← Magyarország

Kpkf.39728/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Fellebbezés hivatalbóli elutasítása a kötelező tartalmi követelmények hiánya miatt. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.39.728/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Nagy Szabolcs bíró A perújító felperes: felperes (felperes címe) A perújított alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (1134 Budapest, Dózsa György út 128-132.) A perújított alperes képviselője: Dr. Miskéri Anita kamarai jogtanácsos A per tárgya: perújítás A fellebbezést benyújtó fél: a perújító felperes A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 2.K.702.747/2020/
  2. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a perújító felperes fellebbezését hivatalból elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A perújítással támadott, a Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
  3. június
  4. napján kelt 17.K.701.987/2020/
  5. számú végzésben arról tájékoztatta a perújító felperest, hogy a 15.K.28.005/
  6. lajstromszámú ügy a 13.K.28.036/2017/
  7. számú végzés elleni perújítási ügy. A 15.K.28.005/2019/
  8. számú végzés ellen benyújtott fellebbezés tárgyában a Fővárosi Törvényszék másodfokú végzést hozott, az ügy
  9. március
  10. napján jogerősen lezárult, így az elsőfokú végzés ellen benyújtott perújítási kérelem értelmezhetetlen. Felhívta továbbá a perújító felperest a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel, hogy az előírt határidőn belül pótolja a végzésben megjelölt hiányt, jelölje meg, hogy milyen el nem bírált tények alapján kíván a polgári perrendtartásról szóló
  11. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) perújításra vonatkozó szabályai alapján perújítási kérelmet előterjeszteni. A végzést a perújító felperessel
  12. július
  13. napján postai úton közölte. Kúria VI.Kpkf.39.728/2021/2-I 2 [2] A perújító felperes a
  14. július 12-én keltezett és 16-án érkezett perújítási kérelmében a Budapest Környéki Törvényszék 17.K.701.987/2020/
  15. számú végzése ellen az rPp.
  16. §

(1)bekezdésére hivatkozással perújítással élt. [3] Az elsőfokú bíróság a
  1. december
  2. napján kelt 2.K.702.747/2020/
  3. számú végzésével tájékoztatta a perújító felperest, hogy a 17.K.701.987/2020/
  4. számú, hiánypótlásra felhívó bírói végzés ellen benyújtott perújítási kérelme értelmezhetetlen. Felhívta, hogy perújítási kérelmében jelölje meg azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, továbbá tájékoztatta az rPp.
  5. §
(1)bekezdése,
  1. §-a,
  2. §
(2)bekezdése,
  1. §,
  2. § rendelkezéseiről és ennek megfelelő perújítási kérelem előterjesztésére hívta fel. A felhívó végzés utolsó mondata tartalmazta, hogy „Amennyiben a perújító felperes határidőben nem nyilatkozik, a bíróság a vonatkozó jogszabályok szerint jár el.” [4] A felhívásra a perújító felperes a
  3. január
  4. napján érkezett beadványában úgy nyilatkozott, hogy perújítási kérelmét az elsőfokú bíróság 2.K.702.747/2020/
  5. számú ítélethatályú végzése ellen terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság a
  6. január
  7. napján kelt 2.K.702.747/2020/
  8. számú végzésével a perújító felperes perújítási kérelmét az rPp.
  9. §
(1)bekezdés a) pontja, 263. §
(1)és
(2)bekezdése,
  1. §-a,
  2. §
(2)bekezdése és a 130. §
(1)bekezdés j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Végzése indokolásában megállapította, hogy a perújító felperes hiánypótló végzésre benyújtott beadványának tartalma nem áll összefüggésben a végzésben szereplő felhívással, a perújító felperes a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tett eleget. A perújítási kérelem nem tartalmazza a perújítás alapjául szolgáló tények megjelölését, melyet a perújító felperes a hiánypótlásra történő felhívását követően sem pótolt, a perújítási kérelem nem felel meg az rPp. 263. §
(2)bekezdésében foglalt feltételeknek, ezért az rPp.
  1. §-a alapján alkalmazandó rPp.
  2. §
(1)bekezdés j) pontja szerint a kérelem idézés kibocsátása nélküli elutasításának van helye. [6] A végzést a perújító felperessel postai úton
  1. január
  2. napján közölte. A fellebbezés, az észrevétel [7] A perújító felperes
  3. január 29-én ajánlott küldeményként postára adott fellebbezést terjesztett elő, amelyben az elsőfokú bíróság 2.K.702.747/2020/
  4. számú végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Fellebbezési kérelme teljes körűen megegyezett a
  5. július
  6. napján kelt perújítási kérelmével. [8] A perújított alperes a fellebbezésre észrevételt nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés érdemi elbírálására lehetőség nincs. Kúria VI.Kpkf.39.728/2021/2-I 3 [10] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését az rPp.
  7. § folytán alkalmazandó
  8. §
(3)bekezdése folytán a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálhatja felül, azonban a perújítási kérelem és a fellebbezési kérelem formai és tartalmi azonosságára tekintettel a fellebbezés érdemi elbírálására lehetőség nem volt. [11] A Kúria elöljáróban rámutat, hogy a fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróságnak az a feladata, hogy az elsőfokú határozat törvényességét a fellebbezésben foglalt okból felülbírálja. A végzés elleni fellebbezés esetében az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Mindebből fakad, hogy a fellebbező félnek ítélet és végzés elleni fellebbezés esetében egyaránt a fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kéri. A fellebbezés tartalmi kellékeit illetően elvárt követelményeket az rPp. 235. §
(1)bekezdése határozza meg, amely szerint a fellebbezés legfontosabb tartalmi eleme a bírósághoz címzett fellebbezési kérelem, amelynek – a kereseti kérelemhez hasonlóan – határozottnak kell lenni, azaz a fellebbező félnek kötelezően meg kell jelölnie, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kéri. [12] A perújító felperes a fellebbezésében a perújítási kérelmében foglaltakat ismételte meg és bár a másodfokú bíróságtól az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte, azonban fellebbezése okait semmilyen módon nem részletezte, abból nem volt megállapítható, hogy a fellebbezést milyen okra, körülményre alapítja, az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését milyen okból kéri. A fellebbezési kérelem, amely teljes mértékben megismételte a perújítási kérelmet, nem volt pontos és nem is volt határozott, abból sem az ellenfél, sem a bíróság nem tudhatta meg pontosan az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezésének irányát és mértékét, következésképpen a másodfokú döntés keretei nem voltak megismerhetők. [13] Az rPp. 3. §
(1)és
(2)bekezdése általános érvénnyel fogalmazza meg a felek rendelkezési jogának az egész eljárásra jellemző tartalmát, melynek lényege az, hogy a bíróság a vitában érdekelt fél kérelmére a kérelmek, jognyilatkozatok keretei között jár el. A bíróság a fél által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van, mely azt jelenti, hogy az eljárás kereteit és lehetőségét a kérelem határozza meg. A rendelkezési elv (rPp.
  1. §) jelenik meg és konkretizálódik a fellebbezési kérelemhez kötöttség körében is. Ahhoz, hogy a másodfokú bíróság az elvárt követelményeknek eleget tudjon tenni, a félnek is teljesítenie kell az eljárásjog vele szemben támasztott követelményeit. [14] A fellebbezés, amely voltaképpen a perújítási kérelem „ismételt” beadása, e jogszabályi követelményeknek nem felel meg, ezért a Kúria az rPp.
  2. §-a folytán alkalmazandó
  3. § figyelembevételével a perújító felperes fellebbezését hivatalból elutasította. Záró rész [15] A Kúria a perújító felperes fellebbezését az rPp.
  4. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [16] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [17] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét az rPp. 233/A. §, 233. §
(1)bekezdése, a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Kúria VI.Kpkf.39.728/2021/2-I dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő 4 dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Nagy Szabolcs s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.