A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.692/2021/
- A tanács tagjai: elnöke Dr. Kovács András a tanács Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: dr. Popgyákunik Péter ügyvéd cím2 Az alperes: Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási cím3 Az alperes képviselője: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos A per tárgya: energetikai ügy Kúria II.Kfv.37.692/2021/2 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 105.K.705.424/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a víziközmű-szolgáltatásról szóló
- évi CCIX. törvény (Vksztv.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/
- (II.27.) Korm. rendelet (Vhr.)
- §
(3)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontjában előírt feltételek teljesülésének vizsgálatára a felperesnél ellenőrzést rendelt el. A vizsgálat tárgya a felperes cégvezetőjének a víziközműszolgáltatásban szerzett szakmai tapasztalata volt. A felperes úgy nyilatkozott, hogy vezérigazgatója rendelkezik a Vhr. 31. §
(3)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontjában meghatározott 5 éves szakmai tapasztalattal, mert önkormányzati képviselői, bizottsági tagsági és gazdasági bizottsági elnöki minőségében, alpolgármesteri tisztségében a város Megyei Jogú Város (SZMJV) Önkormányzatának a felperest érintő, vagy egyéb víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó döntések előkészítésében és megalkotásában, azok végrehajtásában és utólagos vizsgálatában vett részt. A felperes érvelése szerint az 5 éves szakmai tapasztalat azért is teljesül, mert annak meglétét a személyi állomány tekintetében a vezető és helyettesei vonatkozásában összességében kellett vizsgálni. [2] Az alperes VKEFFO/2034-3/2020. számú határozatában megállapította, hogy a felperes jelenlegi vezetőjének szakmai tapasztalata nem felel meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Kötelezte a felperest, hogy a határozat kézhezvételét követő 90 napon belül gondoskodjon a jogszerű állapot helyreállításáról, és a víziközmű-szolgáltatási tevékenység nem jogszabályi előírásoknak megfelelő folytatása miatt 1.500.000 forint víziközmű-felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Rögzítette, hogy a jogszabályban előírt szakmai tapasztalat hangsúlyozottan a víziközmű-szolgáltatáson belül szerzett szakmai tapasztalatot jelenti, azonban a vezérigazgató nem volt alkalmazottja víziközmű-üzemeltetést folytató szolgáltatónak, sem egyéb szervezetnek. A hulladékgazdálkodással foglalkozó cég1 felügyelő bizottságának tagjaként és elnökeként – annak eltérő szakmai tárgya miatt – víziközmű-szolgáltatási szakmai tapasztalatként nem vehető figyelembe. Rámutatott arra, Kúria II.Kfv.37.692/2021/2 3 hogy a vezetőknek és helyetteseinek a jogszabály szerinti 5 éves, víziközmű-szolgáltatásban szerzett tapasztalattal külön-külön kell rendelkezniük. [3] A felperes határozattal szemben előterjesztett keresetét a Fővárosi Törvényszék 34. sorszámú ítéletével elutasította. Rögzítette, hogy az alperes a vitatott közigazgatási cselekményét a vezető szakmai gyakorlatának ellenőrzése kapcsán az Ákr. 99. §-a alapján indította. A Vksztv. és az Ákr. egymáshoz való viszonyának elemzését követően megállapította, hogy a Vksztv.-ben meghatározott ellenőrzéstípusok nem az Ákr. szabályaitól való eltérésnek, hanem azok kiegészítésének minősülnek. [4] Hangsúlyozta, hogy a vezérigazgató önkormányzati képviselőként, ezen belül alpolgármesterként a gazdasági bizottság elnökeként, illetve tagjaként, valamint a felügyelő bizottsági tagként végzett tevékenysége nem értelmezhető a víziközmű-szolgáltatásban szerzett szakmai tapasztalatként. A felperes a vezetők szakmai tapasztalatának együttes számítására vonatkozó érvelésével összefüggésben kifejtette, hogy e körben nem az alperes honlapján található tájékoztatónak, hanem a releváns jogszabályi rendelkezéseknek volt jelentősége, amely egyértelmű követelményként írja elő valamennyi vezető esetén a szakmai tapasztalat külön-külön történő meglétét. Leszögezte, hogy az alperes által csatolt nyilatkozatok és korábbi ellenőrzési dokumentumok alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése sem volt megállapítható. A felülvizsgálati kérelem [5] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)
- ad)alpont és a
- b)pont alapján kérte. Kifejtette, hogy az ítélet sérti a Kp. 78. §
(2), 79. §
(1), 85. §
(1)és
(5)bekezdéseit, az Ákr. 2. §
(2)b) pontját,
- §-át, és
- §-át, a Vksztv. 5/A. §
(2)-
(5)bekezdéseit, a Vhr. 31. §
(3)- a)pont
- ac)alpontját és az elsőfokú bíróság döntését az irányadó jogszabályok téves értelmezésével hozta meg. [6] Különleges súlyú jogkérdésként kiemelte, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. §
(1)bekezdés
- pontjára és a Vhr
- §
(3)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja szerint a vízügyi szakmai tapasztalatba az alpolgármesteri tisztség, bizottsági tagsági, elnöki tisztség figyelembe vehető-e, illetve a vezérigazgatónál a további vezetők (helyettesek) szakmai tapasztalata együttesen számítandó-e. Eljárásjogi szempontból is vitatta a jogerős ítéletet, kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a Vksztv. 3. §
(2)bekezdését tévesen értelmezte, mert az ellenőrzésre e törvény 5. §
(2)bekezdése az Ákr.-hez képest speciális rendelkezéseket tartalmaz, ezért a „lex specialis derogat legi generali” elve alapján az ellenőrzés kizárólag e rendelkezések alapján lett volna lefolytatható. Ezzel összefüggésben a Kúria Bírósági Határozatokban közzétett több eseti döntésére hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy hatósági ellenőrzésre bármely hatóság csak a hatáskörében jogosult, mellyel kapcsolatban a Kúria Kfv.II.39.186/2011/7. számú ítéletére hivatkozott. [7] Ezek mellett szintén különleges súlyú jogkérdésként jelölte meg az egyenlő bánásmód sérelmével összefüggő kérdéseket és – más ellenőrzésekre utalva – azt állította, hogy az Ákr. 2. §
(2)b) pontja sérült, mert a víziközmű-szolgáltatási szakmai tapasztalatot Kúria II.Kfv.37.692/2021/2 4 ellenőrzés során más vezetőnél, illetve cégnél nem kérték számon, ilyen ellenőrzés kizárólag a jelenlegi vezérigazgató esetén indult. Ezzel kapcsolatosan a „Kommentár az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvényhez” című kiadvány
- §-ához fűzött magyarázatára hivatkozott, szó szerint idézve egyes részeit. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [9] be, ha A Kp.
- §
(1)bekezdés alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, továbbá – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [11] A Kúria elsőként a felperes eljárásjogi kifogásait vizsgálta a felperes által megjelölt befogadási okok tükrében. A felek között nem volt vitás, hogy a víziközmű-felügyeleti tevékenység az Ákr. hatálya alól nem kivett eljárás, és az Ákr 99.§-a pedig nem enged eltérést az Ákr. szabályaitól, ezért az Ákr. 8. §
(3)bekezdésére figyelemmel a Vksztv. kiegészítő szabályként való támadott ítéleti érvelése a Kúria joggyakorlatának (ld. pl. Kfv.IV.37.230/2021/7.; Kfv.I.35.528/2003/3.; Kfv.III.37.405/2006/4.) mindenben megfelelt, a joggyakorlat továbbfejlesztésének igénye ebben a kérdésben nem merült fel. A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságnak okaként a Kp.
- § b) pontját is megjelölte. Az ezzel összefüggésben hivatkozott Kfv.II.39.186/2011/
- számú döntésben foglaltakra utalt, Kúria II.Kfv.37.692/2021/2 5 amely esetén a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az ügyazonosság feltételei nem állnak fenn, a felperes által hivatkozott eseti döntések pedig a Kp.
- §
(4)bekezdése alapján nem voltak figyelembe vehetőek, mivel a felperes a Kp. előírása ellenére nem jelölte meg ezen határozatoknak azt a konkrét részét, rendelkezését, amelytől a jelen ügyben hozott ítélet álláspontja szerint eltér. [12] A felperes anyagi jogi jogsértésre is hivatkozott a víziközmű-szolgáltató vezetőjének szakmai tapasztalata kapcsán. A Kúria a felperes ezen hivatkozása kapcsán arra mutat rá, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja és
- b)pontja alapján kérte, azonban ezen hivatkozott jogszabálysértés nem tekinthető sem a felperes alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmének, sem az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésnek, a
- b)pont körében pedig nem jelölte meg azt a kúriai határozatot és annak azon részét, amellyel álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes. Mindezek alapján a Kúria a felperes ezen érvelését érdemben nem vizsgálhatta és nem is vizsgálta. [13] A felperes hivatkozott továbbá az Ákr. 2. §
(2)bekezdése alapján az egyenlő bánásmód sérelmére is. Ezzel összefüggésben töretlen az a bírói gyakorlat, hogy más, esetlegesen jogsértő döntés vagy hallgatás önmagában nem teszi a határozatot jogszerűtlenné, illetve az egyenlő bánásmód sérelme, konkrétan az ügyfél-egyenlőségi követelmények ügyazonosság esetén értékelhetők, e tekintetben a bírói gyakorlat kiforrott, továbbfejlesztést szintén nem igényel a perbeli eset alapján (lsd. pl. Kfv.II.37.568/2014/8., Kfv.II.37.691/2018/8., 1/2002. KJE határozat). [14] A Kúria hivatalból elvégezte a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti vizsgálatot is és megállapította, hogy bár a felperes által felvetett kérdéseknek nincs Kúriai gyakorlata, de az újszerűségen túl nem vet fel olyan elvi jelentőségű jogértelmezési kérdést a felülvizsgálni kért ítélet részletes indokolása mellett, amely a joggyakorlat továbbfejlesztését igényelne. Ezért a Kúria megállapította, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti joggyakorlat egységének biztosítása, a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége nem volt megállapítható, a joggyakorlat egységének megbomlásának a veszélye nem áll fenn. A Kúria álláspontja szerint egyéb, hivatalból figyelembe vehető befogadási ok sem volt megállapítható. [15] A fentiek alapján a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Záró rész [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [17] ki. A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja Kúria II.Kfv.37.692/2021/2 6 Budapest,
- szeptember
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő