Kf.700406/2025/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés c) pontját és

(2),

(3),

(5)bekezdését jelölte meg. Állította, hogy az érvényesített perbeli időszakban körzeti megbízotti beosztásától való mentesítés nélkül minden egyes hónapban végzett szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat. [4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, vitatva annak jogalapját és összegszerűségét. Az elsőfokú bíróság ítélete Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.406/2025/4. 3 [5] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 898.628 forint megbízási díjat és annak 2023. október 6. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatát. [6] Ítéletének jogalapját a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontját,

(3)-

(6)bekezdését, 2.§

1. és
2. pontját, 102.§

(1)bekezdés b) pontját, 115.§

(1)bekezdését, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/

1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet)
2. mellékletét, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/
3. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 33/
4. BMr.)
5. §

(2)bekezdését, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/2015. BMr.) 35. §

(6)bekezdését, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/

1. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 3.,21., 22.,
2. és 25.37.b), 62.d) pontját felhívva bírálta el. A Hszt.
3. §

(1)bekezdés

1. c)pontjára alapított igényt a havi szinten, rendszeresen ellátott járőri, illetve a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó egyéb feladatokra tekintettel – három időszakra bontottan vizsgált – teljes perbeli időszak vonatkozásában megalapozottnak találta. [7] Elöljáróban rögzítette, hogy az időszakok megkülönböztetését egyrészt a körzeti megbízotti feladatok kibővülése, a működési körzet kitágítása, végül pedig a többletfeladatoknak a kifejezetten nem eseti, hanem jelentős, rendszeres jellegére módosítása indokolta. Míg a körzeti megbízottak 2022. augusztus 11. napjával bezárólag kizárólag szűkebb körben meghatározott feladatokat ellátva járhattak el, addig a 2022. augusztus 12-től hatályos KMB Szabályzat szerint lényegében átfedésbe kerültek a feladataik a járőrivel, ezen túlmenően még az illetékességi területük is kiterjesztésre került. Ezen időponttól a felperes által idegennek tekintett átkísérési, elővezetési, előállítási feladatok vizsgálata vált szükségessé a perben, mind azok jellege, mind pedig a foganatosításuk helye tekintetében. A Hszt. 2023. február 1-jével történt módosítása tekintetében pedig vizsgálni kellett a többletfeladatok nem eseti, ellenben rendszeres jellegét, és a jelentős többletmunka tényként történő megállapíthatóságát. [8] A 2022. január 1. és 2022. augusztus 11. napjai közötti időszak vonatkozásában kifejtette, hogy a felek között nem volt vitás a tényállás, és az, hogy a járőr és a körzeti megbízott két különböző beosztás, amelyre két, egymástól elkülönülő jogi norma vonatkozik, ennek megfelelően a két tevékenység más beosztásba tartozónak minősül. A Kúria Mfv.I.10.751/2016/4. számú ítéletét felhívva kifejtette, hogy a körzeti megbízotti beosztásban foglalkoztatott esetén a járőrfeladatok munkaköri leírásba foglalása nem teszi jogszerűvé az annak alapján ellátott tevékenységet. A felperes – a személyes előadása és tanú1 szolgálati elöljáró tanúvallomása alapján – minden hónapot érintően, szolgálatai túlnyomó többségében a működési körzetén - azaz helység1, városrész1-2 városrészeken- kívül is kellett, hogy feladatokat teljesítsen, melynek keretében alapvetően járőrözési tevékenységet végzett, TIK küldéseket teljesített, átkíséréseket foganatosított, amelyek a KMB szabályzat 21. pont
2. d)alpontjába és 25. pont
3. a)alpontjába ütköztek. A KMB. csoport létrehozása nem eredményezte a körzeti megbízott eredeti működési körzetének megváltoztatását, a KMB csoportba tartozó körzeti megbízottak működési körzetének alperes által állított kibővülését, és a felperes a KMB Szabályzat által tilalmazott kísérőőri, átkísérési feladatokat is végzett. [9] A 2022. augusztus 12. napjától 2023. január 31. napjáig terjedő időszak kapcsán vizsgálta, hogy a módosított KMB Szabályzat 44. pontja alapján a 2. pont
4. b)és
5. c)alpontjaiban foglalt feladatokat a körzeti megbízottnak a Járőr- és őrszolgálati szabályzatról Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.406/2025/4. 4 szóló ORFK utasítás alapján kell ellátnia, ami azt jelenti, hogy a módosítás a körzeti megbízotti beosztás feladatait a járőri beosztás rendkívül tág feladataival egészítette ki. Szem előtt tartva a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.405/2023/5. számú döntésében foglaltakat, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszközök tartalmilag nem lehetnek ellentétesek semmilyen jogszabállyal. [10] Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, valamint a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §) és az illetmény meghatározására (154-192. §) kialakított kógens rendelkezései is, amik a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, ezért a KMB Szabályzat módosítása a perben nem vehetők figyelembe. A KMB Szabályzat módosítása, a 2022. augusztus 12. napjától hatályos rendelkezései nem teremtett alapot a felperes munkakörének a járőri munkakörrel oly módon történő bővítésére, hogy a körzeti megbízott azokat a feladatokat, melyek ellátásával a munkáltató megbízhatja, a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén köteles ellentételezés nélkül ellátni. A felperes főszabály szerint kizárólag a működési körzetében, azaz helység1, városrész1-2 városrészeken köteles a szolgálati feladatainak ellátására, másrészt, ezek olyan feladatok kell, hogy legyenek, amelyek nincsenek teljes átfedésben a járőri beosztás feladataival. [11] A 2023. február 1 - 2024. december 31. közötti harmadik időszak vonatkozásában az alperes Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjára való hivatkozását nem tartotta alaposnak, mivel a megbízási díj Hszt.

1. §-ában meghatározott feltételeit nem írja felül, azonban a Hszt.
2. §

(3)bekezdésében meghatározott többletfeltétel vizsgálata szükséges. E körben annak tulajdonított jelentőséget, hogy a beosztásba nem tartozó feladat ellátása folyamatosan, rendszeresen kell, hogy történjen, hosszabb időn keresztül, és a többletfeladat ellátása valóban érdemben haladja meg a szolgálati beosztásból eredő feladatellátás kereteit, azaz nem eseti jellegű, hanem ténylegesen jelentős többletmunkát jelent. A peradatok alapján igazoltnak tekintette, hogy a felperes rendszeresen, minden hónap tekintetében, jellemzően több alkalommal teljesített járőrszolgálatot, így többlettevékenysége nem eseti jellegű, hanem jelentős többletmunkának minősült. [12] Az összegszerűség körében az illetményalap 75 % -ában meghatározott megbízási díjigényt alaposnak találta, kifejtette, hogy a felperes a perbeli időszakban felmerülő többletfeladatokat rendszeresen, a működési körzetén kívül végezte; mindez pedig a felperesnek jelentős többletterhet eredményezett. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [13] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Hszt. 71. §

(1)-

(6)bekezdésében, a BM rendelet

1. mellékletében, a 33/
2. BMr.
3. §

(2)bekezdésében, továbbá a KMB szabályzat

1. pontjában,
2. pont d) alpontjában, 15., 18., 20-22., 24-25., 31., 37., 57-58., 61-
3. pontjaiban írt rendelkezéseket. [14] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság bár a tényállást helyesen állapította meg, az irányadó jogszabályok alkalmazásával téves következtetést vont le. Tévesen állapította meg, hogy a felperes a saját beosztása feladatainak ellátása mellett járőrtevékenységével rendszeresen többletfeladatot végzett. A körzeti megbízott és a járőr valóban külön beosztás, Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.406/2025/
4. 5 melynek feladatai között átfedések lehetnek, a KMB Szabályzat ugyanakkor nem értelmezhető akként, hogy a körzeti megbízott feladatai egy az egyben magukba foglalnák a járőr beosztás valamennyi feladatát. A felperes a működési körzeten kívüli járőri jellegű feladatait nem más beosztáshoz tartozó feladatkörként, hanem körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre alapján látta el (KMB Szabályzat 21, 22.,
5. pont,
6. pont,
7. pont). [15] Önmagában az alapján, hogy a felperes esetlegesen a működési körzetén kívül is ellátott járőr jellegű feladatot, nem jelenthető ki megalapozottan, hogy járőr beosztásba tartozó feladatot látott volna el, különösen, hogy a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/
8. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat)
9. §

(1)bekezdése alapján a járőrszolgálat, a járőrözés, nem egy önálló beosztási feladat, hanem egyértelműen egy rendőri szolgálati forma. Közterületi szolgálat során tehát a körzeti megbízott a KMB Szabályzat 50-63. pontjaiban előírt rendészeti feladatait hajtja végre jellemzően gépkocsizó vagy gyalogos járőrözéssel, de nem más – járőr – beosztásba tartozó feladatként. Ezt az álláspontot erősíti a Járőrszabályzat I. fejezet 1. és 2. pontja is, amelyek a Járőrszabályzat hatályát – többek között az alperesnél szolgálatot teljesítő – bármely beosztást betöltő, valamennyi hivatásos állományú személyre kitejeszti, amennyiben járőr- vagy őrszolgálati formában hajtják végre a beosztásukba tartozó ellenőrzési, államhatár védelmi, továbbá meghatározott személyek, területek, létesítmények vagy értékek védelmére, őrzésére, rendészeti szempontból történő ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő egyes bűnügyi feladataikat. [16] Szintén tévesen, iratellenesen került rögzítésre, hogy a működési körzeten kívül ellátott tevékenység a körzeti megbízott beosztásában kívüli többlettevékenység. Az elsőfokú bíróság a KMB Szabályzat rendelkezéseivel ellentétesen, különösen annak 15. pontját sértő módon határozta meg a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát. Tévesen rögzítette ítéletében, hogy a KMB Szabályzat 72.

1. c)pontja nem alkalmas annak a szintén téves következtetésnek az alátámasztására, hogy a körzeti megbízott működési körzete a csoport létrehozása esetén is változatlanul megmarad. E téves fogalommeghatározás következtében szintén tévesen és jogszabálysértő módon jutott arra következtetésre, hogy főként a TIK küldések során a felperes rendszeresen a működési körzetén, illetve a csoport működési körzetén kívül hajtott végre járőrfeladatokat. Téves, ellentmondásos és jogszabálysértő ítéleti megállapítás továbbá, ha a működési körzetén kívül vagy egy, a körzeti megbízotti csoportba tartozó másik körzeti megbízottal látja el a körzeti megbízott ugyanazt a közterületi szolgálati (rendészeti) feladatot, az már nem körzeti megbízotti beosztásba tartozó, hanem járőrfeladat. Amennyiben a felperes teljeskörűen ellátta volna a járőr beosztás feladatait és emellett csak kis részben végzett volna el körzeti megbízotti feladatokat, akkor csak a járőri illetményre lett volna jogosult, ami a maximális megbízási díj összegével kiegészülve sem érte volna el a körzeti megbízotti illetményt. Az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon vizsgálta és értékelte a KMB Szabályzat 21.
2. d)alpontjában foglaltak fennállását is, a különösen indokolt, késedelmet nem tűrő (az élet, testi épség, vagyonbiztonság veszélyeztetése) helyzet esetében szükséges azonnali rendőri intézkedés megtétele nem kizárólag járőri feladat és azt a felperesnek működési körzetén kívül is el kell látnia. A TIKba befutó állampolgári megkeresésekről azok beérkezése pillanatában kell eldönteni a hívást fogadó személynek, hogy az különösen indokolt, késedelmet nem tűrő rendőri intézkedést igényel-e az élet, testi épség, vagyonbiztonság veszélyeztetésére tekintettel. Az alperes terhére nyilvánvalóan nem értékelhető, ha utóbb a helyszínre érkezéskor kiderül, hogy a bejelentés nem mindig valós tartalommal került megtételre. [17] A 2022. augusztus 12. napjától hatályos KMB Szabályzatban írtak értelmezése szintén téves és jogszabálysértő, a törvényszék konkrét jogszabályhely konkrét Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.406/2025/4. 6 rendelkezésének megjelölése nélkül állítja, hogy a körzeti megbízotti beosztás nem foglalhatja magában a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, ugyanis ezáltal teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma. [18] A körzeti megbízotti beosztás feladatai nem foglalnak magukba valamennyi járőri feladatot, abban az esetben, ha ez mégis így lenne, akkor azt lehetne megállapítani, hogy egy magasabb beosztás magasabb besorolás és illetmény mellett, magában foglalja egy alacsonyabb beosztás feladatait és számos más további, eltérő feladatot. Az elsőfokon eljárt törvényszék arra hivatkozott ítéletében, hogy ez jogszerűtlen, ugyanakkor azt, hogy ez konkrétan mely jogszabályi rendelkezésbe ütközik, vagy a Kúria mely joggyakorlatával ellentétes, nem jelölte meg. A Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) vonatkozó valamennyi rendelkezése általános felsorolása az alperesi álláspont szerint sérti a jogszabálysértés konkrét megjelölésének követelményét. Ezen felül a felperes az átkísérési és elővezetési feladatok végzésével sem látott el olyan többletfeladatot, amely alapján a Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. c)pontja szerinti megbízási díjra megalapozottan igényt tarthatna. [19] A felperes által ellátott átkísérési feladatok nem tilalmazottak, azok a felperes körzeti megbízotti beosztásában ellátható feladatok, amelyek végzése céljából a felperes eseti jelleggel, a rendőrkapitányság illetékességi területéről is elvonható, továbbá a felperes által megjelölt elővezetési feladatok ellátásának kötelezettségét a KMB Szabályzat 62. pont
2. d)alpontja egyértelműen nevesíti a körzeti megbízott rendészeti feladatai között, amelyet a felperesnek a KMB Szabályzat 44. pontja alapján, visszautalva a KMB Szabályzat 2. pont
3. c)alpontjában írtakra, a 25. pont rendelkezésére tekintettel a rendőrkapitányság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező elővezetett tekintetében kell végrehajtania. A felperes által kigyűjtött elővezetések mindegyike kivétel nélkül a rendőrkapitányság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező elővezetett tekintetében került foganatosításra. [20] Kiemelte, hogy a hivatkozott feladatok a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjának, illetve 71. §

(3)bekezdésének

1. február
2. napjától hatályos rendelkezései alapján sem jogosíthatták a felperest megbízási díjra. E körben az elsőfokú bíróság a Hszt.
3. §-ában írtakat tévesen, jogszabálysértő módon, a Hszt.
4. §-ában foglaltaktól függetlenül értelmezte. Ezzel ellentétben a Hszt.
5. §

(1)bekezdés b) pontját a megbízási díjra való jogosultság megítélése szempontjából mindenképpen vizsgálni kell; ezen szabály nem üresíti ki a Hszt.

1. §-ában foglalt megbízás jogintézményét, a megbízási díj ugyanis továbbra is jár a szolgálatteljesítési időn kívüli, az érintett által a végzettsége, képzettsége alapján ellátható, de a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén kívüli többletfeladatokért. A Hszt.
2. §

(1)bekezdés b) pontjának második fordulatában szabályozotton túli többletfeladatellátásra pedig a felperes még utalás szintjén sem hivatkozott. [21] A megbízási díj összegszerűségét illetően az alperes arra hivatkozott, hogy a munka bonyolultsága, az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított időigénye, annak gyakorisága, illetve a többlettudás szükségessége, mint értékelhető körülmények egyike sem alapozta meg a Hszt. 71. §

(5)bekezdése szerinti minimum, azaz az illetményalap 50%-át meghaladó mértékű havi díjazás megállapítását. [22] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó, az állománytábla szerinti más munkakörbe tartozó feladatok ellátásáért a Hszt. 71. §

(1)bekezdésének c) pontja alapján megbízási díjra jogosult, az elsőfokú ítélet a jogszabályoknak és a következetes bírói gyakorlatnak megfelel. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.3232023/5., 4.Kf.700.031/2024/4., 2.Kf.700.459/2023/4., 5.Kf.700543/2023/

1. számú ítéleteire. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.406/2025/
2. 7 A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [23] A fellebbezés – az alábbiak szerint – alaptalan. [24] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp.
3. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem keretei között - a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve - bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékét és az arra vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi jogszabálysértést nem jelölt, kizárólag az ítélet - jogalapra és összegszerűségre vonatkozó - anyagi jogi álláspontjának felülbírálatát kérte a másodfokú bíróságtól; azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság a felperes megbízási díjra való jogosultságát és a megbízási díj mértékét a Hszt. 71.§

(1)bekezdés c) pontja és

(5)bekezdése téves értelmezésével állapította meg. [25] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, mivel az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a felperes beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem nyert alátámasztást. A felek eltérő jogértelmezéséből fakadó vitás kérdések értelmezését azonban a KMB Szabályzat módosítása előtti időszak tekintetében a Kúria már elvégezte, amit a Fővárosi Ítélőtábla is irányadónak tekintett, attól eltérni nem kívánt. [26] A Kúria a Hszt. 71. §

(1)bekezdésének c) pontja értelmezése során a hasonló tényállású ügyekben több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/

1. – BHGY K-MJ-2017-1, Kf.III.45.090/2021/
2. – BHGY K-KJ-2022-752) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt.
3. §

(5)bekezdés]. [27] A felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb (járőr jellegű) feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a felperes személyes nyilatkozatában foglaltak és az egyéb bizonyítékok alapján helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.406/2025/4. 8 végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-22. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adtak jogalapot a KMB Szabályzat 24., valamint 2. pontjai, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatok. [28] Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás különböző munkakört jelentenek, rájuk különböző, egyedi normatív szabályzatok tartalmaznak munkáltatói utasításokat, melyek alapján a hozzájuk tartozó feladatkör, a feladatok ellátása és a felelősség terjedelme is elválik egymástól. A körzeti megbízottnak a KMB Szabályzatban szereplő feladatait nem meghatározott útirányterv alapján kell ellátnia, a járőrözést kizárólag járőrútirány terv szerint, a TIK irányítása alatt kell és lehet ellátni. A két beosztás tartalmának különbségét támasztja alá az is, hogy a KMB Szabályzat 24. pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a körzeti megbízott közterületi szolgálatot lát el és járőrözik, ezt a feladatot kizárólag járőr vezetőjeként és járőrrel közösen, kizárólag – a 21. és 22. pontban meghatározott kivételeken kívül – a körzeti megbízotti működési körzetében láthatja el. Ebből az következik, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, ellentételezésre jogosult. Működési körzetén kívül pedig csak eseti jelleggel láthat el feladatokat, a KMB Szabályzat 21. pontjában meghatározott esetkörökben. [29] Az alperes alaptalanul állította, hogy a felperes a körzeti megbízotti feladatait járőrözéssel látta el, amely nem tekinthető többletfeladatnak, mivel a csatolt bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a felperes a munkaideje jelentős részében ténylegesen járőri feladatokat látott el a körzeti megbízotti feladatai helyett úgy, hogy közben nem mentesítették az eredeti beosztása alól. Az alperes fellebbezésben kifejtett azon érvelése, miszerint a járőrszolgálat egy szolgálati forma és nem külön szolgálati beosztás, az elsőfokú ítélet helytálló megállapításainak megdöntésére nem volt alkalmas. Egyrészt a KMB Szabályzat 2. pontja szerint a körzeti megbízotti szolgálat is egy szolgálati forma, amelyhez a 30/2015. BM rendelet külön szolgálati beosztást rendel, ugyanígy a járőrszolgálat is egy olyan szolgálati forma, amelyhez – a BM rendelet alapján – külön szolgálati beosztások tartoznak. A KMB Szabályzat egyértelmű a tekintetben is, hogy a körzeti megbízottnak mindenekelőtt a saját működési körzetében kell a beosztásába tartozó – a járőrszolgálat tekintetében a KMB Szabályzat 24. pontja előírásainak is megfelelő – feladatokat ellátnia. A működési körzetéből történő elvonásra csak kivételesen, eseti jelleggel, a KMB Szabályzat 21. pontjában felsoroltak teljesülése mellett kerülhet sor. Ide tartozik a különösen indokolt, késedelmet nem tűrő rendőri intézkedés (KMB szabályzat 21. pont

1. d)alpont). A többletfeladat ellátása ugyanakkor – az alperes álláspontjával szemben – nemcsak akkor állapítható meg, ha a körzeti megbízott kifejezetten nem a beosztásába tartozó feladatot végez, hanem akkor is, ha ugyan a körzeti megbízott által is végezhető feladatot lát el (pl. közterületi jellegű, a járőrszolgálattal rokonítható feladatot), de nem a saját működési körzetében, és az ilyen feladatvégzésre rendszeresen, nem eseti jelleggel kerül sor. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.406/2025/4. 9 [30] A perben tényként állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a TIK küldések miatt a felperesnek rendszeresen el kellett hagynia a működési körzetét, amely önmagában nem tiltott, de emiatt a felperesnek – a többlettevékenység okán – megbízási díj jár. Az ítélőtábla ugyan egyetért azzal az alperesi érveléssel, hogy a bejelentések vételekor nem minden esetben állapítható meg a szükséges rendőri intézkedés sürgős vagy kevésbé sürgős jellege, de ettől függetlenül az alperes viselni köteles annak következményeit, ha a TIK küldések keretében a rendőri intézkedések foganatosítására rendszeresen nem járőröket, hanem körzeti megbízottakat vesz igénybe a saját működési körzetükön kívül. Habár az alperes érdekében állt, nem bizonyította, hogy a TIK küldések megfeleltek a KMB Szabályzat 21. pont
2. d)alpontjának, valamint a járőri beosztás a KMB Szabályzat 24. pontjának. [31] A KMB csoport létrehozása – az alperes álláspontjával szemben – a KMB Szabályzat 3. pont
3. d)alpontjában és 15. pontjában foglalt szabályozásból következően nem jár azzal a következménnyel, hogy a körzeti megbízott eredeti működési körzete megváltozna, az a KMB csoport működési körzetével kibővülne. A körzeti megbízott működési körzete változatlanul megmaradt, amit a KMB Szabályzat 72. pont
4. c)alpontjában írtak is megerősítenek. A KMB csoport létrehozásának célja, továbbá annak megítélése, hogy mely feladatok ellátása tartozik a felperes körzeti megbízotti beosztásához és melyek haladják meg azt, olyan kérdés, melynek jogértelmezését a Kúria már elvégezte (Kf.VII.45.156/2021/4.) és álláspontjától a másodfokú bíróság eltérni nem kívánt. [32] A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH2018. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölé rendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. (Kfv.VII.37.193/2020/8. – BHGY K-KJ-2020-246, Kf.VII.39.246/2020/4. – BHGY K-KJ2020-469). [33] Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített, egyúttal a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás, ily módon munkakörének kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. A rendvédelmi szerveknél, így az alperesnél ellátandó beosztások kógensek, azok szervezeti hierarchiája, besorolása jogilag rendezett; ezen túlmenően a KMB Szabályzat, valamint a Járőrszabályzat rendelkezéseiből is egyértelműen következik, hogy a körzeti megbízotti feladatok és a járőr feladatok ellátása elválik egymástól. Ezért az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett járőrfeladatok nem a felperes kinevezése szerinti beosztásához tartozóak voltak. [34] A KMB Szabályzat módosítása utáni időszakot tekintve az alperes a fellebbezésében ugyancsak alaptalanul hivatkozott arra, hogy a KMB Szabályzat 2022. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.406/2025/4. 10 augusztus 12. napjától hatályos módosított rendelkezései a felperes igényét nem alapozzák meg. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.700.459/2023/4., 3.Kf.700.482/2023/5.: 5.Kf.700.543/2023/4. számú döntéseivel összhangban az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy amennyiben a bíróság a KMB Szabályzat módosításának olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BMr.1 szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely elsősorban a KMB szabályzat 2. pont
5. a)alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása. A KMB szabályzat módosítása tulajdonképpen azonosíthatatlanná tette a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen hozzátartozó, korábban megbízási díj megfizetése nélkül teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat is; egyben a 15. pontban egyértelművé tette, hogy a járőri többletfeladatok ellátásának vizsgálatában a körzeti megbízotti csoportkörzetnek semmiféle szerepe nincs, a csoportkörzet funkciója csak a 2. pont
6. a)pont szerinti feladatok tekintetében értelmezhető. Mindennek tükrében - a Hszt. és a 30/2015. BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. [35] Az elsőfokú bíróság helyesen végezte el a közjogi szervezetszabályozó eszköz 30/2015. BM rendelettel és Hszt.-vel összhangban álló Alaptörvény-konform értelmezését, melynek cáfolatára nem elegendő az alperes – hasonló, a jogszabályi hierarchiára és a jogértelmezési elvekre vonatkozó álláspontja ismertetését nélkülöző – puszta vitatása. A fentiek szerint az elsőfokú bíróság a második – a KMB szabályzat módosításával érintett – kereseti időszak vonatkozásában is helyesen állapította meg, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőri feladatok ellátása a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a felperest a Hszt. 71. §

(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosította. [36] A Fővárosi Ítélőtábla az 5.Kf.700.375/2024/4.számú döntésében már állást foglalt abban, hogy a Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának

1. február
2. napi hatályú módosítása a hivatásos állomány tagját általános jelleggel a megbízási díjra való jogosultságból nem zárja ki, ezen értelmezéssel a megbízási díj jogintézménye [a Hsz t.
3. §

(1)bekezdés c) pontja, valamint

(3)bekezdése] mint speciális szabály, kiüresedne (Fővárosi Ítélőtábla, 5.Kf.700.375/2024/4.).A Hszt.

1. február
2. napjával bekövetkezett módosítását követően a jogalkotó a megbízási díj jogintézményét megtartotta, azt a Hszt.
3. §-ában - a X. fejezetben meghatározott, a szolgálat teljesítésére vonatkozó rendelkezésektől - elkülönítetten továbbra is szabályozni kívánta akként, hogy az általánoshoz képest eltérő, a korábbiakhoz viszonyítva szigorúbb feltételek szerinti elbírálást írt elő. [37] A Hszt.
4. §

(1)bekezdés b) pontjának ezért csak olyan értelmezése lehet helyes, amely a 71. §

(1)bekezdés c) pontja alkalmazásának is teret enged; ellenkező esetben a hivatásos állományú ellenszolgáltatás nélkül, lényegében korlátozásoktól mentesen a beosztásához nem tartozó feladat ellátására megbízhatóvá válna. A Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjában és

(3)bekezdésében meghatározott többletfeltétellel válik el a megbízási díj az Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.406/2025/

1. 11 általános szabályozástól; e speciális juttatás megfizetésére vonatkozó jogalkotói szándék a Hszt.
2. §-án keresztül érvényesül, ami abban ragadható meg, hogy habár a hivatásos szolgálati jogviszony különleges közszolgálati jogviszony, azonban a rendszeresen előforduló, jelentős többletmunka ellátásáért a hivatásos állomány tagjai is ellenszolgáltatásban kell, hogy részesüljenek. [38] Az elsőfokú bíróság ebből következően azt is helyesen értékelte, hogy a felperes az érintett hónapokban jelentős többletmunkát végzett. Nem változtat a megbízási jogalapja fennállása körében, hogy a KMB Szabályzat módosítása utáni időszakban a körzeti megbízott az átkísérési és kísérőőri feladatokat (már nem voltak számára tilalmazottak) elláthatta. [39] A megbízási díj mértékével összefüggésben az alperes megsértett jogszabályhelyként a Hszt.
3. §

(5)bekezdésére hivatkozott és előadta, hogy a minimum díjmértéket (azaz a rendvédelmi illetményalap 50%-át) meghaladó összeget sem a munka bonyolultsága, sem időigénye, sem gyakorisága, sem a többlettudás szükségessége nem alapozta meg. Az elsőfokú bíróság valamennyi ellátott többletfaladatot összegzően értékelve, mérlegeléssel határozta meg megbízási díj mértékét a rendvédelmi illetményalap 75%-ában. Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, hogy az eredeti munkakör mellett ellátott többletfeladatokra tekintettel a megbízási díjat milyen mértékben határozza meg (Kf.VII.37.780/2020/5.). Az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, ezért a megbízási díjat az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg, melynek során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl. A perbeli időszakban megállapított többlettevékenységek rendszeressége és időigénye alapján a másodfokú bíróság – az alperes általános jellegű, konkrétumok nélküli vitatásával szemben – azt arányosnak és a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítottan megfelelő mértékűnek találta. Figyelemmel továbbá arra, hogy a törvényszék által megállapított díjmérték csökkentésére vonatkozóan az alperes határozott fellebbezési kérelmet nem fogalmazott meg, az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására a fellebbezés korlátai között [Kp. 100. §

(2)bekezdés c) pont, 108. §

(1)bekezdés] nem is lett volna jogszerű lehetőség. [40] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp. 109. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [41] A pervesztes alperes a Kp. 99.§

(3)bekezdése és 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése és 102. §

(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §

(1)bekezdés a) pontja, 3. §

(4)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó és a jogi képviselő által a kifejtett érdemi munkával arányosan felszámított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.406/2025/4. 12 [42] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért a fellebbezési illetéket a Kp. 99. §

(3)bekezdése értelmében a 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 95. §

(1)bekezdés c) pontjára és 102. §

(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [43] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.

1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [44] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
2. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,

1. február
2. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. a tanács elnöke, előadó dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. bíró dr. Tóth László s.k. bíró