← Magyarország

Pf.20098/2026/4 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Sajtó-helyreigazítási eljárásban az alperes (szerkesztőség) képviselője és a perben nem álló kiadó szervezet is köthet a képviseletre vonatkozó megbízási szerződést. Mindkét esetben az ügyvédi munkadíj nagyságára az ügyvédi munkadíj megállapításáról szóló jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.098/2026/

  1. található ! Kijavító végzés
  2. sorszám alatt A felperes: (felperesi önkormányzat) (cím) A felperes jogi képviselője: Bálint Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bálint Gábor ügyvéd, iroda
  3. címe) Az alperes: X szerkesztősége (címe) Az alperes jogi képviselője: Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd, iroda
  4. címe) Az eljárás tárgya: sajtó-helyreigazítás elrendelése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 7.P.20.003/2026/
  5. A fellebbezést benyújtó fél, fellebbezés száma: alperes, 7.P.20.003/2026/
  6. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 825.500 (nyolcszázhuszonötezer-ötszáz) forint elsőfokú perköltséget. A le nem rótt 66.040 (hatvanhatezer-negyven) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 165.100 (százhatvanötezeregyszáz) forint összegű másodfokú eljárási költséget. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.098/2026/4 2 Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A tényállás [1] A felperes közgyűlése
  7. november 28-i ülésén tárgyalta a közterülethasználat rendjéről szóló (....) Kgy. rendelet (a továbbiakban: R.) módosítását. [2] Az alperes kiadásában jelenik meg a X című napilap, valamint a (hírportál címe) online felület. [3] A X című napilap
  8. december 8-i lapszámában a következők jelentek meg. A címlapon a következő beharangozó - az Y Cukrászda előtti teraszról készült fényképfelvétellel illusztrálva - : „Felháborodtak a vállalkozók – Január elsejétől megemelik a közterület-használati díjat (város neve)-en. Ennek négyzetméterenkénti ára 750 forintról 1100 forintra nő.” A lapszám
  9. oldalán a következők kerültek közlésre: „Felháborodtak a vállalkozók (város neve)- en, a város ellehetetleníti működésüket – A vendéglátóhelyek végét jelentheti a drágulás mértéke. Január elsejétől (város neve) -en 750 forintról 1100 forintra emelik a közterület-használati díjat, amely a város vendéglátósait és kisvállalkozásait komoly terhekkel sújtja. Többen attól tartanak, hogy a drágulás a vendéglátóhelyek végét jelentheti. Mint ahogyan már beszámoltunk róla, január elsejétől megemelik a közterület-használati díjat. Ennek négyzetméterenkénti ára 750 forintról 1100 forintra nő. (város neve) baloldali vezetősége teljes egyetértésben döntött az emelésről, de a (párt
  10. neve) és a (párt
  11. neve) frakciója ezt nem támogatta. Drágább lesz a közterület-használati díj (város neve) -en (személy neve) frakcióvezető szerint az ötven százalékos díjemelés jelentősen érinti a piaci árusokat és vendéglátóhelyeket – különösen a teraszokat –, bár a város számára ez a bevételnövekedés így sem számottevő. Hozzátette: egy kisebb mértékű emeléssel, például 750 forintról 900 forintra, valószínűleg egyetértettek volna, a jövőben pedig javasolni fogják a díj mérséklését. Mint ismert, az ingatlanokkal kapcsolatban is más álláspontot képviselt a (párt
  12. neve)frakció: szerintük nem az eladás a jó irány, hanem az olcsóbb, hatékonyabb kiadás és hasznosítás. A (város neve) -i vendéglátósok és kisvállalkozók többsége még értesítést sem kapott a döntésről, a város nem kérdezte meg őket arról, mi lenne számukra a legideálisabb díjszabás. Tömeges bezárások jöhetnek? (mestercukrász neve) szegedi mestercukrász, az Y és a M Cukrászda tulajdonosa a város egyik legnagyobb teraszát bérli, ezért jogosnak érzi felháborodását. A vállalkozó szerint az emelkedő díj csak tovább növeli a már meglévő gazdasági terheket. A magas rezsi- és munkabérköltségek, a helyi adók, valamint a kiemelkedően drága bérleti díjak már önmagukban is veszélyeztetik a belvárosi üzletek működését. Úgy véli, nem elképzelhetetlen, hogy a város célja az üzletek bezárása vagy ellehetetlenítése. A szegedi vállalkozók eddig is kénytelenek voltak csökkenteni a bérelt területet, módosítani a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.098/2026/4 3 működésüket, hogy gazdaságosan üzemelhessenek, ám a díjemelés hosszú távon súlyos következményekkel járhat. Kevesebb vendég fér el a teraszokon, a nyereség csökken, a belvárosi üzletek egy része pedig a csőd szélére kerülhet. Enyhíteni kellene a vállalkozások terheit – Inkább azt kellene megvizsgálni, milyen enyhítésekkel lehetne csökkenteni ezeket a borzasztóan megemelkedett költségeket – véli (mestercukrász neve). Szerinte a változást nem fogják szó nélkül hagyni: biztos abban, hogy a díjemelést felül kell vizsgálni, és olyan megoldást kell találni, amely lehetővé teszi a fenntartható működést, miközben a város bevételei is biztosítottak maradnak.” [4] A (hírportál címe) online felületen
  13. december
  14. vagy december
  15. napján került közreadásra – némileg csökkentett tartalommal – a napilapban közzétett írásmű. [5] A felperes pert megelőző eljárásban előterjesztett kérelme a következő volt: „Kérem az alábbi helyreigazító közlemény közzétételét: [6] A X című napilap
  16. december 8-i számának címlapján a »Felháborodtak a vállalkozók« című ajánló, ugyanazon lapszám
  17. oldalán »A vendéglátóhelyek végét jelentheti a drágulás mértéke« című cikk, továbbá a (hírportál címe) címen elérhető internetes sajtótermék
  18. december 5-i »Felháborodtak a vállalkozók (város neve)-en, a város ellehetetleníti működésüket« című médiatartalom címei, továbbá a „Január elsejétől megemelik a közterület-használati díjat (város neve)-en. Ennek négyzetméterenkénti ára 750 forintról 1100 forintra nő [...] Január elsejétől (város neve) -en 750 forintról 1100 forintra emelik a közterület-használati díjat, ami a város vendéglátósait és kisvállalkozásait komoly terhekkel sújtja.« közlései valótlan tényeket állítanak, és a közterülethasználati minimum-díj emelésének tényét azon hamis színben tüntetik fel, hogy a rendelet módosítása bármely érintett vállalkozás működését veszélyezteti.” [7] Emellett a közleményben közreadni kérte az általa meghatározott való tényeket, amely a közgyűlési rendelet ismertetésére vonatkozott. [8] Az alperesi sajtószerv a helyreigazítás iránti kérelemnek nem tett eleget. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [9] A felperes kérte a bíróságot, hogy a keresetlevelében írt szövegezésű helyreigazító közlemény közzétételére kötelezze az alperest. Tényállításként előadta, hogy a helyreigazító közleményben megjelölt időpontokban és napilapban, illetve internetes felületen jelentek meg cikkek a közterület-használati díj emelésével összefüggésben, amelyek a valós tényeket hamis színben tüntetik fel, mert az önkormányzati rendelet módosítása alapvetően nem érinti az állandó területtel rendelkező vendéglátóipari egységeket üzemeltető személyeket. A sérelmezett mondat kapcsán rámutatott, az első tagmondat valótlan tényállítása okán a következtetés is valótlan, mert a rendeletmódosítás az egynapos, kis területet elfoglaló igénybevételeket érinti néhány százforintos emeléssel. A vendéglátóhelyek teraszainak, előkertjeinek közterület-használati díja nem változik, ezért a rendeletmódosítás az érintett vállalkozások működését semmiféle teherrel nem sújtja. Jogállításként az Smtv.
  19. §

(1)és a Pp. 495. §
(1)bekezdésére, a PK 12.,
  1. és
  2. és
  3. számú állásfoglalásokra hivatkozott. Igazolta, hogy a megelőző eljárásban a X szerkesztőségének eljuttatta a helyreigazítást kérő közleményt, melynek az nem tett eleget. Perköltségét a 17/
  4. (XII. 09.) IM rendelet (továbbiakban: IM r.)
  5. §
(1)bekezdés a) pontja alapján 320.000 forint+áfa összegben számította fel, melynek megfizetésére az alperest kérte kötelezni. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.098/2026/4 4 [10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődleges védekezésként kérte az eljárás megszüntetését, meg nem engedett keresethalmazatra hivatkozva. Ezen túl mind a keresetben közreadni kért helyreigazító közlemény tartalma eltér a megelőző eljárásban előterjesztett helyreigazítási kérelemtől, ezért érdemi elbírálás esetén sem teljesíthető a keresetnek megfelelően. A felperest, mint helyi önkormányzatot nagyobb tűrési kötelezettség terheli. Alkotmánybírósági határozatokra és a Kúria precedensképes határozatára hivatkozott. Az írásműveket teljes szövegkörnyezetükben kell értékelni, melyben idézték egy szegedi vállalkozó nyilatkozatát, aki alapvetően vendéglátóipari tevékenységet folytat és az ő véleménye alapján azt továbbítva került megfogalmazásra az írásmű. Az abban írt nyilatkozatok vékony ténybeli alapokon nyugszanak, melynek esetében véleményezhető azok véleményként való értelmeződése. Több alkotmánybírósági határozatra és EJEB döntésre is hivatkozott. Részletesen kifejtette, hogy a sérelmezett közlemények miért nem keltenek hamis látszatot. Perköltségét az IM r. 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint számította fel. Csatolta az ügyvédi képviseletre vonatkozó megbízási szerződést, amelyben az alperes kiadójával akként állapodott meg, hogy az ügyvédi munkadíj 65.000 forint+áfa/óra. Az ellenkérelem elkészítésével kapcsolatban 10 órát számított fel. A perköltség megfizetésére a felperest kérte kötelezni. Az elsőfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes eljárás megszüntetése iránti kérelmét és a felperes keresetét is elutasította. Megállapította, hogy a le nem rótt 31.500 forint eljárási illeték az állam terhén marad. [12] Kifejtett érvei szerint az alperes meg nem engedett keresethalmazatra történő hivatkozása mint eljárás megszüntetési ok alaptalan (BDT2022. 4456.). Azt a pergátló kifogást is alaptalannak ítélte, hogy a felperes a megelőző eljáráshoz képest keresetváltoztatást eszközölt, mert a megelőző eljárásban kért és a keresetben írt helyreigazító közlemény egyszerű szövegértelmezéssel is megállapíthatóan azonos. [13] Az érdemi döntés meghozatalakor az Smtv. 12. §
(1)bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság és a Kúria határozatára hivatkozva ismertette a tényállítással és a véleménynyilvánítással kapcsolatos gyakorlatot. Megállapította, hogy a rendelet módosított normaszövegéből az észszerűen figyelmes átlag olvasó kizárólag arra következtethet, hogy a terület-használat díját általánosan mindenki és mindenre kiterjedően felemelték, miután a felperes által hivatkozott való tényként közreadni kért területhasználati minőség kizárólag a rendeletmódosítás előterjesztői indokolásában található, arra a mellékletében írt díjszámítási módozatokat tartalmazó táblázatból nem lehet okszerűen következtetni. Mindezek miatt az alperesi írások a tényeket nem torzítják, hanem azok alapulvételével egy vendéglátóipari dolgozó személy véleményét, feltételezését jelenítik meg. Az írásműveket összefüggésükben értelmezve sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a közléshez a való tényeket hamis színben tüntetik fel, ezért a keresetet elutasította. [14] Az alperes pernyertes lett, azonban a felperes perköltségben való marasztalását mellőzte. A sajtótermék kiadója és a jogi képviselő kötött megbízási szerződést, ugyanakkor a perben a kiadó félként nem járt el. A Pp. 494. § utaló szabályára hivatkozva rögzítette, a sajtó-helyreigazítás iránti perekben a Pp. 499. §
(1)bekezdés második mondata eltérést állapít meg a Pp. általános szabályaihoz képest, amikor a sajtószerv pervesztessége esetén lehetőséget biztosít arra, hogy a jogi személy kiadóját kötelezze a bíróság a perköltség viselésére. Az IM r. 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött megbízási szerződésben kikötött munkadíj összegét számíthatja fel. Ennek egyértelmű megfogalmazása szerint is a fél, nem pedig Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.098/2026/4 5 valamely közreműködője által kötött megbízási szerződésben kikötött munkadíj számítható fel a fél perköltségeként (Debreceni Ítélőtábla Pf.20.298/2025/4.). A sajtó-helyreigazítás iránti perben mint különleges eljárásban a perbeli jogképességgel felruházott sajtószerv az általa meghatalmazott jogi képviselővel a perköltségként felszámítható ügyvédi munkadíj kikötését is tartalmazó megbízási szerződést köthet, azonban az alperes és a jogi képviselő között ügyvédi munkadíjra vonatkozó szerződés nem jött létre, ezért azt alappal nem számíthatta fel. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [15] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását akként kérte, hogy az ítélőtábla kötelezze a felperest 825.500 forint elsőfokú perköltség megfizetésére. Az ítélőtábla felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjára alapította. Kérte a felperes kötelezését a fellebbezés elkészítésével felmerült és az IM r. 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján áfával növelten megállapított perköltség viselésére azzal, hogy a fellebbezés elkészítésére fordított két ügyvédi munkaórát számított fel. [16] Érvelése szerint az elsőfokú ítélet tévesen állapította meg, hogy nem számíthatja fel perköltségként az IM r. 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján perköltségét. [17] Az elsőfokú bíróság ítélete jogkérdésben eltér a Kúria Pfv.IV.20.973/2025/
  1. számú precedensképes döntésétől. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott Debreceni Ítélőtábla ítéletét a Kúria felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte. A hivatkozott precedensképes kúriai döntés elvi tartalma szerint sajtó-helyreigazítási eljárásban az alperes (szerkesztőség) képviselője és a perben nem álló kiadó szervezet is köthet a képviseletre vonatkozó megbízási szerződést és mindkét esetben a munkadíj nagyságára az IM rendeletet kell alkalmazni. Az ítélkezési gyakorlat szerint a szerkesztőség vagy médiaszolgáltató szervezet vezetője, mint a kiadó szervezet képviselője köthet megbízási szerződést sajtó-helyreigazítási eljárásban történő jogi képviseletre. [18] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes 152.400 forint összegű másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezését kérte. Előadta, az alperes ellenkérelméhez csatolt és nem a jelen perre specifikált megbízási szerződés nem egyéb, mint a szerződő felek olyan magánjogi megállapodása, amely kizárólag a szerződő feleket kötelezi, ezért harmadik személy kötelezésének alapja nem lehet. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy a megbízási szerződés – ellentétben a felperes által csatolt ügyvédi munkadíj megállapodással – nem rendelkezik annak perbeli alkalmazhatóságáról, nevezetesen a rögzített megbízási díj átháríthatóságáról a pervesztes félre a megbízott által képviselt sajtószerv pernyertessége esetén. Ennek kapcsán hivatkozott az elsőfokú eljárásban az alperes által előterjesztett ellenkérelem perköltségre vonatkozó petitumára. Az alperes megbízási szerződésre és a hivatkozott kúriai döntésre alapított fellebbezése azért alaptalan, mert a megbízási szerződés nem tartalmazza a Kúria döntésében rögzített perköltségként felszámíthatóság kitételét. Az ítélőtábla döntésének indokai [19] A fellebbezés alapos. [20] A Pp.
  2. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.098/2026/4 6 fellebbezésre, ellenkérelemre tekintettel, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a Pp. 371. §
(1)bekezdés
  1. a)–
  2. b)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következően korlátot nem csak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy azt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [21] Az alperes fellebbezésében az ítélőtáblától a Pp. 369. §
(3)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti felülbírálati jogkör alkalmazását kérte. [22] Nem volt vitás a perben, hogy az alperes kiadója kötött az alperesi ellenkérelem mellékleteként csatolt ügyvédi megbízási szerződést, amelynek tárgya a kiadó (megbízó) kiadásában megjelenő médiatartalmakkal kapcsolatos peres és hatósági eljárásokban a jogi képviselet ellátása. A szerződés rendelkezett a megbízási díj mértékéről és a fizetési feltételekről is. A perben az alperes képviseletét ugyanazon jogi képviselő az alperesi szerkesztőség által adott meghatalmazás alapján látta el. [23] Abban a jogkérdésben kellett az ítélőtáblának állást foglalnia, hogy a sajtóhelyreigazítás iránti perben az alperes perben nem álló kiadójával kötött ügyvédi megbízási szerződésben felszámított ügyvédi munkadíjat pernyertessége esetén az alperesi sajtótermék felszámíthatja-e vagy sem. [24] Az ítélőtábla a jogkérdés kapcsán utal a Kúria Pfv.IV.20.973/2025/8. számú precedensképes határozatában írtakra, attól nem kíván eltérni. [25] A Pp. 80. §-a rendelkezik a perköltség fogalmáról. A Pp. 81.§
(1)bekezdése szerint pedig a fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti. A
(2)bekezdés szerint a felszámításkor meg kell jelölni az igényelt költség összegét, felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg – szükség szerint – okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható. [26] A sajtó-helyreigazításra vonatkozó speciális szabályok közül a Pp. 496. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a perben a sajtószerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége. [27] A Pp. 496. §
(2)bekezdésének helyes értelmezése szerint sajtó-helyreigazítás iránt indított perben, mint különleges eljárásban, a perbeli jogképességgel felruházott sajtószerv az általa meghatalmazott jogi képviselővel, a perköltségként felszámítható ügyvédi munkadíj kikötését is tartalmazó megbízási szerződést is köthet. Annak sincs akadálya, hogy csak az eljárási szabályok alapján perképes félnek, a per vitelére adott meghatalmazással eljáró képviselője kössön megbízási szerződést, és adjon meghatalmazást a fél jogi képviseletére (Kúria Pfv.IV.20.568/2022/9.) Ennek megfelelően a bírói gyakorlat szerint a szerkesztőség vagy médiaszolgáltató szervezet vezetője, mint kiadó szervezet képviselője köthet megbízási szerződést sajtó-helyreigazítási eljárásban történő jogi képviseletre. Mindkét esetben az ügyvédi munkadíj nagyságára az IM r. szabályait kell alkalmazni. Ebből következően az elsőfokon pernyertes alperes perköltségét a kiadó és a jogi képviselő között létrejött megbízási szerződésben foglalt óradíj figyelembevételével az IM r. 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján kell megállapítani. [28] Téves a felperes fellebbezési ellenkérelmének azon kitétele, hogy az alperes csak abban az esetben jogosult a perköltség felszámítására, ha a kiadója és a jogi képviselő által kötött megbízási szerződés a perköltségként felszámíthatóság kitételét a szerződésben kiköti. A felperes által hivatkozottak nélkül is jogosult a megbízási szerződésben kikötött és a perben perköltségként jelentkező ügyvédi munkadíj perköltségként történő érvényesítésére – felszámítására – az alperes, mert a felperes kötelezésének az általa hivatkozottak nem alapja, Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.098/2026/4 7 arra vonatkozóan jogszabályi előírás nincs, az magából a sajtó-helyreigazítási perek sajátosságaiból következik. [29] A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének az elsőfokú perköltségre vonatkozó rendelkezését a fellebbezésnek megfelelően megváltoztatta a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján. [30] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a pervesztes felperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli [Itv. 62. §
(1)bekezdés f) pontja, 5. §
(1)bekezdés b) pontja, Pp.
  1. §]. [31] A pervesztes felperes a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú, ügyvédi munkadíjból álló perköltségének a megfizetésére az IM r. 2. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel. [32] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 491.§-a folytán alkalmazandó Pp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
  2. március
  3. Dr. Béri András sk. a tanács elnöke Dr. Lengyel Nóra sk. előadó bíró Dr. Kiss Gabriella sk. táblabíró Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.098/2026/
  4. A felperes: (felperesi önkormányzat) (cím) A felperes jogi képviselője: Bálint Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bálint Gábor ügyvéd, iroda
  5. címe) Az alperes: X szerkesztősége (címe) Az alperes jogi képviselője: Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd, iroda
  6. címe) Az eljárás tárgya: sajtó-helyreigazítás elrendelése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 7.P.20.003/2026/
  7. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.098/2026/4 8 A fellebbezést benyújtó fél, fellebbezés száma: alperes, 7.P.20.003/2026/
  8. VÉGZÉS Az ítélőtábla a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.098/2026/
  9. számú ítélete rendelkező részének harmadik bekezdését az alábbiak szerint javítja ki. Kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes kiadójának, a (kiadó neve)-nek 165.100 (egyszázhatvanötezer-egyszáz) forint összegű másodfokú eljárási költséget. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.098/2026/
  10. számú ítélete rendelkező részében a pervesztes felperest kötelezte az alperes részére másodfokú eljárási költség megfizetésére. [2] Az alperes
  11. sorszám alatt kérelmet terjesztett elő, amelyben a perköltségre jogosultkijavítását kérte azzal, hogy arra az alperesi sajtószerv kiadója, a (kiadó neve) legyen köteles. [3] A kijavítás iránti kérelem alapos. [4] A Pp.
  12. §
(1)bekezdése szerint, ha a sajtószervnek nincs perbeli jogképessége, perköltség megfizetésére a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személyt kell kötelezni. [5] Ezen törvényi rendelkezésből következően nem csupán alperesi szerkesztőség nem kötelezhető perköltség fizetésére, de a részére megítélt perköltséget is a szerkesztői felelősséget viselő jogi személy, perbeli esetben a (kiadó neve) részére kell megfizetni. [6] A fentiek alapján az ítélőtábla a rendelkező részben foglaltak szerint határozott [Pp.364. §-a folytán alkalmazandó 352. §
(1)bekezdés]. [7] A fellebbezést a Pp. 352. §
(4)bekezdése zárja ki. Szeged,
  1. április
  2. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.098/2026/4 9 Dr. Béri András sk. a tanács elnöke Dr. Lengyel Nóra sk. előadó bíró Dr. Kiss Gabriella sk. táblabíró Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.098/2026/
  3. A felperes: (felperesi önkormányzat) (cím) A felperes jogi képviselője: Bálint Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bálint Gábor ügyvéd, iroda címe) Az alperes: X szerkesztősége (címe) Az alperes jogi képviselője: Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd, iroda címe) Az eljárás tárgya: sajtó-helyreigazítás elrendelése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 7.P.20.003/2026/
  4. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.098/2026/4 10 A fellebbezést benyújtó fél, fellebbezés száma: alperes, 7.P.20.003/2026/
  5. VÉGZÉS Az ítélőtábla a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.098/2026/
  6. számú ítélete rendelkező részének első bekezdését az alábbiak szerint javítja ki. Kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes kiadójának, a (kiadó neve)-nek 825.500 (nyolcszázhuszonötezer-ötszáz) forint elsőfokú eljárási költséget. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A Szegedi Ítélőtábla a Pf.II.20.098/2026/
  7. sorszámú ítélete rendelkező részének első bekezdésében a pervesztes felperest kötelezte az alperes részére másodfokú eljárási költség megfizetésére. [2] Az alperes
  8. sorszám alatt kérelmet terjesztett elő, amelyben az elsőfokú perköltségre jogosult kijavítását kérte azzal, hogy arra az alperesi sajtószerv kiadója, a (kiadó neve) legyen jogosult. [3] A kijavítás iránti kérelem alapos. [4] A Pp.
  9. §
(1)bekezdése szerint, ha a sajtószervnek nincs perbeli jogképessége, a perköltség megfizetésére a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes, vagy jogi személyt kell kötelezni. [5] Ezen törvényi rendelkezésből következően nem csupán az alperesi szerkesztőség nem kötelezhető perköltség fizetésére, de a részére megítélt perköltséget is a szerkesztői felelősséget viselő jogi személy, perbeli esetben a (kiadó neve) részére kell megfizetni. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.098/2026/4 11 [6] A fentiek alapján az ítélőtábla a rendelkező részben foglaltak szerint határozott [Pp. 364. §-a folytán alkalmazandó Pp. 352. §
(1)bekezdés]. [7] A fellebbezést a Pp. 352. §
(4)bekezdése zárja ki. Szeged,
  1. június
  2. Dr. Béri András sk. a tanács elnöke Dr. Lengyel Nóra sk. előadó bíró Dr. Kiss Gabriella sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.