← Magyarország

Kf.40556/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A munkáltató egyoldalú utasítási jogával általában a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a hivatásos állományú által ténylegesen ellátandó feladatokat. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kf.VII.40.556/2021/

  1. Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Stumpf-Rádai Ágota előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró felperes neve A felperes: (felperes címe) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (cím1 ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos) Az alperes: Budapesti Rendőr-Főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Stájerits Erik kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj kifizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 6.K.703.338/2021/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.K.703.338/2021/
  3. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 26.000 (huszonhatezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 83.485 (nyolcvaháromezer-négyszáznyolcvanöt) forint fellebbezési eljárási illeték a magyar állam terhén marad. Kúria VII.Kf.40.556/2021/4 2 Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes az alperes hivatásos állományú tagjaként
  4. szeptember 1-től körzeti megbízott beosztásban teljesít szolgálatot. Szolgálatteljesítési helye
  5. február 1-től az alperes ... állománya. [2] A felperes szolgálati panaszában
  6. január 1-től kezdődően és a jövőre nézve is az illetményalap 100%-ának megfelelő havi megbízási díj és annak kamata megfizetését kérte az alperestől. Előadta, hogy körzeti megbízott beosztásához nem tartozóan rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési körzetén, illetékességi területén kívül járőri feladatokat (járőrszolgálatot) és átkíséréseket. [3] A ...1 Rendőrkapitányság vezetője a szolgálati panasznak nem adott helyt, ezért azt Budapest Rendőrfőkapitányához további elbírálására felterjesztette. [4] A Budapest Rendőrfőkapitánya határozatában a felperes szolgálati panaszát elutasította a felperes munkaköri leírásának IV. fejezet 3/1.pont k) alpontjában rögzítettekre hivatkozással, mely szerint a felperes közvetlen vezetőjének utasításai alapján köteles a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl végrehajtani a külön nem nevesített, de a ...1 Rendőrkapitányság ...2 tevékenységébe tartozó, feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik. Hivatkozott a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  7. (XII.09) ORFK utasítás (KMB szabályzat) V. fejezet 37.pontja értelmében arra, hogy a körzeti megbízott szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ban közterületi tevékenység ellátására köteles, ezáltal a járőrszolgálat a körzeti megbízott tevékenységébe tartozó közterületi tevékenység, alaptevékenység, így nem minősül a kinevezéstől eltérő többletfeladatnak. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011.(XII.22) BM rendelet (Szolgálati szabályzat) alapján a járőr a különböző feladatai közül túlsúlyban lévők számától függően láthat el különböző járőrszolgálati formát. A Szolgálati szabályzat és a járőr-és őrszolgálati szabályzatról szóló 13/
  8. (III. 24) ORFK utasítás (Járőr utasítás) alapján önmagában a járőrszolgálatra hivatkozás nem értelmezhető, mert a járőrszolgálat, több járőr által ellátandó feladatot foglal magában. A felperes kisérőőri szolgálatra nem lett beosztva és csekély mértékű átkísérési feladatot hajtott végre, amely nem minősül tartós feladatellátásnak, a működési körzetén kívüli szolgálati feladatellátás sem generál önmagában megbízási díjra való jogosultságot. A felperes keresete és az alperes védirata Kúria VII.Kf.40.556/2021/4 3 [5] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
  9. január 1jétől
  10. december
  11. napjáig terjedő időszakra 1.043.568 forint megbízási díj és kamata megfizetésére. [6] Hivatkozott arra, hogy körzeti megbízottként rendszeresen járőrszolgálatra volt beosztva, más járőrpárt nem osztottak be mellé és rendszeresen a KMB szabályzat 21., 22.pontjaiba ütközően a működési területén kívül is teljesíteni kellett ezeket a feladatokat. A körzeti megbízotti szabályzattal ellentétesen, azon túlterjeszkedve határozták meg a feladatait, az egyszemélyes járőr feladatait a KMB szabályzat nem tartalmazza. A KMB szabályzat
  12. pontja kifejezetten tiltja a kisérőőri feladat körzeti megbízott általi ellátását. Utalt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.085/2019/
  13. számú és a Fővárosi Törvényszék 5.Kf.650.355/2019/
  14. számú ítéleteire, amelyek helyt adtak az egyszemélyes járőri feladatok ellátására tekintettel a megbízási díj iránti keresetnek. [7] Rámutatott arra, hogy az alperes a szolgálati panaszt elutasító határozatban elismerte a járőri feladatok ellátását csak azokat a körzeti megbízotti tevékenységbe tartozónak tekintette. [8] A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában (28.988 forintban) határozta meg, arra tekintettel, hogy e feladatok a szolgálatteljesítési idejének a jelentős részét tették ki. Hivatkozott a Fővárosi Törvényszék hasonló tényállású ügyben a megbízási díj mértéke tekintetében helyt adó döntéseire. [9] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a szolgálati panaszt elutasító határozatban foglaltakkal egyező indokolással. A felperes által kimutatott feladatellátást nem vitatta, a kisérési feladatokat eseti jellegűnek tartotta, azok a 30 napot nem haladták meg. A megbízási díj mértékét eltúlzottnak találta, valamint álláspontja szerint a felperes éves szabadsága és betegszabadsága ideje alatt nem végezhetett sem szolgálati beosztásába tartozó sem attól eltérő feladatokat, ezért ezekkel a napokkal nem lehet számolni. Az elsőfokú bíróság ítélete [10] Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.043.568 forint megbízási díjat és annak
  15. július 6-tól a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát, valamint a perköltséget a Hszt.
  16. §
  17. pontja, a
  18. §

(1),
(5)bekezdése, a 163. §
(5)bekezdése, a KMB szabályzat 2., 21., 24.,
  1. pontjai, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
  2. (VI.16.) BM rendelet
  3. §
(6)bekezdése, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 10. §
(2)bekezdése, a Járőr szabályzat 4., 5., 22.,
  1. pontjai alkalmazásával. [11] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes munkaköri leírásában rögzítetten a más beosztáshoz tartozó feladatokkal a beosztása korlátlanul nem bővíthető. Utalt ebben a kérdésben kialakult bírói gyakorlatra, valamint arra, hogy a hivatásos munkaköréhez (beosztásához) igazodóan kell meghatározni a munkaköri leírásában a ténylegesen végzendő feladatokat, és ez nem fedhet le több másik beosztást is. A munkáltató csak egy adott beosztáson belül határozhatja meg a munkaköri feladatokat, ezért nem tartotta megalapozottnak az alperes hivatkozását a felperes munkaköri leírására (IV. fejezet 3/
  2. pont k) alpont), amely szerint a felperes közvetlen vezetőjének utasításai alapján köteles a Kúria VII.Kf.40.556/2021/4 4 munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl ellátni a külön nem nevesített, de a ...1 Rendőrkapitányság ...2 tevékenységébe tartozó eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik, ugyanis ez a beosztásának a korlátlan bővítését jelenti. [12] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes körzeti megbízott beosztásban a KMB szabályzat szerint nem láthatott volna el egyszemélyi járőrfeladatot, továbbá a felperes a körzeti megbízotti működési területén kívül látta el a járőrszolgálati feladatokat. Kisérőőri és átkísérési feladatokat is rendszeresen látott el a beosztásától eltérően, ezért a felperes megbízási díj iránti igénye megalapozott. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy nem volt vitás a felek között, hogy a felperes az általa megjelölt feladatokat ténylegesen elvégezte. [13] A megbízási díj mértékének vizsgálatánál a bíróság arra volt figyelemmel, hogy a többletfeladatok milyen mennyiségben jelentkeztek egy adott hónapon belül az ellátott szolgálatok viszonylatában. A felperest az arányos összegű megbízási díj mindazokban a hónapokban megilleti, amikor körzeti megbízotti (rendes szolgálati feladatok) beosztása mellett járőrvezetői és kisérői feladatot látott el, illetőleg amikor körzeti megbízotti működési területén kívül látta el szolgálati feladatait az egyes hónapokban. Nem fogadta el alperes érvelését, hogy a betegállománnyal vagy szabadsággal érintett hónapokra nem jár megbízási díj, mert azok nem fedtek le teljes hónapot. A fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [14] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte a Hszt.
  3. §
(1)bekezdés c) pontja,
(5)-
(6)bekezdései bíróság általi megsértését állítva. [15] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást felderítette, a megfelelő jogszabályokat alkalmazta, azonban azokból téves következtetést vont le, ezért döntése jogszabálysértő. Fenntartotta az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatait, amelyek szerint a felperes nem látott el beosztásához nem tartozó többletfeladatokat, ezt igazolja a felperes által átvett körzeti megbízotti munkaköri leírás IV. fejezet 3. pont 3/1 alpont
  1. k)bekezdése, valamint a Speciális munkaköri feladatok elnevezésű 3/2. alpont
  2. u)és
  3. v)pontja, amely alapján külön utasításra köteles más szolgálati feladatot is ellátni, egyebekben a kapitányságvezető utasítása szerint jár el. [16] Az alperes fellebbezésében kiemelte, hogy a peresített időszakban a parancsnoki kivizsgálás adatai szerint a felperes által ténylegesen végrehajtott feladatok nem jelentettek jelentős többletet; a felperest felkészültségéhez, és szakmai tapasztalatához kapcsolódó feladatok végrehajtásával bízták meg a parancsnoki utasításnak megfelelően, ezért azok részére aránytalan sérelemmel nem jártak. A peresített időszakban végzett járőrszolgálat, a kijárási korlátozással kapcsolatos, valamint csapatszolgálati feladatok a felperes körzeti megbízotti tevékenységébe tartozóak, azokat a munkaköri leírás hivatkozott pontjai alapján egyedi utasítás szerint végezte, emiatt azok nem minősülnek a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatnak. Önmagában a járőrszolgálatra hivatkozás alaptalan, mert az több, a járőr által ellátandó feladatot is magába foglal. Az objektumőri feladatok eseti jellegűek voltak, kisérőőri feladatokat pedig a felperes nem végzett. A fenti feladatok teljesítése nem felelhet meg a Hszt. 71. §
(6)bekezdés szerinti 30 napot meghaladó megbízásnak, ezért megbízási díj a felperes részére nem volt megállapítható. Kúria VII.Kf.40.556/2021/4 5 [17] Az alperes kifogásolta az elsőfokú bíróság által megítélt megbízási díj összegszerűségét is, az szerinte legfeljebb 50%-ban állapítható meg a gyakorlattal egyezően. Jogszabályi hivatkozás megjelölése nélkül vitatta a megbízási díj megállapítására vonatkozó ítéleti indoklást, a betegszabadság és rendes szabadság kapcsán kifejtett ítéleti álláspontot. [18] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte arra hivatkozással, hogy az alperes fellebbezésében nem világított rá olyan körülményre, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált volna alaposan, és amellyel kapcsolatban nem fejtette volna ki az alperestől eltérő jogi álláspontját. [19] A körzeti megbízotti szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott csak járőrvezetői feladatot láthat el egy beosztott járőrrel közösen és a körzeti megbízotti körzetén belül, ettől eltérő járőri többletfeladatok ellátásáért ellentételezést (megbízási díjat) kell fizetni. A KMB szabályzat
  1. pontja kimondja, hogy kísérési feladatokra a körzeti megbízott nem vehető igénybe. A körzeti megbízottnak saját működési területe közterületén kell 70%-ban szolgálatot teljesítenie, nem bármely közterületen, a közterületi szolgálat egyébként sem feleltethető meg a járőrszolgálatnak. [20] A fellebbezésben az alperes is elismerte, hogy a körzeti megbízott és a járőr feladatai elválnak egymástól, a hivatásos állomány tagja feladatai csak a beosztás keretein belül határozhatók meg szabadon, és a munkaköri leírás rendelkezéseivel korlátlanul nem bővíthetők. A KMB szabályzat adott munkakörre nézve kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a járőri feladatok nem tartoznak a körzeti megbízott tevékenységébe, a két beosztás különböző. [21] A felperes eltérő foglalkoztatása meghaladta a 30 napot, az illetményalap 75%-os mértékében megjelölt havi megbízási díj nem eltúlzott, a többletfeladatokkal és többletteherrel arányos. A Kúria döntése és jogi indokai [22] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [23] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján kizárólag a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [24] Az alperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján az irányadó jogszabályok [Hszt.
  1. §] alkalmazásával téves következtetést vont le a kereset jogalapja és összegszerűsége tekintetében. [25] A peradatok szerint peres felek egyező nyilatkozatokat tettek arra vonatkozóan, hogy melyek voltak azok a feladatok, amelyek a felperes beosztásához tartoztak. Az alperes csupán arra hivatkozott, hogy a felperest kizárólag a munkaköri leírásban rögzített olyan további egyedi feladatok elvégzésére utasította, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak, továbbá a felperes által elvégzett feladatok mennyisége nem minősíthető rendszeres, megbízási díjra jogosultságot megalapozó feladatnak és annak mennyisége alapján legfeljebb 50%-os megbízási díjra adhat alapot. [26] A Kúria azonos tényállású ügyben (Kf.VII.39.523/2021.) kifejtette, hogy a Hszt.
  2. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen megbízhatta (utasíthatta) a felperest olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához Kúria VII.Kf.40.556/2021/4 6 kapcsolódtak. A munkáltatónak azonban az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízott beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. [27] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, azonban a munkaköri feladatok meghatározása a munkáltató részéről nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás (a munkakör) keretein belül határozhatja meg (sorolhatja fel) azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a felperes által ténylegesen ellátandó feladatokat. A következetes bírói gyakorlat szerint „[a] munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását” (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4.). A fentiek alapján helytállóan hivatkozott a felperes a peres eljárás során arra, hogy az alperes csak a kinevezése szerinti munkakörön belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. [28] A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., stb.) azt is rögzítette, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben ugyanis nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz a rendszeresen elvégzett további tevékenység, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [29] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes által a peres eljárás során meghatározott (felsorolt), a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatok, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat az alperes a felperes munkaköri leírásban rögzítette. [30] A fentiekben kifejtetteket támasztja alá a Kúria következetes – a perben is irányadó gyakorlata –, amely szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Mfv.II.10.304/2017/15., Kf.VII.39.525/2021/3., stb.). A munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Mfv.I.10.751/2016/4.). [31] A megbízási díj mértéke az ellátandó munkaköri feladatokhoz köthető, ez a díjazás azért jár, mert a rendvédelmi szerv tagja az eredeti munkaköri feladatoktól eltérő többletfeladatot végez és ezt a többletterhet a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében a jogalkotó az Kúria VII.Kf.40.556/2021/4 7 illetményalap 50-200%-áig terjedő összeggel kompenzálja. Az irányadó bírói gyakorlat szerint (pl. Kfv.VII.37.780/2020/5.) a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, hogy az eredeti munkakör mellett ellátott többletfeladatokra tekintettel a megbízási díjat milyen mértékben határozza meg. A mérlegelés szempontjait a munka bonyolultsága, az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított időigénye, annak gyakorisága, az arra előírt többlettudás birtokában kell meghatározni. Valamennyi szempontot összességében kell mérlegelni, továbbá a rendvédelmi szerv tagja által elvégzett feladatok egyedi vizsgálata alapján kell arról dönteni, hogy a ténylegesen ellátott többletfeladatért milyen mértékű megbízási díj jár. [32] Az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, ezért a megbízási díjat a bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg. Az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg a felperest megillető megbízási díjat, a megbízási díj mértékére vonatkozó törvényi és jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg. A mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl, a jogszabályi rendelkezések alapján figyelembe vette a többletmunkának az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított mennyiségét, rendszerességét. Valamennyi szempontot összességében mérlegelte és a felek által nem vitatott felperes által elvégzett feladatok vizsgálata alapján döntött arról, hogy a ténylegesen ellátott jelentős többletfeladatért milyen mértékű megbízási díj jár. Önmagában az a körülmény, hogy a hosszú ideig, rendszeresen végzett többletfeladatok mértéke hónaponként, esetenként eltérő mértékű volt, illetve egyes hónapokban a felperes szabadságon vagy betegszabadságon volt az elsőfokú bíróság mérlegelését a megbízási díj összegének a meghatározása tekintetében nem teszi jogszabálysértővé és megalapozatlanná. [33] Az alperes fellebbezésében csupán hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a felperes által teljesített többletmunka mennyiségét nem megfelelően értékelte, azonban ezzel összefüggő eljárási jogszabálysértést nem jelölt meg, ezért a Kúria a fellebbezés korlátaira tekintettel ebben a körben nem vizsgálódhatott. [34] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Kp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [35] A munkáltató egyoldalú utasítási jogával általában a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a hivatásos állományú által ténylegesen ellátandó feladatokat. Záró rész [36] A pervesztes alperes a Kp. 35. § útján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdés, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyérték (1.043.568 forint) és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. Kúria VII.Kf.40.556/2021/4 8 [37] Az alperest az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes költségmentesség illeti meg, ezért a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára, és 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad. Az Itv. 46. §
(1)bekezdése értelmében az illeték alap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább 15.000 forint. Az illeték alap a pertárgy értéke, a fellebbezési eljárás illetéke ennek 8%-a (83.485 forint). [38] A Kúria a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [39] A Kúria ítélete ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp.
  2. §
(1)bekezdése,
  1. § d) pont]. Budapest,
  2. december
  3. Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Stumpf-Rádai Ágota s. k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.