Bfv.1124/2022/10 – Kúria

(1)bekezdés I. fordulat]. Ezért 180 napi tétel, napi tételenként 10.000 forint, így összesen 1.800.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. március
2. napján jogerős 31.Bf.11.741/2021/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a IV. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. Kúria 3.Bfv.1.124/2022/10 3 [3] A jogerős ítéletben megállapított, és a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege a IV. rendű terheltet érintően a következő: A IV. rendű terhelt
4. december
5. napjától ügyvezetője az
6. számú kft.-nek, amelynek fő tevékenysége a sószállítással kapcsolatos logisztikai, szervezési feladatok lebonyolítása köré csoportosult. Ezen fő tevékenységi köre során került gazdasági kapcsolatba az egyes közbeszerzési eljárások során ajánlattevőként részt vevő többi gazdasági társasággal, azonban e közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként nem indult. Az I. rendű terhelt a
7. számú kft. ügyvezetőjeként a magyar közutak fenntartásával kapcsolatos áruszállítási és szolgáltatási tevékenységeket végző vállalkozásokat tömörítő piacon a
8. számú kft. versenytársaiként megjelenő
9. számú kft.-vel,
10. számú kft.-vel,
11. számú kft.-vel,
12. számú kft.-vel,
13. számú kft.-vel és
14. számú kft.-vel az alábbi esetekben együttműködve befolyásolták a pályázatok eredményét.
15. tényállási pont Egy Nonprofit Zrt. által kiírt, Téli síkosság-mentesítő anyag (útszóró só) beszerzése című, 950.000.000 forint értékű közbeszerzése során az I. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló, a 24.000 forint/tonna árral nyertes ajánlatot tevő
16. számú kft.-n kívül a VII. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló
17. számú kft. tett ajánlatot. A pályázatra való jelentkezés határideje
18. augusztus
19. napja volt. Az ajánlatok leadását megelőzően egy nappal,
20. augusztus
21. napján a
22. számú kft. részéről eljáró II. rendű terhelt és a
23. számú kft. részére közvetítői tevékenységet végző, azonban a piacon a
24. számú kft. versenytársaként megjelenő
25. számú kft. ügyvezetőjeként eljáró IV. rendű terhelt a közöttük lezajlott telefonbeszélgetés során egyeztettek. A IV. rendű terhelt az egyeztetés során arról is tájékoztatta a II. rendű terheltet, hogy a VIII. rendű terhelt és a IX. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló
26. számú kft. a Nonprofit Zrt. által kiírt pályázaton nem indul. A II. rendű terhelt
27. augusztus
28. napján elektronikus levélben tájékoztatta az I. rendű terheltet a megállapodás részleteiről, így a
29. számú kft. részvételének feltételeiről. Ekkor az I. rendű terhelttel azt is közölte a II. rendű terhelt, hogy a pályázaton a
30. számú kft. nem indult. Az I. rendű és a VII. rendű terhelt az előzetes megállapodásban foglaltaknak megfelelően
31. augusztus
32. napján adták le az ajánlatukat, majd a Nonprofit Zrt. szerverszámítógépén keresztül futó árlejtés során a megállapodásban foglaltaknak megfelelően a
33. számú kft. az utolsó, 24.100 forint/tonna árnál a licitálást abbahagyta, és így hagyta, hogy a
34. számú kft. azt megnyerje az utolsó, 24.000 forint/tonna ajánlati árral. Kúria 3.Bfv.1.124/2022/10 4 A megállapodásban részes felek a legalacsonyabb ár tekintetében történő egyeztetéssel a versenyt korlátozták, ezáltal megszegték a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
35. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)
36. §

(1)bekezdésében foglalt, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmát. A közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára

1. szeptember
2. napján került sor; a közbeszerzési eljárás eredményét
3. október
4. napján tették közzé. A Nonprofit Zrt. a szállítási szerződést
5. szeptember
6. napján kötötte meg a
7. számú kft.-vel.
8. tényállási pont Egy másik Nonprofit Zrt. által ,,Útszóró só beszerzés 2013.” címmel kiírt, 2.975.833.000 forint értékű, nyílt közbeszerzési eljárás jelentkezési határideje
9. július
10. napja volt, melyet a kiíró
11. augusztus
12. napjára módosított. Az elektronikus árlejtésre
13. augusztus
14. napján került sor. A hirdetményben a pályázatot 7 régióra: KözépMagyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld és Észak-Magyarország osztották fel. A pályázaton öt ajánlattevő indult: a
15. számú kft. mind a hét régióban, a
16. számú kft. a Közép-Magyarország, a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld régiókban, a
17. számú kft. a KözépMagyarország, a Közép-Dunántúl, a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld régiókban, a
18. számú kft. a Dél-Alföld és az Észak-Alföld régiókban, míg egy egyéni vállalkozó pedig a Közép-Magyarország, a Közép-Dunántúl, az Észak-Alföld és az ÉszakMagyarország régiókban. Az I. rendű terhelt és a cég jogásza, a II. rendű terhelt
19. július és augusztus hónapokban megállapodtak elektronikus úton és telefonon történt rövid szöveges üzenetben (SMS) – pontosabban meg nem határozható helyen – a
20. számú kft. ügyvezetőivel, a III. rendű és a X. rendű terhelttel, valamint a
21. számú kft. ügyvezetőivel, a VIII. rendű és a IX. rendű terhelttel, hogy a közbeszerzési eljárás során a
22. számú kft., a
23. számú kft., valamint a
24. számú kft. az egyes régiókban milyen árakkal pályázzon annak érdekében, hogy a Dél-Alföld és a DélDunántúl régiókban végül a
25. számú kft. adhassa be a nyertes ajánlatot. A
26. számú kft., a
27. számú kft. és a
28. számú kft. az előzetes megállapodásban foglaltaknak megfelelően adta le
29. augusztus
30. napjáig az ajánlatát, majd a
31. augusztus
32. napján lezajlott elektronikus árlejtés során a megállapodásban foglaltaknak megfelelően a
33. számú kft. a Dél-Dunántúl régió vonatkozásában az utolsó 29.850 forint/tonna árnál, míg a
34. számú kft. a Dél-Alföld régió vonatkozásában az utolsó 24.000 forint/tonna árnál a licitálását abbahagyta és így hagyta, hogy a
35. számú kft. a licitálását megnyerje az utolsó, a DélDunántúl régió vonatkozásában 26.450 forint/tonna, míg a Dél-Alföld régió vonatkozásában 23.800 forint/tonna árral. A szállítási szerződéseket a
36. számú kft. képviseletében az I. rendű terhelt kötötte meg
37. szeptember
38. napján a Nonprofit Zrt. képviselőjével. Kúria 3.Bfv.1.124/2022/10 5 Az I. rendű, a II. rendű, a VIII. rendű, a IX. rendű és a X. rendű terhelt összehangolt magatartását a
39. számú kft. ügyvezetőjeként eljáró IV. rendű, továbbá a XI. rendű terhelt az előzetes megállapodás tartalmát ismerve úgy segítette elő
40. július és augusztus hónapokban, meg nem határozható helyen, hogy a XI. rendű terhelt közvetítőként eljárva a III. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű terhelttel, míg a IV. rendű terhelt pedig a II. rendű terhelttel tartotta a kapcsolatot, SMS-ek formájában informálva a megállapodásban részt vevőket az egyes régiókra vonatkozó legalacsonyabb ajánlati árakról, valamint a pályázat elbírálásának eredményeiről. Tekintettel arra, hogy a pályázaton versenytársakként résztvevő
41. számú kft., az
42. számú kft. és a
43. számú kft. a – piacon egyébként szintén a versenytársukként megjelenő –
44. számú kft. közvetítői tevékenysége által, az egyes közösen megpályázott régiókra meghatározták a legalacsonyabb ajánlattételi árakat, a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolták és a versenyt korlátozták, megszegve ezzel a Tpvt.
45. §

(1)bekezdésében foglalt, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmát. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a IV. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára alapítottan – a megtámadott határozat megváltoztatása, és a IV. rendű terhelt felmentése érdekében. [5] Indokai szerint a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette elkövetési magatartása a megállapodás megkötése, amely az abban részes két fél egybehangzó akaratkijelentése, a megállapodás kötése két vagy több személy együttműködése által valósul meg. Az akarat két fél általi kifejezésével a cselekmény befejezetté válik, és ezzel egyidejűleg bekövetkezik a tényállásban értékelt eredmény, a verseny korlátozása. A megállapodást követően pedig bűnsegédi elkövetés nem állapítható meg. A bűncselekmény tettese a megállapodást kötő fél képviseletére feljogosított tagja lehet, a bűnsegédnek pedig tudnia kell a tettesi szándékról, és ennek ismeretében kell elősegítenie a tettesi cselekmény sikerét. [6] A 2. tényállási pontban rögzített magatartás vonatkozásában kifejtette, hogy a IV. rendű terhelt nem volt a megállapodásban részes fél, a legalacsonyabb ár egyeztetésében nem vett részt, és a jogerős ítélet sem tartalmaz olyan megállapítást, hogy ezzel összefüggésben bármilyen nyilatkozatot tett volna. [7] Rámutatott, hogy a jogerős tényállás szerint a II. rendű és a IV. rendű terhelt a közöttük lezajlott telefonbeszélgetés során „egyeztettek”, ez az általános megfogalmazás azonban büntetőjogi értékelésre nem alkalmas, hiszen még az egyeztetés tárgya sem került rögzítésre a tényállásban. Kúria 3.Bfv.1.124/2022/10 6 [8] Kifejtette, hogy az egyeztetést meg kell különböztetni a megállapodás megkötésétől, azonban az „egyeztetés” és a „megállapodás” kifejezéseket a tényállás következetlenül egyaránt ugyanarra a cselekményre használja. Az egyeztetés emellett nem egyoldalú közlés, hanem annak során mindkét fél információt ad át a másiknak. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy nincs adat arra, hogy a II. rendű terhelt a 2013. augusztus 15-én történt telefonbeszélgetés alkalmával bármilyen információt megosztott volna a IV. rendű terhelttel. [9] Kifogásolta az ítéletben rögzített azon megállapítást, hogy a IV. rendű terhelt a 3. számú kft. részére közvetítői tevékenységet végzett, ugyanis a tényállás nem tartalmaz arra vonatkozó adatot, hogy e tevékenységre ki, mikor, milyen tartalommal bízta meg. Önmagában büntetőjogilag nem értékelhető, ha valaki egy cég részére közvetítői tevékenységet végez, a tényállásszerűséghez meg kellett volna jelölni azt, hogy a tettestől származott az átadásra kerülő információ és az annak átadására való megbízás. [10] Hivatkozott arra, hogy az irányadó tényállás szerint a felek közötti közvetítés a cégek közötti, és nem az elkövetők közötti közvetítést jelenti, azonban a bűnsegéd magatartásának a tetteshez kell kapcsolódnia. E vonatkozásban az eljárt bíróság adós maradt annak megjelölésével, hogy mely tények utalnak a tettes és a bűnsegéd közötti szándékegységre. [11] A 3. tényállási pont tekintetében kifejtette, hogy a IV. rendű terhelt nem volt a megállapodásban részes fél, a legalacsonyabb ár egyeztetésén nem vett részt, és a jogerős ítéletben megállapított tényállás sem tartalmazza, hogy ezzel kapcsolatban bármilyen nyilatkozatot tett volna. Az 1. számú kft. közvetítői tevékenysége pedig nem minősül konkrét elkövető cselekményének. [12] Az elsőfokú bíróság ítéletének [208] bekezdésében írtakat felidézve úgy foglalt állást, hogy a 2013. szeptember 13. napján küldött SMS ellentétben áll azzal a tényállásban rögzített megállapítással, hogy a IV. rendű terhelt a II. rendű terheltet 2013 júliusában és augusztusában az egyes régiókra vonatkozó legalacsonyabb ajánlati árakról tájékoztatta. Az ellentét abból fakad, hogy az adott szeptemberi SMS későbbi, mint az elkövetés idejeként megjelölt július-augusztusi üzenetek. [13] Utalt arra is, hogy a megállapított tényállás szerint az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű, a VIII. rendű, a IX. rendű és a X. rendű terheltek megállapodtak az egyes régiók pályázati áráról, amellyel a bűncselekmény befejezetté vált, így ezt követően a IV. rendű terhelt bűnsegédi felelőssége fel sem merülhet. [14] A Legfőbb Ügyészség BF.1458/2022/2. számú nyilatkozatában a IV. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. [15] Indokai szerint téves az a megállapítás, hogy a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette a két fél egybehangzó akaratkijelentésével befejezetté válik, és a megállapodással egyidejűleg a tényállásban értékelt eredmény is bekövetkezik. Ennek azonban az irányadó tényállás alapulvételével a IV. rendű terhelt felelősségének megállapítása szempontjából nincs jelentősége. Kúria 3.Bfv.1.124/2022/10 7 [16] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás 2. pontja alapján egyértelműen megállapítható, hogy a IV. rendű terhelt a megállapodásban részes félnek minősült, a 3. pontja alapján pedig az, hogy a IV. rendű terhelt az 1. számú kft. ügyvezetőjeként eljárva, a II. rendű terhelttel SMS-ek formájában kapcsolatot tartva, részletesen informálta a részt vevő feleket az egyes régiókra vonatkozó legalacsonyabb ajánlati árakról és a pályázat elbírálásának eredményeiről. Ezáltal a megállapodások megkötésében és a közbeszerzési eljárás eredményének alakításában aktívan, és még azok megkötését megelőzően vett részt. [17] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [18] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a IV. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványban írtakkal egyezően nyilatkozott. III. [19] A IV. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [20] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [21] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)-
3. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [22] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [23] A Btk. 420. §

(1)bekezdése szerint a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettét követi el és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít. [24] A törvényi tényállásból kitűnően a bűncselekmény tettesének elkövetési magatartása a megállapodás kötése vagy más összehangolt magatartás tanúsítása. Kúria 3.Bfv.1.124/2022/10 8 [25] Felülvizsgálati indítványában a védő a tényállásszerűséget a

1. tényállási pont kapcsán azért is vitatta, mert álláspontja szerint a IV. rendű terhelt közvetítői tevékenységére nézve nincs megállapítás a tényállásban, továbbá az egyeztetés nem azonos a megállapodás megkötésével. A
2. tényállási pont kapcsán pedig az elsőfokú ítélet indokolásának [208] bekezdését felidézve arra hivatkozott, hogy a IV. rendű terhelt csupán utólagos magatartást tanúsított a bűncselekmény befejezését követően. [26] Ehhez képest az irányadó tényállás rögzíti a következőket: – az egyik közbeszerzési eljárásban az ajánlatok leadását megelőzően egy nappal,
3. augusztus
4. napján a II. rendű terhelt és a IV. rendű terhelt a közöttük lezajlott telefonbeszélgetés során egyeztettek, melynek során a IV. rendű terhelt arról is tájékoztatta a II. rendű terheltet, hogy a
5. számú kft. a Nonprofit Zrt. által kiírt pályázaton nem indul (
6. tényállási pont); – a másik közbeszerzési eljárásban az I. rendű, a II. rendű, a VIII. rendű, a IX. rendű, a X. rendű és a X. rendű terhelt összehangolt magatartását a IV. rendű terhelt az előzetes megállapodás tartalmát ismerve úgy segítette elő
7. július és augusztus hónapokban, meg nem határozható helyen, hogy a IV. rendű terhelt a II. rendű terhelttel tartotta a kapcsolatot, SMS-ek formájában informálva a megállapodásban részt vevőket az egyes régiókra vonatkozó legalacsonyabb ajánlati árakról, valamint a pályázat elbírálásának eredményeiről (
8. tényállási pont). [27] Összefoglalva: a telefonon történt egyeztetések során a IV. rendű terhelt mindkét esetben olyan releváns információkat közölt, továbbított, amelyek révén a megállapodásban részt vevő felek a megegyezésüket létrehozhatták, kialakíthatták. Ezen információkkal járult hozzá előzetesen az elkövetési magatartás mások általi, későbbi megvalósításához. [28] Ez a IV. rendű terhelt bűnsegédi felelősségének ténybeli alapja. [29] A Kúria a bűncselekmény eredményének bekövetkezésével kapcsolatban megjegyzi továbbá, hogy helyes az elsőfokú bíróság ítéletének [331] bekezdésében írt álláspont, hogy a megállapodás megkötése, illetve a más összehangolt magatartás tanúsítása esetén a verseny korlátozása az elkövetési magatartások szükségképpeni következménye, mert a háttérjogszabályban (Tpvt.) meghatározott követelményekhez igazodik a Btk. szabályozása. [30] A Btk.
9. §

(2)bekezdése szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak segítséget nyújt. [31] A törvényi rendelkezés értelmében a bűnsegéd részesi cselekménye a segítségnyújtás, amely a következetes bírósági gyakorlat szerint lehet fizikai és pszichikai is. Ennek megfelelően az irányadó tényállásnak tartalmaznia kell azokat a történeti tényeket, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a bűnsegéd a tettesi alapcselekményt akár úgy segíti, hogy annak külső feltételét biztosítja (fizikai bűnsegély), akár úgy, hogy az elkövetésben a tettest bátorítólag támogatja, a már kialakult szándékát erősíti (pszichikai bűnsegély). Kúria 3.Bfv.1.124/2022/10 9 [32] A bűnsegély szándékos segítségnyújtás, azaz olyan cselekmény, amely előmozdítja vagy megkönnyíti a szándékos bűncselekmény elkövetését. A bűnsegéd felelősségének az az alapja, hogy elősegíti a szándékos bűncselekmény törvényi tényállásának a tettes által történő megvalósítását. A segítő magatartás nem csak fizikai, hanem pszichikai jellegű is lehet. A bűnsegély továbbá nem csak tevékenységben, hanem mulasztásban is megnyilvánulhat. [33] További kritériumai a bűnsegélynek a segítségnyújtás szándékossága és a tettesi alapcselekmény szándékossága. [34] Kétségtelen, hogy bűnösség – azaz ún. alanyi okozatosság – nélkül nincs tényállásszerűség, nincs felróhatóság, s ez megkívánt a részesi elkövetés esetében is. [35] A részes (így a bűnsegéd) a tényállásszerű cselekményt nem megvalósítja, hanem ahhoz járul. A részes tetteshez társulása a tettes szándékához történik. A részesi szándék a tettesi szándékkal mutat egyezőséget, azt kiváltja vagy véghezvitel végett erősíti. Ezért büntetendő a részes. [36] A szándékegységre vont következtetés alapja, hogy az irányadó tényállás kellő pontossággal rögzítse mind a tettesi cselekményt, mind a részesi magatartást, illetve megismerhetően tartalmazza a tettesi és részesi magatartás közötti oksági kapcsolatot (EBH 2015.B.14.II.). [37] A részesi tudat tartalma önálló, önmagában vett bűnösségvizsgálat tárgya, e szempontból a járulékosság közömbös, a részesi tudat tartalma pedig nem a törvényi tényálláson belüli magatartáshoz feltétlen szükségesség, hanem az ilyen magatartás bárminemű előmozdítása, (egyidejű) könnyítése, azaz a segítés. [38] Ami a IV. rendű terhelt bűnsegédi magatartásához kapcsolódó tudati oldal vizsgálatát illeti, az ehhez szükséges tényeket a tényállás tartalmazza, az e tényekből levont jogkövetkeztetés pedig helyes. [39] Jelen ügyben az irányadó tényállás a fent idézettek szerint tartalmazza, hogy a IV. rendű terhelt mindkét esetben az ajánlatok leadásának határideje előtt, az általa folytatott beszélgetésekkel a mások által megkötendő megállapodás mikénti megkötéséhez információkat adott át. [40] A tényállás bevezető része rögzíti azt is, hogy mindezt egy olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként tette, amely ugyan nem indult a szóban forgó közbeszerzési eljárásokon, de egyébként a piac részese, így a többi társaság gazdasági versenytársa volt. Ekként a IV. rendű terhelt minden kétséget kizáróan tisztában volt a többi társaság gazdasági érdekeivel, átlátta a közöttük lévő viszonyrendszert, és nyilvánvalóan tudta azt is, hogy az egyes szereplők versenyből történő kimaradása, az attól való távolmaradás a másik (győztes) társaság érdekeinek megfelelő. Kúria 3.Bfv.1.124/2022/10 10 [41] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a IV. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét megállapította, és cselekményét 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének [Btk. 420. §

(1)bekezdés I. fordulat] minősítette, és törvényes a kiszabott büntetés is. [42] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének [208] bekezdését felidéző védői érveléssel szemben megjegyzi, hogy az erre való hivatkozás a bizonyítékok értékelése során a mérlegelés egyik szempontja volt. [43] A bizonyítékok mérlegelése során ugyanis az elsőfokú bíróság számot adott arról, hogy az okirati bizonyítékként értékelt SMS üzenetek tekintetében miért látta megállapíthatónak azt, hogy az árlejtés előtt a terheltek között a pályázati összegekre vonatkozó egyeztetés volt {Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.B.12.466/2016/130. számú ítélet [228]-[231] bekezdés}. [44] A Kúria ezzel összefüggésben rámutat arra is, hogy a Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [45] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [46] Ekként a Kúria a IV. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése értelmében hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [47] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [48] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.1.124/2022/10 11 Budapest,

1. szeptember
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró