Kfv.37018/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjaira és
3. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.018/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1, tartózkodási hely: cím2) A felperes képviselője: Berényi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Berényi Tamás; cím3) Az alperes: Vas Vármegyei Kormányhivatal (9700 Szombathely, Welther Károly utca 3.) Az alperes képviselője: Bárányné dr. Czékman Ildikó kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.) Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Mikó András; cím4) A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím5) A II. rendű alperesi érdekelt képviselője: dr. Szendrő- Németh Tamás ügyvéd (cím6) A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 21. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Győri Törvényszék 2023. november 15-én kelt 2.K.700.614/2023/20. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.018/2024/2 2 [1] A perben nem álló személy1, személy2, személy3, személy4 és személy5 mint eladók és a felperes mint vevő között 2022. október 14-én adásvételi szerződés jött létre az eladók 2/8-2/8-2/8-1/8-1/8 arányú tulajdonában álló, helyiség helyrajzi szám1 helyrajzi számú, szántó megjelölésű ingatlanra. A felperes az adásvételi szerződés 9. pontjában az elővásárlási jogosultságát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. §

(2)bekezdésének b) pontjára alapította, mert a vevő tulajdonszerzésének célja ökológiai gazdálkodás folytatása. [2] A II. rendű alperesi érdekelt mint elővásárlásra jogosult a szerződésre elfogadó jognyilatkozatot nyújtott be. [3] Az alperes megkereste a helyi földbizottsági jogkörében eljáró I. rendű alperesi érdekeltet az állásfoglalás beszerzése céljából, azzal, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevő a Földforgalmi tv.

1. §-a alapján az elővásárlásra jogosultak sorrendjében nem előzi meg a szerződés szerinti vevőt. [4] Az I. rendű alperesi érdekelt a II. alperesi érdekelt tulajdonszerzését támogatta, míg a felperes tulajdonszerzését nem támogatta. A II. alperesi érdekelt tekintetében a támogatás indoka az volt, hogy az értékelt fél helyben lakó szomszéd földművesnek minősül a perbeli ingatlan vonatkozásában a helyiség helyrajzi szám2 helyrajzi számú, az adásvétellel érintett ingatlannal szomszédos ingatlan folytán. Földszerzésével nagyobb, versenyképesebb birtok kialakítása valósul meg. A felperes esetében a nem támogatás indoka az volt, hogy – szemben az elővásárlásra jogosulttal – nem életvitelszerűen helyben lakó földműves, illetve nem szomszéd a megvásárolni kívánt ingatlan vonatkozásában. [5] Az alperes a
2. február 15-én meghozott 595178/2/
3. számú határozatával az adásvételi szerződést akként hagyta jóvá, hogy a Földforgalmi tv.
4. §-a alapján az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe az elfogadó jognyilatkozatot tevő II. rendű alperesi érdekelt lép. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy tájékoztatja a feleket, hogy az agrárkamarának adott megkeresésében tévesen szerepelt, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevő a Földforgalmi törvény
5. §-a alapján az elővásárlásra jogosultak sorrendjében nem előzi meg a szerződés szerinti vevőt, ugyanis az eljárás lefolytatása során érvényes jogszabályi rendelkezések alapján megelőzi az elfogadó jognyilatkozatot tevő a szerződés szerinti vevőt. [6] A felperes által előterjesztett kereset folytán az alperes védiratában arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a döntését saját hatáskörben felülvizsgálta és ezen felülvizsgálati eljárás eredményeként a keresettel támadott határozatot az 595178/10/
6. számú határozattal módosította annak indokolása körében. A helyi földbizottságtól beszerzett kiegészítő adatszolgáltatás alapján megállapította, hogy a II. alperesi érdekelt a fenti illetékességi területen rendelkezik tulajdonnal mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok vonatkozásában, míg a felperesnek az adásvétellel érintett településen nincs földhasználata. A helyi földbizottság a rendelkezésére álló adatok alapján továbbra is fenntartotta korábbi álláspontját, figyelemmel arra, hogy a II. rendű alperesi érdekelt helyben lakó földművesként az érintett településen jelentősebb tulajdonnal és földhasználattal rendelkezik, mint a szerződés szerinti vevő, azaz a felperes. [7] A beérkezett állásfoglalásokat megvizsgálva alperes megállapította, hogy az I. rendű alperesi érdekelt azonos szempontok szerint járt el a szerződés szerinti vevő és az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó személy vonatkozásában is. Az állásfoglalás kellő részletességgel és okszerűen feltárta a felek illetékességi terület szerinti birtokszerkezetét. A támogatás, illetve a nem támogatás indokaként I. rendű alperesi érdekelt a nagyobb, versenyképesebb Kúria III.Kfv.37.018/2024/2 3 birtok kialakításának lehetőségét jelölte meg. A kamara állásfoglalásában feltárt, tényadatokkal alátámasztott véleményét határozata alapjául az alperes elfogadta. Az elsőfokú ítélet [8] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [9] A hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvételi szerződés
7. október 14-én kelt és az
8. október 19-án került megküldésre a mezőgazdasági igazgatási hatáskörében eljáró alpereshez. Az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása egy közigazgatási eljárás keretében történik. A szerződés közzététele csak egy eljárási cselekménynek tekinthető a teljes hatósági eljáráson belül, az nem eredményezi a közigazgatási eljárás lezárását és nem indul új eljárás a jegyző általi iratmegküldést követően. [10] A Földforgalmi tv. és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
9. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
10. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
11. §

(3)bekezdésének megfelelően a hatósági eljárás

1. október 20-án kezdődött. [11] Az elfogadó nyilatkozat a jegyző által történő átvételének időpontjától hatályosul, a jelen ügyben
2. január 9-én. Erre figyelemmel az ezen időpontban fennálló tények, illetve jogszabályok az irányadóak. [12] A perbeli esetben pedig a II. alperesi érdekelt elfogadó jognyilatkozatának előterjesztésére, illetve az alperesi döntés meghozatalára már egyértelműen
3. január
4. napját követően került sor, azaz ezen eljárási cselekményekre már a
5. január
6. napjától hatályos jogszabályi rendelkezést kellett volna alkalmazni, így a módosítást követően a felperes az elővásárlási rangsorban megelőzte a II. rendű alperesi érdekeltet a Földforgalmi tv.
7. §

(2)bekezdése alapján. [13] Miután a felperes elővásárlási joga sorrendben megelőzte a II. alperesi érdekeltét, ezért a bíróságnak vizsgálnia kellett azt is, hogy a felperes elővásárlási joga sérült-e azzal, hogy az alperes az adásvételi szerződést nem a felperessel, hanem a II. rendű alperesi érdekelttel hagyta jóvá, arra hivatkozással, hogy az agrárkamara állásfoglalásában a felperes tulajdonszerzését nem támogatta, és ezen állásfoglalás a mezőgazdasági igazgatási szervet a döntése meghozatala során kötötte, attól el nem térhetett. [14] A perbeli esetben a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a felperes egyrészt nem felel meg a 23/A. §

(1)bekezdés e) pontjában foglaltaknak, mert a tulajdonszerzése nem szolgálja az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeket. A felperes nem helyben lakó, továbbá a Földforgalmi tv. 23/A. §

(1)bekezdés c) pontjában foglaltaknak sem felel meg, miután a termőföld tulajdonjogának megszerzésével a felperes nem szolgálná az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítására és megőrzésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeket. A felperes ugyanis a perbeli ingatlan településén említésre méltó földtulajdonnal, illetve földhasználattal nem rendelkezik, ezzel szemben a II. rendű alperesi érdekelt a perbeli ingatlannal szomszédos földterület tulajdonosa. [15] Nincs jelentősége annak, hogy a felperes a kamara által megjelöltnél lényegesen nagyobb területen gazdálkodik, mivel a kamara azt értékelte a felperes vonatkozásában, hogy a perbeli ingatlan településén nem rendelkezik számottevő méretű földterülettel, illetve nem Kúria III.Kfv.37.018/2024/2 4 ezen a településen lakik. Másrészt pedig a felperes keresetlevelében előadottak szerint az általa hivatkozott földterületeken nem a felperes, hanem a felperes mezőgazdasági vállalkozása gazdálkodik. [16] A felperes kereseti hivatkozása szerint az alperesnek a Földforgalmi tv. 27. §

(3)bekezdése alapján lehetősége lett volna az adásvételi szerződés jóváhagyását támogató helyi földbizottsági állásfoglalás ellenére megtagadni a szerződés jóváhagyását a II. rendű alperesi érdekelttel a Földforgalmi tv. 24. §

(3)bekezdésében meghatározott körülmények figyelembevétele alapján. A felperes sem jelölt meg a keresetlevélben és alperes sem észlelt olyan körülményt, amely alapján a II. rendű alperessel szemben a szerződés megtagadásának lett volna helye. [17] A bíróság megítélése szerint az a körülmény, hogy az alperesi hatóság esetlegesen az elővásárlásra jogosult vonatkozásában olyan körülményt észlel, amely alapján a helyi földbizottság által kiadott állásfoglalás az ő vonatkozásában nem jogszerű, a felperes jogi helyzetét nem befolyásolná, hiszen a helyi földbizottság nem támogató állásfoglalása a mezőgazdasági igazgatási szervet a szerződés jóváhagyása során minden esetben köti. A felülvizsgálati kérelem [18] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak megváltoztatása, az alperes határozatának megsemmisítése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Másodlagosan kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [19] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira, valamint
4. b)pontjára hivatkozott. [20] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti többek között a Földforgalmi tv. 18.§-át, valamint a 27.§-át. [21] Érvelése szerint a bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a Földforgalmi tv. által felállított elővásárlási rangsor szerint megelőzi a II. rendű alperesi érdekeltet, azonban a keresetet elutasította azért, mert I. rendű alperesi érdekelt a felperes vonatkozásában nem, azonban a II. rendű alperesi érdekelt vonatkozásában támogatta az adásvételi szerződés jóváhagyását. [22] Álláspontja szerint a bíróság a Földforgalmi tv. 27.§-nak megsértésével hozta meg ítéletét, figyelemmel arra, hogy az agrárkamara nem a törvény szerinti tartalommal meghozott állásfoglalására alapította határozatát. Az alperes az agrárkamara állásfoglalásától a Földforgalmi tv. 27.§

(1)bekezdés a) pontjában foglalt eseten kívül eltérhet, így az nem kötelező erejű, az adásvételi szerződést az alperesnek az elővásárlási rangsorban előrébb álló felperessel kellett volna jóváhagynia. A fentiekre tekintettel az alperesnek az állásfoglalást döntése meghozatala során figyelmen kívül kellett volna hagynia. [23] A Földforgalmi tv. 25.§

(1)bekezdése alapján a helyi földbizottság a 24.§

(2)bekezdése szerinti értékelést a szerződés szerinti vevő, valamint a jegyzék szerinti elővásárlásra jogosultak között azonos szempontok szerint elvégezni. Álláspontja szerint ezt az I. rendű alperesi érdekelt nem tette meg. Kúria III.Kfv.37.018/2024/2 5 [24] Hivatkozott a BH2022.279. számú határozatra, amely szerint a Földforgalmi tv. rendelkezései értelmében a helyi földbizottság csak abban foglalhat állást, hogy a szerződés megkötését az elővásárlásra jogosulttal vagy a vevővel támogatja-e, közöttük nem rangsorolhat, és állásfoglalásával nem ronthatja le a törvény által előírt elővásárlási sorrendet. [25] A felperes rendelkezik saját tulajdonú mezőgazdasági földdel helyiség község területén, amelyet a Földforgalmi tv. 24.§

(3)bekezdés b) pontja alapján az I. rendű alperesi érdekeltnek figyelembe kellett volna vennie az állásfoglalása elkészítése során. [26] Az agrárkamara állásfoglalása a Földforgalmi tv. 27.§

(4)bekezdése szerint nem szakhatósági állásfoglalásnak, hanem szakértői véleménynek minősül, így a hatóság nem köteles azt figyelembe venni. [27] Hivatkozott a Kfv.III.37.183/2022/

1. számú és a Kfv.II.37.450/2023/
2. számú kúriai döntésekre, amelyek elvi tartalommal rögzítik, hogy az alperest csak abban az esetben köti az agrárkamara állásfoglalása, amennyiben sem a szerződés szerinti vevővel, sem az elővásárlásra jogosulttal nem támogatja a szerződés jóváhagyását, minden más esetben az alperes az agrárkamara állásfoglalásától eltérhet. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [29] A Kp.
3. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [30] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [32] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell Kúria III.Kfv.37.018/2024/2 6 vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [33] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [34] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [35] A Kúria megítélése szerint azonban sem az alperes határozata, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria nem tárt fel jelen ügyben. [36] A felülvizsgálati bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében megvizsgálta az alperes által feltárt tényállást és értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, amely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések részletesen kiderülnek a határozat indokolásából. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. Felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, így a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság indokolja. A Kúria felülmérlegelésre okot adó körülményt nem tárt fel. [37] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [38] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §

(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes ilyen ok fennállását nem indokolta meg, így ezen ok tekintetében sem volt helye befogadásnak. [39] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [40] A felperes e körben hivatkozott a BH2022.

1. számú (Kfv.IV.37.992/2021/6.) határozatra, a Kúria Kfv.III.37.183/2022/8., valamint a Kúria Kfv.II.37.450/2023/
2. számú döntésére. [41] A jogegység követelménye azt az elvárást támasztja, hogy az ugyanazon jogkérdést felvető ügyekben (ügyazonosság vagy összevethetőség) a jogértelmezés is azonos legyen. Ha Kúria III.Kfv.37.018/2024/2 7 nincs meg az ügyek közötti összevethetőség, mert eltérő hátterűek a bírói döntések, akkor jogegységi szempontú összehasonlítás sem végezhető (Jpe.I.60.002/2021/7.). [42] A felperes által felhívott Kfv.IV.37.992/2021/
3. számú kúriai ítélet alapjául szolgáló ügy és a jelen per tárgyát képező ügy között ügyazonosság nem állapítható meg figyelemmel arra, hogy a kúriai ítélet alapjául szolgáló ügyben kiadott kamarai állásfoglalás az összes féllel támogatta az adásvételi szerződés jóváhagyását. [43] A Kfv.III.37.183/2022/
4. számú kúriai ítélethez kapcsolódó ügy és a jelen ügy között ügyazonosság szintén nem áll fenn, mert a hivatkozott ügyben a mezőgazdasági igazgatási szerv nem vizsgálata és nem értékelte teljeskörűen a helyi földbizottság állásfoglalását, a perbeli ügyben azonban a vizsgálatot elvégezte. [44] A Kfv.II.37.450/2023/
5. számú kúriai végzés alapjául szolgáló ügy és a jelen ügy között ügyazonosság nem valósul meg, mert a hivatkozott ügyben az eljárt bíróság eltérő álláspontja okán az alpereseknek a kamarai állásfoglalás értékelésére vonatkozó döntése jogszerűségi vizsgálatát a közigazgatási perben nem végezte el. [45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117.§

(4)bekezdése alapján – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [46] A kifejtettekre alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdését alkalmazva megtagadta. [47] Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a Kp. 119.§

(2)bekezdésére tekintettel, a befogadás hiányában a Kúriának nem kellett döntenie. Az alkalmazott jogszabályok [48] Kp. 118. §

(1)és

(3)bekezdés A döntés rövid tartalma [49] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjaira és
3. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [50] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [51] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Kúria III.Kfv.37.018/2024/2 Budapest,

1. január
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8