← Magyarország

Bfv.1149/2024/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, ha a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezést fellebbezés hiányában a terhelt terhére változtatja meg. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.1.149/2024/

  1. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Budapest tanácsülés
  2. május
  3. hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény … Nagykátai Járásbíróság, 3.B.4/2024/26., ítélet, előkészítő ülés, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt (ek): Első fok:
  4. február
  5. Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 5.Bf.177/2024/7., ítélet, tanácsülés,
  6. június
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykátai Járásbíróság 3.B.4/2024/
  8. számú és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bf.177/2024/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.1.149/2024/9-I 2 [1] I.
  10. A Nagykátai Járásbíróság a
  11. február 19-én meghozott 3.B.4/2024/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés a) pont] és súlyos testi sértés bűntettében [Btk. 164. §
(1)-
(3)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül – mint visszaesőt – 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a felételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napban állapította meg. [2]
  1. A terhelt és védője fellebbezése folytán másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a
  2. június 26-án meghozott 5.Bf.177/2024/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a terhelttel szemben a halmazati büntetést mint különös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak, továbbá megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. [3] II.
  4. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, annak törvény szerinti oka (Be.
  5. §) megjelölése nélkül. [4] Indokolásul előadta, hogy a terhére rótt bűncselekmény elkövetését előkészítő ülésen beismerte, majd az elsőfokú bíróság a vele szemben meghozott ítéletében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét biztosította. Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, az enyhítés végett bejelentett terhelti fellebbezés elbírálásának eredményeként azonban a másodfokú bíróság a feltételes szabadság kedvezményéből kizárta. [5] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság azáltal, hogy a kizárólag enyhítést célzó fellebbezésre megnyílt másodfokú felülbírálatban a feltételes szabadságra bocsátásból kizáró rendelkezést hozott, megsértette a súlyosítási tilalmat. [6]
  6. A Legfőbb Ügyészség a BF.1166/2024/
  7. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát kizártnak tartotta, ezért a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. [7] Indokolása szerint a terhelt kifogása alapján nem a Kúria hatáskörébe utalt felülvizsgálatnak, hanem az alapügyben eljárt bíróság feladatkörébe tartozó, a Be.
  8. §
  9. pontja szerinti egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye. Mindemellett azt is megjegyzete, hogy a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésnek a terhelt hátrányára történő megváltoztatása – a jelen ügyben – a súlyosítási tilalmat nem érinti. [8] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [9]
  10. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  11. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja és kizárólag a Be.
  12. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [10] A Be.
  13. §
(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető okok kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [11] A Kúria, miután a terhelt által előterjesztett indítvány a felülvizsgálati eljárás okára vonatkozó törvényi hivatkozást nem tartalmazott, azt – következetes gyakorlatának megfelelően – a tartalma szerint vizsgálta meg. A terhelt indítványa – osztva a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakat – a jogerős ítéletnek a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezését sérelmezte, azonban kifogását kifejezetten a súlyosítási tilalom eljárási szabálysértésével összefüggésben állította. Kúria 2.Bfv.1.149/2024/9-I 3 [12] 2. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítványnak helye van, ha a bíróság a határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés e) pont]. A terhelt indítványa tehát felülvizsgálati okra hivatkozott, ekként az érdemben vizsgálandó. [13] 3. A súlyosítási tilalom szabályait a Be. 595. §-a rögzíti. E törvényhely
(1)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. [14] A
(2)bekezdés szerint a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. [15] Kétségtelen, hogy jelen ügyben ilyen fellebbezést az ügyészség nem jelentett be. [16] A súlyosítási tilalom a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság revíziós lehetőségének korlátja. Ez azonban nem azonos a hátrányosabb döntés [Btk. 10. §
(3)bekezdés] tilalmával; ekként a súlyosítási tilalom nem zár ki minden olyan változtatást, ami további kötelezettséget állapít meg, jogot korlátoz, illetve ezekre irányul. [17] A súlyosítási tilalom kizárja az adott büntetés vagy intézkedés tartamának vagy mértékének felemelését, továbbá a Be. 595. §
(4)bekezdésében kimerítően meghatározott változtatásokat. Amit azonban a törvény e szabályozási körben nem tilalmaz, az akkor is megtehető a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában is, ha az a terhelt terhére esik. Ekként – azt kizáró rendelkezés hiányában – a felülbíráló bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában is dönthet a feltételes szabadságra bocsáthatósággal kapcsolatos rendelkezés terhesebb megváltoztatásáról. Ez alól kivételt a Be. 595. §
(5)bekezdése csupán az életfogytig tartó szabadságvesztés kapcsán határoz meg. [18] Mindez összefüggésben áll azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségére vonatkozó szabályok határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén – a Btk. 38. §
(6)bekezdésében írt, jelen ügyben közömbös rendelkezéseket ide nem értve – nem adnak teret a bírói mérlegelésnek; a feltételes szabadságra vonatkozó kötelező szabály érvényesülését akár még az ítélet jogerőre emelkedése után, egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban is érvényesíteni kell (Be.
  1. §
  2. pont). [19] Ennek megfelelően következetes az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy a terhelt terhére szóló fellebbezés hiányában nem sérti a súlyosítási tilalmat a szabadságvesztés börtön végrehajtási fokozatának eggyel súlyosabbként, fegyház fokozatra változtatása, és a feltételes szabadságra bocsátásból kizárás másodfokon történő kimondása a többszörös visszaeső terhelttel szemben [Kúria Bfv.II.345/2017/
  3. (BH 2017.364.)]. [20] Nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, ha a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezést fellebbezés hiányában a terhelt terhére változtatja meg (Kúria Bfv.II.599/2024/10.). [21] Ezen kívül – a fenti elveknek megfelelően – a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában is dönthet a felülbíráló bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának és a feltételes szabadságra bocsáthatósággal kapcsolatos rendelkezés terhesebb megváltoztatásáról, de annak sincs akadálya, hogy a vádlott terhére megállapított cselekményeket súlyosabban minősítse, továbbá rendelkezhet elkobzásról, vagyonelkobzásról, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről is [Be.
  4. §
(6)bekezdés]. Kúria 2.Bfv.1.149/2024/9-I 4 [22] A Be. 38. §
(4)bekezdés d) pontjának mérlegelést nem tűrő rendelkezése szerint, nem bocsátható feltételes szabadságra, akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el. A terhelt esetében erről van szó. Mindezt – annak helytálló megjegyzése mellett, hogy nem ütközik a súlyosítási tilalomba a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés terheltre hátrányosabb megváltoztatása – a másodfokú bíróság ítélete [20] bekezdésében maga is rögzítette. [23] Helytállóan hivatkozott tehát a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a másodfokú bíróság a terhelt által sérelmezett ítéleti rendelkezést a terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés hiányában is megváltoztathatta a terhelt hátrányára. [24] Ebből következően a másodfokú bíróság nem sértette meg a súlyosítási tilalmat, amikor a terhelttel szemben a szabadságvesztéssel összefüggően a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó elsőbírói rendelkezést megváltoztatta. [25] Mindezekre tekintettel a Kúria – mivel nem észlelt olyan szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdés alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdés szerinti összetételben eljárva – nem adott helyt és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [26] A döntés elvi tartalma Nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, ha a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezést fellebbezés hiányában a terhelt terhére változtatja meg. [27] IV. A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [28] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az ugyanazon jogosult által ismételten, illetve azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.