A határozat elvi tartalma: Jogszerűen utasítja vissza az elsőfokú bíróság a fellebbezést, ha azt az egyéni ügyvéd az ügyfélkapuról és nem a cégkapuról terjeszti elő. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.37.140/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Nyírán Gergely ügyvéd (cím2) Az alperes: Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) Az alperes képviselője: Dr. Tiringer Éva kamarai jogtanácsos A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes,
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 12.Kf.650.484/2019/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kpkf.37.140/2020/2 2 Indokolás Az elsőfokú végzés [1] A felperes fellebbezést nyújtott be a Veszprém Megyei Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.042/2019/
- számú ítélete ellen. [2] A Fővárosi Törvényszék jelen jogorvoslati kérelemmel támadott végzésével a felperes fellebbezését visszautasította, hivatkozva a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 29.§
(1)bekezdésére, a Kp. 99. §
(3)bekezdésére, a Kp. 104. §
(1)bekezdésére, a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontjára, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára és az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.)
- §
(1)bekezdésére. [3] Indokolásában kifejtette, hogy a jogi képviselő a fellebbezést nem cégkapuján, hanem az ügyfélkapuján keresztül nyújtotta be, így a fellebbezés ugyan elektronikus úton, de nem az e-ügyintézési törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon került előterjesztésre. A fellebbezés [4] A végzéssel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést. [5] Előadta, hogy a fellebbezés a törvényszék által hivatkozott jogszabályoknak megfelel, a Korm. rendelet 91. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés nem kötelező erővel, nem kógens szabályként fogalmazza meg a lehetőséget, hogy egyéni ügyvéd a tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja. [6] Hivatkozott arra, hogy a jogi képviselő egymás mellett használja az ügyfélkaput és a cégkaput, melyek szinte azonos rendszerek. A bírósági iratok túlnyomó többsége az ügyfélkapu közvetítésével megy be a bírósági rendszerbe az elektronikus eljárás bevezetésétől kezdődően és ezen is kapja vissza az iratokat. Ezen metódust eddig egyetlen bírósági eljárásban sem sérelmezték. [7] Utalt arra, hogy egyéni ügyvédként a cégkapu és ügyfélkapu nem válik el nála, kizárólag egy kattintás választja el egymástól a kettőt. A felperes beadványa nem ellentétes az eljárási jogszabályokkal, ugyanis a fellebbezés megfelelő nyomtatványon és elektronikus úton került előterjesztésre, azt a rendszer befogadta. [8] Fellebbezésében a felperes indítványozta az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság megkeresését. Kúria VI.Kpkf.37.140/2020/2 [9] 3 Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés nem alapos. [11] Az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezte, azokból helytálló következtetést vont le a fellebbezés visszautasítása vonatkozásában. Az elsőfokú végzésben foglalt érvekkel a Kúria egyetért, azok megismétlése nélkül, a fellebbezésben foglaltakra és a Kp. 108. §
(1)bekezdésére tekintettel az alábbiakat hangsúlyozza. [12] A felperes hivatkozott arra, hogy a Korm. rendelet 91. §
(1)bekezdése nem kógens módon írja elő egyéni ügyvéd esetében a cégkapu használatát. Ezen jogszabályhely értelmében ugyanis az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja. [13] A jogszabály fenti, kijelentő módban történt megfogalmazásából egyértelműen következik, hogy az egyéni ügyvédnek az elektronikus ügyintézése során a cégkaput kell használnia. A másodfokú bíróság ezért nem találta alaposnak a felperes azon hivatkozását, miszerint ezen jogszabályhely nem kötelező erővel került volna megfogalmazásra. Amennyiben a jogalkotó a felperesi álláspont szerint kívánta volna szabályozni e kérdést, akkor a cégkapu használatának csupán – „használhatja” megfogalmazással – a lehetőségét írta volna elő, az egyéni ügyvédre bízva annak eldöntését, hogy igénybe veszi-e a cégkaput. Tekintettel arra, hogy a felperes beadványa ezen kötelező rendelkezés ellenére ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül lett előterjesztve, az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően utasította vissza a felperes fellebbezését a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontjára hivatkozva. [14] A Kúria továbbá kiemeli, miszerint jelen másodfokú eljárásban az elsőfokú bíróság végzését bírálta felül, így kizárólag azt vizsgálta, hogy a fellebbezéssel támadott végzés az irányadó jogszabályoknak megfelel-e. Ennél fogva a másodfokú bíróság nem vehette figyelembe a felperes egyéb bírósági eljárásokra történő hivatkozását. Ugyanis az, hogy sok esetben az ügyfélkapun keresztül előterjesztett beadványokat a bíróságok befogadják és elbírálják, jelen fellebbezéssel támadott végzést nem teszi jogszabálysértővé. [15] Tekintettel arra, hogy a másodfokú eljárás tárgyát kizárólag a fellebbezést visszautasító végzés felülvizsgálata képezte, a Kúria a felperesnek az ügy érdemét érintően a földforgalmi törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott alkotmányossági aggályait nem vizsgálta, ezért az eljárás felfüggesztését mellőzte. [16] A fentebb kifejtettek okán a felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp, 114. §
(5)bekezdésére hivatkozással helybenhagyta. Kúria VI.Kpkf.37.140/2020/2 4 Záró rész [17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében illetékmentes. Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel. [18] el. A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta [19] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja szerint felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- március
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke; Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő