M.70005/2023/26 – Balassagyarmati Törvényszék

(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel, és felhívta a felperest a kár megfizetésére. A fizetési felszólítást a felperes

3. napján vette kézhez. [11] Felperes
6. napján személyesen keresetlevelet nyújtott be a Balassagyarmati Járásbíróságon, mely a Balassagyarmati Törvényszékre
9. napján érkezett. Felperes a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését kérte. A keresetlevelében előadta, hogy az autóbusz sérülése műszaki hiba miatt történt, mert rá volt kényszerítve a tolatásra egy nagyon szűk helyen. Segítsége nem volt, egyedül volt kénytelen tolatni. Utólag kiderült, hogy a műszaki hibáról többen tudtak. Felperes a fizetési felszólításban közölt kár mértékét és összegszerűségét a keresetlevélben még nem vitatta, a perben azonban kifogásolta (3.M.70.052/2021/
10. számú irat,
11. számú jegyzőkönyv), hogy a hátsó lökhárító cseréje indokolt volt-e, vitatta a káresemény költségösszesítőjében foglaltakat, az iratokat hamisnak, valótlannak minősítette. Tanúként kérte meghallgatni tanú4ot, tanú5t, tanú6et és tanú3t. A szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát az alapeljárásban nem tartotta fenn. [12] Alperes az érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását, valamint az alperesi jogtanácsosi munkadíj perköltségében való marasztalását kérte. Alperes vitatta, hogy az autóbusz műszaki hibás és balesetveszélyes volt a káresemény bekövetkezésekor, álláspontja szerint a károkozás a felperes kötelezettségszegő magatartásának volt a következménye. Annak igazolására, hogy az autóbusz szervízelése, műszaki állapotának ellenőrzése folyamatos volt, és hibajelentés nem történt a kormányszervo állapotára, hibájára, javítására vonatkozóan, csatolta a járműre vonatkozóan
14. napjától kiállított „Műszaki Állapot jelzőlap” -okat. [13] Előadta, hogy felperes a káresemény napján a diszpécsernek nem hivatkozott műszaki hibára. Alperesi álláspont szerint a felperes magatartása felróható volt, mert nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az elvárható lett volna, azaz azon magatartásával, hogy tolatás közben a pannalnak ütközött, nem tanúsította azt a körültekintést, figyelmet, ami a konkrét helyzetben, azonos körülmények között más, hasonló szakképzettségű, felkészültségű munkavállalótól elvárható lett volna. Az autóbusz jobb hátsó saroklemezének sérülése okozati összefüggésben áll felperes felróható kötelezettségszegésével. Az okozott kár összegének igazolására csatolta Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.005/2023/26-I 4 az elvégzett munkálatokat és a felhasznált anyagokat tartalmazó dokumentumokat. Tanúként kérte meghallgatni tanú1t és tanú2t. A felperes indítványára megnevezte azon gépjárművezetőket, akik a sérülést követően a javítás elvégzéséig vezették az autóbuszt. [14] A káresemény bekövetkezését a felperes nem vitatta, azonban a felelősségét nem ismerte el. A perben előadta, hogy a helység1 autóbusz fordulóban történt megfordulás közben lassan, alapjáraton már félig befordult, amikor hirtelen azt észlelte, hogy a kormányszervo rásegítés megszűnt, a kormánykerék leblokkolt. Az autóbusz nem fordult, abban a helyzetben haladt előre, és mivel előtte egy fa állt, ezért az autóbuszt meg kellett állítania, és a szűk fordulóból tolatással kellett kijönnie. Ezután lassan haladva sikerült kijönni a fordulóból, és az útra kiérve, nagyobb gázadásra a szervo működése helyreállt, és már könnyebben lehetett kormányozni. [15] A felperes álláspontja szerint a szervo leállása az elöregedett, megnyúlt szervo ékszíj miatt következett be, sivító hangot nem adott. Álláspontja szerint a motor alacsony fordulatánál a szervoszivattyút az ékszíj nem működtette, de a motor magasabb fordulatánál az ékszíj megfeszült és működtette a szervoszivattyút. Az autóbusz műszaki hibájáról nem tájékoztatták, amely az indulást megelőzően az autóbuszvezető által elvégzett ellenőrzésen sem derült ki. A sérülést szenvedett jármű tartalék autóbusz volt, öreg és elavult, amelynek nem volt gazdája. Állította, hogy alperes az autóbuszon szervo szivattyú javítást hajtott végre és a szervo ékszíjat lecserélte. [16] A bíróság a 3.M.70.052/2021/
15. számú ítélettel a keresetet elutasította. A bíróság álláspontja szerint a felperes nem járt el szabályszerűen a műszaki hiba felmerülésekor, amikor az általa utóbb balesetveszélyesnek nyilvánított járművet forgalomképesnek ítélte meg, és nem kért mentést. A műszaki hibát a felperesnek jelentenie kellett volna a forgalmistának, aminek nem tett eleget. Felperes nem bizonyította a perben, hogy az autóbusz szervo meghibásodásából eredő műszaki hibája a káresemény bekövetkezésekor fennállt, amelyet a megnyúlt ékszíj okozott. Az alapeljárásban tényként lehetett megállapítani, hogy a tolatáskor az autóbusznak nem volt műszaki problémája, a szervo leállásnak a tolatási manőver végrehajtására nem volt ráhatása. A felperes tolatás közben viszont elmulasztotta a tőle, mint gépjárművezetőtől elvárható körültekintést, ugyanis az autóbusz jobb sarka nekiütközött a pannalnak. Ezáltal megállapítható volt, hogy a sérülés kizárólag a felperes tevőleges magatartása miatt következett be. A felperes magatartása gondatlan volt. A bíróság megállapította, hogy a felperesnek a munkaviszonyból származó munkaköri kötelezettsége volt egyfelől az autóbusz balesetmentes, biztonságos vezetése, másfelől a menetlevél eseményszerű vezetése, illetve műszaki hiba esetén mentést kérni, és az észlelt hibát dokumentálni, amelyek nem teljesítésével a vonatkozó munkáltatói utasításokat megszegte. A bíróság a benyújtott okiratok és a tanúk nyilatkozatai alapján megalapozottnak találta az elvégzett javítási munkálatok indokoltságának és a felmerült kár összegének alperesi bizonyítását. [17] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2.Mf.31.246/2022/
16. számú végzéssel az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A felperes fellebbezését a jogalap tekintetében nem találta alaposnak. Indokolása szerint a pannalnak ütközést megelőzően – miután megállt a fordulóban – az autóbusz nem volt műszaki hibás, műszaki hiba hiányában a felperes terhére a kárral összefüggésben nem értékelhető az, hogy a tolatás előtt nem kért műszaki mentés, az adminisztrációs kötelezettség elmulasztása pedig a kár bekövetkezésében nem hatott közre. A Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.005/2023/26-I 5 felperesi nyilatkozatok alapján az volt megállapítható, hogy a tolatás során az ütközést kizárólag a kellő körültekintés hiánya okozta. A másodfokú bíróság a végzésében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást a kártérítési kötelezettség alóli mentesülés feltételeinek hiányát illetően az Mt.
17. §

