Pfv.20909/2022/8 – Kúria

(2)bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget és a kért közérdekű adatok kiadására kell kötelezni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.909/2022/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Dzsula Marianna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: Transparency International Magyarország Alapítvány (cím) A felperes képviselője: Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Karsai Dániel András ügyvéd) Az alperes: Nemzeti Koncessziós Iroda (cím2) Az alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Dudás Gábor János ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.325/2022/6/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.P.22.402/2021/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 190.500 (százkilencvenezerötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kúria IV.Pfv.20.909/2022/8-II 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
3. augusztus 31-én elektronikus úton közérdekű adat kiadása címén kérte: az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió tárgyában kiírt koncessziós hirdetmény (hivatkozási szám: szám, azonosító szám) tekintetében a közbeszerzésekről szóló
4. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.)
5. §

(2)bekezdésében előírtaknak megfelelően elkészített számítások és minden olyan adat megküldését, amelyek alátámasztják, hogy a meghirdetett koncesszió esetében a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt észszerű feltételezések alapján a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében, illetve a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan annak időtartama során eszközölt befektetései és a befektetett tőke észszerű hozamot tud termelni. [2] Az alperes

1. szeptember 15-én elektronikus úton megküldött levelében az adatigénylés teljesítését megtagadta arra hivatkozással, hogy a közérdekű adatok döntéselőkészítő adatoknak minősülnek. Hivatkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2019/5557/
2. számú állásfoglalására (a továbbiakban: NAIH állásfoglalás), amely szerint a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások adatai döntés megalapozását szolgáló adatok mindaddig, amíg a döntés maga, vagyis a nyertes pályázó kiválasztása megtörténik. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes keresetében a pert megelőző adatmegismerési igényével egyezően kérte kötelezni az alperest a közérdekű adatok kiadására. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a kiadni kért adatok döntés-előkészítő jellegűek. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy elektronikusan kereshető formában 15 napon belül küldje meg a felperesnek az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió tárgyában szám szám alatt kiírt koncessziós hirdetmény vonatkozásában a Kbt.
3. §

(2)bekezdésében előírtak alapján elkészített számításokat, valamint minden egyéb olyan adatot, amely alátámasztja, hogy a meghirdetett koncesszió esetében a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt – észszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében, illetve a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan annak időtartama során eszközölt befektetései és a befektetett tőke észszerű hozamot tud termelni. [6] Az elsőfokú bíróság indokolása szerint a perben az nem volt vitatott, hogy az alperes adatkezelőnek minősül, illetve hogy a közbeszerzési eljárás még folyamatban van az ajánlattételi szakaszban, amelyen egy ajánlattevő gazdasági társaság vett részt. [7] Az elsőfokú bíróság kiemelte: a Kbt. nem szabályozza teljeskörűen az információszabadság kérdését, csupán egyes adatok közzétételére határoz meg szabályokat, valamint rendezi az eljárásban résztvevők egyes jogosultságait. Ezért a Kbt. nyilvánosságra vonatkozó rendelkezései nem zárják ki az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alkalmazhatóságát. A közbeszerzési dokumentumnak, a hirdetmény feladásának időpontjához kötődik a közbeszerzés megkezdése, amelyet megelőz az eljárás előkészítésének fázisa, ami a hirdetmény feladásával fejeződött be, a szerződés időtartamának a meghatározása pedig – legalábbis a hirdetmény kialakításához szükséges szinten – ezzel befejeződött, tehát a döntés Kúria IV.Pfv.20.909/2022/8-II 3 legkésőbb a hirdetmény feladásakor megtörtént. Mivel a Kbt. 133. §

(2)bekezdésében meghatározott számítások az eljárás későbbi szakaszában is jelentőséggel bírnak, ezért a Kbt. 126. §

(7)bekezdése értelmében a bírálatkor is figyelembe kell venni az abban meghatározott feltételeket. Ezért ezek az adatok további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják. [8] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperes által csatolt NAIH állásfoglalásnak azért nincs érdemi jelentősége, mert az a lezárt közbeszerzési eljárások főszabály szerinti nyilvánosságát fogalmazza meg, míg a folyamatban lévő eljárásokra azt az álláspontot tartalmazza, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága a verseny tisztasága érdekében korlátozott. Ez az általánosságban megfogalmazott álláspont nem áll ellentétben azzal a döntéssel, hogy a jogszerű korlátozás lehetőségének az ellenőrzése szükséges. [9] Az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint az Infotv. 27. §

(6)bekezdésének első fordulata szerinti jövőbeni döntés esetében az Infotv. 27. §

(5)bekezdésének szabályai alkalmazandóak a korábbi döntés meghozatala ellenére is, mivel a kért adatok annak megalapozását is szolgálják, az ajánlat és az elemzésben foglaltak összevetése során. Az Infotv. 30. §

(5)bekezdésére, az Alkotmánybíróság által ennek vizsgálatára meghatározott négyfokú közérdekű teszt szempontjaira utalva kiemelte: az alperes csupán az elemzés kitakart változatát csatolta, ezért a bíróság számára az csupán szűk körben vált megismerhetővé. Kitakarta a számításokat ténylegesen alátámasztó számadatokat, ezért nem alkalmas az állításai bizonyítására. Az megállapítható belőle, hogy milyen döntés megalapozásához volt szükség a kért adatokra, ugyanakkor kizárta a dokumentum egészének vizsgálatát. Ilyen formában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy az alperes vezetője lefolytatta a közérdek-tesztet, ilyenre a döntés indokai sem utalnak. A csatolt iratok ki nem takart részének közel fele nyilvános forrásból elérhető táblázatban rögzítette a különböző hulladékkategóriákra vonatkozó célértékeket és céldátumokat, majd ezt követően tartalmazza – szintén hiányosan – a megtérülési idő elemzésének egy részét. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az ilyen formában megismert elemzés csupán felületes betekintést ad annak tényleges tartamába, ezért az alperes nem bizonyította, hogy a nyilvánosságra kerülés mennyiben befolyásolja a döntés meghozatalát. [10] Az elsőfokú bíróság elbírálta az alperesnek az Info tv. 27. §

(6)bekezdésének második fordulata alapján előterjesztett védekezését is. Rámutatott: a veszélyeztetettséget, azt, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése a pályázatot eredménytelenné tehetné, a megismerni kívánt iratok alapján vizsgálta, ennek megállapítását azonban a rendelkezésre álló adatok szűk köre kizárta. A bíróság a csatolt iratok alapján el sem tud addig eljutni, hogy az adatelvet érvényre juttassa, az elemzés elkészítéséhez is további adatok szükségesek. [11] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [12] A másodfokú bíróság az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 39 cikkének és a VI. cikk

(3)bekezdésének az értelmezése tárgyában hozott határozataira utalva rámutatott: az információszabadság mint alapjog nem abszolút jellegű, az korlátozásnak vethető alá, illetve bizonyos esetekben akár ki is zárható a közérdekű adatok megismerhetősége. A közérdekű adatok nyilvánosságának törvényi korlátját az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdése tartalmazza, az adatkezelőre hárul a bizonyítási kötelezettség az elutasítás indokainak megalapozottsága tekintetében. [13] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint a Kbt. 133. §

(1)és

(2)bekezdése alapján az ajánlatkérőnek már az eljárást megindító felhívás megküldése előtt rendelkeznie kellett az adatmegismerési igénnyel érintett számításokkal, adatokkal, mivel ez alapján határozta meg a szerződés időtartamát öt évet meghaladó időtartamban a szolgáltatásmegrendelésére közzétett hirdetményben. Kúria IV.Pfv.20.909/2022/8-II 4 [14] A másodfokú bíróság abban a kérdésben elfogadta az alperes érvelését, hogy a Kbt. 133. §

(2)bekezdése szerinti számítások egy folyamatban lévő döntés megalapozását szolgáló adatnak is minősülnek, ezért a megismerésükre az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdése is irányadó. A felhívás megküldését követően ugyanis folytatódik a koncessziós eljárás, amelyben az eredeti számítás a kiindulási alap, az ajánlattétel lényegesen befolyásolhatja az elbírálást, a végleges feltételeket, a kért adatok nyilvánosságra kerülése befolyásolhatja az ajánlattevőket az ajánlatuk elkészítése során – ez akadályozhatja a megfelelő versenyt és akár csökkentheti a közpénzfelhasználás hatékonyságát, akadályozza a nyertes ajánlattevő kiválasztását. Az alperes csak egy ajánlattevővel tárgyal, akinek a visszalépése esetén a Kbt. 75. §

(1)bekezdése alapján a koncessziós beszerzési eljárást érvénytelennek kell nyilvánítani és az eljárás meghiúsul. [15] A másodfokú bíróság az Alkotmánybíróság határozataira utalva kifejtette: az Infotv. rendelkezései megkövetelik, hogy az adatkezelő a felhatalmazása esetén mérlegelje a kért adat kiadásához vagy annak megtagadásához fűződő közérdek fontosságát. Amennyiben a közérdekű adat megismerése megakadályozható a nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozással úgy, hogy a korlátozás tartalmi indokoltságának tényleges fennállása kétségtelen módon nem bizonyított, akkor ez a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alaptalan, így szükségtelen korlátozásának minősül {4/

1. (I. 22) AB határozat [43]}. [16] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a közérdekteszt az adott ügyben nem végezhető el. A csatolt iratok tartalma alapján nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a kivonat adatai csak a kiadni kért számításra vonatkoznak, vagy más – ebbe a körbe nem tartozó – adatot is tartalmaznak. Az alperes ugyanis olyan mértékben tette felismerhetetlenné a tartalmi vizsgálatot megalapozó adatokat, ami kizárta a közérdek-teszt tényleges lefolytatását. A bíróság ez alapján nem tudja érdemben megvizsgálni az adatigény teljesítése megtagadásának az indokoltságát, ténylegesen nem tudja gyakorolni a bírósági kontrollt, az érdemi vizsgálaton alapuló mérlegelés nem végezhető el. Nem lehet határozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a kivonat adatai csak a számításokat támogatják, támasztják alá, vagy más, a szerződés létrejötte szempontjából lényeges körülményt is. Ezért az alperes nem bizonyította, hogy nagyobb súlyú közérdek fűződik az adatkiadás megtagadásához, mint az adatok nyilvánosságra kerüléséhez, és az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény
3. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kereset elutasítását. Megsértett jogszabályként az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdését, a 31. §

(2)bekezdését, valamint a Pp.

1. §-át, a
2. §

(1)bekezdését és a 383. §

(2)bekezdését jelölte meg. [18] Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság a per elbírálására irányadó anyagi jogi szabályokat és a kialakult alkotmánybírósági és bírósági gyakorlatot helyesen hívta fel, azonban a megjelölt jogszabályokat tévesen értelmezte. Az eljárt bíróságok kirívóan okszerűtlenül értékelték a bizonyítékokat és jutottak arra a megállapításra, hogy nem bizonyította a közérdek-teszt elvégzését, illetve annak helyessége nem ellenőrizhető. Azt nem vitatta, hogy a közbeszerzési eljárásokban fontos a megfelelő nyilvánosság biztosítása, azonban álláspontja szerint a Kbt. ebben a körben speciális szabályokat is tartalmaz. [19] Érvelése szerint a NAIH állásfoglalása is az eljárást lezáró döntést minősíti olyan eseménynek, amelyet megelőzően döntés-előkészítésről lehet beszélni. Ezt a jogértelmezést a Kbt. 37. §

(1)és

(2)bekezdése is megerősíti. Amíg ez nem történik meg, az eljárás nem zárul Kúria IV.Pfv.20.909/2022/8-II 5 le. Fenntartotta, hogy a kért adatok döntés-előkészítő jellegűnek minősülnek. Elemezte az úgynevezett közérdek-teszt lehetséges fázisait az Alkotmánybíróság 3069/

1. (VII. 16.) határozatára tekintettel. Állította, hogy az abban írt követelményeknek eleget tett a megtagadó döntés meghozatala során. [20] Hangsúlyozta: a másodfokú bíróság is bizonyítottnak fogadta el, hogy az eljárásban csak egy ajánlattevő vesz részt. Az adatigény teljesítését azért tagadta meg, mert a koncessziós beszerzési eljárásban csupán egyetlen ajánlat került benyújtásra, egy ajánlattevővel tárgyal, akinek a visszalépése esetén a Kbt.
2. §

(1)bekezdése alapján a koncessziós beszerzési eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania, az eljárás meghiúsul. Az ajánlattevő visszalépésének, ezáltal az eljárás eredménytelenségének nagy a kockázata, mivel a nyertes ajánlattevő által eszközölt beruházások megtérülése bizonytalan. [21] Kiemelte: a másodfokú bíróság is arra a következtetésre jutott, hogy az elemzés adatai az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdése alapján döntés-előkészítő adatnak minősülnek. A dokumentum egésze, a tartalmától függetlenül - tehát vizsgálat nélkül, vagy egyetlen adat miatt - nem minősíthető döntést megalapozó adatnak. Ezért a tartalmi vizsgálatnak elegendő a döntésnek és annak indokainak a vizsgálatára kiterjednie. Állította, hogy ennek megállapítására a kivonatosan csatolt elemzés is alkalmas, így megfelelően teljesítette a bíróság felhívását. A bíróságnak nem szükséges minden adatot megvizsgálnia, a 35 éves időszak meghatározása valamennyi számítás végkövetkeztetése, a tartalomjegyzékből pedig a tényleges számítások köre is megállapítható. A számítások ellenőrzésének a megalapozottságáról való állásfoglalás pedig szakértői állásfoglalást igényel. [22] Álláspontja szerint bizonyította, hogy a kért adatok idő előtti nyilvánosságra hozatala milyen veszélyeket hordoz, veszélyeztetné a közpénz felhasználásának hatékonyságát, a pályázat esetleges eredménytelensége, meghiúsulása, a szerződéses feltételek kedvezőtlen változása a magyar állam érdekeinek sérelméhez vezetne. [23] A felperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Kiemelte: már kihirdették a pályázat eredményét, ezért a hivatkozott megtagadási ok nem létezik. Utalt a jogerős ítélet helyes indokaira és arra, hogy a közérdeket az adatok nyilvánossága szolgálja jobban. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem alaptalan az alábbiak szerint. [25] A Kúria a Pp. 423. §

(1)bekezdése alapján a joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt és érdemben vizsgálható okokból nem jogszabálysértő. [26] A felülvizsgálati eljárásban az nem volt vitatott, hogy az alperes az adatkezelője a felperes adatigénylésében megjelölt közérdekű adatoknak. A felülvizsgálati kérelem tartalmára figyelemmel abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a másodfokú bíróság helyesen értékelte-e a bizonyítás eredményét, helyesen foglalt-e állást a közérdek-teszt elvégzésének kérdéséről, illetve arról, hogy annak elvégzése ellenőrizhető-e. [27] Az alperes az adatigény teljesítése megtagadásának okaként arra hivatkozott, hogy a kiadni kért adatok döntés előkészítését szolgáló adatnak minősülnek, mivel a döntésnek az adott ügyben a pályázat eredményére vonatkozó döntés minősül, amely az adatigénylés időpontjában még nem született meg. Ezért az eljárt bíróságok a kereset elbírálása során helytállóan alkalmazták az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdését. A Kúria megítélése szerint ugyanis a kereset elbírálása szempontjából irreleváns, hogy a per alatt a közbeszerzési eljárás lezárult-e, vagy sem. Kúria IV.Pfv.20.909/2022/8-II 6 [28] A Kúria a Pfv. IV. 20.557/2022/5. számú precedens határozatában – amelyet jelen ügyben is irányadónak tekint – már értelmezte az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdését a Kbt. 133. §

(1)–

(2)bekezdésének az alkalmazása tárgyában. Kifejtette: „a közérdekű adatok nyilvánossága körében a Kbt.-nek egyes, az adatok nyilvánosságára vonatkozó speciális rendelkezései nem zárják ki az Infotv. alkalmazását a közbeszerzési adatok nyilvánossága tekintetében.” … „Az úgynevezett közérdek-teszt alkalmazása éppen arra szolgál, hogy a bíróság érdemben állást foglalhasson arról az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdésében foglaltak figyelembevételével is, hogy a kért közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához vagy a nyilvánosság időleges kizárásához fűződik-e nagyobb közérdek. Ha az adott esetben döntésnek a pályázat kiírásakor az abban meghatározott 35 éves időtartam meghatározása tekinthető, akkor az Infotv. 27. §

(5)bekezdésében rögzített szempontok, ha pedig a nyertes személyének kihirdetése, akkor az Infotv. 27. §

(6)bekezdése szerinti szempontok vizsgálata lehet szükséges. Az érdemi értékeléshez ugyanakkor mindkét esetben, konkrét, érdemi adatok szükségesek” (Pfv.IV.20.577/2022/

1. [23],[25]). [29] Az Alaptörvény
2. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {ld. 3486/
3. (XII.22.) AB határozat, Indokolás [25], 7/
4. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33] és 28/
5. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}. Ebből a kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie. [30] Az Alkotmánybíróság a bíróságok számára kötelezően alkalmazandó értelmezése szerint a döntést magalapozó adatok esetében a védelem tárgya maga a közfeladatot ellátó tevékenység {4/
6. (I. 22.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) Indokolás [83], [92]}. Bár a szabályozás alapján első látásra úgy tűnhet, hogy az adatok zártsága az Infotv. alapján ex lege áll be, valójában az információszabadság korlátozására vonatkozó döntést – bírói kontroll mellett – az adatkezelő végzi el, és ennek során bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága ténylegesen sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat (Abh., Indokolás [48]). A szabályozás jellegéből fakadóan döntés megalapozó adatok esetében a szükségességet kell „az alkotmányossági vizsgálat középpontjává tenni. Ezekben az esetekben rendkívül felértékelődnek az Alkotmánybíróságnak azon idézett megállapításai, amelyek az adatkezelő vonatkozásában tiltják, hogy eljárása formálissá, diszkrecioná-lissá váljon” (Abh., Indokolás [88]). A döntés meghozatalát megelőzően az Infotv.
7. §

(5)bekezdésébe foglalt ún. közérdek-teszt alkalmazandó, ezzel szemben a döntés meghozatalát követően a 27. §

(6)bekezdésében írt veszélyeztetés kérdése vizsgálandó azzal, hogy e körben az adatokra főszabály szerint ismét a nyilvánosság-elv vonatkozik. A jogalkalmazói tevékenység alkotmányosságának vizsgálatán keresztül az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a jogalkotó csak azt kívánja meg, hogy a veszélyeztetés megállapítható legyen, ami nem követeli meg annak egyértelmű megállapítását, hogy a törvényes működési rend megzavarása, vagy a feladat- és hatáskör illetéktelen külső befolyásolása minden kétséget kizáróan, bizonyosan be fog következni {Abh., Indokolás [89]}. Fontos körülmény, hogy ahol a nyilvánosság elve a főszabály, és ehhez képest a közérdekű adatok elzárása kivétel, azt csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, illetve a korlátozást elrendelő törvényt megszorítóan kell értelmezni {lásd: 21/

1. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [39]; Abh., Indokolás [43] és [70]}. Kúria IV.Pfv.20.909/2022/8-II 7 [31] Az alperes állította, hogy elvégezte az Alkotmánybíróság által meghatározott közérdek-tesztet, az adatigény teljesítésének megtagadását megelőzően. Álláspontja szerint azonban ennek ellenőrzéséhez a bíróságnak nem kell minden adatot megvizsgálnia, a koncesszió időtartamára vonatkozó döntés valamennyi számítás végkövetkeztetésének minősül. Önmagában a zárt iratban található tartalomjegyzékből a számítások köre érdemben megállapítható. [32] A Kúria megítélése szerint az eljárt bíróságok az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer és az ítélkezési gyakorlatban érvényesített alapelvek helyes értelmezésével állapították meg, hogy az alperes a zárt iratként csatolt dokumentumokkal nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog súlyos sérelmét eredményezi ugyanis, ha az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásánál arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de annak igazolását mellőzi, ezzel ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog. A kitakart adatok miatt a bíróság által nem kerülhetett sor annak tartalmi vizsgálatára, hogy az adatigény teljesítése valóban befolyásolná-e az adatkezelő döntésének meghozatalát, meghiúsítaná-e a közbeszerzési döntés hatékony végrehajtását {5/2014 (II. 14.) AB határozat Indokolás [41], 43], 6/
2. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [43]}. [33] A Kúria utal a Kbt.
3. §-ához fűzött törvényi indokolásra is, amely szerint e rendelkezésnek az a célja, hogy elősegítse: a koncessziós szerződésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU Irányelve (a továbbiakban: koncessziós irányelv) rendelkezéseinek megfelelően „az építési és szolgáltatási koncessziónak olyan időtartamra kell korlátozódnia, amely alatt - ésszerű feltételezések alapján - a koncessziós jogosult számára megtérülnek befektetései és ésszerű hozamot tud elérni, a koncesszió fogalmából adódóan ugyanakkor természetesen e megtérülésnek csak a lehetősége áll fenn az adott időtartam alatt, az a piaci kockázatok függvényében bizonytalan és nem lehet garantált”. [34] A fenti követelmények megítéléséhez a Kúria is megvizsgálta a csatolt iratot és megállapította, hogy abból – az abban alkalmazott kitakarásra figyelemmel – nem vonhatók le érdemi következtetések, a közérdek-teszt a rendelkezésre álló iratok alapján érdemben nem végezhető el. A Kúria Pfv.IV.20.577/2022/
4. számú precedens ítéletében kifejtett jogértelmezés szerint ugyanis, ha a közérdekű adat kiadása iránti perben közérdekű adat kiadása, illetve a közérdekű adat kiadásának megtagadása melletti közérdekek összevetése szükséges, az úgynevezett közérdek-teszt elvégzéséhez szükséges az érintett adatok bíróság általi megismerése és értékelése. Ha az adatkezelő nem biztosítja az ehhez szükséges dokumentumok érdemi megismerhetőségét, azt úgy kell tekinteni, hogy az Infotv.
5. §

(2)bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget és a kért közérdekű adatok kiadására kell kötelezni. Ezért az eljárt bíróságok az Infotv. 31. §

(2)bekezdésére figyelemmel – miután az alperes bizonyítása sikertelen volt – az Infotv. 31.§

(7)bekezdés alapján helytállóan kötelezték az adatkezelő alperest az adatigény teljesítésére. [35] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [36] 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §

(5)és

(6)bekezdés, 30. §

(5)bekezdés, 31. §

(2)bekezdés

1. évi CXLIII. törvény (Kbt.)
2. §

(1),

(2),

(3)bekezdés, 133. §

(2)bekezdés

1. évi CXXX. törvény (Pp.)
2. §

(1)bekezdés Kúria IV.Pfv.20.909/2022/8-II 8 A döntés elvi tartalma [37] Ha a közérdekű adat kiadása iránti perben közérdekű adat kiadása, illetve a közérdekű adat kiadásának megtagadása melletti közérdekek összevetése szükséges, az úgynevezett közérdek-teszt elvégzéséhez szükséges az érintett adatok bíróság általi megismerése és értékelése. Ha az adatkezelő nem biztosítja az ehhez szükséges dokumentumok érdemi megismerhetőségét, azt úgy kell tekinteni, hogy az Infotv. 31. §

(2)bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget és a kért közérdekű adatok kiadására kell kötelezni. Záró rész [38] A Kúria a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperes felszámított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(2)bekezdése alapján mérsékelt, és a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló öt óra időtartam figyelembevételével állapította meg. [39] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [40] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. január
2. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró