A határozat elvi tartalma: Az ügyvédi munkadíj – mint perköltség elem – mérlegelésének szempontjai. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 10.Gf.40.009/2024/
- A felperes: felperes1 cím2 A felperes képviselője: Kálmán és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kálmán János ügyvéd) cím1 Az alperes: alperes1 cím3 Az alperes képviselője: Dr. Novák Tamás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Novák Tamás ügyvéd) cím4 Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.009/2024/4 2 A per tárgya: társasági határozat bírósági felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 33.G.40.802/2023/
- A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az alperes által a felperes részére ügyvédi munkadíj címén fizetendő perköltség összegét 440.000 (Négyszáznegyvenezer) forint + áfa összegre leszállítja, egyebekben helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 9.025 (Kilencezerhuszonöt) forint másodfokú perköltséget; megállapítja, hogy az alperes 15.768 (Tizenötezer-hétszázhatvannyolc) forint fellebbezési illeték visszatérítését jogosult kérelmezni az állami adóhatóságtól. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.009/2024/4 3 Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
- március
- napjától március
- napjáig tartott írásbeli szavazás eredményeként elfogadott határozatszám számú, határozatszám1 számú és határozatszám
- számú taggyűlési határozatait; továbbá kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 36.000 forint eljárási illetékből, valamint 880.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. [2] A határozatát azzal indokolta, hogy az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, az eljárás során nyilatkozatot nem tett, azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
- §
(4)bekezdésére figyelemmel a keresetet érdemben kellett vizsgálni. A felperes tény- és jogállítása, valamint az okiratok tartalma alapján megállapította, hogy az alperes az ülés tartása nélküli döntéshozatal során nem tartotta be a Ptk. 3:
- §-ában előírtakat, ezért a keresettel támadott társasági határozatokat – azok jogszabályba, illetőleg a létesítő okiratba ütközése miatt – hatályon kívül helyezte a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése alapján. [3] A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés szerint kötelezte a pervesztes alperest a felperes perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét az eljárási illeték, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. §
(1)bekezdésére figyelemmel felszámított – a felperes és a jogi képviselője közötti megbízási szerződésben kikötött – ügyvédi munkadíj alapján határozott meg. [4] Az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak részbeni megváltoztatását és a felperes részére fizetendő ügyvédi munkadíj 150.000 forint + áfa összegre történő leszállítását; továbbá a felperes kötelezését a másodfokú perköltsége megtérítésére. [5] A jogorvoslati kérelmét arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított ügyvédi munkadíj összege eltúlzott, nem áll arányban a pertárgyértékkel, valamint a jogi képviselő által ténylegesen kifejtett tevékenységgel. A felperesi jogi képviselő munkája kimerült a keresetlevél elkészítésében és benyújtásában figyelemmel arra, hogy az alperes védekezésének hiánya miatt további eljárási cselekményeket (pl.: irattanulmányozás, érdemi tárgyaláson való részvétel) nem kellett végeznie. [6] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ügyvédi munkadíj megállapításakor nem gyakorolta az IM rendelet 2. §
(2)bekezdésében biztosított mérlegelési jogkört és nem mérsékelte a felperes által felszámított összeget. Álláspontja szerint a jogi képviselő által elvégzett munka 50.000 forint + áfa óradíj alapulvételével nem haladhatta meg a 3 órát, ezért a tevékenységgel 150.000 forint + áfa díjazás áll arányban. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.009/2024/4 4 [7] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte a támadott ítéleti rendelkezés helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben való marasztalását, amelynek összegét a csatolt költségjegyzék alapján – a megbízási szerződésben kikötött munkadíj szerint – 110 euró, azaz 42.500 forint óradíj alapulvételével és 3 óra felszámításával összesen 127.500 forint + áfa összegben jelölt meg. [8] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan határozta meg az ügyvédi munkadíj összegét, amely arányban áll a jogi képviselő által elvégzett – mindösszesen 20 munkaóra – tevékenységgel. Előadta, hogy a jogi képviselője összeállított egy 12 oldalas keresetlevelet, amelyhez 12 darab mellékletet csatolt,
- október 5-én perfelvételi,
- november 14-én érdemi tárgyaláson vett részt, amelyekre attól függetlenül fel kellett készülnie, hogy az alperes védekezést nem terjesztett elő,
- december 14-én pedig jelen volt a határozat kihirdetésén. [9] Hangsúlyozta, hogy az alperes az elsőfokú eljárásban nem vitatta a megbízási szerződésben kikötött díjazást, továbbá a fellebbezésében sem jelölt meg olyan anyagi- vagy eljárási jogszabálysértést, amely alapot adhatna a munkadíj leszállítására. Hivatkozott továbbá a BDT2023.
- számon közzétett eseti döntésben foglaltakra, amely szerint az ügyvédi munkadíj mérséklése nem jogszabályi kötelezettség, hanem minden egyedi esetben a bíróság mérlegelésén alapul. [10] A Fővárosi Ítélőtábla az alperes fellebbezését a Pp.
- §
(3)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [11] A Fővárosi Ítélőtábla nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének a per főtárgyát érintő, a taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyező rendelkezését, mert az fellebbezés hiányában a Pp. 358. §
(5)bekezdés szerint jogerőre emelkedett. A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint kizárólag azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított ügyvédi munkadíj leszállítását a fellebbezésben felhozott indokok megalapozzák-e. [12] A fellebbezés részben megalapozott. [13] Az ügyvédi költségek tekintetében az IM rendelet két eltérő felszámítási módot különböztet meg, a
- § szabályozza azt az esetet, amikor a fél ügyvédi költségként a közte és a jogi képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíjat, valamint az ügyvéd részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel, a
- § – megbízási szerződés hiányában – a pertárgyértékhez igazodó díjmegállapítás szabályait tartalmazza. [14] Az elsőfokú eljárás irataiból egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes az ügyvédi munkadíj címén felmerült költségét a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződés Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.009/2024/4 5 alapján, az abban rögzített 110 euró összegű óradíj alapulvételével, 18+2 munkaóra felszámításával mindösszesen 880.000 forint + áfa összegben kérte megállapítani, az igényét a megbízási szerződés kivonatával és a jogszabály által rendszeresített költségjegyzék előterjesztésével igazolta, ezért az IM rendelet
- §-át kellett irányadónak tekinteni a munkadíj meghatározása körében. Az IM rendelet
- §
(2)bekezdése indokolt esetben lehetőséget biztosít a bíróság számára a munkadíj összegének mérséklésére akkor, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Ennek során a bíróság óradíjas elszámolásnál azt vizsgálhatja, hogy a megjelölt tevékenységeket a jogi képviselő valóban elvégezte-e, az ezekhez kapcsolt időráfordítás szükséges és indokolt-e a képviselő által teljesített eljárási cselekményekre, azok tartalmára az ügy ténybeli és jogi megítélésére, az eljárás időtartamára figyelemmel. [15] A perbeli esetben a felperes képviselője által előterjesztett 12 oldalas keresetlevél érdemi része 8 oldalra korlátozódott, a képviselő
- október 5-én perfelvételi,
- november 14-én érdemi tárgyaláson, míg
- december 14-én határozathirdetésen vett részt, más tevékenységet nem végzett. Az ügy egyszerűbb jogi megítélése és az alperes védekezésének hiánya lényegesen csökkentette a képviseleti tevékenység időszükségletét, ezért a Fővárosi Ítélőtábla 10 óra időráfordítást talált a képviselő munkájával arányban állónak, ennél nagyobb mértékű mérséklésre nem látott lehetőséget. [16] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a felperes részére fizetendő perköltség ügyvédi munkadíjból álló tételét 440.000 forint + áfa összegre leszállította, egyebekben helybenhagyta. [17] Az alperes fellebbezése csak kisebb részben vezetett eredményre, ezért a másodfokú eljárásban a felperes 60%-ban, míg a fellebbező alperes 40%-ban tekinthető pernyertesnek. [18] A felperes a másodfokú eljárásban – 42.500 forintnak megfelelő óradíj alapulvételével, 3 munkaóra felszámításával – mindösszesen 127.500 forint perköltséget igényelt, amelynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla a fent ismertetett szempontok szerint az IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján a fellebbezési ellenkérelem előterjesztésének időszükségletével arányosan 42.500 forint + áfa összegben határozott meg, amelynek pernyerésével arányos részeként a felperes 32.385 forint megtérítését igényelhette. [19] Az alperes a másodfokú eljárás során általánosságban kérte a perköltsége megtérítését, azonban az ügyvédi munkadíjra vonatkozó igényét a Pp.
- §-a szerinti módon – az igényelt összeg, a felmerülése lényeges körülményei megjelölésével, szükség esetén okirattal igazoltan vagy az összeget szabályozó jogszabályi rendelkezésre történő utalással, illetőleg a jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztésével – nem számította fel, ezért az esetében kizárólag a fellebbezési illeték – okirattal igazolt – összege volt figyelembe vehető és ennek a pernyerésével arányos részeként 23.360 forint illette meg. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.009/2024/4 6 [20] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-a szerint irányadó Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az alperest kötelezte a terhére mutatkozó perköltségkülönbözet felperes részére történő megfizetésére. [21] A másodfokú eljárás illetéke a fellebbezett érték (730.000 forint) és az Itv. 46. §
(1)bekezdésében meghatározott mérték (8%) alapján 58.400 forint, amelyhez képest az alperes többet, összesen 74.168 forintot fizetett meg, ezért az Itv. 80. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében 15.768 forint különbözet visszatérítésének van helye. [22] A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az Itv. 81. §
(2)bekezdése alapján eljárva az eljárási illeték visszatérítése céljából lefolytatandó adóhatósági eljárás érdekében a határozata egy példányát – az elsőfokú bíróság útján – megküldi az alperes székhelye szerint illetékes adóhatóságnak. Budapest, 2024. március 21. Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke Dr. Matosek Edina s.k. Dr. Kolozs Balázs s.k. előadó bíró bíró