← Magyarország

Kfv.37071/2025/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem elkésett, és az arra jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő, továbbá abban az esetben is, ha a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél befogadhatósági okot nem jelölt meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.071/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes (állandó lakóhely: cím1 tartózkodási hely: cím2) A felperes képviselője: ügyvéd ügyvéd (cím3) Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: kapcsolatos közigazgatási jogvita Kiss Árpádné dr. Bagyula Kornélia Erzsébet kamarai rendkívüli haláleset ügyében hozott határozattal A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
  2. sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék Kúria I.Kfv.37.071/2025/3 2 14.K.701.880/2023/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 86 éves édesapját, néhai egyéb érdekelt1 (a továbbiakban: néhai)
  4. október
  5. napján vették fel a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Merényi Gusztáv Telephelyi Traumatológiai Osztályára, azt követően folyamatos kórházi kezelés alatt állt,
  6. október
  7. napján elhunyt. [2] A Budapesti Rendőr-főkapitányság V. Kerületi Rendőrkapitánysága a
  8. január
  9. napján kelt 01050-169/854/
  10. rk. számú határozatában megállapította, hogy a néhai halála baleset következtében állt be, a halálával összefüggésben idegenkezűségre utaló adat vagy körülmény nem merült fel. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
  11. április
  12. napján meghozott 01000-169/4/2023 r.k. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] A felperes pontosított keresetében kérte az alperes határozatának a megváltoztatását annak megállapításával, hogy néhai halálát nem baleset okozta, hanem az orvosi, ápolói és intézményi mulasztásból adódó szabályszegések következménye volt. A jogerős ítélet [4] A Fővárosi Törvényszék a
  13. december
  14. napján meghozott 14.K.701.880/2023/
  15. számú ítéletével a keresetet elutasította. [5] A jogerős ítélet - az elektronikus tértivevény tanúsága szerint - a felperes részére
  16. december
  17. napján került kézbesítésre. A felülvizsgálati kérelem Kúria I.Kfv.37.071/2025/3 3 [6] A felperes elektronikus úton,
  18. január
  19. napján (00:01:59) - jogi képviselője útján - felülvizsgálati kérelmet (K/
  20. sorszámú perirat) nyújtott be a jogerős ítélet ellen. [7] Előadta, hogy a felülvizsgálat jelen perben a közigazgatási perrendtartásról szóló
  21. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  22. § a) pontjának kivételszabálya alapján megengedett, így a felülvizsgálat engedélyezése iránt kérelmet nem terjeszt elő. A felülvizsgálati kérelemhez személyes költségmentesség iránti kérelmet mellékelt, igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására - a következők szerint - nincs törvényes lehetőség. [9] A Kp.
  23. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak. [10] A Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 102. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha a felülvizsgálati kérelem elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő. [11] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a jogerős ítélet közlésének (felperes általi elektronikus letöltésének) időpontjától (
  1. december 5.) számítottan a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló harminc napos határidő
  2. január
  3. napján járt le, ezért a felperes
  4. január
  5. napján benyújtott felülvizsgálati kérelme elkésett. [12] A felperes a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló törvényes határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nem terjesztett elő. [13] A Kúria rámutat továbbá arra, hogy a Kp.
  6. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának a Kp. 118. §
(1)bekezdése szerinti okát. A Kp. 117. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a befogadási ok megjelölésének elmaradása esetén hiánypótlásnak nincs helye. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége a befogadhatóság okának megjelölése, ennek elmaradása esetén a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát nem tudja vizsgálni, így ezen hiányosság következménye a felülvizsgálati kérelem visszautasítása (KGD
  1. 64.). [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt Kp.
  2. § a) pontja alapján mindössze az állapítható meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálat köréből nem kizárt. Az a körülmény, hogy a határozat a felülvizsgálatból nem kizárt, nem azonos azzal, hogy a befogadhatóság feltételei fennállnak. A felülvizsgálatból nem kizárt valamennyi határozat vonatkozásában vizsgálni kell a Kp.
  3. §
(1)bekezdésében rögzített befogadhatósági okok fennállását. A felperes a felülvizsgálati kérelmében befogadhatósági okot jogszabályi hivatkozással vagy tartalmi utalással sem jelölt meg, amely utóbb nem pótolható, ezáltal visszautasítást megalapozó hiányosság. Kúria I.Kfv.37.071/2025/3 4 [15] Akár az igazolási kérelemmel ki nem mentett elkésettség, akár a befogadhatósági ok megjelölésének hiánya önmagában olyan súlyú hiba, hogy azok egyikének fennállása önmagában a felülvizsgálati kérelem visszautasítását eredményezi. [16] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 102. §
(1)bekezdés c) pontjában és 117. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján visszautasította. [17] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem visszautasítására figyelemmel a felperes személyes költségmentesség iránti kérelmét elbírálnia nem kellett. [18] A felperes a felülvizsgálati kérelem benyújtását követően előterjesztett részletfizetés engedélyezése iránti méltányossági kérelmét (K/
  1. sorszámú perirat) nem a Kúriához címezte, így arról a Kúriának a felülvizsgálati kérelem visszautasítására és a címzett bíróságra figyelemmel sem kellett rendelkeznie. A döntés elvi tartalma [19] A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem elkésett, és az arra jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő, továbbá abban az esetben is, ha a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél befogadhatósági okot nem jelölt meg. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [22] A végzés ellen a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2025. február 20. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.