A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felülvizsgálati kérelem nem tesz eleget a Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő befogadási okhoz kapcsolódó, a Kp. 117. §
(4)pontja szerinti indokolási kötelezettségének, a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.I.37.782/2025/
- A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Figula Ildikó előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd: ügyvéd1 (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: dr. Jáger Kristóf kamarai jogtanácsos A per tárgya: jogszerűsége vizsgálata idegenrendészeti ügyben hozott határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 14.K.702.692/2025/
- számú ítélete Kúria I.Kfv.37.782/2025/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mongol állampolgár, aki
- december 20-ig érvényes munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezett. A felperes
- december 18-án az elsőfokú idegenrendészeti hatóságnál vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély iránti kérelmet terjesztett elő, a tartózkodása céljaként a
- november
- óta fennálló egyéni vállalkozói tevékenységére hivatkozott. [2] Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság 106-1-175823/7/2024-T. számú határozatában a felperes kérelmét elutasította. Határozata indokolásában a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)
- §
(1)bekezdés f) pontjára hivatkozott, utalva arra, hogy a felperes magyarországi megélhetését nem fogadta el igazoltnak. A határozat a felperest egyben az Európai Unió tagállamainak és a többi schengeni államnak a területéről Mongólia területére kiutasította. [3] A felperes fellebbezésére eljárt alperes
- május 26-án meghozott 106-T10171/7/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint az elsőfokú idegenrendészeti hatóság jogszerűen döntött a magyarországi megélhetés igazoltsága hiánya kérdésében, és emellett megállapította, hogy a felperes tartózkodási célja sem igazolt, figyelemmel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV)
- május 6-án kelt tájékoztatására, mely szerint adó és járuléktartozása áll fenn, ezért a felperes nem teljesíti a Btátv. végrehajtásáról szóló 35/
- (II. 29.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Btávhr.)
- §
(4)bekezdés a) pontjában foglalt feltételt. Rögzítette, hogy a felperes megélhetésének igazolására kibocsátott hiánypótlásnak nem tett eleget. [4] A felperes keresetére eljárt Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét alaptalannak találta, ezért annak elutasításáról döntött 2025. október 1-jén meghozott, 14.K.702.692/2025/8. sorszámú ítéletével, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. [5] Az ítélet indokolása szerint a felperes keresetében kizárólag a tartózkodási cél körében támadta a határozatot. Ennek körében megállapította, hogy a Btávhr. 12. §
(4)bekezdés a) pontja egyértelmű kritériumrendszert állít fel az egyéni vállalkozóként tevékenykedő vendég- önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó külföldiekkel szemben a tartózkodási cél igazolására. Ennek megfelelően a belföldi Kúria I.Kfv.37.782/2025/2 3 tartózkodás akkor engedélyezhető, ha az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelmük meghaladja a mindenkori minimálbér huszonnégyszeresét, és nem áll fenn adó- és járuléktartozásuk. Az ítélet indokolása rögzítette, hogy a NAV
- május 6-án kelt tájékoztatása szerint a felperesnek 1.120.537.- forint adó- és járuléktartozása áll fenn, amelyet 77.330.- forint késedelmi pótlék is terhelt. Ebből következően a felperesnél fennálló adótartozás kizárja a vendég- önfoglalkoztatási engedély meghosszabbítását. A felülvizsgálati kérelem [6] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését, jogszabályoknak megfelelő új határozathozatalt és a kereseti kérelmének teljesítését kérte. A Kp.
- §
(1),
(2)bekezdés a) pontjára hivatkozással azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira tekintettel kérte, és szó szerint idézte a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontját. [8] Az ügy érdemét érintően hivatkozott arra, hogy az alperes magyarországi tartózkodása célja körében a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem egyenként, nem összességükben és nem súlyuknak megfelelően értékelte, ezzel megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. § követelményeit. Emellett hivatkozott arra, hogy a bíróság érdemben nem foglalkozott a kereseti kérelmében előadottakkal, ezért jogszabálysértő határozatot hozott. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására az alábbiak miatt nincs lehetőség. [10] A közigazgatási perrendtartás jogorvoslati rendszerében a Kúria előtt zajló felülvizsgálati eljárás egy rendkívüli jogorvoslati eljárás, amelyben elkülönül egymástól a felülvizsgálati kérelem befogadásáról történő döntéshozatal, és a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása. [11] A Kp. taxatív módon jelöli meg, hogy mely esetben van helye a jogerős ítélet, valamint keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem befogadásának. A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria I.Kfv.37.782/2025/2 4
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [13] A Kp. ismertetett rendelkezéséből következően a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek kettős kötelezettsége van, egyrészt meg kell jelölni a befogadás Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő valamely okát, akár többet is, és elő kell terjeszteni az ahhoz kapcsolódó – ugyan nem részletes, de szűkebb körű – indokolást is. [14] Ehhez képest a felperes felülvizsgálati kérelmében ugyan megjelölte, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjai alapján kéri a felülvizsgálati kérelem befogadását, ugyanakkor a befogadási okhoz kapcsolódóan semmilyen indokot nem terjesztett elő. Ebből következően a Kúria nincs abban a helyzetben, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága vizsgálata során a Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő befogadási okok fennállását vizsgálja. [15] A Kúria ehhez kapcsolódóan kiemeli, hogy a Kp. 117. §
(5)bekezdése kifejezetten kizárja a Kp. ismertetett 117. §
(4)bekezdése tekintetében a hiánypótlás kibocsátását. [16] Miután a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem a befogadás indokolása körében nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ezért a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 104. §
(1)bekezdése és Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja megfelelő alkalmazásával a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról rendelkezett. [17] A felülvizsgálati kérelem visszautasítására való tekintettel a Kúriának az azonnali jogvédelem iránti kérelemről döntenie nem kellett. A döntés elvi tartalma [18] Amennyiben a felülvizsgálati kérelem nem tesz eleget a Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő befogadási okhoz kapcsolódó, a Kp. 117. §
(4)pontja szerinti indokolási kötelezettségének, a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye. Záró rész [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [20] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának a felülvizsgálati illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [21] A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. december 11.