A határozat elvi tartalma: Az eljárás szabálytalansága miatt kifogást az eljáró bíróságnak kell elbírálni. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kökif.VII.39.651/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Szalai Adrienn ügyvéd Az alperes: Budapest... Önkormányzat Az alperes képviselője: Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda dr. Hőrich Ferenc ügyvéd A per tárgya: szabadságmegváltás A kifogást benyújtó fél: alperes A kifogással érintett határozat: Fővárosi Törvényszék 33.K.704.773/
- Rendelkező rész A Kúria megállapítja hatáskörének hiányát és az iratokat visszaküldi a hatáskörrel rendelkező bíróságnak a szükséges intézkedések megtétele végett. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A kifogás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz nyújtotta be keresetét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdés c) pontjára alapítottan, amelyet a bíróság M-es szám alatt lajstromozott. Az alperes ellenkérelmében előadta, hogy a felperes tévesen hivatkozott a Pp. 508. §
(1)bekezdés c) pontjára és az alkalmazandó jogszabályokra, ezért kérte a per megszüntetését. A felperes – Kúria VII.Kökif.39.651/2021/2 2 egyetértve az alperes érvelésével – kérte, hogy a bíróság „rendelkezzen a keresetlevél áttételéről”. A bíróság ezt követően K. lajstromjel alatt hívta fel az alperest észrevételei megtételére. Az alperes mindebből arra következtetett, hogy a bíróság a felperes „áttétel iránti kérelmének” helyt adott. [2] Az alperes kifogásolta, hogy a bíróság a Pp. 240. §
(1)bekezdés i) pontja és
(3)bekezdése megsértésével az áttétellel egyidejűleg nem rendelkezett az eljárás megszüntetéséről, amely végzés ellen fellebbezésnek lett volna helye a Pp. 174. §
(3)bekezdése alapján. Álláspontja szerint a felperes keresetében a bíróság hatáskörét tévesen a Pp. alapján jelölte meg és nem határozta meg, hogy miért és milyen alapon alkalmazza a közigazgatási bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.) szabályait. Kifogásolta, hogy az alperes nem közigazgatási szerv, az alperesként megjelölt önkormányzat nem a felperes munkáltatója. Érvelése szerint nem világos, hogy milyen jogszabály által előírt eljárási rendben, milyen bírósági eljárási cselekmény alapján került át az ügy közigazgatási ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe és került közigazgatási ügyszámra úgy, hogy a felperes a keresetében hatáskörrel rendelkező bíróságként nem ezt, hanem a közigazgatási és munkaügyi bíróságot jelölte meg. A felperesi kereset alapján a Pp. szerint indított és folyamatban lévő munkaügyi perben az ügy kizárólag áttételt elrendelő végzéssel kerülhetett volna a Kp. szerint eljáró közigazgatási bírósághoz, ilyen fellebbezhető végzés azonban nem született, ezért a bíróság eljárása szabálytalan volt. [3] Mindezek alapján kérte az alperes, hogy a Kúria a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján állapítsa meg az eljárás szabálytalanságát, az eljárást szüntesse meg és amennyiben az eredeti kereset alapján áttételnek van helye, úgy hozza meg a megfelelő indokolással alátámasztott önállóan fellebbezhető áttételt elrendelő végzést. [4] A felperes észrevételében előadta, hogy az eljárás megindítását követően a bíróság az áttételről tájékoztatást nyújtott
- sorszámú végzésében, azaz arról, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok
- március 31-én megszűnnek és a még el nem bírált ügyeket
- március 31-ig a Fővárosi Törvényszék elnökének kell felterjeszteni, aki április 1-jét követően haladéktalanul, de legkésőbb április
- napjáig gondoskodik az elsőfokú ügyek kiosztásáról. Az áttételre tehát ex lege folytán került sor. [5] A felperes álláspontja szerint az alperes megalapozatlanul hivatkozott a Pp.
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó eljárási szabálytalanságra. Az alperes által felhívott jogszabályi hivatkozás a törvényszék előtt folyamatban lévő eljárás szabálytalansága esetén ad lehetőséget a Kúria felé előterjesztéshez. A felperes keresete ex lege került áttételre az illetékes törvényszék közigazgatási kollégiumához, mely esetben a bíróság az áttételről pervezető végzésben rendelkezik, amely ellen nincs helye fellebbezésnek. Az alperes a kifogás előterjesztésével indokolatlanul késedelmeskedett, kifogása az ügy érdemére nem hat ki. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A Kp. 36. §
(2)bekezdése az eljárás szabálytalansága vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás szabályaira a Pp. szabályait rendeli alkalmazni az a)-c) pontok szerinti jogorvoslati fórumra vonatkozó eltérésekkel. [7] A közigazgatási perekben alkalmazni kell a Pp. 47. alfejezetnek az eljárás szabálytalansága ellen (Pp. 156. §
(1)-
(2)bekezdés), valamint a Pp.
- alfejezetének az eljárás elhúzódása miatt (157.-
- §) benyújtott kifogás szabályait. A Pp.
- §
(3)Kúria VII.Kökif.39.651/2021/2 3 bekezdése a Pp. szerinti jogorvoslati fórumrendszert határozza meg, amelyre a Kp 36. §
(2)bekezdése eltérő szabályozást tartalmaz. [8] Az eljárás szabálytalansága esetén benyújtható kifogás Pp. 156. §
(2)bekezdése értelmében amennyiben a bíróság a kifogásnak helyt ad, úgy a kifogással érintett eljárási cselekményt szabályszerűen lefolytatja vagy a szükséghez képest megismétli. Ha a bíróság a kifogást elutasítja, erről határozatot hoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni. A Pp.
- §-a tehát a kifogás alanyával, benyújtásának lehetséges idejével, formájával, elbírálásával és annak jogkövetkezményeivel foglalkozik. Az alapos kifogást a bíróság általában figyelembe veszi és annak helyt ad, ezáltal az adott eljárásban minden eljárási szabálysértés kijavítható. Amennyiben a bíróság a kifogást alaposnak találja, arról alakszerű végzést nem köteles hozni, hanem egyszerűen ennek megfelelően kell cselekednie és az adott eljárási cselekményt szabályosan megtennie. Ha a bíróság a kifogást nem találja alaposnak, akkor azt – alakszerű végzéssel – elutasítja. A végzés indokolása tekintetében a bíróságnak annyi a mozgástere, hogy azt magában az elutasító végzésben is, illetve ennek elmaradása esetén legkésőbb az ítéletben is megteheti. A bíróság a kifogást elutasító döntése így a perorvoslat során támadható. [9] A Kúria több határozatában (Kökif. II.37.329/2019/2., Kökif. II.37.327/2019/2.) kifejtette, hogy a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az eljárás szabálytalansága miatti kifogást az eljáró bíróság bírálja el. A Pp. 158. §-a és a Kp. 36. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a Kúriának kizárólag a törvényszéki eljárás elhúzódása miatti panasz elbírálása tartozik a hatáskörébe. Figyelemmel arra, hogy az alperesi panasz nem ebbe a tárgykörbe esik, a Kúria hatásköre hiányában nem jogosult eljárni. [10] Mindezekre figyelemmel a Kúria az iratokat visszaküldi a Fővárosi Törvényszéknek azzal, hogy a Pp. 156. §
(2)bekezdése szerinti kifogás tárgyában a törvényszéknek kell dönteni, valamint arról is, hogy van-e további intézkedési kötelezettsége és milyen tartalommal. Záró rész [11] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria VII.Kökif.39.651/2021/2 4