Bfv.1546/2023/27 – Kúria

(2)bekezdése és az EUtv. 30. §

(2)bekezdés

1. f)és
2. g)pontjai alapján utóbb kiküszöbölhető, az eljárási akadály a terhelt lemondásával, illetve az arra jogosult állam hozzájárulásával elhárítható. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.546/2023/27. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja: 2024. december 3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 6.B.30292/2022/16., ítélet, előkészítő ülés, 2022. június 21.; jogerő: 2022. június 21. Az indítvány előterjesztője: a Fővárosi Főügyészség Kúria 3.Bfv.1.546/2023/27-I. Az indítvány iránya: 2 a specialitás szabályán alapuló mentesség érvényesítése iránt Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.30292/2022/16. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2022. június 21. napján meghozott és aznap jogerős 6.B.30292/2022/16. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(5)bekezdés b) pont] és 2 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(4)bekezdés b) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadágvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A magánfelek által előterjesztett polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította, rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. II. [2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség Bf.5794/2023/2. számon terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §

(2)bekezdés f) pontjában írt okból a specialitás szabályán alapuló mentességre vonatkozó szabályok megsértése miatt. [3] Kifejtette, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.30292/2022/

1. számú ítéletének meghozatalát megelőzően a terheltet a Debreceni Járásbíróság a
2. május
3. Kúria 3.Bfv.1.546/2023/27-I. 3 napján jogerős ítéletével többrendbeli csalás bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év 10 hó szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. [4] A jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása végett a Debreceni Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja Sz.1024/2017/
4. számon,
5. március
6. napján európai elfogatóparancsot bocsátott ki a terhelttel szemben. Ezen európai elfogatóparancs alapján külföldön,
7. február
8. napján elfogták, átadására
9. március
10. napján került sor. [5] A terhelt tehát e szabadságvesztés végrehajtása céljából került átadásra külföldről, ekként a specialitás szabályán alapuló mentesség miatt vele szemben nem lehetett volna a Pesti központi Kerületi Bíróság előtti büntetőeljárást lefolytatni. [6] Indokai szerint ehhez képest törvényt sértett a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mert a jogerős határozatát a specialitás elvének megsértésével hozta meg. [7] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria kísérelje meg az eljárási akadály elhárítását akként, hogy szerezze be a terhelt hozzájáruló nyilatkozatát, illetve ennek hiányában az arra jogosult állam hozzájárulását. Ha az eljárási akadály nem hárítható el, a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül, amennyiben azonban a terhelti vagy az arra jogosult állam általi hozzájárulás rendelkezésre áll, azt hatályában tartsa fenn. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.1615/2023/
11. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – fenntartotta azzal, hogy az eljárt bíróság már megkísérelte a terhelt hozzájárulásának beszerzését, azonban ő a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról nem mondott le. [9] Indítványozta ezért, hogy a Kúria keresse meg a külföldi igazságügyi hatóságot a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges hozzájárulás utólagos megadása érdekében, és ennek függvényében döntsön a megtámadott határozat hatályában tartásáról vagy hatályon kívül helyezéséről. [10] A felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria a
12. január
13. napján meghozott, Bfv.III.1.546/2023/
14. számú végzésével a terhelttel szemben kiszabott büntetés, és a bűnügyi költség végrehajtását felfüggesztette. III. [11] A Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
15. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A Be.
16. §

(2)bekezdés f) pont első fordulata alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg. [14] Az eljárási szabálysértés [Be. 649. §

(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya (1/

1. Büntető jogegységi határozat). [15] A specialitás szabályáról az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
2. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.)
3. §

(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, Kúria 3.Bfv.1.546/2023/27-I. 4 az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától. [16] Ezzel egyezően a Be. 721/A. §

(1)bekezdése azt tartalmazza, hogy az átadás, kiadatás, illetve egyéb bűnügyi jogsegély keretében Magyarországra érkezett elkövetőt nem lehet gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni, és nem lehet vele szemben vádat emelni a Magyarországra érkezést megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt, kivéve, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az elkövetővel szemben a büntetőeljárás lefolytatását lehetővé teszi. [17] A specialitás szabálya alóli kivétel, ha a személy az átadása után, az átadását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról [EUtv. 30. §

(2)bekezdés f) pont], vagy ha a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a büntetőeljárás lefolytatásához hozzájárulását adja [EUtv. 30. §

(2)bekezdés g) pont]. [18] Az EUtv. 30. §

(3)bekezdése előírja, hogy a

(2)bekezdés f) pontja szerinti lemondás során a lemondó nyilatkozatot az európai elfogatóparancs kibocsátására jogosult bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. [19] Mindezekkel összefüggésben a rendelkezésre álló iratok alapján a Kúria a következőket állapította meg. [20] A Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.30292/2022/

1. számú ítéletének meghozatalát megelőzően a terheltet a Debreceni Járásbíróság a
2. december
3. napján meghozott, és – a Debreceni Törvényszék 1.Bf.345/2016/
4. számú határozata folytán –
5. május
6. napján jogerős, 13.B.1678/2013/
7. számú ítéletével 10 rendbeli csalás bűntette [Btk.
8. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont bc alpont,

(4)bekezdés b) pont] és 11 rendbeli csalás bűntette [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. ba)és bc alpont,

(3)bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 2 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. [21] A jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében a Debreceni Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja

1. március
2. napján Sz.1024/2017/
3. számon európai elfogatóparancsot bocsátott ki a terhelttel szemben. Ezen európai elfogatóparancs alapján őt
4. február 3-án elfogták,
5. február 16-én letartóztatták, átadására
6. március
7. napján került sor. [22] Kétségtelen, hogy a terhelt a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása céljából került átadásra külföldről. [23] A terheltet a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 6.B.30292/2022/
8. számú ítéletével
9. november
10. és
11. szeptember
12. napja között elkövetett bűncselekmények miatt ítélte el, tehát valamennyi terhére rótt bűncselekmény elkövetése az átadása előtti. [24] Mivel az átadási eljárás alatt a specialitás szabályának alkalmazásáról a terhelt nem mondott le [EUtv.
13. §

(2)bekezdés e) pont], törvényt sértett a Pesti Központi Kerületi Bíróság, amikor a vele szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt folytatta le a büntetőeljárást, és ítélte szabadságvesztésre [EUtv. 30. §

(1)bekezdés]. [25] E törvénysértés azonban a Be. 721/A. §

(2)bekezdése, és az EUtv. 30. §

(2)bekezdés fenti idézett

1. f)és
2. g)pontjai alapján utóbb kiküszöbölhető. Kúria 3.Bfv.1.546/2023/27-I. 5 [26] A Be. 721/A. §

(2)bekezdés szerint ugyanis a büntetőeljárás lefolytatásának a specialitás szabályán alapuló mentesség miatti akadálya a terhelt lemondásával, illetve az arra jogosult állam hozzájárulásával elhárítható. [27] A rendelkezésre álló iratok szerint az akadály elhárítását a Be. 721/A. §

(2)bekezdés a) pontjának alkalmazásával az eljárt bíróság meg is kísérelte. [28] A specialitás szabályának alkalmazásáról való lemondással kapcsolatban ugyanis a terheltet a Miskolci Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája meghallgatta, melynek során úgy nyilatkozott, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.30292/2022/

1. számú ítélete kapcsán a specialitás elvéről nem mond le (Miskolci Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 6.Bv.1517/2023/
2. számú jegyzőkönyv). [29] A specialitás szabályán alapuló mentesség miatti akadály elhárítását a felülvizsgálati eljárás során a Kúriának is meg kell kísérelnie [Be. 721/A. §

(8)bekezdés és

(9)bekezdés]. [30] Tekintettel arra, hogy a terhelt a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról az átadását követően [EUtv. 30. §

(2)bekezdés f) pont], a büntetés-végrehajtási bíró előtt nem mondott le, a Kúria megkereste a külföldi igazságügyi hatóságot a büntetőeljárás lefolytatásához való utólagos hozzájárulás megadása érdekében [Be. 721/A. §

(2)bekezdés b) pont]. [31] A Várnai Kerületi Bíróság a

1. július
2. napján meghozott, 164/04.07.
3. számú határozatával hozzájárult a terhelttel szembeni büntetőeljárás lefolytatásához, és a vele szemben kiszabott büntetés végrehajtásához. [32] A Be. 721/A. §

(8)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az

(1)bekezdésben meghatározott akadálya a

(2)bekezdés alapján elhárult. [33] Ekként a Kúria a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 721/A. §

(8)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [34] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. december
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró Kúria 3.Bfv.1.546/2023/27-I. A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ 6