A határozat elvi tartalma: Kifogást csak a fél [Cstv. 6. §
(4)bek.] terjeszthet elő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Gfv.VII.30.046/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Csőke Andrea előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1 Az adós felszámolójának jogi képviselője: Dr. Pajor Levente ügyvéd cím1 A kifogást előterjesztő: E. A kifogást előterjesztő jogi képviselője: Dr. Csáki-Szántó János ügyvéd cím2 Az eljárás tárgya: kifogás felszámolási eljárásban A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős végzés száma: Győri Ítélőtábla Fpkhf.IV.25.511/2020/
- Kúria VII.Gfv.30.046/2021/6 2 Az elsőfokú bíróság neve és a végzés száma: Székesfehérvári Törvényszék 1.Fpkh.23/2020/
- A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kifogást előterjesztő Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. Kötelezi a kifogást előterjesztőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a felszámolónak 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az adós ellen
- március 1-jén előterjesztett hitelezői kérelem alapján
- február 28-án indult meg a felszámolás, felszámolóként a felszámoló2 Kft. került kirendelésre. [2] A kifogást előterjesztő
- június 22-én előterjesztett kifogásában kérte, hogy a bíróság a felszámoló által készített közbenső jelentés elfogadását utasítsa el és a felszámolót kötelezze közbenső mérleg benyújtására. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [3] Az elsőfokú bíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (Cstv.)
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) 130. §
(1)bekezdés g) pontja alapján arra hivatkozva, hogy a kifogást előterjesztő sem hitelezőnek nem minősül, Kúria VII.Gfv.30.046/2021/6 3 sem olyan harmadik személynek, akinek a jogát vagy jogos érdekét érintené a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása. [4] A kifogást előterjesztő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta. [5] A végzés indokolásában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a kifogást előterjesztő hitelezői igényét jogerősen elutasította az 1.Fpkh.32/2018/7. számú végzésével, mely határozathoz az rPp. 229. §
(1)bekezdése szerinti anyagi jogerőhatás fűződik. [6] Hangsúlyozta, hogy a több ellentétes tartalmú, vitatott hitelezői igény megalapozottságával, nyilvántartásba vételével kapcsolatban hozott döntés közül a perfüggőség szabályaira tekintettel az alaki és anyagi jogerőhatás az időben elsőként meghozott 1.Fpkh.32/2018/
- számú végzéshez fűződik, így ez a végzés irányadó. [7] Ebből következően helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a kifogást előterjesztő nem minősül hitelezőnek. A közbenső jelentés mellékletét képező hitelezői nyilvántartás a társaságot ugyan még vitatott hitelezői igény jogosultjaként tünteti fel, de a felszámoló által készített hitelezői kimutatás alkalmatlan arra, hogy az 1.Fpkh.32/2018/
- számú végzéshez fűződő anyagi jogerőhatást lerontsa. [8] A kifogást előterjesztő az OTP Bank Nyrt. által a Cstv.
- §-ára hivatkozással indított perben II. rendű alperes, de ettől nem minősül kifogás előterjesztésére jogosult érdekeltnek. Nincs ugyanis olyan érdeke vagy joga, ami a szerződésekkel összefüggésben a peres eljárást meghaladóan a felszámolási eljárás tárgyát képezné, vagy amire a felszámolási eljárás lefolytatása bármilyen kihatással lenne. Az ítélőtábla hangsúlyozta, hogy a felszámolási eljárás az elővásárlási jog fennálltának a kérdését nem érinti. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A kifogást előterjesztő felülvizsgálati kérelmében arra az esetre, ha az Fpkhf.IV.25.508/2020/
- számú végzés ellen párhuzamosan előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek a Kúria helyt adna, és a kifogást előterjesztő hitelezői minőségét elismerné, kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését – az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően – és kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását. [10] Állította erre az esetre a Cstv.
- §
(4)bekezdésének a megsértését. [11] A felszámoló kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VII.Gfv.30.046/2021/6 4 [12] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó rPp. 275. §
(2)bekezdése szerint. [13] A Kúria az Fpkhf.IV.25.508/2020/
- számú jogerős végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban a jogerős végzést hatályában fenntartotta, ezért a kifogást előterjesztő az adóssal szembeni felszámolási eljárásban nem minősül hitelezőnek. [14] Figyelemmel arra, hogy a kifogást előterjesztő nem hitelező, ezért a Cstv.
- §
(4)bekezdésének megsértése nélkül állapította meg a jogerős határozat, hogy nem arra jogosult személy terjesztette elő a kifogást. [15] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [16] A hitelező felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felszámoló felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)
(5)bekezdése, és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [17] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát. Budapest,
- március
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: