A határozat elvi tartalma: Az ügy érdemére vonatkozó érvek nem támasztják alá a fellebbezés visszautasításának jogszabálysértő voltát. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.800/2021/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: Felperes1 (Cím3 Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Cím1 Az alperes képviselője: dr. Medgyesy Marianna kamarai jogtanácsos A per tárgya: közgyógyellátási ügyben hozott - BOC/01/ 00282-2/2020 számú közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Miskolci Törvényszék
- november
- napján hozott 10.K.700.315/2020/
- számú végzése fellebbezés visszautasítása tárgyában Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Kúria V.Kpkf.39.800/2021/2 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] Az alperes a BOC/01/00282-2/2020 számú közigazgatási határozattal - az elsőfokú közigazgatási határozat helybenhagyásával - elutasította a felperes közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmét. A felperes keresetlevelet nyújtott be az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálata iránt. [2] A felperes a keresetlevél hiányai pótlására vonatkozó
- sorszámú végzésben foglalt felhívásnak nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság a
- május
- napján kelt
- sorszámú végzésében - a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés j) pontja alapján - a keresetlevelet visszautasította. [3] A felperes a keresetlevél visszautasításáról rendelkező
- sorszámú végzés ellen fellebbezést nyújtott be (
- sorszámú perirat), amelyet az elsőfokú bíróság - hiánypótlási felhívás kibocsátását követően (
- sorszámú végzés) - a
- június
- napján kelt
- sorszámú végzéssel, a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján visszautasított, mivel a felperes hiánypótlási felhívást követően sem jelölte meg a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, valamint a másodfokú bíróság döntésére vonatkozóan határozott kérelmet nem terjesztett elő. A
- sorszámú végzésben az elsőfokú bíróság tájékoztatást adott a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételének a lehetőségéről. [4] A felperes fellebbezést nyújtott be a fellebbezés visszautasításáról rendelkező
- sorszámú végzés ellen (
- és
- sorszámú perirat), amelyet az elsőfokú bíróság
- sorszámú, hiánypótlási felhívást tartalmazó végzésének kézbesítését követően akként egészített ki (
- sorszámú perirat), hogy egészségi állapotára hivatkozva a kérelmét megismételte, és előadta, hogy a kérelme arra irányul, hogy megkapja a halmozottan fogyatékos támogatást és minden károsodására a közgyógyászati ellátáshoz járó pénzeszközt. [5] Az elsőfokú bíróság a felperes kiegészített fellebbezését két alkalommal felterjesztette a Kúriára, amely azt a Kpkf.VII.39.703/2020/
- és a Kpkf.VII.40.129/2020/
- számú végzésével visszaküldte először a Kp.
- §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel, másodszor a Kp. 100. §
(2)bekezdés
- b)és
- c)pontjában és a 113. §
(2)bekezdés második mondatában foglalt feltételek vizsgálata céljából. Az elsőfokú bíróság végzése Kúria V.Kpkf.39.800/2021/2 3 [6] A Miskolci Törvényszék a
- november
- napján kelt 10.K.700.315/2020/
- számú végzésével a felperes
- és
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt kiegészített fellebbezését visszautasította. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a felperes fellebbezése hiányos, mert nem jelölte meg a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, valamint a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet nem terjesztett elő, az erre vonatkozó hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget. Erre figyelemmel a fellebbezést a Kp.
- §
(2)bekezdés második fordulata alapján visszautasította. A jogorvoslati záradékban - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés mellett - tájékoztatást adott arról, hogy a fellebbezésben meg kell jelölni a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, valamint a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet is. A tájékoztatás kiterjedt a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségére is. A fellebbezés és az észrevétel [7] A felperes az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzése ellen
- sorszámon fellebbezést terjesztett elő, amelyben előadta, hogy közgyógyellátást, valamint halmozottan fogyatékos állapota, egyben mozgáskorlátozott állapota miatt megillető járandóságait kéri. Kérte, hogy a bíróság alapozzon „76 éves, beteg” lényére és a törvényre. Előadta, hogy az iratok adottak, a bíróság rendelkezésére állnak. [8] Az elsőfokú bíróság
- és
- sorszámú hiánypótlási felhívása alapján a felperes a
- és a
- sorszámon iktatott beadványában a
- sorszámú fellebbezést kiegészítette. Beadványaiban hangsúlyozta, hogy 76 évesen járni alig tud, a jogosan járó juttatások elvonásával alkotmányos joga sérül, nyomorog. Hivatkozott arra, hogy
- évtől végleges állapotú fogyatékos, nem érti, hogy ezt miért vették el 76 éves korában. Álláspontja szerint ugyanúgy a közgyógyellátás is járna részére és jogos járandóságait igazságos lenne megadni. Hangsúlyozta, hogy itt emberi, jóindulatú bíráskodásnak van helye, alkotmányos joga lenne megkapni, amire jogosult. Előadta, hogy törvényi helyet megjelölni nem tud, de fogyatékossági támogatást, közgyógyellátást és társadalmi gondozást kér, valamint mozgáskorlátozott is. Hivatkozott arra, hogy magányosan él, a társadalom segítségére ráutalt. [9] Az alperes a fellebbezésre vonatkozó észrevételt nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos. [11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján a határozat meghozatalához szükséges tényállást helyesen rögzítette, és az irányadó Kúria V.Kpkf.39.800/2021/2 4 jogszabályok alapján helytállóan rendelkezett a
- és
- sorszám alatt előterjesztett,
- sorszám alatt kiegészített fellebbezés visszautasításáról. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Kúria a következőket hangsúlyozza. [12] Az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a felperes hiánypótlási felhívást követően kiegészített fellebbezése sem felel meg a Kp.
- §
(2)bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek, így helytállóan vonta le a hiányosság következményét és rendelkezett a Kp. 113. §
(2)bekezdése alapján a fellebbezés visszautasításáról. [13] A Kúria hangsúlyozza, hogy a
- sorszámú fellebbezéssel támadott
- sorszámú végzés teljeskörű tájékoztatást tartalmazott a fellebbezéssel szembeni követelményekről, továbbá arra is kiterjedt, hogy a felperes pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet terjeszthet elő. A Kúria megjegyzi, hogy a pártfogó ügyvéd kirendelésének lehetőségéről az elsőfokú bíróság már ezt megelőzően a
- sorszámú végzésben is tájékoztatta a felperest. A jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről való többszöri tájékoztatás ellenére ezzel a felperes nem élt. [14] A felperes részletes jogorvoslati tájékoztatást és többszöri hiánypótlási felhívást követően kiegészítette a
- sorszámú fellebbezést, azonban a
- és
- sorszámú kiegészítésekben sem hivatkozott olyan jogszabálysértésre, amely a fellebbezéssel vitatott
- sorszámú végzés jogszerűségét cáfolná. A felperes a kiegészített fellebbezésében ellátási jogosultságok megállapítása iránti kérelmeket terjesztett elő. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat egyrészt arra, hogy jelen per tárgya a közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem elutasításáról rendelkező alperesi határozat, így további ellátásokra nem terjed ki; másrészt az elsőfokú bíróság a közgyógyellátásra való jogosultságot érdemben nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta, mivel a keresetlevél visszautasításának oka állt fenn. A keresetlevél visszautasítása tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés visszautasítása eljárásjogi rendelkezéseken alapult, a jogosultság érdemi vizsgálatára az sem terjedt ki, így az egyes ellátási jogosultságok megállapítása iránti kérelem nem támasztja alá az elsőfokú végzés jogszabálysértő voltát. [15] A Kúria úgy értékelte, hogy a felperes az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívásait követően a
- és
- sorszámú beadványokban kiegészített
- sorszámú fellebbezésében nem hivatkozott olyan tényre, körülményre, amely folytán a
- sorszámú végzés jogszabálysértő volta megállapítható lenne. A különböző ellátási jogosultságokra vonatkozó igény, a felperes életkora és egészségi állapota a fellebbezés visszautasításának jogszerűsége körében nem értékelhetőek, a felperes személyes körülményei nem cáfolják az elsőfokú végzés jogszerűségét, a fellebbezés visszautasításának az elsőfokú bíróság által megállapított okát nem vonják kétségbe, azzal nem is állnak összefüggésben. [16] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését, annak helyes indokaira tekintettel - a Kp.
- §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - helybenhagyta. Záró rész Kúria V.Kpkf.39.800/2021/2 [17] 5 A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a keresetlevél visszautasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés illetékmentes. [19] Az alperes a fellebbezésre vonatkozó észrevételt nem tett, ezáltal másodfokú perköltsége nem merült fel, így arról a Kúriának rendelkezni nem kellett. [20] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- május
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett