A határozat elvi tartalma: Nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, ha a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezést fellebbezés hiányában a terhelt terhére változtatja meg. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.1.149/2024/
- felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Budapest tanácsülés
- május
- hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény … Nagykátai Járásbíróság, 3.B.4/2024/26., ítélet, előkészítő ülés, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt (ek): Első fok:
- február
- Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 5.Bf.177/2024/7., ítélet, tanácsülés,
- június
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykátai Járásbíróság 3.B.4/2024/
- számú és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bf.177/2024/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.1.149/2024/9-I 2 [1] I.
- A Nagykátai Járásbíróság a
- február 19-én meghozott 3.B.4/2024/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont] és súlyos testi sértés bűntettében [Btk. 164. §
(1)-
(3)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül – mint visszaesőt – 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a felételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napban állapította meg. [2]
- A terhelt és védője fellebbezése folytán másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a
- június 26-án meghozott 5.Bf.177/2024/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a terhelttel szemben a halmazati büntetést mint különös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak, továbbá megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. [3] II.
- A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, annak törvény szerinti oka (Be.
- §) megjelölése nélkül. [4] Indokolásul előadta, hogy a terhére rótt bűncselekmény elkövetését előkészítő ülésen beismerte, majd az elsőfokú bíróság a vele szemben meghozott ítéletében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét biztosította. Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, az enyhítés végett bejelentett terhelti fellebbezés elbírálásának eredményeként azonban a másodfokú bíróság a feltételes szabadság kedvezményéből kizárta. [5] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság azáltal, hogy a kizárólag enyhítést célzó fellebbezésre megnyílt másodfokú felülbírálatban a feltételes szabadságra bocsátásból kizáró rendelkezést hozott, megsértette a súlyosítási tilalmat. [6]
- A Legfőbb Ügyészség a BF.1166/2024/
- számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát kizártnak tartotta, ezért a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. [7] Indokolása szerint a terhelt kifogása alapján nem a Kúria hatáskörébe utalt felülvizsgálatnak, hanem az alapügyben eljárt bíróság feladatkörébe tartozó, a Be.
- §
- pontja szerinti egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye. Mindemellett azt is megjegyzete, hogy a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésnek a terhelt hátrányára történő megváltoztatása – a jelen ügyben – a súlyosítási tilalmat nem érinti. [8] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [9]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja és kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [10] A Be.
- §
(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető okok kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [11] A Kúria, miután a terhelt által előterjesztett indítvány a felülvizsgálati eljárás okára vonatkozó törvényi hivatkozást nem tartalmazott, azt – következetes gyakorlatának megfelelően – a tartalma szerint vizsgálta meg. A terhelt indítványa – osztva a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakat – a jogerős ítéletnek a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezését sérelmezte, azonban kifogását kifejezetten a súlyosítási tilalom eljárási szabálysértésével összefüggésben állította. Kúria 2.Bfv.1.149/2024/9-I 3 [12] 2. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítványnak helye van, ha a bíróság a határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés e) pont]. A terhelt indítványa tehát felülvizsgálati okra hivatkozott, ekként az érdemben vizsgálandó. [13] 3. A súlyosítási tilalom szabályait a Be. 595. §-a rögzíti. E törvényhely
(1)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. [14] A
(2)bekezdés szerint a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. [15] Kétségtelen, hogy jelen ügyben ilyen fellebbezést az ügyészség nem jelentett be. [16] A súlyosítási tilalom a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság revíziós lehetőségének korlátja. Ez azonban nem azonos a hátrányosabb döntés [Btk. 10. §
(3)bekezdés] tilalmával; ekként a súlyosítási tilalom nem zár ki minden olyan változtatást, ami további kötelezettséget állapít meg, jogot korlátoz, illetve ezekre irányul. [17] A súlyosítási tilalom kizárja az adott büntetés vagy intézkedés tartamának vagy mértékének felemelését, továbbá a Be. 595. §
(4)bekezdésében kimerítően meghatározott változtatásokat. Amit azonban a törvény e szabályozási körben nem tilalmaz, az akkor is megtehető a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában is, ha az a terhelt terhére esik. Ekként – azt kizáró rendelkezés hiányában – a felülbíráló bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában is dönthet a feltételes szabadságra bocsáthatósággal kapcsolatos rendelkezés terhesebb megváltoztatásáról. Ez alól kivételt a Be. 595. §
(5)bekezdése csupán az életfogytig tartó szabadságvesztés kapcsán határoz meg. [18] Mindez összefüggésben áll azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségére vonatkozó szabályok határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén – a Btk. 38. §
(6)bekezdésében írt, jelen ügyben közömbös rendelkezéseket ide nem értve – nem adnak teret a bírói mérlegelésnek; a feltételes szabadságra vonatkozó kötelező szabály érvényesülését akár még az ítélet jogerőre emelkedése után, egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban is érvényesíteni kell (Be.
- §
- pont). [19] Ennek megfelelően következetes az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy a terhelt terhére szóló fellebbezés hiányában nem sérti a súlyosítási tilalmat a szabadságvesztés börtön végrehajtási fokozatának eggyel súlyosabbként, fegyház fokozatra változtatása, és a feltételes szabadságra bocsátásból kizárás másodfokon történő kimondása a többszörös visszaeső terhelttel szemben [Kúria Bfv.II.345/2017/
- (BH 2017.364.)]. [20] Nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, ha a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezést fellebbezés hiányában a terhelt terhére változtatja meg (Kúria Bfv.II.599/2024/10.). [21] Ezen kívül – a fenti elveknek megfelelően – a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában is dönthet a felülbíráló bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának és a feltételes szabadságra bocsáthatósággal kapcsolatos rendelkezés terhesebb megváltoztatásáról, de annak sincs akadálya, hogy a vádlott terhére megállapított cselekményeket súlyosabban minősítse, továbbá rendelkezhet elkobzásról, vagyonelkobzásról, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről is [Be.
- §
(6)bekezdés]. Kúria 2.Bfv.1.149/2024/9-I 4 [22] A Be. 38. §
(4)bekezdés d) pontjának mérlegelést nem tűrő rendelkezése szerint, nem bocsátható feltételes szabadságra, akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el. A terhelt esetében erről van szó. Mindezt – annak helytálló megjegyzése mellett, hogy nem ütközik a súlyosítási tilalomba a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés terheltre hátrányosabb megváltoztatása – a másodfokú bíróság ítélete [20] bekezdésében maga is rögzítette. [23] Helytállóan hivatkozott tehát a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a másodfokú bíróság a terhelt által sérelmezett ítéleti rendelkezést a terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés hiányában is megváltoztathatta a terhelt hátrányára. [24] Ebből következően a másodfokú bíróság nem sértette meg a súlyosítási tilalmat, amikor a terhelttel szemben a szabadságvesztéssel összefüggően a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó elsőbírói rendelkezést megváltoztatta. [25] Mindezekre tekintettel a Kúria – mivel nem észlelt olyan szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdés alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdés szerinti összetételben eljárva – nem adott helyt és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [26] A döntés elvi tartalma Nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, ha a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezést fellebbezés hiányában a terhelt terhére változtatja meg. [27] IV. A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [28] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az ugyanazon jogosult által ismételten, illetve azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- május
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró