← Magyarország

Pf.20785/2021/8 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkavállalók személyes adatai sem önmagukban, sem összességükben nem értelmezhetők a munkaadó üzleti titkaként, mert vagyoni értékkel nem bírnak, és nem kapcsolódnak a munkaadó gazdasági tevékenységéhez sem. Azok az Infotv. hatálya alá tartozó olyan adatok, amelyekkel a munkavállalók szabadon rendelkezhetnek. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Ormai Gabriella ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek – a Dr. Bán Gergely Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Bán Gergely ügyvéd) által képviselt I.r. alperes neve (I.r. alperes címe) I. rendű és II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen – üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének megállapítása és kártérítés iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
  2. szeptember
  3. napján kelt 3.P.22.803/2019/
  4. számú rész- és közbenső ítélete ellen az alperes
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek, mint együttes jogosultaknak 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetékből álló együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes
  6. június
  7. napján bejegyzett gazdasági társaság, tevékenységi köre számítógép és szoftver nagykereskedelemre terjed ki. Egyedüli tagja a Franciaországban bejegyzett B.I. cég, mely gazdasági társaság más vállalkozásokon keresztül az ugyancsak Franciaországban bejegyzett cég2 100%-os tulajdonában áll. Az cég2 100%-os tulajdonában áll a hollandiai székhelyű cég6 is, amelynek 100%-os tulajdonában áll a Svájcban Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 2 nyilvántartásba vett cég
  8. A cégcsoport részét képezte az ugyancsak svájci cég
  9. is, amely időközben beolvadt a cég3-ba (a továbbiakban az eddig ismertetett vállalkozások együttesen: A...Csoport). A C.T.P. cég (a továbbiakban: CTP CH) információtechnológiai szolgáltatásokat nyújtó svájci vállalkozás volt, amely 2014-ben felvásárlás nyomán beolvadt az cég3-ba. A C.T.P.Hungary cég (a továbbiakban: CTP) információtechnológiai szolgáltatásokat nyújtó magyarországi vállalkozás volt, amely a CTP CH 100%-os tulajdonában állott, és a CTP CH felvásárlása nyomán beolvadt a felperesi gazdasági társaságba és
  10. április
  11. napján megszűnt. [2] Az I. rendű alperes
  12. június
  13. napján alapított és
  14. július
  15. napján bejegyzett gazdasági társaság, tevékenységi köre számítógépes programozásra és egyéb információtechnológiai szolgáltatásra terjed ki; egyedüli tagja (anyavállalata) a Svájcban bejegyzett G... cég [3] A II. rendű alperes a CTP munkavállalója, 2014-ben egy rövidebb időszakra annak ügyvezetője is volt; a CTP felperesbe való beolvadását követően a felperes munkavállalója lett
  16. augusztus 17-i felmondásáig. A II. rendű alperes jelenleg az I. rendű alperes munkavállalója, aminek
  17. október
  18. napja óta ügyvezetője. [4] A perben nem álló B.B. a CTP CH 11,73%-os részesedéssel rendelkező tulajdonosa volt, aki az A...Csoport általi felvásárlást követően igazgatói pozíciót töltött be az A...Csoportban, ahonnan 2018-ban távozott. Jelenleg a G... cég munkavállalója. [5] A perben nem álló A.K. az I. rendű alperes - a G... cég- ügyvezetője (managing partnere), aki
  19. július
  20. és
  21. április
  22. napja között az I. rendű alperes ügyvezetője is volt. [6] A perben nem álló N... cég (a továbbiakban: N... cég) Svájcban bejegyzett gazdasági társaság, aki tevékenységéhez globális szoftver applikációk (a továbbiakban: N... cég Applikációk) fejlesztését rendeli meg harmadik személy vállalkozóktól. A perben nem álló T...M...cég (a továbbiakban: T.M.cég) Indiában bejegyzett gazdasági társaság a N... cég Applikációk fejlesztésének fővállalkozója. A T.M.cég és a N... cég
  23. április 1-jén kötött vállalkozási szerződést a N... cég Applikációk fejlesztésére. [7]
  24. április
  25. napján a T.M.cég mint megrendelő, és a CTP CH mint alvállalkozó között alvállalkozói szerződés (a továbbiakban: Alvállalkozói Szerződés) jött létre a T.M.cég és a N... cég közti vállalkozási szerződés teljesítésével kapcsolatban. Az Alvállalkozói Szerződést – amely eredetileg
  26. április 30-ig terjedő határozott időre jött létre – a felek
  27. december 31-ig meghosszabbították. Az Alvállalkozói Szerződés egy keretszerződés, amelynek szerves részét képezi a munka tartalmát részletező feladatleírás (Statement of Work, a továbbiakban: Munkameghatározás). A CTP CH és a CTP Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 3 munkamegosztásában a fejlesztési feladatokat a CTP munkavállalói látták el Magyarországon. A CTP CH
  28. júniusi felvásárlását követően az Alvállalkozói Szerződést a továbbiakban az A-cégcsoport, azon belül az cég
  29. teljesítette.
  30. június
  31. napján a T.M.cég felmondta az A...Csoporttal érvényben lévő, a Munkameghatározásban rögzített munkákra vonatkozó megrendelését
  32. szeptember 15-i hatállyal. [8] A
  33. augusztus 6-10-i héten a felperes Consulting Csoportjának munkavállalói több turnusban személyes beszélgetésen jelentek meg az Inforpark-beli iroda közelében lévő helyszínen, ahol jelen volt B.B., A.K. és a II. rendű alperes. A megbeszélés témája a G... cég működése, a magyarországi tevékenységnek az I. rendű alperes útján való megkezdése, és az alperesnél elérhető munkalehetőségek bemutatása volt. A megjelentek tájékoztatást kaptak arról is, hogy a T.M.cég felmondta az A...Csoporttal érvényben lévő Alvállalkozói Szerződést, és a továbbiakban újabb szerződés alapján a N... cég Applikációk fejlesztését a G... cég fogja végezni az I. rendű alperes közreműködésével. [9]
  34. augusztus
  35. napján a felperessel 27 munkavállalója azonos szövegű felmondást közölt, köztük 4 vezető. A felmondott munkavállalók egy személy kivételével a N... cég Applikációk fejlesztésén dolgozó munkavállalók voltak. A felperes ettől a naptól kezdve felmentette a munkavégzés alól a felmondott négy vezetőt, köztük a II. rendű alperest. A felperes a munkavállalók számára alapbéremelést és hűségbónuszt ajánlott fel, melynek következtében 7 munkavállaló visszavonta a felmondását.
  36. szeptember
  37. napján a felperes további 33 munkavállalójának módosította a munkaszerződését, amellyel e munkavállalók bruttó alapbérét
  38. július 1-i hatállyal megemelte. [10]
  39. augusztus
  40. napján a T.M.cég képviselői e-mailben értesítették az A...Csoport munkatársait arról, hogy a Budapestre kiszervezett munka elvégzésére egy másik alvállalkozót találtak.
  41. augusztus
  42. napján a felperes felszólító levelet küldött az I. rendű alperesnek, amelyben munkavállalói tisztességtelen átcsábításának abbahagyására szólította fel.
  43. szeptember
  44. napján a felperes újabb felszólító levelében ismét követelte az I. rendű alperestől, hogy hagyjon fel a munkavállalói tisztességtelen átcsábítására tett kísérletekkel. [11] A felperes módosított és pontosított keresetében azt kérte, hogy a bíróság 1) állapítsa meg
  45. augusztus
  46. napját követő időszak vonatkozásában az üzleti titok védelméről szóló
  47. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Üttv.)
  48. §

(1)bekezdése, továbbá a 6. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdése, illetve a
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjai és
(5)bekezdése, míg a
  1. augusztus
  2. napját megelőző időszak vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
  4. §
(1)-
(2)bekezdései, 2:46. §
(2)bekezdése és 2:51. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján, hogy
  2. a)az I. rendű alperes a felperes üzleti titkait – nevezetesen i. a N... A... Munkavállalók listáját és személyes adatait: munkavállalók neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme, Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 4 ii. a felperes és a N... A... Munkavállalók között kötött munkaszerződés tényét és munkaszerződési feltételeket: munkaköre, alapbére (munkabére) és egyéb munkabérelemei (bónuszok, prémiumok), munkavégzés helye, tartalma, munkarend; iii. a N... A... Munkavállalók 2018. augusztus 17. napján közölt felmondást követő, felperes által a felmondó N... A... Munkavállalóknak ajánlott hűségbónusz és munkabéremelés adatait; iv. a N... A... Munkavállalók bérszámfejtési adatait; v. a felperes által fejlesztett konkrét N... cég Applikációk pontos listáját; vi. a N... cég App Munkavállaló által a N... cég „4S” projekt keretei között szerzett specifikus tapasztalatát és szaktudását jogosulatlanul megszerezte és – azokat saját üzleti titkaiként felhasználva és abból saját üzleti modellt kialakítva – hasznosította, ezáltal megsértette a felperes üzleti titokhoz fűződő jogait; illetve
  3. b)a II. rendű alperes a felperes üzleti titkait – nevezetesen i. a N... A... Munkavállalók listáját és személyes adatait: munkavállalók neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme, ii. a felperes és a N... A... Munkavállalók között kötött munkaszerződés tényét és munkaszerződési feltételeket: munkaköre, alapbére (munkabére) és egyéb munkabérelemei (bónuszok, prémiumok), munkavégzés helye, tartalma, munkarend, iii. a N... A... Munkavállalók 2018. augusztus 17. napján közölt felmondást követő, felperes által a felmondó N... A... Munkavállalóknak ajánlott hűségbónusz és munkabéremelés adatait; iv. a felperes által fejlesztett konkrét N... cég Applikációk pontos listáját; v. a N... cég App Munkavállaló által a N... cég „4S” Projekt keretei között szerzett specifikus tapasztalatát és szaktudását – az I. rendű alperes és az annak érdekében eljáró más személyek számára – jogosulatlanul felfedte, ezáltal megsértette a felperes üzleti titokhoz fűződő jogait, 2) kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 91.988.055 forint kár, és ezen összegből 46.560.000 forint után 2019. július 31. napjától, 16.038.000 forint után 2018. július 31. napjától, 4.964.372 és 2.133.605 forint után 2018. szeptember 16. napjától, 18.671.054. forint után 2018. december 31. napjától, 3.621.024 forint után 2019. február 5. napjától a kifizetésig számított törvényes késedelmi kamata megtérítésére. [12] Arra hivatkozott a felperes a keresetében, hogy az I. rendű alperes a felperes versenytársaként kifejezetten arra a célra jött létre, hogy megszerezze az évek óta sikeresen működő „4S” csoportja által végzett munkákat és hogy a N... cég Applikáció fejlesztési üzletétől a felperest megfossza. Az üzleti titkok felfedése azt a célt szolgálta, hogy ezek birtokában az I. rendű alperes reprodukálja a felperes „4S” csoportját, ennek összetételéről tudomást szerezzen és a felperes ezen munkavállalóinak megfelelő ajánlatot tehessen, továbbá hogy az I. rendű alperes képes legyen a felperes helyett változatlan üzleti feltételek mellett jelentős piaci befektetés nélkül a N... cég Applikációkról szakspecifikus tudást szerző felperesi munkavállalók bázisán való szolgáltatásnyújtásra a T.M.cég és közvetetten a N... cég számára. A felperes kereseti állítása szerint a II. rendű alperes jogosulatlanul tárta fel a N... A... Munkavállalók munkaszerződési feltételeit az I. rendű alperes számára, aki azokat jogosulatlanul szerezte meg és hasznosította. Az I. és a II. rendű alperesek a felperes Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 5 megjelölt üzleti titkainak jogellenes feltárásával, megszerzésével és felhasználásával közösen kárt okoztak, amelyért egyetemlegesen kötelesek helytállni. [13] Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetését kérték a Pp. 176. §
(2)bekezdés c) pontja és 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, másodlagosan a Pp. 513. §
(1)bekezdésére alapítva az eljárás megszüntetését és a keresetlevélnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz való áttételét indítványozták. Ezt arra alapították, hogy a felperes keresete a II. rendű alperessel szemben a közöttük fennállt munkaviszonyból származó igény, a II. rendű alperes munkájával kapcsolatban tudomására jutott állítólagos üzleti titkok megőrzésével kapcsolcég1 magatartásra vonatkozik, illetve az ezen munkajogi kötelezettséggel összefüggésben állított károkozó magatartás miatti kárigény, ezért a per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozhatna. A Pp. 513. §
(1)bekezdése alapján azonban az áttétel nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy a személyi és a tárgyi keresethalmazat a Pp. 29. §-ának és 173. §-a
(1)bekezdésének nem felel meg. [14] Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkoztak, hogy a II. rendű alperes nem fedte fel jogosulatlanul az I. rendű alperes, illetve az érdekkörében eljáró személyek számára a felperes üzleti titkát, vagy védett ismeretét, az I. rendű alperes pedig nem szerezte meg a II. rendű alperestől, illetve nem is hasznosította a felperes üzleti titkát. A felperes kártérítési igényét elsősorban azzal vitatták, hogy jogsértést nem valósítottak meg, így az állított károkért sem tartoznak felelősséggel. A II. rendű alperes hivatkozott a „non cumul” szabályára is, előadva, hogy a II. rendű alperes a perrel érintett időszakban munkaviszonyban állt a felperessel, így az ő esetében az állított kártérítési igényt a felperes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesíthetné, ilyen jogcímen pedig a II. rendű alperest nem terheli az I. rendű alperessel egyetemleges felelősség. A II. rendű alperes esetében a felperesi kárigény érvényesítése tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló
  1. évi I. törvény (Mt.) felelősségi szabályai az irányadók, amelyek korlátozzák a munkavállaló kártérítési felelősségét. A felperes által kárként megjelölt igények továbbá nem minősülnek kárnak és nem bizonyítottak, az egyes állított kárelemeket az alperesek egyenként vitatták. [15] Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletet hozott. Részítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy
  2. augusztusában megszerezte és hasznosította a N... A... Munkavállalók listáját (nevét), személyes adatait (születési nevét, helyét és idejét, anyja nevét, tajszámát, adószámát, bejelentett lakcímét) és bérét, megsértette a felperesnek az ezen üzleti titkokhoz fűződő jogát. Megállapította továbbá a törvényszék, hogy a II. rendű alperes azzal, hogy
  3. augusztusában feltárta az I. rendű alperes számára a N... A... Munkavállalók listáját (nevét), személyes adatait (születési nevét, helyét és idejét, anyja nevét, bejelentett lakcímét) és bérét, megsértette a felperesnek az ezen üzleti titkokhoz fűződő jogát. Az elsőfokú bíróság a fentieket meghaladó megállapítás iránti kereseteket elutasította. Közbenső ítéletével megállapította, hogy az I. és a II. rendű alperesek egyetemlegesen kötelesek megtéríteni a felperes részére a munkavállalóknak 2018-ban megfizetett hűségbónusz és munkabéremelés összegét, valamint a megállapított jogsértő magatartásokkal okozott elmaradt nyereségét, míg ezt meghaladóan a felperes kártérítés iránti kereseteit elutasította. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 6 [16] A törvényszék határozatát a Ptk. 2:42.-
  4. §-aira, 2:
  5. §
(1),
(2)bekezdésére, 2:51. §
(1)bekezdés a) pontjára, 6:
  1. §-ára, 6:518-
  2. §-aira, 6:
  3. §
(2)bekezdés b) pontjára, 6:524. §
(1)bekezdésére, 6:
  1. §-ára, a Tpvt.
  2. §-ára, a Jat.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjára, az Üttv. 1. §
(1)-
(2)bekezdésére,
  1. §-ára,
  2. §
(1)bekezdés a) pontjára, 9. §
(1)bekezdésére, az Mt.
  1. §-ára,
  2. §-ára,
  3. §-ára, valamint a Pp.
  4. §
(2)bekezdés c) pontjára, 215. §
(2)bekezdés a) pontjára, 220. §
(2)bekezdés a-c) pontjaira, 269. §
(1)bekezdés c) pontjára, 320. §
(1)bekezdésére, és 341. §
(4)bekezdésére alapította. [17] Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság az alperesek pergátló kifogását, ezért
  1. sorszámú végzésével az eljárás megszüntetése és a keresetlevél áttétele iránti kérelmeket elutasította. Nem osztotta az alperesek álláspontját abban, hogy a keresetlevél nem tartalmazza az igény elbírálásához szükséges tényállításokat. Álláspontja szerint a felperes már a keresetlevelében eleget tett a kereseti kérelmet megalapozó tények feltüntetése iránti kötelezettségének, így ezen az alapon nem volt helye a beadvány visszautasításának. [18] A törvényszék nézete szerint az alperesek megalapozatlanul kérték figyelmen kívül hagyni azokat az angol nyelvű dokumentumokat, amelyek magyar nyelvű fordítását a felperes nem mellékelte. Hangsúlyozta, hogy a felperes a csatolt idegen nyelvű dokumentumok releváns részeinek saját maga általi fordítását beadványaiban közölte, melyek helyességét, illetve teljességét az alperesek egy esetben sem vitatták. Mivel a bíróságban sem merült fel ebbéli aggály, ezért a törvényszék álláspontja szerint a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján nem kellett figyelmen kívül hagyni a felperes által csatolt angol nyelvű dokumentumokat. [19] Az elsőfokú bíróság elutasítandónak találta az alperesek Tpvt.
  1. §-ára alapított elévülési kifogását, hangsúlyozva, hogy a felperes a Tpvt. rendelkezéseit nem jelölte meg kereseteinek jogalapjaként, így az itt szabályozott elévülési kifogás nem vizsgálható. [20] A törvényszék érdemben egyetértett a felperessel abban, hogy a N... A... Munkavállalók listája, illetve annak összeállítása a felperes gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, nem közismert, vagy nem könnyen hozzáférhető és vagyoni értékkel bír, mely vagyoni érték az információ titkosságából következik. Rögzítette, hogy az ilyen adatösszeállítás megvédése elsősorban titoktartási kötelezettségvállalásokkal biztosítható, ami a felperesnél alkalmazott munkaszerződési rendelkezésekkel nem vitásan teljesült, emellett a munkavállalók adatvédelmi képzésekben is rendszeresen részesültek. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapíthatónak látta, hogy a N... A... Munkavállalók listájának - azaz a N... cég Applikációk fejlesztésén dolgozó felperesi munkavállalók nevének - összeállítása a Ptk. 2:
  2. §-a és az Üttv.
  3. §
(1)bekezdése szerinti üzleti titoknak minősül. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 7 [21] Levonhatóak látta azt a következtetést is a törvényszék, hogy a munkaszerződési feltételek közül az alapbérnek (munkabér), egyéb munkabérelemeknek (bónuszok), (prémiumok), a munkavégzés helyének, tartalmának és a munkarendnek a N... A... Munkavállalókra vonatkozó összeállítása a felperes üzleti titkát képezik. [22] Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes álláspontját abban, hogy a N... A... Munkavállalók bérszámfejtési adatai - a fizetett szabadságnak, cafetériának, adó- és SZÉPkártya levonásnak - a N... A... Munkavállalókra vonatkozó összeállítása üzleti titok. [23] A fentieket meghaladóan azonban - a felperes által fejlesztett N... cég Applikációk listája, a N... A... Munkavállalóknak a N... cég „4S” projekt keretei között szerzett specifikus tapasztalatai és szaktudása (know-how) - tekintetében azonban az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mert nem látta a felperes üzleti titkát megvalósultnak. [24] A törvényszék megállapíthatónak látta, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy a N... A... Munkavállalók listáját a felperes hozzájárulása nélkül a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző módon a 2018. augusztus 6-i héten - az utolsó rendezvény befejeztével - megszerezte, az Üttv. 6. §
(3)-
(5)bekezdéseibe ütköző üzleti titoksértést valósított meg. [25] Az üzleti titok II. rendű alperes általi felfedéseként és az I. rendű alperes részéről való megszerzéseként és hasznosításaként értékelte az elsőfokú bíróság, hogy a N... A... Munkavállalók és az I. rendű alperes közötti munkaszerződések tervezetei elkészültek. Egyetértett a felperessel abban, hogy ebben az I. és II. rendű alperesek üzleti titoksértése egyaránt megállapítható. Nem osztotta az alperesek védekezését, mely szerint a felperesi munkavállalók önszántukból maguk bocsátották az I. rendű alperes rendelkezésére azon személyes adataikat, és a felperessel kötött munkaszerződéseik feltételeit, amelyekkel maguk is rendelkezni jogosultak. Ezzel szemben azt látta megállapíthatónak, hogy az I. rendű alperes a II. rendű alperes jogellenes közrehatása nyomán jutott ezekhez az adatokhoz. Itt ismételten azt hangsúlyozta a törvényszék, hogy a peresített adatösszeállítások nem elemeikben, hanem elemeik összességeként titkosak, ezért súlytalanul védekeztek az alperesek azzal, hogy a munkaszerződés tervezetek elkészítése a munkavállalók tudtával és akaratából történt, mivel az elemek összességéről egyetlen munkavállalónak sincs joga rendelkezni és azt egyebekben a tanúvallomások sem erősítették meg. [26] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság részítéletével megállapította az I. és a II. rendű alperesek ismertetett jogsértő magatartásainak megtörténtét. [27] A törvényszék megvalósultnak látta a felperes által állított egyes kárelemek közül a munkavállalóinak fizetett hűségbónuszt és munkabéremelést - amely álláspontja szerint az üzleti titoksértéssel okozott hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költség -, Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 8 valamint a felperes elmaradt nyereségét. Az ezt meghaladóan érvényesített - az elcsábított munkavállalók pótlása érdekében fizetett fejvadász díjra, valamint az elcsábított N... A... Munkavállalók által nem használt iroda és parkoló bérleti díjára, továbbá személygépjárművek lízingdíjára vonatkozó - kereseti kérelmeket azonban elutasította. A kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság a Pp. 341. §
(4)bekezdése szerinti közbenső ítéletével megállapította az alperesek – elfogadott kárelemek tekintetében fennálló – egyetemleges kártérítési felelősségét. [28] Nem látta alkalmazhatónak a II. rendű alperes által hivatkozott „non cumul” szabályt hangsúlyozva, hogy az a munkavállalóra vonatkozó kártérítési szabályokra nem alkalmazható, mert az Mt. szabályai azt nem hivatkozzák. [29] A határozattal szemben az alperesek éltek fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen az elsőfokú rész- és közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, másodlagosan az elsőfokú rész- és közbenső ítélet alperesek jogsértését megállapító részének a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, harmadlagosan az elsőfokú rész- és közbenső ítélet részbeni megváltoztatását és a felperes teljes keresetének elutasítását kérték. [30] Megismételték az alperesek a fellebbezésükben az eljárás megszüntetése iránti kérelmüket és annak indokait, amely részben a II. rendű alperessel szembeni munkaviszonyból származó kereseti igény jellegére, részben pedig a meg nem engedett keresethalmazatra vonatkozott. [31] A másodlagos fellebbezési petítum tekintetében azzal érveltek az alperesek, hogy az elsőfokú bíróság eljárása lényeges szabálysértést valósított meg, amely az ügy érdemi eldöntésére is kihatott. Ez egyrészt a felperes által csatolt idegen nyelvű okiratok bizonyítékként való figyelembevételében testesült meg az elsőfokú eljárásban már kifejtett érvek alapján, másrészt a felperes
  1. november
  2. napján benyújtott keresetváltoztatása és mellékletei, mint okirati bizonyítékok figyelembevételével, továbbá a mérlegelésre és az elsőfokú ítélet megfelelő indokolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség megsértésével, mint eljárási szabálysértéssel. Emellett a fellebbezés álláspontja szerint az elsőfokú ítélet túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, és olyan tanú - projektmenedzser4 - vallomását vette figyelembe, aki a pert megelőzően írásbeli tanúvallomást tett, melynek időpontjában, továbbá a tárgyaláson szóban tett vallomása időpontjában is a felperes munkavállalója volt, így a felperessel alá-fölérendeltségi viszonyban állt. [32] A harmadlagos - az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására és a kereset teljes elutasítására vonatkozó - fellebbezési petítumukat azzal indokolták az alperesek, hogy a felperes az Üttv.
  3. augusztus
  4. napján történt hatálybalépése előtti időre állította a perbe vitt állított üzleti titok igényei létrejöttét, így az üzleti titkok létének feltételei álláspontjuk szerint minden esetben a Ptk. 2:
  5. §-a alapján ítélendők meg. Az elsőfokú bíróság eljárása Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 9 azonban a Ptk. e rendelkezésébe és az Üttv.
  6. §
(1)bekezdésébe ütközött, amikor jogszabálysértő módon és megalapozatlanul állapította meg, hogy a N... A... Munkavállalók listájaként nevesített felperesi igény a felperes üzleti titka lenne. Részben ilyen összeállítás fizikai formában nem létezett, és a felperes arra vonatkozóan sem tett tényállítást, hogy az állított lista kinek a birtokában volt és ki volt az őrzéséért felelős, továbbá, hogy a listát a II. rendű alperes kitől, milyen módon szerezte meg. Emellett a felperes a lista titkosságát olyan bizonyítékra - a LinkedIn weboldalakra - alapítja, amely a perben magyar nyelven nem állt rendelkezésre, és amelynek fordítási hiányát az alperesek az elsőfokú eljárásban kifogásolták. [33] Az alperesek fellebbezési álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte és alkalmazta a Ptk. 2:47. §
(1)bekezdését és az Üttv. 1. §
(1)bekezdését a N... A... Munkavállalók személyes adatai értékelése körében, mivel a személyes adatok nem minősülnek üzleti titoknak. Az elsőfokú bíróság továbbá tévesen értelmezte a jogszabályokat abban a tekintetben is, hogy a felperes a személyes adatok titokban tartásával kapcsolcég1 elvárható magatartást tanúsította-e. A kérdéses Excel-file privát, otthoni címre való továbbítását ugyanis olyan felperesi munkavállaló engedélyezte, akinek a magatartásáért a felperes felelős, így intézkedését a felperesnek kell betudni. [34] Vitatták az alperesek a fellebbezésükben, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított további adatok – az alapbér, munkabér, az egyéb elemek, bónuszok, prémiumok, a munkavégzés helyének, tartamának és a munkarendnek értékelése – ténylegesen a felperes üzleti titkát képezték. A perben nem merült fel adat arra, hogy a II. rendű alperes az I. rendű alperes tudomására hozta volna az érintett munkavállalók felsorolt munkaszerződési feltételeit, ahogy arra sem, hogy ki, mikor, milyen módon szerezte meg és adta át azokat az I. rendű alperesnek. Az alperesek e körben továbbra is azt állították fellebbezésükben, hogy ezen információkat az érintett munkavállalók maguk adták át az I. rendű alperesnek. Vitatták azt is az alperesek, hogy ezen adatok tekintetében a felperes az adatok titokban tartásával kapcsolcég1an elvárható magatartást tanúsította-e. [35] Az alperesek fellebbezési álláspontja szerint az elsőfokú bíróság okszerűtlenül állapította meg a felperes üzleti titkai tekintetében az alperesek terhére rótt jogsértő magatartásokat is. E körben helytelenül értékelte a törvényszék a
  1. júliusi konferenciabeszélgetéssel kapcsolcég1 peradatokat, továbbá a
  2. augusztus 6-10-ei héten tartott előadásokkal összefüggő megállapításai és következtetései is okszerűtlenek. Az alperesek hangsúlyozták, hogy a perben egyáltalán nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az előadások témája az alvállalkozói szerződéssel kapcsolcég1 fejlemények bemutatása lett volna. Feltételezésekre alapítva állapította meg azt is a törvényszék, hogy az előadáson szelektáltan a N... A... Munkavállalók vettek részt. Emellett a munkavállalókra vonatkozó információkra szükség nem volt, hiszen a munkavállalók minden esetben szabad akaratukból döntenek a karrierjükről és arra nem lehet befolyással az, hogy egy állásajánlatot tevő ismerie a személyes adataikat. [36] Egyenként vitatta a fellebbezés az elsőfokú ítéletnek a felperes kártérítési kereseteivel kapcsolcég1 megállapításait is. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 10 [37] Tévesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a „non cumul” szabály alkalmazhatóságát illetően is az alperesek fellebbezési álláspontja szerint. A Ptk. 6:
  3. §ának alkalmazhatósága állításuk szerint nem igényli, hogy az Mt. közvetlen felhívó szabályt tartalmazzon. A rendelkezés célja, hogy megakadályozza a párhuzamos igényérvényesítést, a „non cumul” szabálya pedig nem kívánja meg, hogy a felek közötti szerződés a Ptk. hatálya alá tartozzon. Az alperesek fenntartották a fellebbezésükben, hogy egyetemleges kötelezésük feltételei nem állnak fenn, tekintettel arra, hogy a II. rendű alperes a felperes által megjelölt, perrel érintett időszakban munkaviszonyban állt a felperessel, így - figyelemmel a párhuzamos kártérítési igényérvényesítés Ptk. 6:
  4. §-a szerinti kizártságára - a II. rendű alperes esetében az állított kártérítési igényt a felperes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesíthetné. [38] kérte. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását [39] Fellebbezéssel nem volt támadott a felperes meghaladó, megállapítás iránti és kártérítési kereseteit elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezés, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  5. §-ának
(5)bekezdése alapján nem érintette. [40] A fellebbezés alapos. [41] Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéleti döntés érdemét és annak indokait a Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta. A fellebbezés alapján az elsőfokú rész- és közbenső ítélet fellebbezett részének megváltoztatására, és a felperes teljes keresetének elutasítására látott okot az alábbiakban kifejtésre kerülő indokok alapján. [42] Mindenekelőtt rögzíti a másodfokú bíróság, hogy az alperesek első és második fellebbezési petítuma nem volt teljesíthető, mert sem az elsőfokú rész- és közbenső ítélet hatályon kívül helyezésének és a per megszüntetésének nem volt helye, sem olyan súlyos, az érdemi döntésre is kiható eljárási szabályszegést nem észlelt az ítélőtábla, amely az elsőfokú rész- és közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indokolná. [43] Az ítélőtábla nem értett egyet a fellebbezéssel abban, hogy a felperes II. rendű alperessel szembeni keresete a közöttük fennállt munkaviszonyból származó igény, amelynek következtében annak elbírálására a munkaügyi bíróságnak van hatásköre. Ezzel szemben a törvényszék
  1. sorszámú végzésében foglalt indokait osztotta, amelynek értelmében a felperes a keresetlevelében kizárólag az Üttv.-ből fakadó jogait érvényesítette, a perbeli Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 11 követelések ugyanabból a jogviszonyból – az Üttv.
  2. §-ában szabályozott abszolút szerkezetű jogviszonyból – erednek, ezáltal az alperesek a Pp.
  3. § b) pontja szerinti célszerű pertársaságot alkotnak. A per tárgyát a felperesnek az üzleti titokhoz fűződő jogai, és nem a felperes és a II. rendű alperes között kétségtelenül fennállt munkaviszony képezi, annak ténye pedig, hogy a II. rendű alperes az állított titoksértő magatartásokat a felperessel fennállt munkaviszonya alatt valósította meg, önmagában nem teszi a jogvitát munkaügyi perré a másodfokú bíróság álláspontja szerint sem. Ennek következtében nem sértett eljárási szabályt a törvényszék, amikor az alpereseknek az eljárás megszüntetése és a keresetlevél áttétele iránti kérelmét elutasította. E kérelmek teljesítésére az ítélőtábla sem látott lehetőséget a fellebbezés alapján. [44] Nem volt osztható a fellebbezés álláspontja abban, hogy az elsőfokú bíróság eljárása lényeges szabálysértést valósított meg, amely az ügy érdemi eldöntésére is kihatott. [45] Helyesen utalt a törvényszék határozata indokolásában a Pp.
  4. §
(1)bekezdésére, és helytállóan állapította meg, hogy tekintettel arra, hogy az alperesek a felperes által csatolt idegen nyelvű okiratok helyességét, illetve teljességét nem vitatták, továbbá azokkal szemben a törvényszékben sem merült fel kétely, ezért nem kellett figyelmen kívül hagynia a csatolt idegen nyelvű – egyebekben a felperes által saját egyszerű fordításával ellátott – okiratokat. [46] Ami a felperes
  1. november
  2. napján benyújtott keresetváltoztatása és mellékletei, mint okirati bizonyítékok figyelembevételét illeti, az ítélőtábla egyetértett a felperes fellebbezési ellenkérelmével abban, hogy annak benyújtására a megszabott, majd meghosszabbított határidőben került sor, ezért annak mellőzésére nem volt indok. Az elsőfokú bíróság a
  3. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldalán az előkészítő irat előterjesztésére a jegyzőkönyv közlésétől számított 15 napon belül hívta fel a felperest, majd ezt a határidőt hosszabbította meg
  5. sorszámú végzésével további 15 nappal. Tekintettel arra, hogy a felperes a leírt
  6. sorszámú jegyzőkönyvet
  7. október
  8. napján kapta meg, így a 15+15 napos határidő is ezen a napon indult, melyből következően az előkészítő irat
  9. november 17-ei benyújtása napján a határidő még nem járt le. A felperes
  10. november
  11. napján benyújtott keresetváltoztatása tehát nem késett el, annak figyelembe vételével ezért nem sértett eljárási szabályt a törvényszék. [47] A másodfokú bíróság nem látta megvalósultnak a mérlegelésre és az elsőfokú határozat megfelelő indokolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség megsértését sem. E kifogását az alperesek azzal indokolták fellebbezésükben, hogy álláspontjuk szerint az elsőfokú rész- és közbenső ítélet túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, és olyan tanú projektmenedzser4 - vallomását vette figyelembe, aki a pert megelőzően írásbeli tanúvallomást tett, melynek időpontjában, továbbá a tárgyaláson szóban tett vallomása időpontjában is a felperes munkavállalója volt, így a felperessel alá-fölérendeltségi viszonyban állt. Ezzel szemben a fellebbezési ellenkérelemben felhozottakat osztotta a másodfokú bíróság, amely szerint a tanú esetleges elfogultságát – a kialakult gyakorlat értelmében – a bizonyítékok mérlegelése körében értékeli a bíróság, amelynek a törvényszék Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 12 eleget tett határozata indokolásában, annak [111] bekezdésében. Tekintettel arra, hogy a kifogásolt tanú vallomása öt másik tanú vallomásával volt egybehangzó, így annak eltérő értékelésére az ítélőtábla a fellebbezés alapján sem látott indokot. A kereseten való túlterjeszkedést a másodfokú bíróság nem látta megvalósultnak, annak tárgyában egyebekben az alperesek nem adtak elő részletes érveket. [48] Az ítélőtábla észlelte, hogy bár a törvényszék rész- és közbenső ítélete indokolásában akként foglalt állást, hogy a munkaszerződési feltételek közül az alapbérnek (munkabér), egyéb munkabérelemeknek (bónuszok, prémiumok), a munkavégzés helyének, tartalmának és a munkarendnek, valamint a N... A... Munkavállalók bérszámfejtési adatai közül a fizetett szabadságnak, cafetériának, adó- és SZÉP-kártya levonásnak a N... A... Munkavállalókra vonatkozó összeállítását a felperes üzleti titkának minősítette - [43] bekezdés iv. pontja, és [45] bekezdés i. pontja -, rendelkező részében ezek közül csak a munkavállalók bérét szerepeltette üzleti titokként. Ennek az ellentmondásnak azonban a másodfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget, mert az elsőfokú rész- és közbenső ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását látta indokoltnak a későbbekben kifejtésre kerülő indokok alapján. [49] Tekintettel arra, hogy a kifejtettek következtében az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítélete hatályon kívül helyezésének egyik fellebbezésben felhozott okból sem volt helye, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla érdemben bírálta felül. [50] A másodfokú bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróság érdemi döntését és annak indokait, mert egyetértett az alperesekkel abban, hogy a felperes perbe vitt sérelmének alapjaként állított információk nem felelnek meg sem a Ptk. 2:
  12. §-ában megfogalmazott, sem az Üttv.
  13. §
(1)bekezdése szerinti üzleti titok fogalmának. [51] A Ptk. 2:47. §
(1)bekezdése szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. [52] Az Üttv. 1. §
(1)bekezdése értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 13 [53] Bármelyik időállapotra vonatkozó definíciót is nézzük, azoknak lényegi eleme, nevezetesen, hogy az információnak a jogosult gazdasági tevékenységéhez kell kapcsolódnia, és titkosnak, illetve nem könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, az ítélőtábla álláspontja szerint a felperesi munkavállalók perbe vitt adataira nem értelmezhető még az elsőfokú bíróság általi minősítést – az információk összeállítását – tekintve sem. Egyrészt a munkavállalók személyes adatai (a munkavállalók neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme) - ahogy arra helytállóan hivatkoztak az alperesek a fellebbezésükben – önmagukban semmilyen célra nem használhatók, vagyoni értékkel még az elsőfokú bíróság által megállapított összeállításuk esetén sem bírnak, azok a felperes gazdasági tevékenységéhez nem kapcsolódnak, és az állított munkaerő-átcsábításhoz szükségtelen adatok. Ezek a személyes adatok az Infotv. hatálya alá tartoznak, a jogosultak olyan személyes adatai, amelyekkel a munkavállalók szabadon rendelkezhetnek. Helyesen utalt arra is a fellebbezés, hogy a törvényszék a felperes által állított ténybeli alaptól eltérve határozta meg a felperes igényét az egyes munkavállalók személyes adataiból készült összeállításként, amelyre vonatkozó előadást a felperes nem tett, kereseti kérelmében a munkavállalók személyes adatait jelölte meg védendő igényként. [54] Az ítélőtábla nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy a munkavállalók neveinek listája a felperes gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó olyan védendő ismeret, amely megfeleltethető az üzleti titok Ptk.-beli, illetve az Üttv.-ben szabályozott fogalmának. A törvényszék elfogadta e tekintetben a felperes – alperesek által vitatott – állítását, mely szerint a N... A... Munkavállalók egy olyan csoportot alkottak a felperesi cégen belül, akik speciális szakértelemmel és tapasztalattal bírtak, ezért állt érdekében az I. rendű alperesnek e munkavállalói csoport elcsábítása. Ezt az állítást azonban a peradatok nem támasztották alá. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként éppen az vált megállapíthatóvá, hogy a N... cég App-on dolgozó fejlesztők néhány nap betanulás után teljes értékű, „számlázható” munkát tudtak végezni a felperesnél (
  1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  2. oldalán projektmenedzser3 tanúvallomása: … a Nesté-s betanulás egy napot jelent. Majd ezt követően projekt függő az, hogy az adott projekt technológiai, forráskód szintű hátterét megismerje az új munkavállaló. Ez nagyjából átlagosan két hetet vesz igénybe.”), és a törvényszék maga is akként ismertette ítéletében, hogy „…a N... cég App Munkavállalóvá válás feltétele egy átlag egy-két hetes betanulás volt.” (elsőfokú rész- és közbenső ítélet [104] bekezdés
  3. oldal második bekezdés alulról ötödik mondata). Mindebből az tűnik ki, hogy a N... A... Munkavállalók neveinek összeállítása – amelynek fizikai léte egyebekben nem nyert bizonyítást – nem nevezhető a felperes, mint munkáltató gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó, vagyoni értékkel bíró olyan adatösszeállításnak, amelyre akár a Ptk., akár az Üttv. védelme kiterjed. [55] Nem tekinthető a felperes üzleti titkának a N... A... Munkavállalók munkaszerződésében rögzített munkabér sem a másodfokú bíróság álláspontja szerint. Az nem, illetve nem kizárólag a felperes gazdasági tevékenységéhez köthető, nem bír vagyoni értékkel, illetve nyilvánosságra hozatala nem feltétlenül jár a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekének sérelmével vagy annak veszélyeztetésével. Ahogy arra alappal hivatkoztak az alperesek a fellebbezésükben, a munkavállaló a saját munkaszerződése feltételeire vonatkozó információkkal szabadon rendelkezhet, annak saját elhatározásából történő nyilvánosságra hozatala nem minősül üzleti titoksértésnek. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I 14 [56] Helytállóan utalt arra is a fellebbezés, hogy mind az üzleti titokra vonatkozó törvényi szabályozások, mind pedig az annak kapcsán kialakult joggyakorlat megkívánja az üzleti titok jogosultjának tevékeny, aktív közreműködését a titok megőrzése terén, amit a II. rendű alperes munkaszerződésének általános, az Mt.-t idéző titoktartási rendelkezése nem elégít ki. Mind a Ptk. 2:
  4. §
(1)bekezdésének, mind az Üttv. 1. §
(1)bekezdésének helyes értelmezése szerint szükséges, hogy a felek azonosítható módon rögzítsék mind az üzleti titok, mind a know-how tárgyát képező tények, adatok, megoldások körét, és szabályozzák azt is, hogy a fél a titok birtokában milyen magatartásoktól köteles tartózkodni. A II. rendű alperes munkaszerződésének
  1. pontja ennek nyilvánvalóan nem tett eleget, mivel az csak általánosságban, üzleti információkban jelölte meg a védeni kívánt ismereteket. [57] Mindezek alapján az üzleti titok fogalmi elemeinek hiányában a felperes ezek sérelmére alapított keresete elutasítandó volt. [58] A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettek következtében az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve annak fellebbezett részét megváltoztatta, és a felperes teljes keresetét elutasította. [59] Az állított üzleti titoksértés megállapíthatóságának hiányában a fellebbezés további - a Tpvt.-ben szabályozott elévülésre, illetve a „non-cumul” szabályra vonatkozó – hivatkozásait a másodfokú bíróság nem vizsgálta. [60] Az alperesek fellebbezése eredményre vezetett, ennek következtében mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban teljes egészében pernyertesek lettek. Az alperesek csatolták a 31/
  2. (XII. 27.) IM rendelet által rendszeresített költségjegyzéket, költségeiket a 32/
  3. (VIII. 22.) IM rendelet
  4. §
(2)bekezdés a) pontjában írtak szerint kívánták felszámítani, igényüket összegszerűen megjelölték. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdésében írtaknak megfelelően a felperest kötelezte az alperesek által felszámított összegnél jelentős mértékben mérsékelt összegben, az elvégzett tevékenységgel arányban állóan megállapított, 1.500.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és az alperesek által lerótt 48.000 forint fellebbezési illetékből álló együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest, 2022. március 17. Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.785/2021/8/I Dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró 15 Dr. Karaszi Margarita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.