(4)bekezdésére figyelemmel. A károsulti közrehatás nem volt megállapítható, mert nem bizonyított, hogy a káresemény napját megelőzően a konkrét hibát már jelentették az alperesnél. Az előreláthatóságot pedig nem a felperes által hivatkozott műszaki probléma, hanem a konkrét helyzetben végrehajtandó tolatás tekintetében kellett vizsgálni. E körben annak volt jelentősége, hogy a felperesnek a szűk fordulóban történő tolatáskor számolnia kellett-e egy esetleges járműsérülés következményével. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság megállapította, hogy a sérülés, vagyis a kár bekövetkezése a felperes gondatlan magatartásának a következménye volt. [18] A másodfokú bíróság a fellebbezést az összegszerűség körében alaposnak találta. Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes továbbra is vitatta a fizetési felszólításban szereplő 90.997.Ft összegszerűségét azzal, hogy a lökhárító tartókeret meghibásodás nem áll összefüggésben a káreseménnyel, ilyen javítás nem volt indokolt, nem is volt, ezért az elszámolt anyagok és munkaórák sem elfogadhatóak, és szakértő bevonását kérte. [19] A másodfokú bíróság megállapította, hogy szakkérdésnek minősül annak megállapítása, hogy az ütközés milyen sérülést okozott a járműben, és azzal összefüggésben a karosszéria javítása, a lökhárító sérülése is felmerülhetett-e. Alperes indítványozta a szakértő kirendelését. [20] A másodfokú bíróság a felperes másodfokú költségét 10.873.- Ft-ban, az alperes másodfokú perköltségét 18.000.- Ft-ban, a fellebbezési illetéket 15.000.- Ft-ban állapította meg. [21] A másodfokú bíróság a perfelvételi szaktól rendelte el az eljárás folytatását, melyben szakértő bevonásával kell felderíteni, hogy a perbeli ütközés során milyen sérülés következett be az aztóbuszban, és ez milyen alkatrészek cseréjét, vagy javítását tette szükségessé, illetve összefüggésben áll-e az alperes által megjelölt 78.000.- és 12.997.- Ft összegekkel. [22] A felperes a megismételt eljárásban fenntartotta a keresetét, az alperes kérte a kereset elutasítását. A bíróság döntése és indokai [23] A bíróság a felperes keresetét az alábbiak szerint találta megalapozatlannak. [24] A megismételt eljárásban az ténykérdés volt, hogy a felperes gondatlan magatartásának a következménye volt a sérülés, vagyis a kár bekövetkezése. A bíróságnak ezért a megismételt eljárást a másodfokú bíróság iránymutatása alapján kizárólag a kár összegének elbírálása érdekében kellett lefolytatnia. [25] A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes által elkövetett károkozás során az autóbuszban milyen sérülések következtek be, ez milyen alkatrészek Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.005/2023/26-I 6 cseréjét, vagy javítását indokolta, amely alapján a felperes köteles-e megfizetni az alperesnek 90.997.- Ft kártérítést. [26] Felperes vitatta, hogy a hátsó lökhárító cserére szorult volna, mert álláspontja szerint csak a jobb hátsó, alsó saroklemez sérült, és a lökhárító cseréje nem szerepel sem anyagköltségként, sem munkadíjként az iratokon. Állította, hogy a fényképeken a sérülés egyáltalán nem látható. Emiatt nem tartotta lehetségesnek, hogy az acélos anyagból készült lökhárító tartó keret megsérülhetett volna, illetve, hogy más karosszéria elemet is meg kellett volna bontani. Felperes kifogásolta, hogy a jobb hátsó, alsó saroklemez cseréje nem szerepel a dokumentumokon. A felperes kifogásolta továbbá a munkadíjra felszámolt 78.000.- Ft-os összeget is, tekintettel arra, hogy a karosszéria munkálatokat az alperes saját dolgozói végezték el. [27] A perben az alperest terhelte a kár összegének bizonyítása. Az alperes a perben benyújtotta a következő okirati bizonyítékokat: kármegállapító lap, raktárközi bizonylat, sajáthibás káresemény összesítője és javítási költség összesítő, elszámolólap, sérülési jegyzőkönyv, műszaki szolgáltatási árjegyzék. [28] A bíróság a felek indítványára kirendelte az igazságügyi műszaki szakértőt az alperes által a fizetési felszólítás útján érvényesíteni kívánt összeg, az általa megjelölt egyes kártételek és a tolatási művelettel fennálló okozati összefüggés bizonyítása körében. [29] A felek által a karosszéria javítás vonatkozásában előterjesztett kérdések alapján a bíróság a szakértő feladatául tette annak megválaszolását, hogy milyen sérülések keletkeztek az autóbuszon, azok a káreseménnyel összefüggésben keletkeztek-e, és emiatt milyen alkatrészek cseréje vagy javítása volt indokolt. Állást kellett foglalnia a szakértőnek abban a kérdésben, hogy a saroklemez javításához meg kellett-e bontani másik karosszéria elemet, és ez megtörtént-e. Nyilatkoznia kellett a szakértőnek arról, hogy milyen alkatrészek javítása vagy cseréje történt meg, és a javításra vagy a cserére a sérüléssel összefüggésben került-e sor. A bíróság kérte a szakértő véleményét arról, hogy indokolt volt-e a káreseménnyel összefüggésben a karosszéria és a lökhárító javítása. Továbbá nyilatkoznia kellett a szakértőnek arról, hogy az alperes által megjelölt anyag és munkadíj tételek megfelelőek voltak-e, a munkaóra arányban állt-e az elvégzett munkálatokkal. [30] A bíróság kiemeli, hogy a szakértői vizsgálat idején az autóbusz már nem volt alperes tulajdonában. A szakértő számításokat végzett, értékelte a jármű alapadatait, a felek nyilatkozatának műszaki tartalmát, valamint a káresemény helyszínét is megtekintette, azt egybevetette az autóbusz műszaki képességeivel, ehhez PC-Crash matematikai szimulációt alkalmazott. A szakértői véleményt az iratok áttekintése, az elvégzett számítások, valamint a műszaki szakértői elmélet és gyakorlat alapján állította össze. [31] Az igazságügyi szakértői vélemény alapján a sérülések a káreseménnyel összefüggésben keletkeztek, a jobb hátsó, alsó saroklemez, díszszegély és a vészhárító felerősítés javítása indokolt, amelyhez fényezési tevékenység is tartozik. A javítás véleményezhető módon megtörtént. A rendelkezésre álló adatok szerint az alkatrészek cseréjére vagy javítására a sérüléssel összefüggésben került sor. A karosszéria (ezen belül a jobb hátsó alsó saroklemez) javítása és a vészhárító javítása műszakilag indokolt. A felszámított munkadíj és anyagköltség Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.005/2023/26-I 7 műszakilag elfogadható, reálisnak véleményezhető. A 6.500.- Ft-os munkadíj és a végösszeg nem tekinthető műszakilag eltúlzottnak. A teljes javítás műszakilag reális nettó összege 110.388.- Ft lehetne, az alperes által érvényesíteni kívánt 90.997.- Ft (avultatott összeg) így műszaki értelemben nem kifogásolható. A szakértő egyebekben állást foglalt az autóbusz feltételezett műszaki állapotáról is. [32] A felperes az igazságügyi szakértőnek a karosszéria javításával összefüggésben tett megállapításait nem fogadta el, hibásnak, pontatlannak és kétértelműnek nevezte. [33] A bíróság elrendelte a szakértői vélemény kiegészítését, és felhívta a szakértőt az általa és a perben használt szakkifejezések azonosítására, a fényképfelvételek vizsgálatára, a lökhárító keret sérülésének lehetőségére, és a 3., 4., 7. és 12. számú kérdésre adott válaszok pontosítására. A kiegészítésnek megfelelően a vészhárító a lökhárítónak, a hátsó vészhárító sarok a hátsó alsó saroklemeznek feleltethető meg, a vészhárító felerősítés pedig a lökhárító keret. A szakértő a fényképfelvételen megjelölte az általa felismert vészhárító sérülést. Előadta, hogy a keret javításának indokoltsága, mint műszakilag lehetséges tényező értékelhető, melynek szükségességét mérlegeléssel lehet értékelni. A keret kisebb deformációja a nem cáfolható műszaki lehetőség szintjén lehet értékelhető. Megerősítette, hogy a vészhárítón látható sérülés műszakilag indokolta annak leszerelését, és a javítás magában foglalja a vészhárító leszerelését és javítását. A munkálatok elvégzése az iratok alapján véleményezhető, mérlegelés kérdése. A benyújtott javítási összesítőn szereplő hátfalburkolat nem a tényleges tevékenységet takarja, mivel csak a jobb hátsó, alsó saroklemezt javították, és a vészhárító javítását végezték el, a két alkatrész fényezésével. [34] A bíróság a felek által becsatolt iratok, a tanúk nyilatkozatai, és a szakértői vélemény alapján, a bizonyítási eszközök együttes értékelése és mérlegelése során, a Pp. 279. §-a alkalmazásával az alábbi megállapításokra jutott. [35] Az igazságügyi műszaki szakértői véleményt, az írásbeli kiegészítést követően a bíróság aggálytalannak fogadta el. A szakértő kielégítő választ adott a feltett kérdésekre. [36] tanú1 és tanú2 tanúk, valamint a perben eljárt igazságügyi műszaki szakértő megállapítása alapján a bíróság tényként fogadta el, hogy az alperes által benyújtott fényképeken jól felismerhető a jobb hátsó, alsó saroklemez rongálódása, valamint a vészhárító sérülése is. A nyilatkozatok alapján nem volt vitatott, hogy a lökhárító műanyag borítása tud úgy deformálódni, hogy utána visszanyeri az alakját, de erre a mögötte lévő fémkeret nem képes. [37] Az igazságügyi szakértő véleménye alapján a bíróság megállapította, hogy mivel a tényleges sérülés, vagy annak hiánya csak megbontás útján válik láthatóvá, ezért a vészhárítón lévő sérülés műszakilag indokolta annak leszerelését. A megbontás után a takart részeken is lehet elváltozás észlelhető. [38] tanú1 és tanú2 tanú arról nyilatkozott, hogy a lökhárító belső tartószerkezetét törés miatt cserélni kellett, melyet a bíróság tényként fogadott el. tanú2 tanú nyilatkozata szerint az elem két darabból áll, a tartószerkezetre szélvédőragasztóval ragasztották fel az üvegszálas burkolatot. A tanú előadását igazolja a javítási költségösszesítő és az elszámolólap, melyek Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.005/2023/26-I 8 szerint a javításhoz szélvédőragasztó is felhasználtak. Az elszámolólapon 1 db hátfalburkolat felszámításra került. [39] Az iratok alapján az állapítható meg, hogy alperes megrendelte a jobb hátfallábat és a hátfalburkolatot is. Az elszámolólapon szerepel a „Hátfalláb jobb” megnevezésű tétel is, melynek egyidejűleg a levonása is megtörtént. A bíróság e körben tanú1 és tanú2 tanúk nyilatkozata alapján tényként fogadta el, hogy a megrendelt elem nem volt beépíthető, ezért a sérült karosszéria-elemet javították ki és helyezték vissza. Emiatt nem szerepelt saroklemez az elszámolásokon. A munkálatok elvégzését a felperes is megerősítette, mivel saját maga látta a megjavított autóbuszt a forgalomban, és megállapította, hogy a sarokelem fényes. [40] A szakértői vélemény alapján a bíróság tényként fogadta el, hogy a jobb hátsó, alsó saroklemez és a lökhárító javítására a sérüléssel összefüggésben került sor. [41] A bíróság tanú1 és tanú2 tanúk nyilatkozatai, a szakértői vélemény és az okirati bizonyítékok alapján bizonyítottnak találta, hogy a javítás - így a lökhárító javítása is - műszakilag indokolt volt, és meg is történt. [42] A műszaki szolgáltatási árjegyzék alapján alperesnél a saját jármű javítására megállapítható óradíj 6.500.- Ft volt, amely összeggel történt a javítás felszámítása is. Az igazságügyi szakértő álláspontja szerint a karosszéria javítása kevesebb munkaórát igényelt volna, de a fényezés kapcsán egyéb tételek figyelembevétele is indokolt lehet, ezért a végösszeg nem tekinthető műszakilag eltúlzottnak. [43] Az anyagköltség tekintetében az igazságügyi szakértő összehasonlító kalkulációt végzett, mely alapján 57.030.- Ft volt kimutatható, az alperes által felszámított 12.997.- Ft-tal szemben. [44] Az igazságügyi műszaki szakértői vélemény alapján a bíróság bizonyítottnak találta, hogy a 78.000.- Ft munkadíj és a 12.997.- anyagköltség műszakilag nem kifogásolható. [45] A bíróság az Mt. 179. §

(3)bekezdés alapján megállapította, hogy a kártérítés mértéke nem haladta meg a felperes négyhavi távolléti díjának az összegét. [46] Fentiek alapján megállapítható tehát, hogy a jobb hátsó, alsó saroklemez és a lökhárító sérülése a felperesnek felróható kötelezettségszegés miatt keletkezett. A bíróság álláspontja szerint az alperes bizonyította, hogy jogszerű a fizetési felszólításban érvényesíteni kívánt 90.997.- Ft összeg. [47] A bíróság az ítéletében nem tartotta megalapozottnak azt a felperesi állítást, hogy az autóbusz sérüléséről készült fényképfelvételek hamisak voltak, tekintettel arra, hogy tanú1 és tanú2 tanúk, valamint az igazságügyi műszaki szakértő a fényképek alapján az autóbusz sérülését egybehangzóan meg tudták állapítani. Felperes azon állítását, hogy a rendszámot nem tartalmazó fényképfelvételek nem az általa vezetett autóbuszról készültek, a megismételt eljárásban visszavonta. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.005/2023/26-I 9 [48] A bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása során a megismételt eljárásban sem találta megalapozottnak azt a felperesi állítást, hogy a tanúk meg voltak félemlítve, ezért valótlan tanúvallomást tettek. Az elszámolólap meghamisítására vonatkozó felperesi állítást azért nem fogadta el a bíróság, mert a perben bizonyítást nyert, hogy a saroklemez cseréjére nem került sor, ezért nem is szerepelhetett a dokumentumon. [49] A felek nyilatkozatai, a perben becsatolt okirati bizonyítékok és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes a tanúsított magatartásával, a munkaviszonyából származó kötelezettsége gondatlan megszegésével okozati összefüggésben az alperesnek 90.997.- Ft összegű kárt okozott. Mindezek alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította. [50] A perben felperes pervesztes, alperes pernyertes lett. A Pp. 512. §

(2)bekezdése figyelembevételével megállapított 90.997.- Ft pertárgy érték alapján a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. §

(1)bekezdés d) pontja alapján feljegyzett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti kereseti illeték a feleket pernyertességük/pervesztességük arányában terheli. Figyelemmel felperes munkavállalói költségkedvezményére, az őt terhelő 5.460.- Ft kereseti és a 15.000.- Ft fellebbezési illetéket a Pp. 96. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az állam viseli. A bíróság az alperes elsőfokú perköltségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja, valamint a 3. §

(1)bekezdés a) pontja és a 4. §

(1)bekezdés a) pontja alapján összesen 10.000.- Ft összegben, a másodfokú bíróság a másodfokú perköltséget 18.000.- Ft összegben állapította meg, melyet felperes köteles megfizetni. A perben felmerült 10.873.- Ft másodfokú költségét felperes maga viseli. [51] A fellebbezés lehetőségét a Pp. 365. §

(2)bekezdés a) pontja és a

(6)bekezdés biztosítja. A fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos tájékoztatás a Pp. 376. §

(1)-

(2)bekezdésein alapul. Balassagyarmat,

1. október
2. Szoó Irén s.k. ülnök Dr. Kerekes Andrea s.k. bíró, a tanács elnöke Szabó Tiborné s.k. ülnök