Kfv.37867/2025/2 – Kúria
A határozat elvi tartalma: A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatása a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja és b) pontja alapján nem indokolt, ha a felperes a keresetének a kereshetőségi joga hiányára alapozott elutasítását sérelmezi, de az általa előadottak nem valószínűsítenek olyan eljárási szabályszegést, amelynek eldöntéséhez az ügy érdemi vizsgálata szükséges, valamint a megjelölt kúriai határozatokkal összefüggésben – erre vonatkozó konkrét előadás hiányában – a jogegységi szempontú összehasonlítás nem végezhető el.
A tanács tagjai:
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője:
Barázné dr. Kiss Annamária ügyvéd (cím2) Az alperes:
Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Az alperes képviselője:
Az alperesi érdekelt:
Dr. Cziráky Gábor kamarai jogtanácsos érdekelt1 (cím4) Az alperesi érdekelt képviselője:
Kecskés Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kecskés Krisztián ügyvéd Kúria VII.Kfv.37.867/2025/2 2 (cím5) A per tárgya: építési ügyben hozott – BP/ETDR-2601/61-3/2025. számon kijavított – BP/ETDR-2601/8095-14/2024. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 110.K.700.588/2025/16. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (17. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 2024. december 11-én kelt, keresettel támadott határozatával a Kft.1 építtető kérelmére – feltételekkel – építési engedélyt adott a cím6 alatti, hrsz1 helyrajzi számú ingatlanon (a továbbiakban: perbeli ingatlan) új háromlakásos lakóépület, támfalak építésére és tereprendezésre. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 18. § (1) bekezdését, 36. § (1) bekezdését, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Elj. r.) 17 - Kúria VII.Kfv.37.867/2025/2 3 19. §-ait, 8. számú mellékletét, valamint a Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének Óbuda-Békásmegyer építési szabályzatáról szóló 20/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: ÓBÉSZ) 1. számú mellékletét felhívva megállapította, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel az általános és helyi építési szabályoknak, ezért a rendelkező részben feltüntetett feltételekkel és a kikötések teljesítése mellett az építési engedély megadható. Kifejtette, hogy a tervezett építési tevékenység a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogos érdekét érintheti, ezért az építési engedélyezési eljárás megindításáról a tulajdonosokat – közöttük a felperest is – értesítette, azonban az eljárásba ügyfélként való befogadását egyetlen szomszéd sem kérelmezte. [2] Az alperes a 2025. január 10-én kelt, BP/ETDR-2601/61-3/2025. számú határozatával az építést engedélyező határozatát a hasznos alapterület mértéke és a perbeli ingatlan övezeti besorolása tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 90. § (1) bekezdésére hivatkozással kijavította. [3] A felperes résztulajdonosa a cím7 alatti, hrsz2 helyrajzi számú ingatlannak (a továbbiakban: szomszédos ingatlan), amely egy keskeny teleknyéllel kapcsolódik az úthoz, a perbeli ingatlannal e teleknyél vonalában határos.
A jogerős ítélet [4] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a 2025. október 2-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [5] Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a keresetindítási jog nem eredményezi automatikusan a kereshetőségi jog fennállását, ezért mindenekelőtt a felperes kereshetőségi jogát vizsgálta, hogy fennáll-e közvetlen jogi kapcsolat alperes döntése és a felperes jogi helyzete között. Az ügy egyedi körülményei és a felperes kereseti hivatkozásai mentén azt kellett megválaszolnia, hogy a felperesnek van-e közvetlen és nyilvánvaló joga, jogi érdekeltsége az alperes döntésével összefüggésben. [6] Ismertette a kereshetőségi jog vizsgálatának általános elveit, e körben a Kúria több határozatára is hivatkozott (Kfv.II.38.094/2017/23., Kfv.II.38.029/2018/3., Kfv.III.37.296/2020/4., Kfv.V.37.025/2022/11.). A felperesnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
OTÉK) 50. § (2) bekezdés a)-b) pontjaira és 55. § (2) bekezdésére vonatkozó érvelésével kapcsolatban kifejtette, hogy nem vitatott, miszerint a perbeli ingatlanon tervezett épület elhelyezése az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolságnak megfelel. A felperes lakóépülete és a perbeli ingatlan közötti mintegy 40 méter távolságra is figyelemmel a felperes csupán állította, de nem támasztotta alá, hogy az általa sérelmezett öt oldalról zárt terasz kialakítása miatt rendkívüli zajhatás várható a felperes lakóépülete irányába. A terasz kialakítása önmagában nem alapozza meg a közvetlen sérelmet, mivel a látványtervek alapján a terasz két oldalról és a tetején is zárt lesz, valamint az épület funkciója szintén lakóház lesz, ami rendkívüli zajhatást várhatóan nem eredményez. [7] Az OTÉK 1. számú melléklet 33. pontjával és az ÓBÉSZ 148. § (1) bekezdés
helyszíni szemle tartására, a perbeli ingatlanon létesítendő épület tervdokumentációjának beszerzésére irányuló indítványát alaptalannak találta, mivel a kereshetőségi jog hiányában a kereset érdemi elbírálására nem kerülhetett sor.
A felülvizsgálati kérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte, állítva, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (1) - (3) és (6) bekezdését, 17. § a) pontját, 62. § (1) bekezdését és 88. § (1) bekezdés b) pontját. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogsértően állapította meg, hogy jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg, A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp.) 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjára és b) pontjára hivatkozott. [11] Befogadási kérelmének indokaként az ad) alponthoz kapcsolódóan előadta, hogy a bíróság a kereshetőségi joga hiányát jogsértően állapította meg, mert bár a kötelezettségévé tette az ezzel kapcsolatos tények előadását, de a perben indítványa ellenére nem szerezte be az építési terveket, illetve nem rendelt ki szakértőt, ennek hiányában állítását nem tudta bizonyítani. Az elsőfokú bíróság a tervezett épület és a lakóépülete közötti távolságot csak megbecsülte, de az új lakóház sérelmezett teraszai nem a perbeli ingatlan közepén, hanem a felperes lakóházához legközelebb lesznek, onnan a lakóházba és a kertbe is be lehet látni. Az Kúria VII.Kfv.37.867/2025/2 5 ítélet a kereshetőségi jog fennállását a felperes által bizonyítandó kérdéssé tette, holott azt a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia. Az ítélet a [19], [20]., [25] és [28] bekezdésében iratellenes megállapításokat tett. Az elsőfokú bíróság az általa megjelölt jogszabálysértéseket relatív módon értékelte, a Kfv.I.37.207/2022/12. számú kúriai határozat [26] és [33] bekezdése ezzel ellentétes megállapítást tartalmaz. Jelen esetben a homlokzatmagasság 1,5 méterrel meghaladja a maximumot, az építésügyi jogszabálysértés pedig önmagában megalapozhatja a kereshetőségi jogot, amelyet a 2025. szeptember 15-i beadványában hivatkozott két kúriai döntés is alátámaszt. [12] A Kp. 118. § (1) bekezdés b) ponttal összefüggésben, a Kúria Kfv.VI.37.798/2017/8. számú határozata [32] és [34] bekezdésétől, valamint a Kfv.VI.37.668/2018/5. számú határozat [45] bekezdésétől való eltérésre hivatkozott. Előbbi esetén azzal érvelt, hogy „az elsőfokú bíróság logikája szerint az építési szabályoktól eltérő (méter, forma, %) önmagában nem okoz kárt a Felperesnek, tehát nincs kereshetőségi joga, ami kárt okoz (áthallatszik, eltakar, kitakar, belát) az polgári jellegű”.
A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [14] A Kúria a Kp. 118. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
megtekintette a perbeli ingatlanra vonatkozó építési engedélyezési terveket, erre a keresetlevelében utalt is, így a keresetét az abban foglaltak ismeretében terjeszthette elő. A megelőző eljárás iratai – részben papír alapon, részben az ETDR rendszerbe való hozzáféréssel – teljeskörűen az elsőfokú bíróság rendelkezésére álltak. Az elsőfokú közigazgatási perben megtartott tárgyaláson a felperes személyesen nyilatkozott arról, hogy a perbeli ingatlan és a saját ingatlana közti távolság mintegy 40 méter (16. sorszámú jegyzőkönyv, 4. oldal, negyedik bekezdés), az elsőfokú bíróság az ítéletben e távolság mértéket éppen a felperes perbeli előadására tekintettel szerepeltette. [19] Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló tényeket a felperes által megjelölt építésügyi jogszabálysértésekkel és jogsérelemmel összevetve – az irányadó kúriai gyakorlatot is megjelölve – döntött a kereshetőségi jog fennállásáról, illetve annak hiányáról.
A felperes által hivatkozott Kfv.I.37.207/2022/12. számú határozatot is felhívva, megállapította, hogy – a megjelölt bekezdéseket és elvi tartalmat is beleértve – az abban foglaltak az elsőfokú bíróság kereshetőségi jog tárgyában tett jelen perbeli jogi álláspontjával nem ellentétesek. A kereshetőségi jog a közigazgatási tevékenységen alapuló közvetlen anyagi jogi érintettséget feltételez, a felperes azt azonban nem fejtette ki, hogy a kereshetőségi joggal összefüggésben állított eljárási szabályszegés miként hatott ki az ügy érdemére. Úgyszintén nem fejtette ki, hogy a jogerős ítélet általa megjelölt bekezdéseiben az álláspontja szerint tett iratellenes megállapítások az ügy érdemét miként érintik. [20] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében olyan eljárási szabályszegést nem valószínűsített, amelynek eldöntéséhez az ügy érdemi vizsgálata szükséges. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel nem ért egyet, a felülvizsgálati kérelem befogadását önmagában nem alapozza meg (Kfv.VII.37.807/2023/2., Kfv.VII.37.007/2024/2.). Így a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján nem volt lehetőség. [21] A Kp. 118. § (1) bekezdés b) pontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A követendő kúriai gyakorlat értelmében a Kp.
alapozza meg. [23] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei ezért a Kp. 118. § (1) bekezdés b) pontja alapján sem állnak fenn. Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. § (2) bekezdése alapján megtagadta.
A döntés elvi tartalma [24] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatása a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont
Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
Kúria VII.Kfv.37.867/2025/2 8 [26] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. § d) pontja alapján nincs helye.
Budapest, 2026. január 13.
Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s. k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő