← Magyarország

Bf.660/2022/12 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban a bizonyítékok eltérő mérlegelésének tilalma. Szegedi Ítélőtábla Bf.I.660/2022/

  1. A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. május
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A testi sértés bűntettének kísérlete miatt vádlott1 ellen indult büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
  4. szeptember
  5. napján kihirdetett 8.B.100/2022/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott jelenleg más ügyben jogerős büntetését tölti és tényleges tartózkodási helye a bv intézet neve Kötelezi a vádlottat 15.240,- (tizenötezer-kettőszáznegyven) forint, a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság vádlott1 vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete [Btk.
  7. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés,
(8)bekezdés
  1. fordulat] miatt 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. [2] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, egyben megállapította, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [3] Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 126.890,- forint bűnügyi költség megfizetésére. [4] Az elsőfokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: [5] Fellebbezett az ügyészség a vádlott terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.660/2022/12/v 2 [6] a vádlott és a védő elsődlegesen bizonyítottság hiánya miatti felmentés, másodlagosan a fő- és mellékbüntetés enyhítése érdekében. [7] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.329/2022/
  2. szám alatt az ügyészség fellebbezését fenntartva indítványozta az elsőfokú ítélet Be. 590.
(1)és
(2)bekezdése szerinti teljeskörű felülbírálatát azzal, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le. [8] Álláspontja szerint a súlyosító körülmények számára és nyomatékára figyelemmel a büntetés aránytalanul enyhe. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy a vádlott a jelen eljárásban elkövetett cselekményét folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt, ittas állapotban követte el gátlástalanul, garázda módon, eszközváltással végrehajtva. [9] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg akként, hogy a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát súlyosítsa, egyebekben azt hagyja helyben. [10] A védő fellebbezése írásbeli indokolásában a vádlott vallomását részletezte, melyet alátámasztott a járőrök, tanú1 és tanú2 vallomása. Véleménye szerint tanú3, tanú4 és tanú5 tanúk vallomásának hitelességét erősen megkérdőjelezi az a körülmény, hogy a Kecskeméti Járásbíróság
  1. február
  2. napján e tanúkat bűnösnek találta vádlott1 vádlott sérelmére társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében. [11] Utalt arra, hogy a vádlott és a sértett egymással ellentétes nyilatkozatai vizsgálatánál ellentmondás esetén további bizonyítékokat kell figyelembe venni, beszerezni. A tényállás megállapítása szempontjából a közvetett bizonyítékok valamely tény bizonyítására akkor alkalmasak, ha a bizonyítandó tényen kívül minden más tény lehetősége kizárt, ezért ha a rendelkezésre álló közvetett bizonyítékok kétséget kizáróan csak arra adnak következtetési alapot, hogy a bűncselekményt a vádlott is elkövethette, de a vádlott tagadását megcáfolni nem lehet és további bizonyítékok beszerzésére nincs mód, a vádlottat bizonyítottság hiányában fel kell menteni. E körben a BH 2003.
  3. szám alatt közzétett jogesetre utalt. Mindezek alapján indítványozta a vádlott felmentését. [12] A fellebbezési nyilvános ülésen a védő az írásbeli indítványát fenntartotta, azt kiegészítve kérte enyhítő körülményként értékelni a kiskorú gyermek tartását, a beismerő vallomást teljeskörűen, valamint az eshetőleges szándékot, vitatta a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetést. Az enyhítő körülményeket kérte nagyobb súllyal értékelni, így a büntetést enyhíteni. Indítványozta, hogy a súlyosításra irányuló ügyészségi fellebbezésnek ne adjon helyt az ítélőtábla. [13] A vádlott csatlakozott a védő által elmondottakhoz. [14] A fellebbezések alaptalanok. [15] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a
  4. évi XC. törvény (Be.)
  5. §
(1)és
(2)bekezdése alapján teljeskörűen bírálta felül. [16] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [17] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet személyi részét a vádlott elítéléseire vonatkozóan – [5] bekezdés 2./ pont – a lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján, figyelemmel a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontjára, az alábbiak szerint kiegészítette: [18] A vádlottal szemben szabálysértési eljárás volt folyamatban, amely eljárásban a Kecskeméti Járásbíróság
  1. március
  2. napján perújítást rendelt el az újabb szabálysértésre figyelemmel és ebben az eljárásban született a büntető végzés. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.660/2022/12/v 3 [19] Az elsőfokú bíróság megalapozott és hiánytalan tényállást állapított meg, mely irányadó volt a felülbírálat során. [20] Az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlott felmentését célzó fellebbezések a bizonyítékok mérlegelése ellen irányulnak. Azt sérelmezik, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott védekezésével szemben a terhelő bizonyítékokat elfogadva bűnösségét a terhére rótt bűncselekményben megállapította. [21] A törvényszék a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta. A bizonyítékok értékelése során kellő indokát adta, hogy a vádlott többször változtatott vallomásával szemben miért a sértett vallomását és az azt alátámasztó igazságügyi orvosszakértői véleményt, tanú3 és tanú4 tanúk vallomását fogadta el. Ez utóbbi tanúk szavahihetőségét körültekintően vizsgálta, kitérve arra is, hogy velük a vádlott konfliktusba keveredett. Okfejtése logikus és iratszerű. [22] A bizonyítékok értékelése az elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére nincs törvényes lehetőség, így a vádlott felmentését célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. [23] A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. [24] Helyesen foglalt állást abban is, hogy a vádlott a sértettet testi sértésre irányuló egyenes szándékkal, váltott eszközzel bántalmazta. Az életveszélyes sérülés bekövetkezésének lehetőségére pedig az eshetőleges szándéka állt fennt. Életveszélyes sérülés ténylegesen nem következett be, de ez nem a vádlotton múlott. [25] Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen állapította meg. [26] Az elsőfokú bíróság mind a kísérletet, mind a részbeni beismerő vallomást értékelte a vádlott javára, mint ahogy a súlyosító körülmények körében a fellebbviteli főügyészség által hivatkozott – a személyi rész kiegészítéséből következő – büntetőeljárás hatálya alatti, ittas állapotban elkövetést, kitartó szándékot, az eszközváltással történő végrehajtást is. [27] A kiskorú gyermek tartása a vádlott hajléktalan életmódja és a gyermek állami gondoskodásban nevelkedése mellett enyhítő körülményként nem értékelhető, ugyanígy az egyenes szándékkal elkövetett testi sértés mellett az eshetőleges szándék sem. [28] Mindezeket figyelembe véve az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság törvényes fő- és mellékbüntetést szabott ki, azok sem lényeges súlyosítása, sem lényeges enyhítése nem volt indokolt. [29] Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek voltak. [30] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, ezért az elsőfokú ítéletet a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. [31] A vádlottat időközben jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, illetve az elsőfokú ítélet kihirdetése után másik büntetés-végrehajtási intézetben szállították át. Ezért az ítélőtábla megállapította, hogy a vádlott jelenleg más ügyben jogerős büntetését tölti, valamint – a Be. 184. §
(2)bekezdés f) pontja alapján –, hogy a tényleges tartózkodási helye a bv intézet neve [32] A fellebbezési eljárásban a vádlott védelmével 15.240,- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére a másodfokú bíróság a Be. 574. §
(1)bekezdése és a Be. 613. §
(1)bekezdése alapján a vádlottat kötelezte. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.660/2022/12/v 4 [33] A végzéssel szemben a Be. 458. §
(2)bekezdés a) pontja alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,
  1. május
  2. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s. k. előadó bíró Dr. Cserháti Ágota s. k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.660/2022/
  3. számú végzése és a Kecskeméti Törvényszék 8.B.100/2022/
  4. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
  5. május
  6. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.