a felperes fizetési osztályba sorolásánál figyelembe kellett-e vennie a felperes virágkötő végzettségét. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.052/2021/7 3 [11] Az elsőfokú bíróság szerint, a felperes közalkalmazotti munkakörére jogszabály nem ír elő iskolai végzettséget, szakképesítést, ezért besorolásakor a Kjt.
2. §

(1)bekezdés szerinti azon alapelv volt irányadó, hogy a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget kell figyelembe venni. A felperes által betöltött munkakör szakképesítést nem igényel, a felperes virágkötő végzettsége az általa betöltött munkakör ellátásához nem szükséges, ezért helytállóan került besorolásra az "A" fizetési osztályba. [12] Az elsőfokú bíróság a felperes által hivatkozott az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatásával kapcsolatban rögzítette, hogy az a minisztérium szakmai álláspontját tükrözi, az abban foglaltak a bíróságot nem kötik, különös figyelemmel arra, hogy a perben alkalmazandó jogszabály, a Rendelet kormányrendelet, nem az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete, így az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása nem értelmezhető oly módon, hogy az a jogalkotó szándékát tartalmazza. [13] A felperes határidőben előterjesztett fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §

(2)bekezdése alapján akként, hogy a másodfokú bíróság adjon helyt keresetének, másodlagosan a Pp.

1. § alapján az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének gyakorlását a Pp.
2. §

(1)és

(3)bekezdéseiben foglaltak alapján határozta meg. [14] A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Rendelet 32. §

(1)–

(2)bekezdéseit, és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperest az általa ténylegesen ellátott munkakör betöltéséhez szükséges legmagasabb iskolai végzettség, szakképzettség alapján kell besorolni. [15] A felperes kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság úgy hozta meg ítéletét a Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.072/2000/

1. számú ítéletére alapítottan, hogy azt a felperes nem ismerhette meg. [16] A felperes szerint az elsőfokú bíróság nem értékelte teljeskörűen a felperes által előterjesztett bizonyítékokat, így a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság I.M.24/20018/7/I. számú ítéletét (a továbbiakban: Döntés) és a Költségvetési levelek
2. július
3. napján megjelent számában
4. sorszámú, az oktatási intézménynél kisegítő dolgozók besorolására vonatkozó kérdésre adott választ (a továbbiakban: Válasz). [17] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, a felperes a 32/
5. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
6. §

(2)bekezdése és

1. § szerinti perköltségben való marasztalását kérte. Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a szükséges tényállást hiánytalanul, helyesen tárta fel és állapította meg, ítéletében jogilag helyes következtetésre jutott. [18] A felperes fellebbezése nem megalapozott. [19] Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogkövetkeztetésre jutva utasította el a keresetet. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság Győri Ítélőtábla V.Mf.30.052/2021/7 4 ítélete indokaival egyetértett, azokat részletesen megismételni nem kívánja, azokat az alábbiak szerint egészíti ki. [20] Az elsőfokú bíróság a Pp.
2. §

(1)bekezdésben írtakat nem sértette meg, a bizonyítékokat okszerűen értékelte, a hivatkozott anyagi jogszabályokat is helyesen értelmezte és alkalmazta. [21] A felperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróságnak jogkérdésben kellett állást foglalnia arra vonatkozóan, hogy a felperest melyik fizetési osztályba kellett besorolni tekintettel arra, hogy köznevelési intézményben nem pedagógusmunkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, és a takarítói munkakör ellátásához jogszabály nem határoz meg iskolai végzettséget. [22] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Kjt. 63. §

(1)bekezdése értelmében a közalkalmazottat az általa ténylegesen ellátott munkakör betöltéséhez előírt legmagasabb végzettség, szakképzettség alapján kell besorolni. Ágazati jogszabály a takarítói munkakör ellátására végzettséget nem ír elő. A felperes szakképesítése a azonosítószám1 OKJ azonosítóval rendelkező virágkötő, ami az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/

1. (VII. 6.) Korm. rendelet
2. melléklete alapján alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel. A felperes ezért nem a „B” fizetési osztályba sorolandó, amely az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört feltételez. [23] A Legfelsőbb Bíróság felperes által hivatkozott Mfv.II.10.072/2000/
3. számú ítélete mely M1007200 fizikai fájlnéven található meg a Kúria határozatainak adatbázisában -, hasonló tényállás mellett szintén kisegítő munkakörben alkalmazott konyhalány vonatkozásában rögzíti, hogy a közalkalmazottat az általa ténylegesen ellátott munkakör betöltéséhez előírt legmagasabb iskolai végzettség, szakképzettség alapján kell besorolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatottat végzettsége alapján magasabb munkakörbe kellene besorolni. [24] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes keresetleveléhez csatolta a fellebbezésében hivatkozott Döntést és Választ, azonban keresetlevelében ezeket a Pp.
4. §

(1)bekezdés e) pontja szerint okirati bizonyítékként nem jelölte meg. Figyelemmel erre az elsőfokú ítélet jogi indokolásának - a Pp. 346. §

(5)bekezdése alapján – ezeket nem kellett tartalmaznia, mint felajánlott, de mellőzött bizonyítékokat. [25] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(1)-

(2)bekezdései alapján helybenhagyta és a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [26] A másodfokú bíróság a Pp. 376. §

(1)bekezdés alapján a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.052/2021/7 5 [27] A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 83. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltsége viselésére, melynek összegét az IM rendelet 3. §

(5)bekezdés alapján állapította meg. [28] A másodfokú bíróság a Pp.

1. § szerint rendelkezett az eljárási illeték viseléséről, melynek összegét az illetékekről szóló
2. évi XCIII. törvény
3. §

(1)bekezdés figyelembevételével 1.152.000 forint pertárgyérték alapján állapította meg. A pervesztes felperes a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet alapján és a Pp. 525. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés első mondata szerint munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ezért a felperes által le nem rótt illeték az állam terhén marad. [29] A Pp. 365. §

(2)bekezdése szerint az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek. Győr,

1. november
2. Dr.Bartus Erika s.k. a tanács elnöke Dr.Mózsa Gábor s.k. előadó bíró Dr.Lezsák József s.k. bíró