A határozat elvi tartalma: Fiatalkorú terhelttel szemben 1 év szabadságvesztés mellett kiutasítás nem szabható ki. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.799/2024/
- felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Budapest tanácsülés
- november
- hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: bűncselekmények Terhelt: … Első fok: Szegedi Járásbíróság, 32.Fk.569/2023/42., ítélet, tárgyalás,
- október
- (jogerő:
- október 27.) Az indítvány előterjesztője: Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt fiatalkorú terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 32.Fk.569/2023/
- számú ítéletét megváltoztatja, és a terhelttel szemben a kiutasítás kiszabását mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 202.872 (kétszázkétezer-nyolcszázhetvenkettő) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.799/2024/14-I 2 [1] I.
- A Szegedi Járásbíróság a
- október 27-én kihirdetett 32.Fk.569/2023/
- számú ítéletével fiatalkorú terheltet hivatalos személy elleni erőszak bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés], közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény bűntette [Btk. 232. §
(1)bekezdés] és rongálás bűntette [Btk. 371. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év, fiatalkorúak fogházában végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és Magyarország területéről 5 év kiutasításra ítélte azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] A járásbíróság ítélete ellen a jogosultak nem jelentettek be fellebbezést, így az a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a CsongrádCsanád Vármegyei Főügyészség 6.B.753/2023/7. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjának második fordulatában meghatározott okból, a terhelt javára felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [4] Indítványában a jogerős ítéletben megállapított tényállás rögzítését követően kifejtette, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, azonban a tizennyolcadik életévét még nem, ezért a Btk. 105. §
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel fiatalkorúnak minősül. Ehhez képest a fiatalkorú terhelttel szemben a kiutasítás kiszabásához a Btk. 114. § a)-
- c)pontjában támasztott együttes feltételek nem álltak fenn, következésképpen a Szegedi Járásbíróság törvénysértő büntetést szabott ki, amikor őt 1 év szabadságvesztés mellett kiutasításra is ítélte. [5] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a jogerős ítéletet megváltoztatva a terhelttel szemben kiszabott kiutasítást mellőzze, egyebekben pedig a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. [6] 2. A Legfőbb Ügyészség az Fk.Bf.795/2024/1-I. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. [7] A kiutasítás kiszabására vonatkozó törvényi szabályozás áttekintésével maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fiatalkorú terhelttel szemben kiszabott 1 év szabadságvesztésre tekintettel a kiutasítás kiszabásának már a Btk. 114. §
- a)pontjában meghatározott legelső feltétele sem teljesült, utalva arra is, hogy a járásbíróság döntésének alapjaként a Btk. 114. §-ára sem hivatkozott. Megjegyezte továbbá, hogy e törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján sem orvosolható, mert annak lefolytatására csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a Btk. 60. §
(2a)bekezdésében meghatározott esetben a kiutasítás tartamáról. [8] Mindezek alapján maga is indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítélet megváltoztatásával mellőzze a terhelt Magyarország területéről történő kiutasítását, és a jogerős ítéletet egyebekben hatályában tartsa fenn. [9] III. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [11] A főügyészség a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjának második fordulatára való hivatkozással indítványozta a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatát. E törvényhely Kúria 2.Bfv.799/2024/14-I 3 szerint felülvizsgálati okot képez, ha a bíróság a Btk. más (azaz a bűncselekmény Btk. Különös Része szerinti minősítését meghatározó rendelkezésein kívül eső) szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [12] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés (intézkedés) nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Bfv.III.1.559/2018/10. (BH 2020.9.)]. [13] A Btk. 59. §
(1)bekezdése szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasítás határozott ideig tart vagy végleges hatályú [Btk. 60. §
(1)bekezdés], és a határozott tartamú kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év lehet [Btk. 60. §
(2)bekezdés]. [14] A törvény tehát a kiutasítás alkalmazását és tartamának meghatározását – a törvényi keretek között – főszabályként az alapügyben eljárt bíróság mérlegelésére bízza, egyidejűleg a szabadságvesztés és a kiutasítás egymás mellett történő kiszabását sem zárja ki [Btk. 33. §
(3)bekezdés,
(6)bekezdés b) pont]. [15] A Btk. rendelkezéseit azonban a fiatalkorúakra a Btk. XI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Btk. 105. §
(2)bekezdés]. Fiatalkorú pedig az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem [Btk. 105. §
(1)bekezdés]. A jogerős ítélet szerint 2007. évben született terhelt a bűncselekmény elkövetésekor, 2023. április 20-án ezért fiatalkorú volt. [16] A Btk. XI. Fejezetében írt eltérő rendelkezések sorában a törvény a fiatalkorúval szemben akkor teszi lehetővé a kiutasítás kiszabását, ha vele szemben tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki, az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné, és nem sérül a családi élet tiszteletben tartásához való joga [Btk. 114. § a)-
- c)pont]. A törvény a felsorolás
- b)és
- c)pontja között alkalmazott „és” szóval félreérthetetlenné teszi, hogy e feltételek konjunktívak, azaz a kiutasítás kiszabásához valamennyi feltételnek egyszerre kell teljesülnie. [17] Ehhez képest az indítványozó helytállóan mutatott rá, hogy az alapügyben már a törvény által szabott legelső – objektív, mérlegelést nem tűrő – feltétel is hiányzik, mert a jogerős ítélet egy év tartamú szabadságvesztést szabott ki a terhelttel szemben. [18] Amikor tehát az alapügyben eljárt bíróság a fiatalkorú terhelttel szemben 1 év szabadságvesztés mellett kiutasítást szabott ki, őt a Btk. mérlegelést nem tűrő szabályának megsértésével törvénysértő büntetésre ítélte. [19] A Btk. más szabályának megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a jogerős határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát írja elő [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. [20] Ekként a Kúria az alapügyben vétett törvénysértést kiküszöbölve, a terhelttel szemben a kiutasítás kiszabását mellőzte. [21] A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a CsongrádCsanád Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványának – a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdésének b) pontja Kúria 2.Bfv.799/2024/14-I 4 alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [22] A felülvizsgálati eljárásban fordítói díjként felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése alapján az állam viseli. [23] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [24] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- november
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró