Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.060/2023/
- szám í t é l e t: A bíróság kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperes részére bruttó 180.602.- (egyszáznyolcvanezer-hatszázkettő) forintot elmaradt munkabér jogcímén, bruttó 572.000.- (ötszázhetvenkettőezer) forintot munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye jogcímén kártérítésként, valamint 625.000.- (hatszázhuszonötezer) + ÁFA forint ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 45.156.- Ft (negyvenötezer-egyszázötvenhat) forint feljegyzett kereseti illetéket az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül van helye fellebbezésnek, mely fellebbezést a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Balassagyarmati Törvényszéken lehet írásban, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint benyújtani. Ha a felek a fellebbezést nem elektronikus úton nyújtják be, úgy az hatálytalan és úgy kell tekinteni, mintha fellebbezést nem nyújtottak volna be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt vagy eljárási szabálysértés miatt kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás Tényállás [1] A bíróság a peres felek nyilatkozatai, valamint a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.060/2023/17-II 2 [2] A felperes
- napjától létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel, villanyszerelő munkakörben. A felperes a munkát változó munkahelyen, építési területeken végezte. Havi munkabére bruttó 260.000.- Ft volt. [3] A munkaviszony fennállása alatt az alperes nem fizetett munkabért a felperesnek. A felperes jogi képviselője útján -
- napján, írásban felhívta az alperest 5 havi elmaradt munkabére megfizetésére. A felperes a válaszlevélből értesült arról, hogy a munkaviszonya
- napjával megszűnt. A válaszlevelet a felperes
- napján vette kézhez. Az alperes a munkaviszony megszüntetéséről írásban nem rendelkezett, a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igazolásokat nem adta ki. A felperes
- napjától munkaviszonyt létesített. [4] A felperes keresete, az alperes írásbeli ellenkérelme A felperes - jogi képviselővel eljárva -
- napján érkeztetett keresetlevelet terjesztett elő a Balassagyarmati Törvényszéken. [5] Végleges kereseti kérelmében a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a munkaviszonyát
- napjával jogellenesen szüntette meg, és ennek jogkövetkezményeként kérte alperes kötelezését késedelmi kamatokkal növelten,
- napjától
- napjáig járó, bruttó 572.000.- Ft összegű elmaradt jövedelem kártérítésként, továbbá
- napjától
- napjáig járó bruttó 180.602.- Ft elmaradt munkabérként történő megfizetésére. Ezen felül a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáért folyamodott és perköltség igényt jelentett be. [6] A felperes a keresetet az Mt.
- §
(1)-
(3)bekezdésére, a 64. §
(1)-
(2)bekezdésére, a 80. §
(2)bekezdésére, a 82. §
(1)-
(2)bekezdésére, a 83. §
(3)bekezdésére, a 286. §
(1)bekezdésére, a
- §-ára, a
- §
(5)bekezdésére, a 287. §
(1)bekezdés b) pontjára és a
(4)bekezdésére, a 169. §
(1)bekezdésére, a
- §-ára, valamint a Ptk. 6:
- § és a 6:
- §-ára alapította. [7] A jogi érvelés körében a felperes előadta, hogy az alperes a felperesnek munkabért nem fizetett, és a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, mivel az jogellenesen nem felmondással szűnt meg. [8] Az alperes az írásbeli ellenkérelemben az elmaradt munkabér iránti igényt jogalapjában és összegszerűségében nem vitatta. A munkaviszony jogellenes megszüntetése jogcímén előterjesztett kereseti kérelmet jogalapjában és összegszerűségében is vitatta. [9] Előadta, hogy a felperessel a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóban megállapodott, de annak aláírására azért nem került sor, mert a felperes nem jelent meg a munkahelyén. Az alperes ezt követően a felperest a TB rendszerből kijelentette. Tanúként kérte meghallgatni tanú1t. Továbbá perköltség igénnyel élt. [10] A felperes a válasziratban előadta, hogy az alperes nem tájékoztatta arról, hogy közös megegyezéssel kívánja megszüntetni a munkaviszonyát. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.060/2023/17-II 3 [11] Alperes a perben elismerte, hogy a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. Nem vitatta a követelés jogalapját, összegszerűség tekintetében azonban eltúlzottnak tartotta. Nem vitatta, hogy a felperes eleget tett kárenyhítési kötelezettségének. Alperes becsatolta a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat. Alperes kifogásolta az ügyvédi munkadíj perköltség összegét is, amelyet eltúlzottnak tartott. [12] A felperes a perben előadta, hogy
- napjától már nem kapott munkát, és az alperest nem tudta elérni. [13] A bíróság a 3.M.70.060/2023/13/I. számú, jegyzőkönyvbe foglalt végzéssel felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságát megállapította. [14] A bíróság az alábbi jogszabályokat vette figyelembe. Az Mt.
- §
(1)bekezdése alapján a jognyilatkozatot alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, amennyiben munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik. A
(2)bekezdés határozza meg, hogy mikor kell írásbelinek tekinteni a jognyilatkozatot. [15] Az Mt.
- § alapján a munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. [16] Az Mt.
- §
(2)bekezdése és a
- § összevetése alapján a munkaviszony megszüntetésének alaki kelléke az írásbeliség, a
- §
(4)bekezdés alapján az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen. [17] Az Mt. 22. §
(5)bekezdés alapján a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető. [18] Az Mt. 42. §
(2)bekezdése értelmében a munkáltató a munkaszerződés alapján köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. [19] Az Mt. 64. §
(1)bekezdése rendelkezik a munkaviszony megszüntetésének eseteiről. [20] Az Mt. 80. §
(2)bekezdés alapján a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként a megszűnéstől számított ötödik munkanapon ki kell fizetni a munkavállaló járandóságait és ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat. [21] Az Mt. 82. §
(1)bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A
(2)bekezdés alapján a Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.060/2023/17-II 4 munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét. [22] [23] A bíróság a 6/
- (XI. 28.) KMK vélemény
- pontja figyelembevételével kiemeli, hogy az ítélet rendelkező részében nem állapítható meg a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége. Záró rész A bíróság a pertárgy értékét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján 752.602.- Ft összegben határozta meg. Felperes pernyertes, alperes pervesztes lett. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feljegyzett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti 45.156.- Ft kereseti illetéket az alperes köteles megfizetni. A bíróság a felperesi munkadíjat a benyújtott költségjegyzék és az azt alátámasztó megbízási szerződés alapján állapította meg azzal, hogy annak összegéből a peres eljárást megelőző ügyvédi tevékenységre felszámított 150.000.- Ft + ÁFA összeget levonta, illetve az ítélet kihirdetését követően, az azt megelőző időszakra előterjesztett további perköltség igénynek nem adott helyt. [24] A bíróság tájékoztatja az alperest, hogy az illeték megfizetésére az Itv. 78. §
(4)bekezdésében előírt 60 napos határidő a határozat jogerőre emelkedése napjától kezdődik [Pp. 358. §
(3)-
(6)bekezdés]. Az illetéknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére történő megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a Balassagyarmati Törvényszéket, mint az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot (3.M.70.060/2023/17), valamint a fizetésre kötelezett adóazonosítási számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés e) pont]. [25] A bíróság a rövidített indokolást tartalmazó ítéletről a feleknek a perben a Pp. 350. §
(6)bekezdése szerint tett nyilatkozata alapján, a Pp. 347. §
(1)-
(2)bekezdése alapján rendelkezett. [26] A fellebbezés lehetőségét a Pp. 365. §
(2)bekezdés a) pontja és a
(6)bekezdés biztosítja. A fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos tájékoztatás a Pp. 376. §
(1)-
(2)bekezdésein alapul. Balassagyarmat,
- október
- Dr. Kerekes Andrea s.k. bíró az aláírásukban akadályozott ülnökök helyett is Mlinarik Jánosné s.k. ülnök Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.060/2023/17-II Fülöp Szilvia s.k. ülnök 5