A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú eljárásban elő nem terjesztett ellenkérelem a fellebbezésben nem pótolható. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.260/2023/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Lévay-Nagy Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe1; ügyintéző: felperesi jogi képviselő neve ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek – a Dr. Boross Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe2; ügyintéző: alperesi jogi képviselő neve ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen határozat hatályon kívül helyezése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 18.P.21.598/2022/
- számú végzése ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperest fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes a keresetében elsődlegesen az alperes
- május
- napján tartott megismételt közgyűlésén meghozott határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat hozatalára utasítását kérte. Másodlagosan a határozat száma sz. közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte. [2] Az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. [3] Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes
- május
- napján tartott közgyűlésén elfogadott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.260/2023/4 2 a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 72.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolása értelmében a felperes az alperes tagja. Az alperes
- május
- napjára közgyűlést hívott össze, határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját
- május
- napban megjelölve. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a közgyűlési meghívó a felperes részére
- május
- napján került megküldésre, amelyből következően a meghívó megküldésének időpontja és a közgyűlés napja között 15 nap nem telt el, ezért a közgyűlés összehívása a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdésébe és az azzal megegyező tartalmú alapszabályba ütközött. Az állandó bírói gyakorlatra is figyelemmel a Ptk. 3:17. §
(2)
(3)bekezdés felhívásával megállapította, hogy a közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű. A felperes igazolta, miszerint a közgyűlés napirendjén szereplő egyes kérdések eldöntéséhez szükséges információkat tartalmazó okiratok, az alapszabály módosítás tervezete, a
- évi beszámoló és a
- évi költségvetés késve, a közgyűlést megelőző 15 napon belül, egyes iratok a közgyűlés napján kerültek megküldésre. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint így a tagoknak nem volt lehetőségük a napirenden szereplő kérdésekben az álláspontjuk kialakítására, a közgyűlésen megalapozott döntés meghozatalára. Mindezek alapján a megismételt közgyűlés megtartásának sem volt helye, ezért a megismételt közgyűlésen elfogadott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte a Ptk. 3:35-
- § alkalmazásával. Ugyanakkor nem látta szükségesnek az alperes új határozat hozatalára kötelezését, mert a törvényes működés helyreállításához nem szükséges, ezért az erre irányuló keresetet elutasította. [4] Az alperes fellebbezése elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárás Pp.
- §
(1)bekezdés a) pontja szerinti megszüntetésére, másodlagosan az ítélet megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult. Elsődleges előadása szerint az elsőfokú eljárásban megbízta korábbi állandó jogi képviselőjét a perbeli képviseletre, és azóta sem kapott magyarázatot arra, hogy a jogi képviselő a meghatalmazását miért nem csatolta és miért nem terjesztett elő ellenkérelmet. Álláspontja szerint a Pp. 176. §
(1)bekezdés g) pontja alapján a keresetlevelet vissza kellett volna utasítani, mert a felperes képviseletében megjelent személy a határozatokat megszavazta, így a Ptk. 3:36. §
(2)bekezdésre is tekintettel hiányzik a felperes kereshetőségi joga. Hivatkozott a közgyűlési jegyzőkönyvre, amelynek értelmében a szavazati arányok alapján a felperes a határozatok meghozatalához hozzájárult. Utalt arra, hogy a felperes nem tiltakozott a közgyűlés megtartása ellen, a megismételt közgyűlésen felszólalt. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdés szerinti döntési lehetőség értékelését. E tekintetben rámutatott, hogy a megismételt közgyűlési határnapig volt ideje a tagoknak az iratok megismerésére, felkészülésre, így jogaik nem sérültek. A felperes megjelent a közgyűlésen, szavazott, jogsérelem nem érte. Meglátása szerint a kereshetőségi jogot a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kellett volna, és döntésénél mérlegelnie kellett volna, hogy a felperes által felhozott jogsértések működési zavart nem okoztak, a tagok jogai nem sérültek, a megismételt közgyűlésen a tagok a szükséges dokumentációk ismeretében, felkészülten szavazhattak. [5] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Rámutatott, hogy az alperes mulasztott, amikor idézés ellenére nem gondoskodott a peres eljárás viteléről, nem terjesztette elő jogi érveit az elsőfokú eljárásban, így ezek a másodfokú eljárásban elkésettek. Határozott véleményét fejezte ki a kereshetőségi joga kapcsán. Nem Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.260/2023/4 3 tartotta helytállónak, hogy a bíróságnak mérlegelnie kellett volna a jogszabálysértés súlyát. Garanciális szabálynak tartotta a megfelelő határidő biztosítását a közgyűlésre felkészülésre. [6] A fellebbezés nem alapos. [7] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdés alapján, a felek tárgyalás tartása iránti kérelme hiányában, tárgyaláson kívül bírálta el. Nem volt fellebbezéssel támadott a meghaladó keresetet elutasító ítéleti rendelkezés, ezért azt nem érintette a másodfokú bíróság. [8] Az elsőfokú eljárás iratai szerint, az alperes által sem vitatottan, az alperes az elsőfokú eljárásban a Pp. 179. §
(1)bekezdés szerinti felhívás ellenére ellenkérelmet nem terjesztett elő, a perfelvételi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A Pp. 190. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében, mivel a felperes kérte a tárgyalás megtartását, az elsőfokú bíróságnak úgy kellett tekintenie, hogy az alperes nem vitatja a felperes tény- és jogállítását. A Pp. 194. §
(1)bekezdés alapján a perfelvételi tárgyalás lezárható és a Pp.
- § szerint az érdemi tárgyalás megtartható volt, az elsőfokú bíróság meghozhatta ítéletét. [9] A Pp.
- § értelmében a fellebbezésre és a másodfokú eljárásra az ellenkérelemváltoztatás tilalma érvényesül. Ebből következően a fellebbezésben és a fellebbezési eljárásban – az addig elő nem terjesztett – ellenkérelem előterjesztésére már nincs lehetőség. Az alperesnek az elsőfokú eljárásbani mulasztása (ellenkérelem előterjesztés hiánya) pótlására a fellebbezésben, illetve a másodfokú eljárásban már nem volt eljárási lehetősége. Az alperes által a fellebbezésben a jogi képviselőjével kapcsolatban hivatkozottak nem voltak relevánsak, figyelembe vehetők. A jogi képviselő eljárása, illetve el nem járása az alperes önhibájának minősül. Az alperes önhibájából nem terjesztett elő az elsőfokú eljárásban ellenkérelmet, így utóbb a fellebbezésében már nem volt eljárási lehetősége a Pp.
- §-ában írtak szerint az ellenkérelme előterjesztésére. [10] Miután az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő az elsőfokú eljárásban, így ellenkérelem hiányában az ellenkérelem változtatásának a fellebbezési eljárásban történő kivételes lehetősége sem állt fenn. A másodfokú bíróság rámutat, hogy az alperes a Pp.
- §
(2)bekezdés körében nem is tett tényállítást, ellenkérelem változtatás iránti kérelmet nem terjesztett elő, ezért arról a másodfokú bíróságnak végzést nem kellett hoznia. [11] Mindezek alapján az alperesnek az elsőfokú ítélet és a kereset érdemét érintő fellebbezése nem volt érdemben vizsgálható és elbírálható a másodfokú bíróság által. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.260/2023/4 4 [12] A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság megjegyzi, hogy a Ptk. 3:36. §
(2)bekezdés fennálltát, alperesi ellenkérelem hiányában nem kellett vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak. A Ptk. 3:35. § szerinti perindítási feltétel fennállt, így a Pp. 176. §
(1)bekezdés g) pontja alkalmazásra nem kerülhetett. A Ptk. 3:36. §
(2)bekezdésben foglalt a kereshetőségi jog további feltétele az ellenérdekű fél hivatkozása alapján vizsgálható, figyelemmel arra, hogy annak fennállása adott esetben bizonyítás kérdése. Ezért a Pp.
- § alkalmazásának eljárási feltétele nem állt fenn. [13] A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdés értelmében helybenhagyta. [14] Az alperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a másodfokú perköltségről a Pp. 82. §
(1)bekezdés, 83. §
(1)bekezdés szerint határozott az ítélőtábla. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdés alapján számította fel költségét. A meg nem határozható pertárgyérték és a kifejtett ügyvédi tevékenység alapján állapította meg a felperesi képviselő ügyvédi munkadíját, amelynek megfizetésére az alperes köteles. Budapest, 2023. július 11. Dr. Merőtey Anikó s.k. a tanács elnöke, előadó Dr. Molnár Ágnes s.k. László s.k. bíró Dr. Örkényi bíró