A határozat elvi tartalma: A hagyatéki hitelezői igény nem önálló jogcím, a követelés eredeti jogalapját nem helyettesíti, csupán azt teszi lehetővé, hogy a hitelezők a hagyatékkal szemben – az adott esetben különböző jogcímeket – fennálló tartozásaikat a Ptk. által megszabott keretek között érvényesíthessék. Az ilyen igények elbírálása a felperes által érvényesíteni kívánt jog alapján történik, a hagyatéki hitelezői igényre vonatozó szabályok szerint ... A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.21.291/2019/
- szám A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke Dr. Csentericsné dr Ágh Bíró Ágnes előadó bíró Dr. Kiss Gábor bíró A felperes: Felperes1 I. rendű cím1 Felperes2 II. rendű cím2 Felperes3 III. rendű cím3 A felperesek képviselője: Rajkai és Takács Ügyvédi Iroda I-III. rendű képviseletében cím4 ügyintéző: Dr. Rajkai Balázs ügyvéd Az alperes: Alperes1 Az alperes képviselője: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt cím6
- számú Ügyvédi Iroda cím5 ügyintéző: Dr. Szabó Tibor ügyvéd A per tárgya: Öröklési igény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 44.Pf.630.732/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 41-II. szám alatt kiegészített 7.P.51.230/2017/35-II. Kúria I.Pfv.21.291/2019/4 2 Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.630.732/2019/
- számú jogerős ítéletét a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek mint együttes jogosultaknak 300.000 (háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 1.203.050 (egymillió-kétszázháromezer-ötven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] V. A-né (a továbbiakban: örökhagyó) és a vele rokoni kapcsolatban nem álló felperesek
- október 26-án öröklési szerződést kötöttek, amely két külön lapból áll, azokon nincs oldalszámozás. Az örökhagyó kizárólagos tulajdonában állt egy 54 m² alapterületű társasházi öröklakás, amelyet
- augusztus 29-én vásárolt meg a kerületi önkormányzattól. [2] A felperesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a lakás 519.008 forint vételárát kifizetik – amit egyösszegű életjáradéknak tekintettek –, vállalták megfizetni a közös költséget, a lakással kapcsolatos rendkívüli kiadásokat, továbbá, hogy a figyelemmel kísérik az örökhagyó egészségi állapotát, gondoskodnak a gyógykezeléséről és illő módon való eltemettetéséről. [3] Az öröklési szerződés
- pontja szerint az örökhagyó végakarata az volt, hogy a kizárólagos tulajdonában álló ingatlant és a halálakor meglévő ingóságait a felperesek örököljék. A javukra elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre. A felperesek a lakásban különböző beruházásokat végeztek, az örökhagyót a szükséges orvosi kezelésekre, fogorvosi ellátásokra elszállították, viselték annak költségét, kórházban tartózkodása idején látogatták, megfelelő élelemmel és ingóságokkal ellátták, amikor nem tudták látogatni, vele rendszeres telefonkapcsolatot tartottak. [4] Az örökhagyó
- január 7-én elhunyt. A közjegyző a hagyatékát az alperesnek adta át ideiglenes hatállyal, mert a két külön lapból álló öröklési szerződést a sorszámozás hiánya miatt alakilag érvényesnek nem fogadta el. [5] Az örökhagyó gondozása, a bevásárlás és takarítás díja 12.030.500 forint volt
- évek között. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperesek módosított kereseti kérelmükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a felperesek és az örökhagyó között
- október
- napján létrejött öröklési Kúria I.Pfv.21.291/2019/4 3 szerződés érvényes végintézkedés. Azt nem vitatták, hogy az öröklési szerződés két számozatlan lapból áll, azonban álláspontjuk szerint az egyes oldalak a végrendelet alakisági feltételeinek önállóan, külön-külön is megfelelnek, így a teljes hagyaték tekintetében ők az örökhagyó örökösei. [7] Másodlagosan kérték az öröklési szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeként az életjáradéki szolgáltatások tekintetében az eredeti állapot helyreállítását, a tartási szolgáltatások tekintetében pedig a szerződésnek az örökhagyó haláláig való hatályossá nyilvánítását és a szolgáltatások ellenértékének elszámolását. [8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-III. rendű felpereseknek egyetemlegesen 17.052.217 forintot, és annak törvényes mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. [10] Az elsőfokú bíróság a másodlagos kereseti kérelmet nagyobb részben alaposnak találta. Úgy foglalt állást, hogy a tartási szolgáltatások körében az eredeti állapot nem állítható helyre a szerződés sajátosságaira tekintettel, ezért azt nem lehet érvényessé nyilvánítani. A tartási szolgáltatások körében az öröklési szerződés hatályossá nyilvánításával a jövőre nézve rendezte a jogviszonyt – régi Ptk.
- §
(2)bekezdés –, és rendelkezett az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének megtérítéséről. [11] Megállapította – a felülvizsgálattal érintett körben –, hogy a felperesek a tartási szolgáltatásokat az örökhagyó haláláig rendszeresen teljesítették, folyamatosan látogatták, igényei szerint segítettek a vásárlásban, takarításban, orvosi ellátásban, mostak rá, mivel az örökhagyó az utolsó időben napi szinten igényelt segítséget. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a felperesek által a tartás körében megjelölt óraszámot és óradíjat az elsőfokú bíróság nem találta túlzottnak, ennek megfelelően a 2001-
- évek közötti időszakra megjelölt 6025 tartási óraszámot elfogadva az alperest 12.030.500 forint és ennek középarányos időtől járó kamata megfizetésére kötelezte. [12] A kiegészített ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak a részbeni megváltoztatását és a fellebbezéssel érintett körben – a 12.030.500 forint és kamatai, valamint 400.000 forint és kamatai – a kereset elutasítását kérte. [13] A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. [14] A másodfokú bíróság ítélkezése alapjául elfogadta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és érdemben egyetértett az arra alapított döntéssel. A felperesek fellebbezéssel érintett másodlagos kereseti kérelme körében azonban a szerződés hatályossá nyilvánítására vonatkozó okfejtést az elsőfokú ítélet indokolásából mellőzte, és a másodlagos Kúria I.Pfv.21.291/2019/4 4 kereseti kérelem jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §
(1)bekezdés c) pontját, valamint a régi Ptk. 679. §
(1)bekezdését jelölte meg azzal, hogy a felperesek másodlagos kereseti kérelme – tartalma szerint – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 3. §
(2)bekezdését alkalmazva hagyatéki hitelezői igény. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a tartás megítélt 12.030.500 forintos ellenértékének megfizetése iránti kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint az öröklési szerződés tartási kötelezettséget nem tartalmaz, a tartási szerződés alaki érvényességi kelléke annak írásba foglalása, ezért az életjáradék megfizetésének kötelezettségét tartalmazó öröklési szerződés ráutaló magatartással nem tud utóbb átalakulni tartási szerződéssé. [16] Álláspontja szerint az öröklési szerződés hatályossá nyilvánítása nem szolgálhat jogalapul a tartás ellenértékének követelésére, a tartás jogcímén megítélt 12.030.500 forint követelés jogalapját vitatta. [17] A felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint a másodfokú bíróság jogértelmezése téves, helytelenül jutott arra a következtetése, hogy a felperes követelésének jogcíme hagyatéki hitelezői igény és jogalapja a régi Ptk. 677. §
(1)bekezdés c) pontja és a 679. §
(1)bekezdése. Okfejtése szerint a hagyatéki hitelezői igény nem önálló jogcím, kizárólag annyit jelent, hogy a hitelező a követelését a hagyatékkal szemben érvényesíti, de nem helyettesítheti és változtathatja meg a követelés eredeti jogalapját. [18] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [20] Elöljáróban a Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálat tárgya kizárólag a felperesek másodlagos kereseti kérelmének a tartás jogcímén igényelt 12.030.500 forint és kamatai erejéig helyt adó jogerős ítéleti döntés, közelebbről: annak a jogalapja volt. [21] Az alperes érvelése helytálló atekintetben, hogy a hagyatéki hitelezői igény nem önálló jogcím, a követelés eredeti jogalapját nem helyettesíti. A hagyatéki hitelezői igényre vonatkozó szabályok nem vitásan azt teszik lehetővé, hogy a hitelezők a hagyatékkal szemben – az adott esetben különböző jogcímeken – fennálló tartozásaikat a Ptk. által megszabott keretek között, az e körben irányadó garanciális szabályokat szem előtt tartva érvényesíthessék [régi Ptk. 677. §
(1)bekezdés]. Ezek a rendelkezések azonban önálló jogalapot nem teremtenek: a bejelentett igényeknek minden esetben önálló jogalapja van, Kúria I.Pfv.21.291/2019/4 5 amely lehetővé teszi a követelés érvényesítését az örökösökkel szemben, az örökhagyó hagyatékának terhére. [22] Mindebből következően a felperesnek a régi Pp. 121. §
(1)bekezdés
- c)pontja alapján meg kell jelölnie a keresete tárgyát, azaz a keresettel érvényesíteni kívánt jogot (a fentebb használt terminológia szerint: jogalapot), amely jellemzően a keresetet megalapozó anyagi jogi jogszabályra történő hivatkozással, vagy – a régi Pp. hatálya alatt indult ügyekben – a jogalap egyértelművé tételével valósul meg. Mindazonáltal ezeknek az igényeknek az elbírálásánál figyelemmel kell lenni a hagyatéki hitelezői igényekre vonatkozó szabályokra is, amelyek jellemzően a versengő igényekre vagy egyéb speciális öröklési jogi helyzetekre modellezett garanciális előírásokat tartalmaznak. Összegezve: az ilyen igények elbírálása a felperes által érvényesíteni kívánt jog alapján történik, a hagyatéki hitelezői igényre vonatkozó szabályok szerint. [23] Ennek okán helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a konkrét esetben a felperesek igénye hagyatéki hitelezői igény, ugyanakkor tévesen mellőzte az elsőfokú ítéletnek az öröklési szerződés hatályossá nyilvánítására és az azon alapuló elszámolásra vonatkozó rendelkezéseit. A kifejtettek értelmében a felperesek hagyatéki hitelezői igényének jogcíme az öröklési szerződésen alapuló elszámolási jogviszony, amely lehetőséget teremt a perbeli igény érvényesítésére a hagyatéki hitelezői igényre vonatkozó rendelkezések megtartásával [PK 89. állásfoglalás
- b)pont]. [24] A per során maga az alperes sem vitatta azt a tényt, hogy a felperesek az életjáradék jellegű pénzkiadással járó szolgáltatáson túl tartási szolgáltatást is teljesítettek. Csupán egyes tételeket és a tartási szolgáltatások mértékét vitatta az eljárás során. Ugyanakkor a Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelemben az alperes a tartási szolgáltatások mértékét – időtartamát és ellenértékét – már nem vitatta, kizárólag a jogalapot támadta és e körben hivatkozott jogszabálysértésre. Ez azonban az adott esetben a fentiek szerint alaptalannak bizonyult. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [25] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a régi Pp. 270.
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperesek felülvizsgálati eljárási költségét. Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés a) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és a
- §-a alapján viseli. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Gábor s.k. bíró Kúria I.Pfv.21.291/2019/4 6