A határozat elvi tartalma: A fellebbezés visszautasításának van helye, ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy jogi képviselő nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjeszti elő fellebbezését. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.35.233/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Banu Zsoltné Dr. Szabó Judit bíró Dr. Heinemann Csilla bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: név Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: név (Cím2) Az alperes: Agrárminiszter Cím1 Az alperes képviselője: Simon és Gláser Ügyvédi Iroda Kúria I.Kpkf.35.233/2025/2 2 eljáró ügyvéd: név1 Cím5 A per tárgya: támogatási szerződéssel kapcsolatos jogvita A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: a felperes A fellebbezett határozat: Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.751.450/2024/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.751.450/2024/
- számú végzését helybenhagyja. A Kúria végzésével szemben további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék elsőfokú közigazgatási bíróságként eljárva az alperes EUJF/1480-1/
- számú tájékoztató levéllel szemben a felperes által benyújtott keresetet érdemben nem bírálta el, és szeptember 4-én kelt, 38.K.702.717/2024/
- sorszámú végzésében megállapította illetékességének hiányát, az eljárást megszüntette és a keresetlevelet a Pest Központi Kerületi Bírósághoz áttenni rendelte. [2] A felperes az elsőfokú bíróság végzésével szemben fellebbezést terjesztett elő, melyet a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú bíróságként eljárva érdemi bírálatra alkalmatlannak talált, ezért 3.Kpkf.751.450/2024/
- sorszámú végzésével a felperes fellebbezését visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(3)bekezdése alapján megfelelő eltéréssel alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja, 100. §
(2)bekezdés b) pontja, a 104. §
(1)-
(2)bekezdése és 112. §
(3)bekezdése alapján. A végzés indokolása szerint a felperes a fellebbezésében nem jelölte meg a jogszabályi követelményeknek megfelelően, hogy az elsőfokú bíróság pontosan mely jogszabályi rendelkezéseket és miként sértett meg. [3] A felperes a Fővárosi Ítélőtábla végzésével szemben fellebbezést terjesztett elő. Kúria I.Kpkf.35.233/2025/2 3 [4] A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.751.450/2024/
- sorszámú végzésében – határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – felhívta a felperest (jogi képviselője útján), hogy mind a fellebbezését, mind a meghatalmazását nyújtsa be teljes bizonyító erejű magánokirat formájában. A fellebbezés és a meghatalmazás ugyanis a Kp.
- §
(1)bekezdés, 29. §
(1)bekezdés, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdése, 325. §
(1)bekezdés h) pontja, 325. §
(3a)bekezdése, a digitális államról és digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
- évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)
- §
- pontja,
- §
(1)bekezdés
- a)pont,
- aa)alpontja, a 119. §
(2)bekezdése, az ügyvédi tevékenységről szóló
- évi LXXVIII. törvény 208/E. §-a figyelembevételével elektronikus okiratként nem minősül ellenjegyzett magánokiratnak. [5] Miután a felperes
- március 19-én /
- sorszám alatt előterjesztett beadványában a Fővárosi Ítélőtábla részéről biztosított határidő meghosszabbítását kérte, a Fővárosi Ítélőtábla ennek
- március 20-án kelt
- sorszámú végzésével helyt adott, és a 8 napos határidőt további 15 nappal meghosszabbította. Egyben tájékoztatta a felperest arról, hogy a meghosszabbított határidő elmulasztása esetére a /
- sorszámú végzésben közölt jogkövetkezményt kell alkalmaznia. [6] A felperes iratokhoz /
- sorszám alatt csatolt elektronikus beadványában határidőn belül csak a meghatalmazást csatolta a szükséges elektronikus aláírással, a fellebbezés csatolására azonban nem került sor. A Fővárosi Ítélőtábla fellebbezett döntése és annak jogi indokai [7] A Fővárosi Ítélőtábla /
- sorszámú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla /
- sorszámú végzésével szemben /
- sorszám alatt felperes részéről előterjesztett fellebbezést visszautasította, megállapítva, hogy annak érdemi elbírálására nincs lehetőség. [8] A végzés indokolása szerint a felperes jogi képviselője a Dáptv.
- §
(2)bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett, ezért minden beadványt kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz a Pp. 608. §
(1)bekezdése szerint. [9] Az indokolás szerint a Kp. 29. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, Pp. 114. §
(3)bekezdése szerint ügyvédi képviselet esetén a beadvány első példányát az e törvény szerint meghatározott, teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell elkészíteni. A Pp. 325. §
(1)bekezdés f)-h) pontjai az elektronikus okiratok esetére határozzák meg a teljes bizonyító erejű magánokirati forma lényegét, és a Pp. 325. §
(1)bekezdés h) pontja szerint teljes bizonyító erejű magánokirat, ha olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyhez rendeli, és a személyhez rendelést a kiállító sajátkezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékban foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített Kúria I.Kpkf.35.233/2025/2 4 tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el. [10] Az indokolás szerint a felperes /2. sorszámú végzéssel szemben /3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése a jogszabály által megkívánt alakiságoknak nem felelt meg, mely hiányosságot a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta, sem meghosszabbított határidőn belül, sem a Fővárosi Ítélőtábla végzése meghozatala időpontjáig. [11] Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontja alapján – a szükséges elektronikus aláírás hiányában – a felperes fellebbezést visszautasította. A fellebbezés [12] A Fővárosi Ítélőtábla fellebbezést visszautasító /
- sorszámú végzésével szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, 3.Kpkf.751.450/2024/
- sorszám alatt, melyet /
- sorszám alatt kiegészített. Ebben a Fővárosi Ítélőtábla /
- sorszám alatti végzésének saját hatáskörben vagy Kúria általi hatályon kívül helyezését kérte a Fővárosi Ítélőtábla /2.sorszámú végzéssel szembeni fellebbezése érdemi elbírálására történő utasításával. [13] Iratokhoz /
- sorszám alatt csatolt fellebbezésében részletesen bemutatta a fellebbezéssel támadott /
- sorszám alatti végzés meghozatalához vezető eljárásjogi lépéseket, ismertette beadványai tartalmát és hivatkozott arra, hogy a fellebbezett végzés indokolása alapját képező jogi szabályozás, a Pp.
- §
(1)bekezdés h) pontja, 325. §
(3a)bekezdése jelen eljárásban való alkalmazása, különösen szigorú eljárásjogi jogértelmezése, azaz az eltúlzott formalizmus megfosztotta a felperest a bírósághoz való hozzáférés jogától. Utalt az Emberi Jogok Európai Bírósága eseti döntéseire, és arra, hogy a szabályozás az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk
(1)bekezdése sérelmét is jelenti. Hangsúlyozta, hogy már
- január 29-én is kétséget kizáróan jogi képviselőtől származott a fellebbezés benyújtása. Szerinte az eltúlzott formalizmus alkalmazásának nincs legitim célja, és ésszerű arányossági kapcsolat sem lelhető fel. [14] Iratokhoz /
- sorszám alatt csatolt fellebbezés kiegészítésében utalt arra, hogy a /
- sorszámú végzés hivatkozik a korábban fellebbezéssel támadott végzés indokolására is, mely indokolás nem helyes. [15] Előadta, hogy a telefonos aláírórendszere nem működött annak
- január 25-ei megújítása óta, mely tényt jelezte a Fővárosi Ítélőtáblának is. Előadta, hogy a Microsec Zrt. gyorsított eljárásban gondoskodott a felperest képviselő ügyvédi iroda költségére a korábbi rendszer visszaállításáról és az ehhez szükséges új token eszköz legyártásáról, megküldéséről, mely
- március 27-én érkezett meg. Beadványában leírta, hogy: „a
- március
- nap folyamán emberi időben az 1818 hibája miatt az irat nem volt beküldhető.” „Reményeim fejezem ki, hogy a kifejezetten költségigényes elektronikus rendszer-kialakítás és a szinte folyamatosnak tekinthető karbantartás alapján indokolatlan a bírósági rendszerben fennálló üzemzavarok számossága.” Kúria I.Kpkf.35.233/2025/2 5 [16] Előadta, hogy sajnálatos, hogy a jogalkotó önálló normában nem rögzítette, hogy az állam által kötelezően használandó rendszer azon hibája, mely a Dáptv. rendelkezései alkalmazását nem teszik lehetővé, alapvető jogot sértenek. [17] A felperes a fellebbezési határidőn túl –
- július 1-én és
- július 17-én terjesztette elő a
- és
- sorszámú, fellebbezési érvelést tartalmazó további beadványait, melyek érdemben nem vizsgálhatóak. [18] A felperes fellebbezésére az alperes – a Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatása ellenére – nyilatkozatot nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A fellebbezés alaptalan az alábbiak miatt. [20] A Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó, Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletet csak a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. [21] A Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezés kötelező tartalmi eleme - többek között - a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés és jogszabályhely pontos megjelölése, illetve annak a kúriai határozatnak a megjelölése, amelytől a fellebbezéssel érintett határozat jogkérdésben eltér. A Kp. 104. §
(1)bekezdése kifejezetten kizárja a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében a hiánypótlás kibocsátását. [22] A Kúria megjegyzi, hogy a felperes fellebbezésében bár érintette a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.751.450/2024/
- sorszámú végzésével kapcsolatos jogsérelmét is, a Kúria azonban a Fővárosi Ítélőtábla /
- sorszámú végzéssel kapcsolatos jogsérelem kérdésével foglalkozni nem tudott, hiszen a Kúria, mint másodfokú bíróság előtti fellebbezési eljárás tárgya kifejezetten a felperes fellebbezését visszautasító /
- sorszámú végzés volt. [23] A felperes fellebbezésében jogsérelemként a Pp.
- §
(1)bekezdés h) pontja és 325. §
(3a)bekezdése eltúlzott formalizmusát jelölte meg, tartalmát tekintve azt kifogásolta, hogy vele szemben miért alkalmazták a Kp. 28. §
(3)bekezdés, 29. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 325. §
(1)bekezdés h) pontjában szereplő, és a 325. §
(3a)bekezdés, teljes bizonyító erejű magánokirat alaki feltételei szabályát. [24] A felperes fellebbezésében nem vitatta annak tényét, hogy elmulasztotta megküldeni – hiánypótlási felhívás, és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés ellenére – a fellebbezését a jogszabály által megkívánt módon, amellett, hogy meghatalmazásának hiányait a hiánypótlási felhívásban megadott határidőn belül pótolta. Kúria I.Kpkf.35.233/2025/2 6 [25] A Kúria a fellebbezésben szereplő, túlzott formalizmusra történő hivatkozással összefüggésben hangsúlyozza, hogy a bíróság jogalkalmazó, kötve van a jogalkotó által előírt, a bíróságnál előterjeszthető elektronikus beadványokkal szemben megfogalmazott formai követelményekhez, és a követelményeknek meg nem felelő beadvány előterjesztése esetén kötelező a jogszabályban kógens módon szereplő jogkövetkezmények alkalmazására. [26] A Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontja mérlegelést nem engedő módon írja elő, hogy a bíróságnak a fellebbezést vissza kell utasítania, ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi képviselője nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő fellebbezését. (Kúria Kpkf.45.071/2022/2., Kpkf.45.160/2022/4., Kpkf.45.122/2022/2.) [27] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla /12. sorszámú végzése a fellebbezés visszautasításáról jogszerűen döntött, ezért a Kúria a Kp. 114. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [28] A Kúria megjegyzi, hogy észlelte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla részéről felterjesztésre került iratok között, a felperes /
- sorszám alatti beadványa
- számú melléklete jogegységi eljárás kezdeményezését is tartalmazza, amely azonban nem felel meg a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény
- §
(1)bekezdésében foglalt feltételeknek és nem is esik a 33. §
(1)bekezdése szerinti körbe. A döntés elvi tartalma [29] A fellebbezés visszautasításának van helye, ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy jogi képviselő nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjeszti elő fellebbezését. Záró rész [30] A Kúria fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [31] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes volt. [32] A végzéssel szembeni fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Tóth Kincső s.k. Dr. Figula Ildikó s.k. Kúria I.Kpkf.35.233/2025/2 a tanács elnöke 7 előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró