A határozat elvi tartalma: Elkésett fellebbezés megalapozott visszautasítása. A Kúria mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró A hitelező: hitelező1 A hitelező képviselője: Dr. B. A. kamarai jogtanácsos cím1 Az adós: adós1 Az adós képviselője: Dr. Borsányi Brigitta ügyvéd cím2 Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás A fellebbezést benyújtó fél: adós Fpkf.III.30.169/2024/
- Kúria III.Fpkf.30.169/2024/7 2 A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozatának száma: Szegedi Ítélőtábla Fpkf.III.30.032/2024/
- Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A hitelező
- szeptember 29-én benyújtott kérelme alapján indult felszámolási eljárásban az ügyben elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 11.Fpk.304/2023/
- sorszámú végzésével a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. [2] A végzéssel szemben az adós december
- napján jogi képviselője útján fellebbezést terjesztett elő, kérve elsődlegesen a végzés hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig a megváltoztatását és – megfogalmazása szerint – a felszámolási eljárás elrendelésének törlését. [3] A törvényszék
- számú végzésével az adós
- sorszámú fellebbezését, mint elkésettet, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján visszautasította. [4] Az adós a törvényszék fellebbezést visszautasító végzésével szemben
- sorszám alatt fellebbezést terjesztett elő és egyidejűleg az
- sorszámú végzéssel szembeni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel is élt. [5] A Szegedi Ítélőtábla
- március
- napján kelt Fpkf.III.30.032/2024/
- számú végzésével az adós fellebbezési határidő elmulasztása miatt
- sorszám alatt előterjesztett igazolási kérelmét visszautasította. A végzésben tájékoztatást adott arról is, hogy a fellebbezést elektronikus úton a Szegedi Ítélőtáblánál kell előterjeszteni a Kúriához címzetten. A letöltési igazolás szerint az adós – jogi képviselője útján – a végzést
- március
- napján átvette. Kúria III.Fpkf.30.169/2024/7 3 [6] Az adós ezt követően az ítélőtábla
- sorszámú végzése ellen fellebbezéssel élt, amelyet elektronikus úton az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszékre nyújtott be
- március 29-én. A fellebbezést az elsőfokú bíróság továbbította a Szegedi Ítélőtáblához, ahová így
- április 5-én érkezett meg. A fellebbezéssel támadott határozat [7] A Szegedi Ítélőtábla az adós fellebbezését – elkésettsége miatt – a Cstv.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 366. §
(1)bekezdése alapján visszautasította. [8] Végzésének indokolásában a Pp. 365. §
(1)bekezdése alapján leszögezte, hogy korábbi végzésével szemben a fellebbezést a Szegedi Ítélőtáblánál kellett benyújtani, ahogy azt maga a határozat is tartalmazta. Nem volt figyelembe vehető a fellebbezés benyújtásának idejeként az elsőfokú bíróság előtti érkeztetés ideje az irányadó bírói gyakorlat szerint. Ha a fellebbező a fellebbezést nem annál a bíróságnál terjeszti elő, amelyhez azt a törvény szerint be kell nyújtani, a fellebbezés előterjesztésének napjaként azt a napot lehet egyedül figyelembe venni, amikor a fellebbezés az azzal támadott elsőfokú határozatot hozó bíróságra (jelen esetben a fellebbezéssel támadott
- sorszámú végzés tekintetében elsőfokú bíróságként eljárt ítélőtáblához) megérkezik. [9] Az adós a részére
- március 19-én kézbesített végzéssel szemben
- április
- napjáig terjeszthetett volna elő fellebbezést, a
- április 5-én érkezett fellebbezés elkésett. Fellebbezési kérelem [10] Az adós fellebbezésében az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és a fellebbezésének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint tévesen állapította meg az ítélőtábla, hogy a fellebbezése a Szolnoki Törvényszékhez került benyújtásra, és nem a fellebbezéssel támadott végzést hozó bírósághoz. Ezt azzal indokolta, hogy a „fellebbezésben is a végzést hozó bíróság került megjelölésre, és a Kúriához került címzésre. Az elektronikus nyomtatvány nem egyértelmű, és nem látható belőle az, hogy hova kerül benyújtásra.” A törvényszék megjelölése kapcsán úgy vélte, hogy azt azért szükséges a nyomtatványon feltüntetni, hogy látni lehessen az elsőfokú döntést hozó szervet is, és nem volt egyértelmű az elektronikus nyomtatványon, hogy a rendszer azt a törvényszéknek továbbítja. A fellebbezés elkészült, azon a címzés is megfelelő, ezért álláspontja szerint annak a befogadása és az érdemi elbírálása szükséges. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a fellebbezést a pp.
- §
(2)bekezdés d) pontja alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak. Kúria III.Fpkf.30.169/2024/7 4 [12] Az ítélőtábla helytállóan utasította vissza az adós elkésetten előterjesztett fellebbezését. a Kúria maradéktalanul egyetértett az ítélőtábla végzésének a kifejtett indokaival, amelyekre azok megismétlése nélkül – a Pp. 386. §
(4)bekezdése alapján – visszautal. [13] A támadott végzés helyes megállapításainak megismétlése nélkül a Kúria a fellebbezésben foglaltakra tekintettel azt emeli ki, hogy a Pp. 367. §
(1)bekezdésének alkalmazása során a Pp. 114. §-ában és 365. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseknek kötelezően érvényesülniük kell az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint zajló eljárásokban is. A Pp. megjelölt szabályaiból együttesen következően a másodfokú bíróság fellebbezéssel támadható végzését – ilyennek minősül a Pp. 365. §
(2)bekezdés d) pontja szerint, ha a másodfokú bíróság utasítja vissza a fellebbezést – az általános fellebbezési szabályoknak megfelelően a fellebbezéssel támadott határozatot hozó bírósághoz kell benyújtani a megszabott határidőn belül. [14] Az elektronikus kapcsolattartásra meghatározott külön eljárási rendelkezések (Pp.
- § -
- §) nem tartalmaznak speciális szabályt a fellebbezés benyújtásának az előzőekben ismertetett általános rendjéhez képest. [15] Elektronikus kapcsolattartás esetén is irányadónak tekinti ezért a Kúria – és ettől jelen ügyben sem kívánt eltérni – azt a korábbi bírósági gyakorlatot, hogy a tévesen, más bíróságra benyújtott iratok a benyújtásuk idejével nem tekinthetők szabályszerűen és hatályosan teljesített eljárási cselekménynek (Kúria Fpkf.III.30.452/2023/2., Fpkf.VI.30.419/2021/5.). A bíróság központi kézbesítési rendszere által generált – az elektronikusan kapcsolatot tartó fél beadványának informatikai szempontú ellenőrzéséhez kapcsolt – befogadás-visszaigazolás [Pp.
- §, BÜSZ 75/C. §
(2f)bekezdés], az abban megjelölt időpont akkor tekinthető és fogadható el a kérdéses irat bíróságra érkezése idejeként (nem értve ide az áttétellel intézhető keresetlevelet, egyéb eljárást megindító kérelmet), amennyiben a fél az iratokat szabályszerűen, a Pp.-ben így megjelölt eljáró bírósághoz nyújtja be. [16] Az ügyben elektronikusan kapcsolatot tartó adósnak az ítélőtábla végzésével szembeni fellebbezést – az OBH elnöke által arra rendszeresített űrlap tényére figyelemmel – űrlapon kellett előterjesztenie. A felszámolási eljárásban előterjesztett fellebbezés benyújtására szolgáló FPK-08 űrlap a felszámolási eljárás elsőfokú szakaszában hozott határozatokkal szemben igénybe vehető nyomtatvány. A másodfokon már megindult eljárási szakaszban további irat, így fellebbezés benyújtására az adós által választott űrlap nem volt alkalmas, arra helyesen a D-02 nyomtatvány szolgált volna [az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet II. Fejezet 8. cím; BÜSZ 75/C. §
(2b)bekezdése]. [17] Nem az elektronikus eljárásokban rendszeresített nyomtatványok hibájából és nem is a bíróság mulasztásából, hanem az adós által rosszul kiválasztott nyomtatvány alkalmazásából fakadt tehát a fellebbezés törvényszéken történt előterjesztése. A fél nyomtatvány-választása – ilyen az FPK-08 űrlap használata is – meghatározza az elektronikus beadvány adott bíróságra, jelen ügyben az első fokon eljárt törvényszékre érkezését. Mindezt a jogi képviselővel eljáró adósnak is észlelnie kellett volna a fellebbezés előterjesztésével. Kúria III.Fpkf.30.169/2024/7 5 [18] Mindebből következően helytálló az ítélőtábla jogi álláspontja a fellebbezés elkésettségét illetően. [19] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése és 386. §
(4)bekezdése alapján helybenhagyta. [20] Az eredménytelenül fellebbező adós a felmerült másodfokú eljárási költségét viselni köteles a Cstv. 6. §
(3)bekezdése és
- §-a folytán alkalmazandó Pp.
- §
(5)bekezdése alapján [21] Jelen eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57.
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentés. [22] el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta [23] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407.
(1)bekezdésének d) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró