Bfv.1590/2025/9 – Kúria

(4)bekezdésében meghatározott, a büntetési tételkeret alsó határának úgynevezett kétszeres leszállását magában foglaló rendelkezésének alkalmazásához. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria ítélete Bfv.II.1.590/2025/

1. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Budapest tanácsülés
2. június
3. költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények II. rendű Pécsi Törvényszék, 24.B.91/2025/4., ítélet, előkészítő ülés, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok:
4. április
5. Másodfok: Pécsi Ítélőtábla, Bf.I.50/2025/7., ítélet, tanácsülés,
6. szeptember
7. Az indítvány előterjesztője: Pécsi Fellebbviteli Főügyészség Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt II. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Törvényszék 24.B.91/2025/
8. számú és a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.50/2025/
9. számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 (kettő) évre súlyosítja. Egyebekben a megtámadott határozatot II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 2.Bfv.1.590/2025/9-I 2 Indokolás [1] I. A Pécsi Törvényszék a
10. április 30-án kihirdetett 24.B.91/2025/
11. számú ítéletével II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
12. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
13. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont]; bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont], 2 rendbeli vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 291. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés c) pont], 2 rendbeli számvitel rendje megsértésének bűntettében, melyből 1 rendbeli bűnsegédként, 1 rendbeli társtettesként elkövetett [Btk. 403. §

(1)bekezdés b) pont], felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont], valamint 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, melyből 1 rendbeli bűnsegédként, 1 rendbeli társtettesként elkövetett (Btk.

1. §). Ezért halmazati büntetésül 1 év 9 hónap szabadságvesztésre, 5 év gazdálkodó szervezet vezetése foglalkozástól eltiltásra, 3.500.000 forint pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napban határozta meg, továbbá vele szemben 11.633.360 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [2] Az ügyészség és a II. rendű terhelt védője fellebbezése folytán másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
2. szeptember 16-án meghozott Bf.I.50/2025/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a pénzbüntetés kiszabását, valamint a vagyonelkobzás alkalmazását vele szemben mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] II.
4. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség BF.200/2025/
5. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
6. §

(1)bekezdés alapján, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában meghatározott okból. [4] Az indítvány szerint a jogerős ítélet a II. rendű terhelt tekintetében a Btk. 82. §-ában meghatározott, a büntetés enyhítésére vonatkozó rendelkezések megsértésével állapította meg a szabadságvesztés büntetés tartamát, mely törvénysértés orvoslására a másodfokú eljárásban erre irányuló ügyészi indítvány ellenére nem került sor. [5] Utalt rá, hogy a II. rendű terhelt terhére rótt költségvetést károsító és korrupciós bűncselekmények büntetési tétele egyaránt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ugyanakkor önmagában az a körülmény, hogy a II. rendű terhelt a terhére rótt tettesként, illetve társtettesként elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények mellett más bűncselekmények elkövetésében bűnsegédként vett részt, nem nyújt alapot a Btk. 82. §

(4)bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásához. [6] Érvelése szerint a vád tárgyává tett bűncselekményekben II. rendű terhelt bűnösségének megállapítása mellett, a törvényi rendelkezéseknek kizárólag hosszabb tartamú, a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti kétéves alsó határt elérő tartamú szabadságvesztés büntetés felel meg. [7] Mindezek alapján a II. rendű terhelt tekintetében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [8]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.1511/2025/
2. számú átiratában a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak indokaival egyetértve –, irányát tekintve a terhelt terhére módosítva, helyesen a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontjában meghatározott felülvizsgálati ok alapján fenntartotta. Kúria 2.Bfv.1.590/2025/9-I 3 [9] Kifejtette, hogy a büntetés jelentős enyhítését a Btk. 82. §

(4)bekezdésében meghatározó, ún. kétszeres leszállás alkalmazhatósága szempontjából nélkülözhetetlen a II. rendű terhelt terhére rótt, a halmazati büntetési tételkeretet meghatározó – ténylegesen az 1/a., az 1/b. és a

1. tényállási pontokban foglalt – bűncselekmények minősítésének felülvizsgálata, mert ehhez képest dönthető el, hogy a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályok helyes alkalmazásával mekkora a kiszabható szabadságvesztés legális minimuma. [10] Az irányadó tényállás szóban forgó részcselekményeinek ismertetését követően annak megállapítására jutott, hogy a II. rendű terheltnek a
2. tényállási pontban foglalt cselekménye korrupciós bűncselekmény megállapítására ugyan nem alkalmas, ugyanakkor az 1/b. tényállási pontban szereplő – önmagában öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – cselekmény helyes minősítésére figyelemmel megállapítható halmazati büntetési tételkeret alapján a kiszabott büntetés a felülvizsgálati indítványban foglaltaknak megfelelően törvénysértő. [11] Miután pedig a büntetési tételkeret alsó határát el nem érő és enyhítő szakasz alkalmazásával sem kiszabható tartamú szabadságvesztés a törvény által lehetővé tett legrövidebb tartamra történő felemeléssel tehető törvényessé, a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása helyett a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása indokolt. [12] Mindezek alapján a II. rendű terhelt tekintetében a jogerős ítélet megváltoztatását, a szabadságvesztés büntetés tartamának a Btk.
3. §

(2)bekezdés b) pontjának megfelelő két évre felemelését, egyebekben a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. [13]

1. A II. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta azzal, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy lehetőség van a II. rendű terhelt tekintetében a Btk.
2. §

(4)bekezdésében meghatározott ún. kétszeres leszállásra. [14] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [15] 1. A Be. 660. §

(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §

(2)bekezdés a) pont]. [16] A mindezekre kiterjedő figyelmeztetés után az arra jogosultak nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [17]

1. Az iratokból kitűnően a másodfokú bíróság
2. október 10-én közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványa
3. december 2-án érkezett meg az elsőfokon eljárt bírósághoz, mely
4. december 4-én az ügyiratokat a Kúriához felterjesztette, ekként – a Be.
5. §

(3)bekezdésében meghatározott határidő megtartása folytán – a felülvizsgálati indítvány előterjesztése joghatályos. [18]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
2. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
3. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [19] A Be.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése (első fordulat) miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést. Kúria 2.Bfv.1.590/2025/9-I 4 [20] Az indítványban hivatkozott, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja kapcsán a Kúria utal arra, hogy 2025. szeptember 1. napja, azaz a Be. 649. §

(1)bekezdés c) pontjának az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló

1. évi XLIX. törvény
2. §-ával történt módosítása óta e felülvizsgálati ok alapján kizárólag a büntetés törvénysértő volta vizsgálható, függetlenül attól, hogy annak alapjaként az indítvány téves minősítést vagy a Btk. más szabályának megsértését jelöli-e meg. [21] Törvénysértőnek pedig kizárólag az a büntetés minősül, ami olyan büntető anyagi jogi szabály megszegésében nyilvánul meg, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, azaz ilyen büntetést a törvény nem tesz lehetővé [Kúria Bfv.III.1559/2018/
3. (BH 2020.9.)]. Ez jellemzően akkor valósul meg, ha a büntetés mértéke az adott ügyben irányadó – a Btk. Különös Részének rendelkezései alapján, de a Btk. Általános Részének rendelkezéseire is tekintettel kialakított – büntetési tételkeret alsó vagy felső határán kívül esik. [22] A Legfőbb Ügyészség az indítványozó által megjelölt jogszabályi hivatkozást a Be.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontjára pontosította. Ennek megfelelően az indítvány a büntetőjog – a cselekmény minősítésén kívül eső – más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértésére vezető felülvizsgálati ok fennállását állította. [23] A Kúria felülbírálati jogköre a felülvizsgálatban kötött; a Be. 659. §

(5)bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatot – az

(6)bekezdésben meghatározott, az abszolút hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Mindez azt jelenti, hogy miután a megjelölt felülvizsgálati ok az anyagi jogi jogszabálysértés körében kizárólag és kifejezetten a minősítésen túli törvényesség körét fedi le, a felülbírálati jogkör sem terjed azon túlra, vagyis – szemben a Legfőbb Ügyészség érvelésével – az irányadó tényállás alapján a II. rendű terhelt terhére rótt cselekmények minősítése helyességének vizsgálata a felhívott felülvizsgálati ok alapján nem végezhető el, annak ilyen esetben nincs helye. [24] 4.1. A felülvizsgálati indítvány szerint az alapügyben eljárt bíróságok a II. rendű terhelttel szemben tévesen jutottak arra a következtésre, hogy a büntetés kiszabása során lehetőség van a büntetés enyhítését meghatározó, a Btk. 82. §

(4)bekezdése szerinti ún. kétfokú leszállásra, ezért a vele szemben kiszabott (szabadságvesztés) büntetés – tartamában – törvénysértő. [25] A jogerős ítélet a II. rendű terhelt cselekvőségét érintően több bűncselekményben való bűnösség megállapításról rendelkezett és – erre tekintettel – került sor vele szemben halmazati büntetés kiszabására. [26] 4.2. A büntetés enyhítésére vonatkozó szabályok helyes értelmezése halmazati büntetés esetén az alábbiak szerint alakul. [27] A Btk. 81. §

(1)bekezdés alapján bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. [28] A Btk. 81. §

(2)bekezdés szerint a halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. [29] A Btk. 81. §

(3)bekezdés alapján, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. Kúria 2.Bfv.1.590/2025/9-I 5 [30] A Btk. 82. §

(1)bekezdés alapján a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. [31] A Btk. 82. §

(2)bekezdés szerint az

(1)bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa

1. a)tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi,
2. b)ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi,
3. c)kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi,
4. d)egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni. [32] A Btk. 82. §

(4)bekezdésének megfelelően kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a

(2)bekezdés alapján kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a büntetést a

(2)bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni. [33] E rendelkezések egybevetése alapján halmazati büntetés esetén a büntetési tétel felső határának, az enyhítő szakasz alkalmazásával a büntetési tétel alsó határának, a speciális minimumnak az átlépésére kap a bíróság jogszabályi felhatalmazást. [34] A korlátozott enyhítés körén belül a Btk. 82. §

(2)bekezdése szabályozza az egyfokú enyhítést, melynek lényege, hogy ha az adott bűncselekményre irányadó büntetési tétel legkisebb mértéke a bűnösségi körülmények alapján túl szigorú lenne, a bíróság a minimum helyett a törvényben meghatározott, eggyel enyhébb lépcsőfok szerinti büntetést szabhat ki. Ezzel szemben a kétfokú enyhítés akkor alkalmazható, ha még az egyfokú enyhítéssel kiszabható büntetés is túlságosan szigorúnak bizonyulna, így a bíró két lépcsővel enyhébb büntetést is kiszabhat. Lényeges különbség a két forma között, hogy míg az egyfokú enyhítést a Btk. nem köti speciális feltételhez – vagyis alkalmazásához elegendő, ha azt az általános bűnösségi körülmények megalapozzák –, addig a kétfokú enyhítésre kizárólag kísérlet és bűnsegély esetén van törvényes lehetőség. [35] Halmazati büntetés esetén az enyhítésre vonatkozó – a Btk. 82. §-ában meghatározott – szabályok a halmazati büntetési tételkeret alsó határához képest engednek lefelé eltérést. Ennek megfelelően nincs lehetőség a Btk. 82. §

(4)bekezdésében írt ún. kétszeres leszállásra, amennyiben a bűnhalmazatban szereplő, a halmazati büntetési tételkeretet meghatározó legsúlyosabb bűncselekménynél nem áll fenn a kísérlet vagy a bűnsegély. Kizárt a kétszeres enyhítés akkor is, ha a Btk. 81. §

(3)bekezdése szerinti bűncselekményből több is megvalósult, és az azonos büntetési tétellel fenyegetett legsúlyosabb bűncselekmények között akár csak egy olyan is akad, amelyre nézve nem volt megállapítható a kísérleti szak, avagy a bűnsegédi elkövetői alakzat. [36] 4.

1. A jelen ügyben a II. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmények minden esetben befejezett bűncselekmények, melyek közül a II. rendű terhelt csupán három bűncselekményt követett el bűnsegédként, míg további hat deliktum tekintetében az elkövetői alakzat tettesi, társtettesi, vagy felbujtói minőségben nyert megállapítást. [37] A II. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmények közül a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző, és az

(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtetteként – különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben – elkövetett költségvetési csalás bűntette büntetési tételkerete öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. [38] A – már idézett – Btk. 82. §

(1)bekezdése szerint a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. A

(2)bekezdés b) pontja szerint ilyen esetben, ha a büntetési tétel alsó határa ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést lehet kiszabni. Kúria 2.Bfv.1.590/2025/9-I 6 [39] Jelen esetben tehát a II. rendű terhelttel szemben törvényesen kiszabható legalacsonyabb tartamú büntetés két év szabadságvesztés. [40] A jogerős ítélettel a II. rendű terhelttel szemben egy év kilenc hónap tartamban meghatározott szabadságvesztés ekként a Btk. mérlegelést nem tűrő szabályaiba ütközik, mert – a halmazati büntetésként kiszabható büntetési tételkeret legkisebb tartamára figyelemmel – a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pontjának alkalmazásával meghatározott legrövidebb tartamot, két évet nem éri el. [41] E törvénysértően enyhe büntetés az enyhítő rendelkezések teljes kimerítésével meghatározott, azaz a szabadságvesztésnek a Btk. 82. §

(2)bekezdésében az adott, irányadó büntetési tételkerethez képest meghatározott legrövidebb tartamához igazításával orvosolható (Bfv.II.728/2012/5., Bfv.I.1342/2012/5., Bfv.I.992/2019/5., Bfv.II.363/2021/4.). Az e tartamot elérő büntetés ugyanis már nem sérti a büntetőjog egyetlen kötelező, eltérést nem engedő szabályát sem, hiszen az enyhítő rendelkezés – miként a büntetés célját vagy a büntetéskiszabás elveit rögzítő anyagi jogi rendelkezések (BH 2019.158.II.) – alkalmazása vagy annak mellőzése nem szolgálhat felülvizsgálat alapjául. A bíróság mérlegelési jogkörén alapuló büntetéskiszabási kérdés nem bírálható felül. [42] A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §

(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a 655. §

(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pontja alapján kiszabható legkisebb tartamra, két évre súlyosította, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [43] A határozat elvi tartalma Önmagában az a körülmény, hogy a terhelt a terhére rótt tettesként, illetve társtettesként elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények mellett más bűncselekmények elkövetésében bűnsegédként vett részt, nem nyújt alapot a büntetés enyhítésének a Btk. 82. §

(4)bekezdésében meghatározott, a büntetési tételkeret alsó határának úgynevezett kétszeres leszállását magában foglaló rendelkezésének alkalmazásához. [44] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [45] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma, illetve az azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésének tilalma a Be. 652. §

(6)és

(7)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdése alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. június
2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró